Franciaország és Németország szimbolikus helyet kínál Ukrajnának az Európai Unóban – FT

Az Európai Uniónak még mindig nincs egyértelmű válasza arra a kérdésre, hogyan integrálja Ukrajnát a blokkba, a teljes körű csatlakozás 10-15 évet venne igénybe, és a javasolt nem szabványos megoldások vitatottak, miközben Franciaország és Németország a „társult tagság” ötletét szorgalmazza szavazati jog nélkül, de helyekkel az EU intézményeiben – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.

A jelentés szerint Ukrajna 2022 júniusában kapta meg az EU-tagjelölti státuszt. A szokásos csatlakozási eljárás azonban nem felel meg teljes mértékben a feladat sürgősségének – az Európai Bizottság szerint a tagsági követelmények teljes körű végrehajtása 10-15 évet vesz igénybe. Magyarország tapasztalata további bonyodalmat teremt: az Orbán-kormány alatti demokráciával szembeni negatív visszhang számos uniós fővárost óvatosabbá tett az új tagok felvételével kapcsolatban.

Amikor az amerikai és ukrán tárgyalók a 2027-es EU-csatlakozást is belefoglalták a békejavaslatba, az pánikot keltett az Európai Bizottságban. A tisztviselők gyorsan összedobták a „fordított bővítés” koncepcióját: Ukrajna hivatalosan korábban csatlakozna, korlátozott jogokkal, amelyek a reformok végrehajtásával bővülnének. Az előkészületek azonban kudarcot vallottak – sok főváros inkább egy médiában megjelent hírből értesült az ötletről, mint magától a bizottságtól. A kritikusok a megközelítést diszkriminatívnak nevezték a többi tagjelölttel szemben.

Franciaország és Németország – egymástól függetlenül, ami önmagában is jelentős – „társult tagságot” javasolt. Ukrajna szavazati jog nélkül kapna helyeket a Miniszterek Tanácsában és az Európai Parlamentben, és fokozatosan integrálódna a közös piacba és más EU-s programokba, de a mezőgazdasági és regionális támogatásokhoz való korai hozzáférés nélkül. A támogatók úgy vélik, hogy ez „valódi perspektívát ad Ukrajnának a tagságra”, és előkészíti a közvéleményt az EU-ban. Fennáll annak a veszélye, hogy Kijev állandó „váróteremként” tekint rá a megállapodásra a másodrendű európaiak számára.

Franciaország és Németország is támogatja Ukrajna bevonását az EU kölcsönös védelmi záradékába. További lehetőségek közé tartozik a mélyebb védelmi-ipari együttműködés, a hadsereg hosszú távú pénzügyi támogatása, valamint a tagság egy új Európai Biztonsági Tanácsban az Egyesült Királysággal és más szövetségesekkel együtt. Az EU tisztviselői abban reménykednek, hogy a csatlakozási tárgyalások nyári megkezdése, a világos ütemterv és a 90 milliárd eurós hitelcsomag kielégíti Zelenszkijt, de még sok munka áll előttük.

(vb/rbc.ua)