Aljakszandr Lukasenka az EU által legitim elnökként való elismerésért cserébe megoldaná a migrációs válságot

Eva-Maria Liimets, az észt külügyminisztérium vezetője kijelentette, Aljakszandr Lukasenka azt követelte az Európai Uniótól, hogy ismerje el a legitim elnökként, vonja vissza a hatályban lévő szankciókat válaszul a Lengyelország és Fehéroroszország határán kialakult migrációs válság megoldásáért. Az észt külügyi tárca vezetője így kommentálta Lukasenka és Angela Merkel szövetségi kancellár telefonbeszélgetésének eredményét.

„Azt akarja, hogy vonják vissza a szankciókat, és ismerjék el államfőként, hogy folytathassa (hatalmon maradhasson)” – jegyezte meg az észt miniszter az „Aktuaalne kaamera” adásában. Szavait az Észt Nemzeti Televízió és Műsorszolgáltató, az ERR is idézte. Liimets asszony adatai szerint Alekszandr Lukasenka pontosan ezeket a követeléseket ismertette Angela Merkellel.

Németországban már kijelentették, nem ismerik el Lukasenkát elnökként, bár egyetért, hogy a migránsok megsegítéséhez párbeszédre van szükség vele, jelentette be Steffen Seibert, a német kormány képviselője.

„Van értelme beszélni azokkal, akik megváltoztathatják a minszki helyzetet, még akkor is, ha olyan személyről van szó, akit Európa nem ismer el” – jegyezte meg a német politikus.

Emiatt döntött úgy Angela Merkel, hogy telefonbeszélgetést folytat a fehérorosz vezetővel, az Európai Bizottsággal egyeztetve, hangsúlyozta ki Steffen Seibert. Egyúttal arról tájékoztatta a sajtót, hogy a fehérorosz-lengyel határon tartózkodó migránsok már kaptak támogatást.

Emlékeztetőül, Aljakszandr Lukasenka és Angela Merkel hétfői telefonbeszélgetése közel 50 percig tartott. Emiatt a német politikust keményen bírálták a Bundestagban.

A „Zöldek” frakciójának képviselője a parlamentben kijelentette, hogy Németország valójában így ismerte el hivatalos szinten Lukasenkát, mivel ezek a tárgyalások a magát az ország elnökének kikiáltó fehérorosz számára 2020 óta az első ilyen szintű beszélgetés.

Így Aljakszandr Lukasenka a szankciók miatt továbbra is nyomást gyakorol az EU-ra. Egyébként a migrációs válságon kívül, amelyet az Európai Unió álláspontja szerint Fehéroroszország egyértelműen mesterségesen hozott létre (a Kreml nem hivatalos beleegyezése, koordinálása és támogatása által), Minszk bejelentette, november 18-tól felfüggeszti Ukrajnába az elektromos áram szállátását.

„Nem tervezett felújítási munkálatok” révén csökkent a kőolaj szállítása Oroszországból Fehéroroszországon keresztül Európába. A „Transznafta” ezt azzal magyarázta, hogy javításra szorul „Druzsba” vezeték egyik ága. Viszont az orosz vezetés kijelentette, a kialakult helyzet nem befolyásolja a havi üzemanyag-ellátási tervet.

Az EU, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok azonban még nem áll készen a Fehéroroszország elleni szankciók feloldására a migrációs válság megoldása érdekében. Éppen ellenkezőleg, köztudott, hogy az Egyesült Államok új korlátozásokat vezethet be, amelyek azokat céloznák meg, akik biztosították a menekültek a határhoz való szállítását. Néhány napja az Európai Unió újabb szankciókat jelentett be a fehérorosz rezsim ellen.

A lengyel–belorusz határon tartózkodó migránsok megsegítésére az Európai Unió már 700 ezer eurót különített el. Ezen pénzeszközök egy részét humanitárius szervezetek munkájára fordítják, beleértve a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetségét.

NEWSMAKER