Azt javasolta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Oroszországnak és Ukrajnának, hogy üljenek le tárgyalni a háborús helyzet rendezéséről – írta meg az MK.ru.
Lukasenka hangsúlyozta: meglátása szerint az orosz, ukrán és belarusz ugyanaz a nép, ezért hiába gondolnak az ukránok Oroszországra és Fehéroroszországra ellenségként, valójában nem azok.
Kifejtette: szerinte Oroszország készen áll arra, hogy tárgyaljon Ukrajnával, Kijevnek kell lépnie az ügyben. Azt mondta: Ukrajnában is rengeteg „normális ember van,” különösen a haderőben, szerinte „a NATO kényszeríti őket a harcok folytatására.”
„Meg tudnánk egyezni. A legfontosabb most az lenne, hogy tárgyaljunk” – mondta Lukasenka.
A fehérorosz elnök nemrég azt is bejelentette, hogy az ukrán haderő levonult a fehérorosz határról.
Fehéroroszország vezetője, Aljakszandr Lukasenka aláírta az amnesztiáról szóló törvényt Fehéroroszország németfasiszta hódítók alóli felszabadításának 80. évfordulója alkalmából. A vonatkozó dokumentum július 3-án, szerdán jelent meg a Nemzeti Jogi Internetes Portálon.
A törvény meghatározza azon elítéltek kategóriáit, akik a büntetés további letöltése alól mentesülnek:
kiskorúak;
terhes nők;
18 éven aluli gyermeket nevelő nők és egyedülálló férfiak, kivéve azokat, akik kiskorú ellen szándékos bűncselekményt követtek el;
nyugdíjkorhatárt betöltött személyek;
az I. és II. csoportba tartozó fogyatékkal élők;
a tuberkulózis aktív formájában és onkológiai betegségekben szenvedők;
a csernobili atomerőmű katasztrófája által érintett állampolgárok;
azok a személyek, akik katonai szolgálatuk alatt megsérültek vagy megbetegedtek.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta azt a rendeletet, amellyel felfüggesztette országa részvételét a hagyományos fegyveres erők európai korlátozásáról szóló szerződésben (Treaty on Conventional Armed Forces – CFE).
A május 24-én aláírt rendeletet szerdán tették közzé az Oroszországgal és Ukrajnával is szomszédos volt szovjet köztársaság hivatalos jogi információs honlapján.
Fehéroroszország közvetlenül nem vesz részt az ukrajnai harcokban, de területét az orosz hadsereg rendelkezésére bocsátotta, mielőtt az 2022 februárjában elindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborút.
Oroszország már 14 évvel ezelőtt felfüggesztette a maga részéről az 1990-es CFE-szerződés alkalmazását, 2023 májusában pedig kilépett belőle.
A néhai Varsói Szerződés és a NATO képviselői által 34 évvel ezelőtt Párizsban aláírt CFE korlátozza a csapatok és felszerelések – harckocsik, repülőgépek és tüzérségi fegyverek – számát az Atlanti-óceántól az Urálig, valamint információcserét és kölcsönös ellenőrzéseket ír elő.
Moszkva 2007 decemberében azért függesztette fel részvételét a szerződésben, mert anakronisztikusnak ítélte meg, és döntését azzal magyarázta, hogy a részes nyugati országok, különösen a NATO-tagok nem voltak hajlandók ratifikálni annak 1999-ben Isztambulban aláírt új változatát.
Oroszország szerint a nyugatiak azért nem voltak hajlandók törvénybe iktatni az új verziót, mert annak feltételéül szabták, hogy Oroszország hajtsa végre azokat a külön megállapodásokat, amelyek kötelezik, hogy vonja ki csapatait a moldovai Dnyeszteren túli területről és Georgia szakadár köztársaságaiból, de Moszkva ezt nem tette meg.
Azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2023 májusában hivatalosan is kivonta Oroszországot a CFE-szerződésből, az Egyesült Államok – a NATO-szövetségesekkel folytatott egyeztetést követően – ugyancsak felfüggesztette részvételét benne.
Aljakszandr Lukasenka, Belorusszia önjelölt elnöke kijelentette, hogy országának „több tucat orosz nukleáris lőszere van”. Oroszország összes taktikai nukleáris fegyverének Belorussziában kell maradnia.
Lukasenka ezt a minszki Összfehérorosz népgyűlésen mondta, számolt be a Ragyio Szvoboda.
A fehérorosz diktátor elmondása szerint a találkozó résztvevői egyhangúlag elfogadták az új katonai doktrínát, amely stratégiai elrettentő tényezőként írja elő orosz nukleáris fegyverek Belorusszia területén történő elhelyezését.
Lukasenka megjegyezte, hogy „tévedés” volt, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlása után az összes stratégiai nukleáris fegyvert eltávolították Belorussziából, és Oroszország taktikai nukleáris fegyvereinek továbbra is országában kell maradniuk.
Ugyanakkor hozzátette, hogy Fehéroroszország függetlenségét meg kell őrizni „mindennek ellenére”.
Belorusszia önjelölt elnöke gyakran a NATO vagy Ukrajna támadásainak fenyegetésére hivatkozik annak indokaként, hogy hazájának folyamatosan magas készenlétben kell tartania hadseregét.
Beszédében elmondta, hogy az ellenzéki csoportok területfoglalást terveznek Nyugat-Belarusziában, és támogatást kérnek a NATO csapataitól.
Belorusszia Biztonsági Szolgálata április 25-én közölte, hogy megakadályozta a Litvániából indított drónok Minszk elleni támadását, ezt vilniusi tisztviselők tagadták.
Lukasenka felszólította a Nyugatot, hogy „állítsák le az Oroszországgal való konfrontációt a döntetlen kihirdetésével”, amely szerinte felgyorsítaná a békefolyamatot és véget vetne az ukrajnai háborúnak.
„Különben Ukrajna megszűnik létezni” – mondta.
Összbelarusz Népi Gyűlés a kormány találkozója az iparágak vezetőivel. 1996 és 2021 között hat ilyen találkozót tartottak.
Ellenzéki politikusok és aktivisták bírálták az eseményt, Lukasenka propagandaeszközének nevezve, amely az országot 1994 óta irányító tekintélyelvű vezető egyöntetű támogatását hivatott demonstrálni.
Fehéroroszország olyan súlyos belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, amelyek miatt meg kellett változtatni az ország nemzetbiztonsági koncepcióját, és engedélyeznie kellett, hogy Oroszország több tucat taktikai nukleáris fegyvert telepítsen a területére – jelentette ki csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő.
A törvényhozással párhuzamosan működő Összfehéroroszországi Népi Gyűlés éves ülésén Lukasenka emellett közölte, hogy az ellenzék azt tervezi, hogy átveszi az irányítást az ország egyik nyugati körzetében, és támogatást kér a NATO-csapatoktól. Állítását a fehérorosz ellenzék vezetői nevetségesnek minősítették.
A csütörtöki ülésen Ivan Tertel, a fehérorosz állambiztonsági szolgálat (KGB) vezetője azt mondta, hogy a NATO-tag Litvániából drónokat indítottak Minszk ellen, de a szolgálat meghiúsította a támadásokat. Litvánia ugyanakkor tagadta, hogy ilyesmire bármikor is sor került volna.
Tertel közölte továbbá, hogy a fehérorosz biztonsági szervek naponta akadályozzák meg, hogy Ukrajnából fegyvereket csempésszenek be Fehéroroszországba „terrortámadások és szabotázsakciók végrehajtásának céljából”.
Lukasenka szerint a jelenlegi realitások az ország védelmi doktrínájának megváltoztatását teszik szükségessé, amelynek szavai szerint „új feladata van: „a nukleáris elrettentés”.
„Azoknak, akik ebbe az irányba terelnek bennünket, tudniuk kellene erről, és racionálisan kellene felmérniük átgondolatlan döntéseik egyenes következményeit, hogy finoman fogalmazzak” – idézte az államfőt a Belta állami hírügynökség.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök csütörtökön kijelentette, hogy az ukrajnai háborúban patthelyzet alakult ki, és megérettek a feltételek a béketárgyalások megkezdéséhez.
A Moszkvával szövetséges fehérorosz vezető szavait a TASZSZ és a RIA Novosztyi orosz hírügynökség közölte. Lukasenka szerint az orosz és ukrán tisztviselők között Törökországban a háború első heteiben megvitatott előzetes dokumentumok kiindulópontként szolgálhatnak a tárgyalásokhoz.
A TASZSZ idézte Lukasenkát, aki szerint „apokalipszis” következhet be, ha Oroszország atomfegyvert vet be megtorlásul a nyugati akciókért.
Oroszország többször is arra figyelmeztetett: a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatása közvetlen konfrontációba sodorja Oroszországgal, ami nukleáris konfliktushoz vezethet.
A fehérorosz vezető arról is szólt, hogy országa ukrán határán meglehetősen nagy a katonai incidensek kockázata. Ennek kapcsán elmondta, több fehérorosz zászlóaljat teljes műveleti készültségbe helyeztek az Oroszországgal közös határon fekvő Vityebszki területtől egészen az ország nyugati határáig. Egyben arra emlékeztetett, hogy a fehérorosz határ közelében mintegy 120 ezer ukrán katona állomásozik.
Hangsúlyozta, hogy Minszk hetente akár ötven nyugati kémrepülőgép bevetését észleli határai közelében. A Nyugat folyamatosan légi felderítést végez Fehéroroszország felett.
A hírügynökségek egyben azt is idézték Lukasenkától, hogy az országától nyugatra fekvő, szomszédos Lengyelországnak nem kell agresszív fellépésre számítania Fehéroroszország részéről. Lukasenka kijelentésével egy időben a minszki védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz taktikai atomfegyverek fehéroroszországi telepítése válasz a barátságtalan országok agresszív politikájára. Jogszerűnek tekintik minden lehetséges eszköz bevetését az agressziós kísérletekkel szemben – olvasható a tárca üzenetében.
A fehérorosz vezető szerint nem lesz szükség a háborús csatlakozásra. Lukasenka azt mondta, hogy Oroszországnak most egy nyugodt Fehéroroszországra van szüksége.
Nem lépünk be a háborúba és nem is lesz rá szükség – mondta pénteken Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke, mikor nekiszegezték a kérdést. A fehérorosz államfő ezt a Kremlben jelentette ki az orosz állami média munkatársainak.
A Zerkalo fehérorosz lap szerint Lukasenka azt mondta, hogy nincs és nem is lesz szükség arra, hogy országa belépjen az orosz–ukrán háborúba.
Oroszországnak most egy ilyen Fehéroroszországra van szüksége: békésre, csendesre, nyugodtra, amely teszi a dolgát – mondta az elnök, majd hozzátette, hogy nem árulja el, milyen szerepük van a jelenlegi helyzetben, azt viszont nem tagadta, hogy „társagresszorok” Oroszország mellett. „Mindenki teszi a dolgát” – fejezte be válaszát Lukasenka.
Fehéroroszország elnöke közel négyórás találkozón vett részt Vlagyimir Putyinnal, ahol a fehérorosz elnök hangot adott véleményének, miszerint biztos lesz megoldás az ukrajnai konfliktus békés megoldására. Lukasenka javaslatot is tett az orosz elnöknek: térjenek vissza a Kijevvel kötött isztambuli megállapodás tervezetéhez. A fehérorosz elnök emlékeztetett arra, hogy Ukrajna egyetértett az isztambuli megállapodás tervezetével.
Fehéroroszország elnöke azt javasolta Vlagyimir Putyinnak, hogy térjenek vissza a két évvel korábbi, isztambuli béketervhez. Lukasenka szerint azt akkor az ukrán fél is elfogadta.
Aljakszandr Lukasenka javaslatot tett az orosz elnöknek: térjenek vissza a Kijevvel kötött isztambuli megállapodás tervezetéhez. Fehéroroszország elnöke közel négyórás találkozón vett részt Vlagyimir Putyinnal, ahol a fehérorosz elnök hangot adott véleményének, miszerint biztos lesz megoldás az ukrajnai konfliktus békés megoldására.
A Ria Novosztyi szerint Lukasenka hozzátette, hogy „A megállapodás észszerű álláspontokat tartalmaz, amelyek elfogadhatók Ukrajna számára.”
A fehérorosz elnök emlékeztetett arra, hogy Ukrajna egyetértett az isztambuli megállapodás tervezetével. 2022 márciusában béketárgyalás történt az orosz és az ukrán diplomácia képviselői között. A tárgyalást Vlagyimir Medinszkij, az orosz delegáció főtárgyalója akkor konstruktívnak minősítette, hozzátéve, hogy Oroszország akkor „két lépést tett a konfliktus deeszkalációja érdekében”. Később viszont Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő úgy nyilatkozott, hogy „Nem történt nagyon ígéretes elmozdulás vagy áttörés az isztambuli orosz–ukrán tárgyalásokon, a feleknek még nagyon hosszú utat kell megtenniük.”
Putin – at a meeting with Lukashenko:
"Now, as you know, the idea of holding some kind of conference in Switzerland is moving forward. We are not invited there.
Moreover, they think that we have nothing to do there. At the same time, they say that it is impossible to solve… pic.twitter.com/dkhkXx5t21
Egy újabb béketárgyalás pár hónap múlva is lesz, csak nem Oroszország és Ukrajna között, ugyanis Svájcban az ukrán fél egyedül ül le szövetségeseivel a tárgyalóasztalhoz. Viola Amherd svájci elnök szerdán közölte, hogy idén júniusban Bürgenstockban konferenciát rendeznek az ukrán elnök béketervéről. A berni orosz diplomáciai képviselet közölte, hogy erre a svájci hatóságok nem küldtek meghívót Oroszországnak.
Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök aláírta a katonai toborzóközpontok SMS-értesítésének bevezetéséről szóló törvényt. Erről a nemzeti jogi információs portál számolt be.
Meghatározzák, hogy ezentúl a köztársaság katonai komisszárjai SMS-üzenetekkel tájékoztathatják majd az ország polgárait a megjelenés szükségességéről.
A mozgósítás során az ilyen értesítés a szokásos idézés analógja lesz, békeidőben pedig a szokásos dokumentum kiegészítése – áll a dokumentumban.
Ezenkívül a katonai komisszárokat feljogosítják majd arra, hogy korlátozzák az ország azon állampolgárainak távozását, akik megszegik a katonai nyilvántartásba vételi kötelezettségeket és a kitérőket. Szintén a törvény meghatározza a hadkötelezettség halasztásának szabályait, a polgárok védelmi jellegű munkákban való önkéntes részvételének jogalapját és a mozgósítás egyes kérdéseit.
Korábban arról számoltak be, hogy a Verhovna Rada meg akarja emelni a TCC-ben (területi személyzeti központ, a katonai toborzóiroda analógja) való meg nem jelenésért az idézésre kiszabható pénzbírságot.
Hazája békés mivoltát hangsúlyozta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök kedden Hrodna városában tett látogatása alkalmával a lengyel–litván–fehérorosz hármashatár közelében.
„Nincs szükségünk arra, hogy másokat fenyegessünk. Nem akarunk idegen területeket” – jelentette ki a fehérorosz elnök, akit a hivatala idézett. „Ne higgyenek senkinek, hogy harcolni akarnánk!” – hangsúlyozta Lukasenka egy kórház alapkövének letételekor.
Mindazonáltal kijelentette: „Nyíltan megmondom, hogy felkészülünk egy háborúra”. Mint mondta, Fehéroroszország felkészíti hadseregét arra az eshetőségre, ha megtámadnák. Lukasenka szerint úgy tűnik, hogy a szomszédos Lengyelország és Litvánia háborús előkészületeket tesz azzal, hogy lövészárkokat ásnak és tankcsapdákat készítenek a határaik mentén, illetve támadófegyvereket szereznek be.
Hrodna lakosaihoz intézve szavait Lukasenka kijelentette: „Hozzánk tartoztok. Senkinek sem engedünk át titeket” . Hrodna a két világháború között Lengyelország területéhez tartozott.
Fehéroroszország kedden háromnapos hadgyakorlatot kezdett az Ukrajnával, valamint az Európai Unió két tagállamával, Litvániával és Lengyelországgal közös határai mentén.
A fehérorosz védelmi minisztérium Telegramon azt közölte, az ország nyugati részén lévő Hrodna és a keleti régióban lévő Homel környékén indított manőver célja a térségek védelmének megerősítése, valamint egy esetleges szükségállapot esetén történő műveletek szimulálása.
