Az Európai Parlament is nemet mondott Ukrajna gyorsított csatlakozására

Az Európai Unió bővítésének fontosságát hangsúlyozza az Európai Parlament most elfogadott jelentése, amely szerint a jelenlegi geopolitikai helyzetben a tagjelölt országok csatlakozása erősítené az EU biztonságát, és a gazdaságra is jótékony hatással lenne. Ugyanakkor a jelentésben hangsúlyozták, a csatlakozás csakis érdemalapú lehet, és a tagállamok mellett az Európai Parlament is elutasítja az Európai Bizottság által felvetett gyorsított eljárást. A jelentés kitér a magyar kormányra is, amelyet sürgetnek, hogy ne vétózza a csatlakozási tárgyalások megkezdését Moldovával és Ukrajnával.

2026. március 11-én, szerdán az európai bővítés stratégiájáról szóló jelentésről szavazott az Európai Parlament, amit végül 385 szavazattal 147 ellenében, 98 tartózkodás mellett fogadtak el.

Ebben a jogi kötőerővel nem rendelkező állásfoglalásban az EP-képviselők többek között az Európai Unió bővítésének fontosságát hangsúlyozták, mivel az szerintük a jelenlegi geopolitikai helyzetben erősíti az EU biztonságát, és szerintük a bővítés elmaradásának költségei meghaladják a folyamat befejezésének költségeit.

A jelentésben az EP kijelenti, hogy elutasítja a gyorsított csatlakozást, mivel ez az intézmény szerint a csatlakozási folyamat integritását veszélyezteti.

Mint fogalmaznak, a csatlakozásnak továbbra is érdemalapúnak és visszafordítható folyamatnak kell maradnia, és minden egyes csatlakozni kívánó országnak teljesítenie kell a koppenhágai kritériumokat, valamint az uniós értékek és alapelvek tekintetében nem lehet megkerülni a szabályokat.

A most elfogadott jelentésében ezenkívül az EP megjegyzi: Egyetlen országot sem szabad összekapcsolni egy másikkal, illetve egy csomag részeként kezelni; [az Európai Parlament – szerk.] hangsúlyozza, hogy az uniós értékek és alapelvek esetében nem lehet lerövidíteni az utat.

Ezzel immáron ismételten kijelenthető, hogy az Európai Bizottság által felvetett úgynevezett fordított csatlakozás terve halott, amit egyébként több tagállam is ellenzett.

Mint az EP is írja a jelentésében, a jogállamiság, a demokratikus reformok, a média szabadsága, a kisebbségek jogai, a bírói függetlenség és a korrupció elleni küzdelem továbbra is a bővítési folyamat előterében kell maradjon, a civil társadalom folyamatos támogatásával együtt.

A jelentésről szóló közleményében a parlament kiemeli: A bővítés elmaradása azzal a kockázattal is járna, hogy olyan geopolitikai szürkezónák jönnének létre, amelyek a nem uniós országok rosszindulatú befolyásának lennének kitéve.

A jelentésben megállapították, hogy Montenegró és Albánia ambiciózus célokat tűzött ki a csatlakozási tárgyalások 2026, illetve 2027 végéig történő lezárására, és az EU-nak ösztönöznie kell ezeket az országokat, hogy ezek az ambíciók reformokkal párosuljanak.

Az Európai Parlament ezenkívül felszólította az Európai Bizottságot, hogy a tagjelölt státuszú országok csatlakozását segítsék, míg a tagállamokból álló Európai Unió Tanácsát (röviden: tanács), hogy nyissák meg az első tárgyalási klasztereket Moldovával és Ukrajnával.

Az Európai Parlament az Ukrajnával és Moldovával a csatlakozási tárgyalásokat jelenleg vétójával blokkoló magyar kormányt pedig „sürgeti, hogy tartózkodjon a tárgyalások további akadályozásától”.

Ugyanakkor az EP-képviselők üdvözölték, hogy a tagjelölt státuszú országok milyen előrelépéseket értek el az elmúlt években, ahogy azt is, hogy Izland és Grönland is fontolgatja az EU-val ápolt kapcsolataik megerősítését.

(index.hu)