Az amerikai igazságügyi minisztérium cenzúra nélkül fedi fel az Epstein-ügy anyagait – köztük a Trumpot megvádoló nő vallomását

Egy amerikai szövetségi bíró arra utasította az igazságügyi minisztériumot, hogy nyújtsa be a Jeffrey Epstein-ügy aktájának egy részének cenzúrázatlan verzióját. Korábban az USA-ban már megjelentek Donald Trump elleni vádak ebben az ügyben, de jelentős szerkesztéssel.

Az új határozat által érintett dokumentumok között szerepelnek egy olyan nő kihallgatásának eredeti feljegyzései, aki azt állította, hogy Epstein és az amerikai elnök szexuálisan zaklatta. Július 2-ig az Igazságügyi Minisztériumnak vagy cenzúrázatlan anyagokat kell beszolgáltatnia, vagy meg kell indokolnia, hogy bizonyos részek miért maradnak titkosítva.

Emmett Sullivan, az Egyesült Államok Kerületi Bíróságának bírója egy szabadúszó újságíró oldalára állt, aki pert indított az elhallgatott anyagok miatt, számolt be az ABC News. A bíró következtetése szerint a Trump-kormány nagy valószínűséggel megsértette az Epstein Files Transparency Act feltételeit. A kihallgatási felvételeken kívül az ügynökséget arra kötelezték, hogy fedje fel a fiatal nők toborzásával kapcsolatos e-mailek feladóit és címzettjeit, valamint a vádirattervezetben szereplő összeesküvők nevét.

A bíró arra utasította az Igazságügyi Minisztériumot, hogy hozza nyilvánosságra a teljes naplót, a módosított és rövidített szöveg listájával. Az Igazságügyi Minisztériumnak vagy kevésbé kitakart dokumentumokat kellett volna átadnia, vagy megindokolnia, hogy bizonyos információkat miért nem kell nyilvánosságra hozni.

A pert Katie Fang újságíró nevében a Public Integrity Project indította. Sullivan bíró megjegyezte, hogy az újságíró pontosan olyan kárt szenved el – az átláthatóság hiányát –, amelyet a Kongresszus a törvény elfogadásával meg akart akadályozni.

„A kormány figyelmen kívül hagyta a Kongresszus által elfogadott törvényt, majd megtagadta saját intézkedéseinek bíróság előtti védelmét – a gazdagok és hatalmasok védelme érdekében” – mondta Brendan Ballo, a Public Integrity Project képviselője.

Mi előzte meg a cenzúráról szóló határozatot?

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma tavaly év végén, az Epstein-ügyben közzétett több ezer oldalnyi dokumentum nyilvánosságra hozatalát kezdte meg, miután hatályba lépett az Epstein-akták átláthatóságáról szóló törvény. A hivatalt azonban bírálatok érték, egyes törvényhozók azzal érveltek, hogy az Igazságügyi Minisztérium megsértette a törvényt a határidők elmulasztásával és bizonyos anyagok visszatartásával. Többek között a demokraták emelték ki a „teljesen szükségtelen cenzúrát” egyes dokumentumokban – ugyanakkor megjegyezték, hogy más aktákban az áldozatok nevei nem voltak védve.

A korábban nyilvánosságra hozott anyagok között van egy levelezés is, amelyben Epstein kiskorú lányokról szóló trágár kommentárokat kapott. Egy 2015-ös e-mailben egy névtelen feladó a 14-15 éves lányok iránti vonzalmát indokolta. Egy másikban egy konkrét lányt a „Lolita” című regény egyik szereplőjéhez hasonlítottak. A bíróság most elrendelte ezen levelek feladóinak és címzettjeinek nyilvánosságra hozatalát.

Forrás