Nem lesz békemegállapodás, amennyiben Örményország továbbra is területi igényeket támaszt Azerbajdzsánnal szemben – jelentette ki szerdán Ilham Aliyev azeri államfő az eskütétele után a parlamentben elmondott beiktatási beszédében.
„Nyilvánvaló nem lesz békemegállapodás, ha Örményország nem vet véget területi követeléseinek velünk szemben, és nem hozza normális állapotba jogrendjét” – hangoztatta Aliyev, aki a február 7-én tartott előrehozott elnökválasztáson egymás után az ötödik mandátumát szerezte meg.
Kijelentette, hogy továbbra is minden tőle telhetőt megtesz Azerbajdzsán területi egységének megőrzéséért. A 2003 óta hatalmon lévő államfő hangsúlyozta, hogy már több mint húsz éve élvezi az azeri nép bizalmát.
Aliyev február elsején Martin Chungonggal, az Interparlamentáris Unió főtitkárával tartott találkozóján arról beszélt, hogy Örményország függetlenségi nyilatkozatában közvetlen felhívások vannak az Azerbajdzsánhoz tartozó Hegyi-Karabah régió elcsatolására, illetve Azerbajdzsán területi egységének megsértésére. Mint mondta, az örmény alkotmány utalásokat is tesz erre a dokumentumra, ahogyan az ország más jogszabályai is.
Azerbajdzsán tavaly szeptemberben egynapos villámháborúval visszafoglalta az akkor még többségében örmények lakta, hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár Hegyi-Karabahot. Az azeri győzelem után a hegyi-karabahi örmény lakosság nagy része Örményországba menekült.
A két ország korábban több háborút vívott egymással a terület feletti ellenőrzés megszerzéséért.
A Moszkvával folytatott tárgyalások alapja az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajna területéről, mert Kijev nem tesz területi engedményeket a megszálló országnak – közölte csütörtökön Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Twitteren, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnöki hivatalvezetői tanácsadó azt írta: „Az alapokról. Az Orosz Föderációval folytatott valódi tárgyalások alapja az orosz fegyveres erők teljes kivonása Ukrajna nemzetközileg elismert 1991-es határain túlra. Beleértve a Krímet is.” Szó sincs semmiféle területi engedményről vagy szuverén jogainkról való alkudozásról – hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Andrij Szibiha, az Elnöki Hivatal nemzetközi ügyekért felelős helyettes vezetője azt mondta: Ukrajna nem zárja ki, hogy Oroszországgal tárgyaljon a Krímről, miután az ukrán hadsereg sikeres ellentámadást hajt végre. Ugyanakkor Kijev nem megy bele semmilyen területi kompromisszumba.
A Kreml szakértőin keresztül megpróbálja meggyőzni Ukrajnát, hogy a „békéért” cserébe mondjon le területeinek egy részéről, ami egy destabilizációs forgatókönyv a vereségtől való megmenekülés céljából – közölte szerdán Olekszij Danilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának (RNBO) titkára az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelent írásában, számolt be a korrespondent.net hírportál.
Mint Danilov írta, Oroszország Ukrajna belső destabilizációs forgatókönyvét készíti elő, amely az egyetlen menekülési útja a katonai vereségtől. Ennek érdekében Moszkva a nemzetközi platformokon és Ukrajnán belül szakértőin keresztül azt az elképzelést hirdeti, hogy Ukrajna a háború befejezéséért cserébe feladja Donyeck, Luhanszk megyék és a Krím területeit.
„Ukrajnában a belső destabilizáció az egyetlen lehetőség Oroszország számára a katonai vereség és a Putyin-rezsim összeomlásának elkerülésére. Ehhez mérgező vírust kell bevinnie a Kreml vérkeringésébe: a kompromisszum lehetőségének gondolatát. Csak az kell, hogy Ukrajna beleegyezzen, hogy a háború befejezéséért cserébe feladja Donyeck megyét, Luhanszk megyét és a Krím félszigetet. Ezen a forgatókönyvön nagy léptékben és különböző irányokban dolgoznak. Terveiben a Kreml számol az ukránok, a szövetségesek és partnerek kimerülésével, az USA-ban és Európában a választásokkal, a gazdasági válsággal és az orosz erőforrások szükségességével” – vázolta az RNBO-titkára.
A nemzetbiztonsági vezető megjegyezte, hogy a nemzetközi találkozókon az oroszok megfélemlítéssel és meggyőzéssel akarnak mindenkit meggyőzni, hogy az ukrán területek egy részének békére cserélése állítólag a „legjobb kiút”. Nem zárta ki, hogy Ukrajnában hamarosan különféle „szakértők” kezdenek el narratívákat hirdetni, hogyan kell békét teremteni, hogy a Nyugat elárulja Ukrajnát, Kelet-Ukrajnában és a Krím-félszigeten pedig csak „szeparatisták” és „posztszovjet elemek”, agymosott emberek élnek, le van rombolva gazdaság és lepusztultak a városok.
„De az ilyen megnyilvánulások bűncselekmények, legalábbis az állam területi integritásának megsértése, továbbá hazaárulás. A Krím, Donyeck és Luhanszk megyék, Ukrajna többi ideiglenesen megszállt régiója szuverén ukrán terület, amelyek nem cserélhetők el vagy adhatók el. Nem szabad beleesni abba a csapdába, hogy választhatunk az engedmények és a háború között, mert ennek eredményeként újra háború lesz” – magyarázta az RNBO titkára.
„Az Oroszországi Föderáció uralkodó rezsimje egy ilyen, „területet békéért cserébe” megállapodást csak a fő cél, Ukrajna elpusztítása és teljes felbomlása köztes szakaszának tekinti. Ebben az esetben Oroszország megkapná a szükséges fegyverszünetet fegyveres erői számára a harcképesség helyreállításához” – emlékeztetett Olekszij Reznyikov.
Стратегія деокупації Криму – час нової редакції. Черговість засобів деокупації – політико-дипломатичних, військових, економічних тощо – вимагає зміни пріоритетів.
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Jan Lipavsky cseh és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter csütörtökön Prágában, az EBESZ gazdasági és környezetvédelmi fórumának megnyitója előtt megvitatták Lengyelország 368 hektáros területi követelését, amelyben a két szomszédnak az 1950-es évek óta nem sikerült megállapodnia. A Jog és Igazságosság (PiS) lengyel kormánypárt komolyan veszi az ügyet, és reméli, hogy a Petr Fiala vezette cseh kormány, amellyel már sikerült megállapodni a közös határ lengyel oldalán fevkvő Turów szénbánya feletti vitában, kész megoldani ezt a problémát is.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök 2021 márciusában felvetette a „határvitát” Andrej Babis akkori cseh kormányfőnek, de a válasz általános és kitérő volt – közölte az MTI a Rzeczpospolita lengyel napilapra hivatkozva.
Jaroslaw Krajewski, a PiS parlamenti képviselője nemrég levélben hívta fel a lengyel kül- és belügyminisztérium figyelmét a területi követelésre, amely 1958-ra nyúlik vissza, amikor a két fél egy nemzetközi megállapodás alapján módosította a lengyel–csehszlovák határt. Csehszlovákia akkor 1205,90 hektár területhez jutott, míg Lengyelország csupán 837,46 hektárhoz. Varsó azt szeretné elérni, hogy Prága egyenlítse ki a két fél közötti 368 hektárnyi igazságtalan különbséget.
Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a Cseh Köztársaság mindmáig nem kompenzálta a Lengyel Köztársaságot ezért a jogtalan területi többletért – fogalmazott Krajewski.
A cseh hatóságok megígérték, hogy összeállítják az átadandó területek listáját, amit meg is tettek 2014-ben, de később visszavonták. Csehország 2005-ben területi helyett pénzügyi kárpótlást javasolt Lengyelországnak, de ezt utóbbi ország vezetői nem fogadták el.
A határt az ötvenes években kiegyenesítették a lengyelek kárára A második világháború után Lengyelország területi követelést támasztott Csehszlovákia felé, részint a tesíni régióban, valamint Árva és Szepes megyében. Joszif Sztálin ösztönzésére Varsó akkor beleegyezett a jelenleg érvényes határvonalba azzal a feltétellel, hogy azt lerövidítik és kiegyenesítik, amennyire lehet. Egy 1958-as egyezmény értelmében a határt kiegyenesítették, ami által 80 kilométerrel rövidebb lett. Kiderült azonban, hogy
A kiigazítás nyomán Csehszlovákia 368 hektáros területi nyereségre tett szert.
1992-ben Jirí Dienstbier akkori cseh és Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter megállapodott a területi rendezés kérdésében. A cseh belügyminisztérium korábban azt közölte, hogy Lengyelországot Hradec Králové, Liberec, Morvaország-Szilézia, Olomouc és Pardubice térségében kompenzálnák.
Piotr Wawrzyk lengyel külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta: a cseh hatóságok nem kérdőjelezik meg a lengyel követelés igazát, éppen ezért érthetetlen a megfelelő lépések elmaradása a cseh fél részéről. Hozzátette: egyes cseh parlamenti képviselők kritikus nyilatkozatokat tesznek, ezért a lengyel külügy számít a varsói parlament segítségére a vitában.
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A területi kompromisszum Oroszországgal Ukrajna 1991-es határaihoz való visszatérése, mert következetesen felszabadítjuk minden területünket, beleértve a Krímet is – jelentette ki pénteken Olekszij Reznyikov védelmi miniszter Dániában egy interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint a védelmi miniszter a DR Denmark televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy területeinek a visszafoglalásához Ukrajnának stabilizálnia kell a frontot, hogy a vezérkar meg tudja választani a legkedvezőbb módszereket és irányokat az ellentámadáshoz. „Szükségünk van egy ellentámadásra a területeink felszabadításához, ezért ezt tényként jelentettük be. Embereink és a partnereink aktív fellépésre várnak, partnereinknek tudniuk kell, hogy több fegyverre van szükségünk az aktív hadművelethez. Fő célunk, hogy minden ideiglenesen megszállt területet felszabadítsunk az 1991-es határainkon belül, köztük Herszont, Mariupolt, Bergyanszkot, Luhanszkot, Donyecket és természetesen a Krímet.”
A védelmi tárcavezető kiemelte, hogy az Oroszországgal kötendő kompromisszumok kérdését csak akkor lehet megengedni, ha Ukrajna stabil támogatást kap a szövetségesektől és a biztonsági architektúra kiépítését az elkövetkező években. „A kompromisszum csak akkor lehetséges, ha az oroszok kivonják csapataikat Ukrajna területéről, és szóba kerül az országok közötti szomszédság kérdése a területek felszabadítása után. Jóvátételt kell fizetniük az összes megsemmisült infrastruktúraért és az összes halottért. Az ukránok meggyilkolásáért, a nemi erőszakért, kínzásért és minden bűncselekményért. A területi kompromisszum Ukrajna 1991-es határaihoz való visszatérés” – mutatott rá Olekszij Reznyikov.
Earlier today, I again spoke with my good friend and ?? Ukrainian counterpart @oleksiireznikov to discuss U.S. support for Ukraine as Russia’s brutal invasion nears its sixth month. pic.twitter.com/ppFn23th4Q
— Secretary of Defense Lloyd J. Austin III (@SecDef) August 17, 2022
Only a year ago, nobody would have believed that #UAarmy would be armed with Stingers. Lithuania became the first country who sent us these MANPADS. So, can anyone now say that it would be impossible to get warships…? ????? pic.twitter.com/wMHSLzK1vJ
Elutasította az égei-tengeri görög szigetekkel kapcsolatos török területi igényeket Annalena Baerbock német külügyminiszter, mondván, hogy Ankarának tiszteletben kell tartania Görögország szuverenitását.
„A görög szigetek Görögországhoz tartoznak és senkinek nincs joga ezt vitatni” – hangoztatta Baerbock görög hivatali partnere, Níkosz Déndiasz oldalán napközben Athénban. Baerbock párbeszédre és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására intette a feleket.
Görögország arra kérte Németországot, hogy állítsa le katonai felszerelések szállítását Törökországba.
Déndiasz mindemellett élesen bírálta a hat német gyártmányú, 214-es osztályú tengeralattjáró eladását Ankarának. Hangsúlyozta, hogy ezek a tengeralattjárók „a hatalmi egyensúly felborítását kockáztatják a Földközi-tenger keleti medencéjében egy olyan állam javára, amely bár NATO-tag, háborús fenyegetést jelent Görögországra nézve”, s egy másik uniós ország – Ciprus – területének mintegy harmadát tartja megszállás alatt. „Igen, Görögországnak ugyanilyen tengeralattjárói vannak, de senkit sem fenyeget velük” – tette hozzá a görög miniszter.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter este Isztambulban találkozott Baerbockkal, és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette:
„Németország elvesztette pártatlan közvetítő szerepét Athén, Ankara és Nicosia között.”
„Szeretnénk, ha Németország megtartaná kiegyensúlyozott álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert illető ügyekben” – mondta Cavusoglu.
„Nem szabad, hogy provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak harmadik országok – köztük Németország is – Görögország, illetve a ciprusi görögök kezében” – tette hozzá, mondván, hogy Berlinnek elfogulatlanul meg kell hallgatnia mindkét felet.
Az Ankara és Athén közötti viszony az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett. Görögország nemrég panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. Ankara szerint viszont a görög kormány hadgyakorlatokra és egyéb katonai tevékenységekre ad engedélyt e szigeteken, jóllehet az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés azzal a feltétellel adta őket Görögországnak, hogy Athén semmilyen katonai tevékenységet nem folytat rajtuk.
Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.
Question to "peacekeepers". Want to negotiate? The algorithm is simple. 1. See photos/videos from mass burials. 2. Offer Kremlin to withdraw military from the sovereign territory of ??. 3. Form a tribunal and demand the extradition of ?? war criminals. Less fantasy, more reality.
We are grateful for the active role of the @UN and our Turkish allies in facilitating Russia’s return to the Black Sea Grain Initiative. We urge all parties to renew the Initiative. Failure to do so would hurt the world’s most vulnerable.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
I had a phone call with Prime Minister of Greece @kmitsotakis. I outlined the situation on the battlefield and the current defense challenges facing Ukraine. We agreed to continue security cooperation.
Russian President Vladimir Putin has accepted an invitation from his newly re-elected Turkish counterpart Recep Tayyip Erdoğan to visit Turkey.https://t.co/ky7t82NkaX
Turkey’s parliament has approved Sweden’s entrance to NATO, removing one of the last remaining obstacles to a historic expansion of the alliance https://t.co/xRwfCDEWKBhttps://t.co/xRwfCDEWKB
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
Alekszandr Lukasenko önjelölt fehérorosz elnök megfenyegette Lengyelországot Nyugat-Ukrajna állítólagos annektálási terve miatt, kijelentve, hogy nem engedheti meg a lengyeleknek Fehéroroszország bekerítését – közölte az rbc.ua hírportál pénteken a Belta fehérorosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Lukasenko azt állította, hogy Lengyelország már Nyugat-Ukrajnáról „álmodozik”. „Itt reagálnunk kell. Mert egyáltalán nem engedhetjük meg, hogy a lengyelek bekerítsenek minket. Ez egy veszélyes lehetőség. Én valamikor azt mondtam: az ukránok megkérnek minket az oroszokkal együtt, hogy segítsünk nekik megőrizni országuk integritását. Hogy ne annektálják” – emlékeztetett.
A fehérorosz rezsim vezetője ismét fogadkozott, hogy nem küld csapatokat Ukrajnába. Mint hangsúlyozta, Fehéroroszországnak nem szabad belekevernie ebbe a konfliktusba, és nem szabad „háborút” kezdenie. „Meg kell védenünk ezt a földdarabot (Fehéroroszországot – a szerk.). Eddig, hála Istennek, sikerült. Nekem az a lényeg, hogy ne nyakig legyek ebben az ukrán konfliktusban, hanem az, hogy hamarabb véget érjen” – mutatott rá.
Alekszandr Lukasenko egyúttal megfenyegette Ukrajnát is, hogy amennyiben az ukrán csapatok átlépik a fehérorosz határt, vagy ha lövetni fogják a moziri kőolaj-finomítót, akkor azonnal válaszcsapást mér Kijevre.
The Air Force is sending F-22 Raptor jets to Poland in support of NATO’s air shielding mission, U.S. Air Forces in Europe-Air Forces Africa said.https://t.co/NFkOEF8zuo
— Stars and Stripes (@starsandstripes) July 27, 2022
During #LublinTriangle meeting we talked with @MorawieckiM & @IngridaSimonyte about military aid & rebuilding ??. We condemned russia's ongoing attacks & war crimes. Grateful to ?? & ?? for their readiness to intensify discussion on inviting ?? to negotiate its joining NATO. 2/2 pic.twitter.com/HeS4uHmwkp
6 bilionów 220 mld 609 mln zł - na tyle oszacowany został koszt, jaki poniosła Polska w wyniku agresji i okupacji niemieckiej w latach 1939-1945. #RaportStratWojennych został przedstawiony 1 września w Zamku Królewskim w Warszawie. ??
? Deputy FM @arekmularczyk during today's press conference on Poland's request to United Nations Secretary-General @antonioguterres and ?? representatives to support the efforts to compensate for losses caused by German aggression and occupation in 1939-1945 pic.twitter.com/L78SWt4KaF
— Ministry of Foreign Affairs ?? (@PolandMFA) January 3, 2023
Do Polski?? dostarczone zostały drony MQ-9A Reaper klasy MALE (Medium Altitude Long Endurance), wyleasingowane od USA?? w ramach pilnej potrzeby operacyjnej. Będą one służyć w ??Siłach Powietrznych, prowadząc rozpoznanie m. in. na naszej wschodniej granicy. pic.twitter.com/eWunUzxhmG
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
ABW zatrzymała kolejnego członka siatki szpiegowskiej pracującej dla rosyjskiego wywiadu. Podejrzany prowadził obserwację obiektów militarnych i portów morskich. Był systematycznie wynagradzany przez Rosjan. To już 15. osoba zatrzymana w tym śledztwie.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Japán megerősítette területi igényét a vitatott hovatartozású Kuril-szigetekre a pénteken közzétett diplomáciai Kék Könyvében, amely 2003 óta első alkalommal nevezte Oroszország által illegálisan elfoglalt területnek a négy legdélibb szigetet.
A Kuril-szigetek 1300 kilométer hosszan terül el a japán Hokkaidótól az orosz Kamcsatka-félszigetig. A szigetcsoport a második világháború óta Oroszországhoz tartozik, de Japán igényt formál a négy legdélebbi szigetre, Kunasirra, Iturupra, Sikotanra és a Habomai-szigetcsoportra, amelyeket Északi Területeknek nevez. A területi vita miatt még mindig nem született meg a második világháborút lezáró békeegyezmény a két ország között.
„Japán és Oroszország viszonyában a legfőbb gondot az Északi Területek jelentik” – olvasható a japán külügyminisztérium dokumentumában. Az irat úgy fogalmaz, hogy olyan „japán területekről van szó, amelyek felett Japán bír szuverenitással, de jelenleg illegálisan Oroszország ellenőrzése alatt állnak”.
Moszkva és Tokió kapcsolatai tovább romlottak az ukrajnai háború miatt. Ennek tükrében a japán diplomáciai tárca számot vetett azzal, hogy az orosz-ukrán konfliktus akadályozza a további tárgyalásokat a bilaterális békeegyezményről.
A Kreml egyébként március végén közölte, hogy nem folytatja a béketárgyalásokat Japánnal, miután a szigetország „nyíltan barátságtalan” álláspontot képvisel Oroszországgal szemben. Moszkva akkor jelezte: leállítja a japán állampolgárok vízummentes beutazását a Kuril-szigetekre és kilép a Japánnal a szigetek déli vonulatán kialakítandó közös gazdasági tevékenységről folytatott párbeszédből is. Oroszország emellett blokkolja Japán partneri státusát a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködésben folytatott ágazati párbeszédben.
Japán több szankciócsomagot is bevezetett Oroszországgal szemben az ukrajnai háború miatt. Az exportkorlátozások mintegy 300 fajta áru és technológia szállítását tiltják, közöttük a félvezetőkét, valamint a tengeri és repülésbiztonsági, a távközlési berendezésekét, a katonai rendeltetésű termékekét, beleértve a fegyvereket, a szoftvereket és az olajfinomító berendezéseket.
A korlátozások 49 orosz vállalatra és szervezetre érvényesek. A japán kormány ezenkívül személyes szankciókat vetett ki az orosz vezetők, köztük Vlagyimir Putyin elnökre, valamint orosz üzletemberekre.
Áprilisban pedig leállította az orosz szén importját, bár továbbra is érdekeltségei vannak földgáz- és kőolajprojektekben az Oroszországhoz tartozó Szahalin szigetén.
Jelentős mennyiségű fegyvert, fegyverrendszert és katonai felszerelést csoportosított át Oroszország az Északi-sarkkörre az elmúlt években, sőt, nyílt területi igényeket is benyújtottak, mintegy 1,2 millió négyzetkilométernyi kontinentális talapzatra.
A jégsapkák elolvadásával együtt egyre világosabbá válik a terület stratégiai fontossága: a térség nem csupán gazdag nyersanyag-lelőhely, hanem új, a Szuezi-csatorna dominanciáját „veszélyeztető” kereskedelmi útvonal is lehet. Bár Amerika és a szövetségesei aggodalommal figyelik az orosz ambíciókat, a térségért vívott „küzdelemben” Oroszország jelenleg több szempontból is orrhosszal vezet.
Oroszország szép csendben jelentős mennyiségű hadianyagot kezdett el az Északi-sarkkörön belülre csoportosítani az elmúlt években és több olyan hadgyakorlatot is lefolytattak, melyeket az orosz vezetés maga is „példátlannak” nevezett.
Az, hogy az oroszok a régióban gyakorlatoznak egyáltalán nem újdonság: a Szovjetunió idején számtalan ilyen eseményre került sor és több katonai bázist is telepítettek a terület fennhatóságuk alatt álló részén. Ezek a bázisok eredetileg azért jöttek létre, hogy előre tolt támaszpontként szolgáljanak egy Amerika ellen vívott esetleges háború során, ezért számos ilyen komplexum lényegében valamilyen katonai repülőtér – több olyan létesítmény is van köztük ráadásul, amely alkalmas nukleáris csapásmérésre képes bombázók befogadására is. A Szovjetunió összeomlása után jelentős részüket bezárta az orosz vezetés.
Valamikor a 2010-es évek során mégis pálfordulás következett be. Az oroszok felhagytak a bázisok bezárásával, de a régi szovjet támaszpontok újranyitása mellett teljesen új komplexumokat is elkezdtek felhúzni a sarkköri térségben. Nyugati források szerint az elmúlt években összesen 19 katonai bázist kezdett el építeni vagy felújítani Oroszország az Északi-sarkkörön belül.
Az újranyitások mellett az orosz haderő a térségben próbálgat néhányat a legmodernebb saját fejlesztésű fegyvereiből is. Mindezek mellett Oroszország az Északi Flottát is megerősítette új hadihajókkal, jégtörőkkel és tengeralattjárókkal, melyeknek célja többek közt az, hogy átjárhatóbbá tegyék a jégpáncél által borított, hagyományosan hajózhatatlan területeket a sarkkörön. Az oroszok létrehoztak egy új irányítószervezetet is a katonai tevékenységek összehangolására, ez az Északi Flotta Egyesített Stratégiai Parancsnokság néven működik.
Bár a növekvő militarizáció egyértelmű trendnek tűnik, a SIPRI elemzői szerint egyelőre meg sem közelíti a régióba csoportosított haditechnikai állomány a szovjet időkben felhalmozott erőforrások mennyiségét.
Míg a hidegháború során a szovjet régiós expanzió oka egy Amerika elleni esetleges háborúra való felkészülés volt, a mostani orosz aktivitást főleg azzal lehet indokolni, hogy nagyon gyorsan elkezdett olvadni az Északi-sarkkör jelentős részét borító jégpáncél, így egyre könnyebben elérhető a régióban fellelhető nagy mennyiségű nyersanyag – elsősorban olaj, földgáz, kisebb részben pedig gyémántok és nemesfémek. Amerikai becslések szerint a Föld kiaknázatlan kőolaj-készletének 15%-a, földgáz-lelőhelyeinek 30%-a és LNG-lelőhelyeinek 20%-a a régióban található.
A hajózhatóságot évezredeken át gátoló jégréteg olvadása egy új, stratégiai fontosságú tengeri kereskedelmi útvonal létrejöttét is jelentheti a Távol-Kelet és Európa közt, amely csökkentheti a világ Szuezi-csatornától való globális függőséget.
A klímaváltozásnak köszönhetően tehát az Északi-sarkkör nem csupán jelentős nyersanyag-lelőhellyé, hanem stratégiai fontosságú kereskedelmi útvonallá válhat a következő években, évtizedekben.
Oroszország hatalmas előnnyel indul a régió potenciálját kiaknázni kívánó országokkal szemben: szárazföldi területük mintegy 25%-a a sarkkörön belül található, a térségben élő 4 millió ember több mint fele orosz állampolgár. A Jeges-tenger partszakaszának 53%-a Oroszországhoz tartozik, az ország GDP-jének mintegy 10%-át ez a régió termeli. Oroszország földgázkitermelésének 80%-a, illetve kőolaj-kitermelésének 17%-a már most is az Észak-sarkkörhöz tartó területekről származik.
Oroszország egy 1982-ben aláírt ENSZ-egyezményre hivatkozva, 2001-ben jelentős, összesen 1,2 millió négyzetkilométernyi kontinentális talapzatot követelt a magáénak a régióban, mely kérelem elbírálása még mindig a nemzetközi szervezet előtt van.
Oroszország utoljára 2015-ben adott be egy részletes tanulmányt, mellyel alá akarják támasztani a kérelmüket. Ha az ENSZ jogosnak ítéli Oroszország követelését, jelentős mennyiségű terület kereskedelmi ellenőrzése kerülhet orosz ellenőrzés alá, illetve megkapják a térség energiahordozóinak kitermelési jogait is. Az Oroszország által követelt területek egy részét egyébként Dánia is magáénak akarja, arra hivatkozva, hogy kontinentálisan Grönlandhoz tartozik a térség.
Bár Oroszország egyelőre saját határain belül és nemzetközi vizeken mozog, az Egyesült Államok és szövetségesei is aggódnak amiatt, hogy az orosz kormány arra akarja használni katonai erejét, hogy minél nagyobb terület felett vegye át az ellenőrzését az Északi-sarkköri régióban.
A térséggel kapcsolatos vitás kérdéseket, illetve a terület fejlesztésére irányuló projekteket egyébként egy 1996-ban létrejött nemzetközi testület, az Északi-sarkvidéki Tanács látja el; a szervezet nyolc országból – Oroszországból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Dániából, Izlandból, Finnországból, Norvégiából és Svédországból áll. Bár alapvetően kooperatív hozzáállás jellemezte eddig a szervezetet, Oroszország viszonya nagyon megromlott a testület több tagjával is az elmúlt években, élen az Egyesült Államokkal, így kérdéses, hogy milyen jövője lesz az Északi-sarkkör menti együttműködésnek. A testületet vezető ország kétévente cserélődik: az idei évtől egészen 2023-ig Oroszország látja majd el ezt a feladatot, a legtöbb „nyugati” ország nyíltan vagy burkoltan amiatt aggódik, hogy az oroszok a tisztséget területi dominanciájuk elmélyítésére szeretnék majd használni, ami tovább mérgezheti a viszonyt a szervezet tagjai közt.
На засіданні Ради міністрів закордонних справ ЄС поінформував колег про небезпечний курс РФ на загострення. Я запропонував покроковий план дій задля стримування подальшої ескалації РФ. Основний елемент: підготовка нового пакету секторальних санкцій. Персональних вже недостатньо. pic.twitter.com/M94Jy6oeBk
Russia has 48 hours to reply. In case of absence of reply or its insufficiency/irrelevance, Ukraine will address Russia, as well as other participating states of the Vienna Document, in order to convene an extraordinary meeting where Russia will have to provide explanations 3/4
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
