A szlovén és az albán elnök az EU-nak a nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítését hangsúlyozta

Az Európai Unió (EU) nyugat-balkáni térségre kiterjedő bővítésének fontosságát hangsúlyozta Borut Pahor szlovén és Ilir Meta albán elnök kedden Ljubljanában.

    A találkozót követő sajtótájékoztatón Pahor óva intett egy olyan újonnan létrejövő „homályos politikai közösség” elképzelésétől, amely nem integrálná a Nyugat-Balkánt az EU-ba.
    Kiemelte: a közelmúltban több nyugat-balkáni vezetővel is beszélt, és mindannyiukat nagyon aggasztja ez a „néhány nyugat-európai ország vezetőjétől” származó ötlet. Attól tartanak, hogy idővel a bővítési elképzeléseket felváltja egy olyan politikai közösség gondolata, amely a régiót nem az unió részének tekinti, hanem egy szélesebb politikai közösség részének, amely nem integrálódna teljesen az EU-ba – magyarázta Pahor.
    A többi nyugat-balkáni vezetőhöz hasonlóan Meta is azt az álláspontot képviselte, hogy az EU-nak nem szabad ezen az úton haladnia, mert „történelmi hibát követne el”.
    Az albán elnök megköszönte Szlovéniának és Pahornak, hogy támogatta Tiranát az EU-csatlakozási tárgyalások megkezdésére tett erőfeszítéseiben.
    A két államfő egyetértett abban, hogy a nyugat-balkáni országoknak továbbra is mindent meg kell tenniük a csatlakozás érdekében, ki kell tartaniuk a reformok mellett, és jó eredményeket kell felmutatniuk.
    Az EU-tagságnak továbbra is meg kell maradnia „hajtóerőnek Albánia társadalma számára” – mondta Meta, hozzátéve, hogy ez nem csak a demokrácia, a jogállamiság, a gazdaság és az életszínvonal, hanem a régió és Európa stabilitása és békéje szempontjából is létfontosságú.
    Eközben az EU-nak jobban meg kell értenie a Nyugat-Balkán fontosságát az unióra és egész Európára nézve – mutatott rá Meta.
    „Ezért támogattuk Brüsszel azon döntését, hogy megadja Ukrajnának és Moldovának a tagjelölt státuszt. Kulcsfontosságú annak jelzése, hogy a bővítési folyamat folytatódik” – mondta az albán elnök.
    Két évtizeddel azután, hogy az EU-tagságot ígért a nyugat-balkáni országoknak, a folyamat megtorpant. Albánia és Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését Görögország és Bulgária akadályozza az Észak-Macedóniával fennálló kétoldalú kérdések miatt, az EU pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a két országot együtt kezelje.
    Meta reményének adott hangot, hogy a Brdo-Brijuni-folyamat következő, szeptember 12-re tervezett szlovéniai csúcstalálkozója új lendületet ad a bővítési folyamatnak és a nyugat-balkáni országok erőfeszítéseinek.

Forrás: mti.hu