Bruno Rétailleau francia belügyminiszter azt nyilatkozta, hogy „nem lát okot” arra, hogy elhagyja a kormányt az Emmanuel Macron elnökkel fennálló feszültségek ellenére. A francia miniszter nyilatkozatát a Le Figaro idézte, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A sajtó egy nappal korábban arról számolt be, hogy a július 23-i francia kormányülést Macron és Rétailleau „éles megjegyzései” jellemezték.
„Amíg a (kormány) döntései összhangban vannak a nemzeti érdekekkel és a meggyőződéseimmel, addig nincs okom elhagyni a kormányt” – mondta a francia belügyminiszter.
Sajtóértesülések szerint a feszültség Rétailleau kijelentéseivel kezdődött, amikor nyilvánosan hangot adott annak a véleményének, hogy „a makronizmus 2027-ben, a Macron-korszakkal véget ér” – amikor második ciklusa után megtartják az elnökválasztást.
A belügyminisztérium vezetője azt is kijelentette, hogy kormányzati jelenlétét nem szabad a „makronizmus támogatásának” tekinteni, és azt csak az „általános érdek” és a szélsőbaloldal hatalomra jutásának megakadályozása motiválja.
Az elnöki tábor politikusai kritikával reagáltak.
Az egyik legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a 2017 óta hatalmon lévő Emmanuel Macron és a decemberben kinevezett miniszterelnök François Bayrou alkotják a modern francia történelem legnépszerűtlenebb hatalmi párosát.
Ukrajna megállapodott Franciaországgal egy 200 millió eurós alap létrehozásáról, amelyből a jövő évtől fedeznék az orosz támadásokban megrongálódott létfontosságú ukrajnai infrastruktúra helyreállítását, valamint támogatnák az ukrán gazdaságot – közölte Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök, miután hétfőn Kijevben tárgyalt Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel.
„Konkrét témákról beszéltünk: fegyverekről, pénzügyekről, újjáépítésről és szankciókról. Francia kollégáink saját szemükkel látták, hogyan él Kijev az éjszakai támadások után. Ez hathatósan megerősíti a drónokról, légvédelemről és vadászgépekről szóló párbeszédet. Ezekre most van szükség, ezért az egyik téma a katonai segítség növelése és haditechnikai eszközök Ukrajnában történő közös gyártására való átállás volt” – írta Szviridenko a Telegramon a kijevi találkozó után.
A miniszterelnök tájékoztatott arról, hogy Olekszij Szoboljev gazdasági miniszter két nyilatkozatot írt alá a francia féllel.
Az első egy új, 200 millió eurós alap létrehozásáról szól, amely 2026-tól nyújt majd támogatást az infrastruktúra helyreállítására és a gazdaság élénkítésére.
„Tavaly az első program iránti kereslet több mint háromszorosan meghaladta a lehetőségeket: 750 millió eurónyi igény érkezett a rendelkezésre álló 200 millióra. Ez jó jel: az ukrán és a francia üzleti szféra közös projektekben gondolkodik” – jegyezte meg a kormányfő.
A második, most aláírt nyilatkozat egy kormányközi megállapodás előkészítéséről szól olyan stratégiai projektekre vonatkozóan, amelyek a védelem, az energetika, a digitalizáció terén valósulnak meg, valamint ásványi kincsek kitermelésére irányulnak.
„Nemcsak befektetésekről van szó, hanem együttműködésről, technológiákról és az európai piacokhoz való hozzáférésről is” – hangsúlyozta Szviridenko.
„A felek külön megvitatták a drónprogram idei évi finanszírozását, külön kitérve arra, hogyan lehetne felgyorsítani a beszerzéseket és aktivizálni más finanszírozási forrásokat. A francia fél megosztotta elképzeléseit az Oroszországgal szembeni újabb szankciós csomagok kialakításának lehetséges módozatairól, beleértve egy rugalmasabb formátumot, amely konkrét célokat és időbeni teljesítéseseket írna elő” – emelte ki a miniszterelnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is fogadta a francia külügyminisztert, akivel elsősorban Ukrajna légvédelmének erősítéséről beszélt. „Megvitattuk a védelmi segítséget, különösen a légvédelmi eszközök iránti szükségletet, katonáink kiképzését, valamint az Ukrajnát segítő országok úgynevezett Rammstein-formátumú találkozóinak eredményeit. Készen állunk a közös védelmi gyártás bővítésére. Már született döntés francia cégek részéről, hogy megkezdik drónok gyártását Ukrajnában. Ez számunkra rendkívül értékes. Beszéltünk továbbá az Oroszország elleni szankciókról és Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásairól is” – számolt be Zelenszkij a Telegramon.
Az elnök köszönetet mondott Emmanuel Macron francia elnöknek és Barrot külügyminiszternek a támogatásért, valamint megköszönte Franciaországnak a Mirage típusú repülőgépeket. Az államfő sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a találkozó során
Zelenszkij üdvözölte az Európai Unió Oroszországgal szembeni 18. szankciós csomagjának elfogadását, különösen az orosz kőolaj felső árkorlátjának csökkentését.
„Folytatnunk kell erőfeszítéseinket, hogy segítsünk önöknek megvédeni az ukrán népet, és fokozzuk a nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy elérjük a tűzszünetet. Ez lehetővé teszi valódi béketárgyalások megkezdését, amelyek igazságos és tartós békéhez vezetnek” – hangsúlyozta Barrot az ukrán elnöki honlapon megjelent közlemény szerint.
Franciaország jelentős, 43,8 milliárd eurós megszorításokat tervez az államadósság és költségvetési hiány csökkentése érdekében. Az ellenzéki pártok – a baloldaltól a jobboldali Nemzeti Tömörülésig – hevesen tiltakoznak a terv ellen, és bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetik Francois Bayrou kormányát.
Újabb bizalmatlansági indítványt helyeztek kilátásba szerdán a francia kormány ellen az ellenzéki pártok, miután François Bayrou miniszterelnök bemutatta az ország pénzügyeinek helyreállítását célzó intézkedéseit. A 43,8 milliárdos megtakarítás 2026-ig a lakosság egészét érintené, mindenekelőtt a szociális juttatások jelentős csökkentésével.
A miniszterelnök egy kétirányú tervet mutatott be: az egyik az adósság csökkentésére, a másik a termelés növelésére irányul a lassú növekedés közepette, miközben megkíméli a katonai kiadásokat, amelyek 2026-ig 6,7 milliárd euróval nőnek. A kormány célja, hogy 2029-re fokozatosan a GDP 2,9 százalékára csökkentse a hiányt.
Ennek elérése érdekében az állam azt az első szabályt tűzte ki maga elé, hogy 2026-ban nem költhet többet, mint 2025-ben, kivéve az adósságteher növekedését és a fegyveres erők költségvetésének többletkiadásait. A kormány azt tervezi, hogy 2026-tól háromezer munkahelyet szüntet meg a közszférában, nem emeli jövőre a nyugdíjak jelentős részét, és minden szociális juttatás 2026-ban a 2025-ös szinten marad.
François Bayrou elmondta, hogy a legvagyonosabbak hozzájárulását is tervezi, ezenkívül az egészségügyi kiadásokat illetően ötmilliárd eurós csökkentést irányoz elő a kormány. Az állami, önkormányzati és szociális kiadások csökkentése 21 milliárd eurós megtakarítást tenne lehetővé, a szociális juttatások és a jövedelemadó-skála befagyasztásának várható bevételei pedig további 7 milliárd eurót jelentenének.
A kormány a termelés növelése érdekében a 11 munkaszüneti nap közül kettő eltörlését javasolja: húsvéthétfőt és május 8-át, a második világháború befejezésének emléknapját. Ez az intézkedés a miniszterelnök szerint több milliárd eurót hozna az állami költségvetésnek. A döntés végrehajtási szabályait a kormánynak meg kell vitatnia a szakszervezetekkel és a munkaadókkal is.
Könnyen megbukhat a kormány a megszorítások miatt
A kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben. Ha az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen által vezetett jobboldali Nemzeti Tömörülésig – összefognak, ugyanúgy megbuktathatják a jelenlegi kormányt, ahogy azt december elején tették a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
Ha Francois Bayrou nem változtat a javaslatain, megbuktatjuk – figyelmeztetett Marine Le Pen, míg a politikai spektrum másik végén Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a kormány szociális háborút hirdet.
Utóbbi párt vezetője, Jean-Luc Mélenchon pedig arra kérte a Nemzeti Tömörülést és a szocialistákat, hogy csatlakozzanak az Engedetlen Franciaország bizalmatlansági indítványához annak érdekében, hogy Bayrou-t eltávolítsák. Amennyiben az Engedetlen Franciaország és a Nemzeti Tömörülés is úgy dönt, hogy megbuktatja a kormányt, annak sorsa a mérsékeltebb szocialistákon múlhat.
Franciaország és Olaszország sem vesz részt abban az amerikai–NATO-tervben, mely az amerikai fegyverek finanszírozásáról szól Ukrajna számára – derül ki több sajtóorgánum különböző kormányzati forrásokra hivatkozva.
Bár Franciaország régóta támogatja Ukrajnát, az amerikai fegyverek megvásárlásában az ország nem vesz részt részben a költségvetés helyzete, részben pedig amiatt, mert Emmanuel Macron francia elnök az európai hadiipart szeretné megerősíteni, így európai fegyverek vásárlását támogatja. A Kyiv Independent összefoglalója szerint Olaszország is hasonló állásponton van, így az amerikai fegyverek közvetlen vásárlását kizárta, részben szintén fiskális korlátok miatt. Azonban emellett Róma inkább más technológiák, például a SAMP/T légvédelmi rendszer használatát támogatja, amiből korábban már kapott is Ukrajna.
Noha a két európai ország költségvetése valóban nehéz helyzetben van, az ellenzés hátterében az is fontos szerepet játszhat, hogy az ukránok által olyannyira vágyott Patriot légvédelmi rendszerek fő európai versenytársa, a SAMP/T francia–olasz közös fejlesztés.
Az olasz hadügyminisztérium tisztviselői hangsúlyozták, hogy a Trump és Mark Rutte által hétfőn bejelentett kezdeményezésből nem azért maradnak ki, mert nem támogatják Ukrajnát, hanem azért, hogy felhívják a figyelmet az amerikai fegyverek alternatíváira. Olaszország például az amerikai fegyvverek Ukrajnába juttatásában kész közreműködni logisztikai támogatással és nem zárkóik el attól, hogy hozzájáruljon Kijev támogatásához.
Tegnap Petr Fiala cseh miniszterelnök azt mondta, Csehország nem vesz részt a NATO-n keresztüli amerikai fegyvervásárlásban Ukrajna számára. A kormányfő szerint Prága továbbra is elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de ezt más eszközökkel kívánja megtenni, például lőszerbeszerzéssel és más már folyamatban lévő projektekkel.
Az amerikai–NATO-tervet kommentálva Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pedig arról beszélt, hogy Ukrajna felfegyverzését az Európában befagyasztott orosz vagyonból kellene fedezni. Trump bejelentésekor pedig Rutte a németek elkötelezettségét hangsúlyozta, amit megerősített Friedrich Merz német kancellár is, aki szerint a terv Európa érdekeit is szolgálja és segít Oroszországot békére kényszeríteni.
A kezdeményezést más európai országok, mint Nagy-Britannia, Hollandia és több északi ország is támogatja. Trump szerint a fegyverek már úton is vannak Ukrajnába.
[type] => post
[excerpt] => Franciaország és Olaszország sem vesz részt abban az amerikai–NATO-tervben, mely az amerikai fegyverek finanszírozásáról szól Ukrajna számára – derül ki több sajtóorgánum különböző kormányzati forrásokra hivatkozva.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1752750660
[modified] => 1752737372
)
[title] => A csehek után határozott nemet mondtak a franciák és olaszok is arra, hogy ők fizessenek az amerikai fegyverekért
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=156945&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 156945
[uk] => 157105
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 156946
[image] => Array
(
[id] => 156946
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[original_lng] => 50698
[original_w] => 1024
[original_h] => 603
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes-300x177.jpg
[width] => 300
[height] => 177
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes-768x452.jpg
[width] => 768
[height] => 452
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/fegyverkezes.jpg
[width] => 1024
[height] => 603
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1752835164:8
[_thumbnail_id] => 156946
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 478
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 264238486001
[_oembed_2471b304fd9b3dab92f3c58ac6f1d118] =>
[_oembed_time_2471b304fd9b3dab92f3c58ac6f1d118] => 1752739881
[_oembed_a8d822fb06e4720d3d8d0186fed6681b] =>
We have received political signals at the highest level – good signals – including from the United States, from our European friends. According to all reports, aid shipments have been restored. pic.twitter.com/ppZezGgp7X
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 11, 2025
Új-Kaledónia franciaországi területéről származó, egymással versengő csoportok megállapodásra jutottak, amelynek célja a szigetcsoport jövőbeli státuszának meghatározása a tavalyi zavargások után a szigetcsoporton, írta a Bloomberg.
François Bayrou francia miniszterelnök szerint a csoportok és a kormány között aláírt megállapodástervezet Új-Kaledónia állam létrehozását irányozza elő, amely Franciaország része marad.
Gerald Darmanen igazságügyi miniszter kijelentette, hogy a megállapodás magában foglalja „a helyi hatáskörök kiterjesztését, a választók feloldását és a lehetséges nemzetközi elismerést”.
2024-ben egy kormánytörvény, amelynek célja a szavazati joggal rendelkező lakosok számának bővítése volt, feszültséget váltott ki az őslakos kanak néppel, akik szerint a törvény gyengítené jogaikat.
Egy nő lobogtatja a Kanak és Szocialista Nemzeti Felszabadítási Front (FLNKS) zászlaját az új-kaledóniai Noumeában 2024. május 15-én, szerdán.
Franciaország nagyobb autonómiát ad tengerentúli területének, Új-Kaledóniának – az erről szóló megállapodást Emmanuel Macron szombaton írta alá Párizsban.
Franciaország nagyobb autonómiát ad tengerentúli területének, Új-Kaledóniának – az erről szóló megállapodást Emmanuel Macron szombaton írta alá Párizsban. A francia elnök úgy fogalmazott: így megszületik a kaledóniai állam, de mégsem válik el Franciaországtól. A jövőben a helyi hatóságok különálló külpolitikát folytathatnak és kaledóniai állampolgárságot adhatnak.
Az Ausztráliától keletre fekvő trópusi szigeten élő őslakos kanakok már régóta szeretnének egy független államot.
Tavaly májusban véres lázadások törtek ki, amikor a francia parlament megpróbálta csorbítani a terület autonómiáját.
A mostani megállapodás csak akkor lép életbe, ha azt a szigetállam parlamentje és egy népszavazás is megerősíti.
Új-Kaledónia azért is fontos a franciáknak, mert itt van a világ nikkelkészletének a 10 százaléka.
A francia vezérkari főnök szerint Moszkva Franciaországot jelölte meg legfőbb ellenfeleként Európában. Thierry Burkhard ennek okát mindenekelőtt abban látja, hogy Párizs támogatja az Oroszország által megtámadott Ukrajnát.
„Ezt (Vlagyimir) Putyin mondta” – hangsúlyozta a tábornok egyik nagyon ritkán tartott sajtótájékoztatóján pénteken Párizsban, amelynek témája a Franciaországot érő fenyegetések voltak. „Ez nem jelenti azt, hogy (az orosz elnök) nem foglalkozik más országokkal” – tette hozzá.
A vezérkari főnök elismerte, hogy Franciaországot – amely az elrettentő ereje által védett atomhatalom – nem fenyegeti közvetlen és súlyos támadás az ország területén, de szerinte Oroszországnak sok más lehetősége van hibrid akciókon keresztül, beleértve a dezinformációt, a kibertámadásokat vagy a kémtevékenységet.
„Oroszország kellemetlenkedő hatalomként minden fenyegetést használ, legyen szó tengeralatti infrastruktúrák szabotálásáról, franciaországi vagy afrikai dezinformációs kampányokról, kémtevékenységekről, vagy akár az űrben végrehajtott orosz műholdas manőverekről, amelyekkel vagy akadályozzák műholdjaink pályáját, vagy megközelítik őket, hogy megzavarják a tevékenységeiket vagy kémkedjenek utánuk” – mondta a vezérkari főnök.
A tengeri területekkel kapcsolatban Thierry Burkhard utalt az orosz nukleáris támadó tengeralattjárókra, amelyek rendszeresen behatolnak az Atlanti-óceán északi részébe, majd néha leereszkednek a Földközi-tengerre, nyilvánvalóan olyan területek megfigyelésére törekedve, amelyek fontosak számunkra, de a britek számára is – jelezte a vezérkari főnök, miután Nagy-Britannia Ukrajna másik nagy támogatója, és Moszkva egyik fő célpontja.
„A levegőben gyakoriak a súrlódások és az interakciók az orosz repülőgépekkel” – hangsúlyozta a vezérkari főnök, kiemelve a Fekete-tengert, Szíria felett, a Földközi-tengert, és időnként elég messze az Atlanti-óceán északi részét.
Franciaország és Nagy-Britannia megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
Emmanuel Macron francia elnök állami látogatáson – vagyis hivatalosan III. Károly király vendégeként – Londonban tartózkodik, és csütörtökön, látogatásának utolsó napján kétoldalú csúcstalálkozón vesz részt Keir Starmer brit kormányfővel a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
A londoni védelmi minisztérium a brit–francia csúcs előtt kiadott tájékoztatásában közölte: Macron és Starmer a találkozón megállapodást ír alá arról, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
Az új deklaráció a tárca ismertetése szerint most első ízben kimondja, hogy jóllehet Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris elrettentő ereje továbbra is egymástól független, de alkalmazását a brit és a francia kormány összehangolhatja.
A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.
A brit védelmi tárca által ismertetett csütörtöki deklaráció leszögezi, hogy Európában csak Nagy-Britanniának és Franciaországnak van nukleáris fegyverzete, és ez az elrettentő erő jelentős mértékben hozzájárul a NATO és az euro-atlanti térség általános biztonságához.
Az önálló brit hadászati nukleáris ütőerőt jelenleg négy Vanguard osztályú tengeralattjáró hordozza. Ezek a tengeralattjárók egyenként 16 Trident rakétával szerelhetők fel, és a rakéták mindegyikét nyolc nukleáris robbanófejjel lehet ellátni.
A brit kormány ugyanakkor a minap bejelentette, hogy nukleáris fegyverek hordozására is alkalmas F-35A harci repülőgépeket vásárol.
London a tervek alapján legalább tizenkét ilyen repülőgépet kíván beszerezni.
Az F-35-ös típuscsalád e változata hagyományos és nukleáris fegyverzet hordozására egyaránt képes, és Nagy-Britannia ezeknek a repülőgépeknek a hadrendbe állításával csatlakozik a NATO kettős képességű harci gépekből álló légi nukleáris csapásmérő kapacitásához – fogalmazott a londoni kormányfői hivatal minapi közleménye.
A brit kormány az F-35A repülőgépek beszerzésének bejelentése előtt tette közzé új nemzetbiztonsági stratégiai helyzetértékelését, amely megállapítja, hogy ismét növekszik Nagy-Britannia és szövetségesei nukleáris fenyegetettsége.
Az 55 oldalas tanulmány szerint ennek a fenyegetésnek az elhárítása valószínűleg még bonyolultabb feladat lesz, mint a hidegháború idején, mivel jelenleg több országnak van a korábbinál több nukleáris fegyvere, és a nemzetközi fegyverzetkorlátozási rendszerek ezzel nem tudtak lépést tartani.
A francia elnök ismét azon gondolkodik, hogy felrázza a francia politikát – hiába tagadta ezt korábban. A háttérben egy megbénult kormány, belső feszültségek és egyre erősödő jobboldal áll.
Egy évvel az után, hogy Emmanuel Macron előre hozott választásokkal próbálta megállítani a jobboldal előretörését – és ezzel gyakorlatilag saját hatalmát is meggyengítette –, a francia elnök ismét fontolóra vehette a parlament feloszlatását. Bár áprilisban határozottan cáfolta ezt a lehetőséget, több bennfentes szerint az elnök egyre frusztráltabb, és nem zárható ki, hogy ismét kockázatot vállal. Írtunk róla, hogy miközben a francia államadósság már így is történelmi mélyponton van egy újabb, 5 milliárd eurós kiadáscsökkentést jelentett be 2025-re, miután az idei költségvetési tervben „eltéréseket” észleltek.
Macron 2024-ben rossz döntést hozott?
Franciaországban a 2024-es előre hozott választások Macron számára súlyos politikai visszaesést hoztak: centrista pártja elvesztette többségét a nemzetgyűlésben, miközben Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése rekordszámú képviselői helyet szerzett. A francia elnök döntése a 2024-es választások kiírásáról, azóta is a politikai diskurzus középpontjában áll. Írtunk róla, hogy Ellentmondásos reakciókat váltott ki Emmanuel Macron döntése az előre hozott választásokról. Macron az újévi beszédében vállalta a 2024-es választási döntés felelősségét: „Ez a döntés több instabilitást, mint nyugalmat hozott – és ennek teljes felelősségét vállalom.”
Felesége, Brigitte Macron még tavaly decemberben, egy baráti látogatás során vetette fel a kérdést: „Te is azt gondolod, hogy hülyeség volt?”
Macron 2025-ben… sem tanul a hibáiból?
A Politico értesülései szerint több, az elnökhöz közel álló személy – köztük jelenlegi és volt kormánytagok – azt állítják, Macron ismét mérlegeli az előre hozott választások lehetőségét, annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozataiban kizárta ezt.
Miben reménykedhet a francia elnök?
Az irónia a történetben, hogy a nagy kockáztatás után Macron olyan miniszterelnököt kapott – Francois Bayrout személyében – aki nem híve a merész lépéseknek. A kettőjük közötti feszültség nyílt titok: egy Macronhoz közelálló személy szerint az elnök forrong a dühtől, és már más területeken is kiütközik frusztrációja.
Egyes vélemények szerint Macron titokban abban reménykedik, hogy a nemzetgyűlés idővel megbuktatja Bayrout, akár egy költségvetési szavazáskor, akár egy, az 1990-es évekből származó gyermekbántalmazási botrány miatt, amely még Bayrou oktatási minisztersége idejére nyúlik vissza.
Emmanuel Macron francia elnök kedden közölte, hogy már a következő hónapokban betiltják a 15 éven aluliak számára a közösségi oldalak használatát Franciaországban.
Mindezt azután közölte, hogy kedden egy diák halálra késelt egy pedagógiai asszisztenst egy francia iskola előtt. „Nem várhatunk” – mondta Macron, aki azt is bejelentette, hogy az országban hamarosan életkor-ellenőrzést vezetnek be a késeket árusító weboldalakon is, hasonlóan a pornóoldalakhoz.
Macron közölte, hogy „masszív szankciókat” fognak bejelenteni, azt pedig már az X-en közzétett bejegyzésében jelentette be, hogy betiltja a közösségi oldalak használatát a 15 év alattiak számára. A Politico azt írja, a francia hatóságok azt már elérték, hogy bizonyos közösségi oldalakat, így az X-et, a Redditet, a Bluskyt és a Mastodont már rákényszerítsék a korhatár-ellenőrzésre, azzal, hogy „pornográf weboldalaknak” minősítik őket.
A pornóoldalakat érintő intézkedések június 7-én léptek hatályba, ennek hatására a Pornhub leállította működését Franciaországban.
France has the largest Muslim population in Europe (10% of its population).
According to the following article: https://t.co/vFh0j7Hrgs ...49% of French Muslims want Catholics to convert to Islam, and that 36% percent want churches to be transformed into mosques...".
