Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozása önmagában is a biztonság garanciája, és az Európai Parlament teljes mértékben támogatja az országot ezen az úton – jelentette ki szerdán Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke a Legfelső Tanácsban tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál a Rada parlamenti tévécsatorna közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint Metsola elmondta: „Az Európai Unióhoz való csatlakozás önmagában is a biztonság garanciája, és együtt haladunk ezen az úton. Európának meg kell felelnie az önök által már elért haladásnak.” Szerinte a következő lépés az úgynevezett alapklaszter hivatalos megnyitása. „Biztos vagyok benne, hogy találunk majd lehetőséget az előrelépésre, és szeretném biztosítani önöket, hogy az Európai Parlament teljes mértékben támogatja őket” – tette hozzá.
Az EB-elnök hangsúlyozta, hogy az európai integráció nem elvont fogalom, hanem kézzelfogható eredmények. A júliusban bejelentett roaming-megállapodás már most is előnyös az állampolgárok és a vállalkozások számára – emlékeztetett.
Metsola arra is emlékeztetett, hogy Ukrajna már 22,7 milliárd eurót kapott az Ukrajna Alapból, és további pénzügyi támogatásra számítanak az intézményeket erősítő és fenntarthatóbbá tevő reformokhoz.
Az EB-elnök rendkívül fontosnak nevezte a Legfelső Tanács további előrehaladását a jogszabályok elfogadásában, különösen az ukrán terv végrehajtásával kapcsolatosakban. „A Legfelső Tanács bizonyított, különösen a korrupcióellenes szervek hatásköreinek helyreállítását illetően, és ez egy nagyon fontos jelzés volt. A Legfelső Tanács elszántságot mutatott az Európai Unió normáinak megfelelő jogszabályok elfogadásában. És ez nem csak egy kipipálásról szól, hanem az intézményeik megerősítéséről is. És ez Ukrajna európai uniós tagságának alapja is” – hangsúlyozta Roberta Metsola.
Ukrajna és az Európai Unió befejezte a csatlakozási tárgyalások utolsó fejezetének, a mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre vonatkozó átvilágítását. A brüsszeli értékelés szerint Kijev felkészült az uniós közös agrárpolitikához való csatlakozásra, ami fordulópont lehet a tárgyalásokban.
Az European Truth ukrán hírportál szerint a háromnapos egyeztetések során Kijev 28 tematikus blokkban mutatta be reformjainak állását, a digitalizációban elért haladást, az állami támogatási rendszert, valamint a mezőgazdasági piacszabályozás és szektorfejlesztés területén elért eredményeket.
Az ukrán gazdasági minisztérium szerint ez egyértelmű jelzés volt arra, hogy az ország készül a közös agrárpolitika szabályainak átvételére.
A prezentáció öt fő jogharmonizációs területet érintett: a pénzügyi és adminisztratív struktúrákat, a mezőgazdasági piacokat, a minőségpolitikát, az ökológiai termelést és a mezőgazdasági termékek promócióját.
Az Európai Bizottság értékelése pozitív volt, hangsúlyozva, hogy Ukrajna jogszabályi keretei már most nagyrészt illeszkednek az uniós normákhoz.
A 11-es fejezet különösen összetettnek számít, mivel a közös agrárpolitika működéséhez számos kötelező norma alkalmazása elengedhetetlen. Ezek többsége a csatlakozással automatikusan életbe lép majd Ukrajnában, de a szabályok helyes alkalmazása és azok betartatásának biztosítása kulcskérdés lesz a következő években.
Ukrajna egyre közelebb kerül az uniós csatlakozáshoz
Az átvilágítás lezárása egyben azt is jelzi, hogy a csatlakozási tárgyalások teljes fejezetrendszere megnyílt.
Innentől a hangsúly a tárgyalási pozíciók kialakításán és a végrehajtás ellenőrzésén van, ami meghatározhatja Ukrajna uniós útjának sebességét.
Ukrajnának az EU-tagság jelenti a legerősebb biztonsági garanciát, és ez egyúttal stratégiai vereség is Oroszország számára – vélekedett Alexander Stubb finn államfő csütörtökön Kijevben, ukrán hivatali kollégájával közös sajtótájékoztatóján.
„Ha (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) vereségét akarjuk, akkor Ukrajnának végleg európai országgá kell válnia. Véleményem szerint ez gyorsabban meg fog történni, mint ahogy gondolnánk” – mondta a finn elnök.
Hozzátette: Finnország folytatja az együttműködést Ukrajnával annak érdekében, hogy a közös elrettentés a lehető legerősebb legyen.
„Ha ma Európát nézzük, azt lehet mondani, hogy Oroszország határán négy jelentős védelmi erő áll: Törökország, Ukrajna, Lengyelország és Finnország. A hidegháború óta sem veszítettük el éberségünket soha, és ennek oka nagyon egyszerű: nagyon reálisan közelítettünk Oroszország birodalmi törekvéseihez” – fejtette ki. Hangsúlyozta, hogy a hadifejlesztéseket folytatni kell, mert Oroszország nem hagy fel Európa tesztelésével, és különböző hibrid műveleteket fog végrehajtani.
„Oroszország próbára fogja tenni az európai országokat, ezért nyugodtan, hidegvérrel és összeszedetten kell reagálni, hogy elkerüljük a hibákat” – tette hozzá Stubb.
Szavai szerint Finnország úgy látja, Oroszország öt módon teszi majd próbára Európát: információs háborúval, szabotázzsal, digitális és dróntámadásokkal, valamint hadgyakorlatokkal. „Ne reagáljunk viszont túl hevesen a helyzetre, hanem győződjünk meg arról, hogy ha bekövetkezik a hibrid háború öt formájának valamelyike, akkor képesek legyünk reagálni, de inkább verbális, mint bármilyen más formában” – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tájékoztatón megosztotta azt a feltételezését, miszerint a lengyelországi orosz drónprovokáció egyik célja az volt, hogy lassítsák az Ukrajnának szánt légvédelmi rendszerek leszállítását. Kifejezte abbéli meggyőződését, hogy az orosz drónok behatolása a lengyel légtérbe átgondolt cselekedet volt, és semmiképpen sem tekinthető véletlennek. Párhuzamot is vont a lengyelországi drónincidens és a Krím 2014-es orosz megszállásának kezdeti szakasza között.
Emellett Zelenszkij javasolta Ukrajna partnereinek, hogy indítsanak közös finanszírozású és gyártású elfogódrón-projekteket, és utalt arra, hogy „Ukrajnát tapasztalataival már most integrálni kellene Európa keleti légvédelmi pajzsába”.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter arra kérte magyar kollégáját, Szijjártó Pétert, hogy találkozzanak és tárgyaljanak a vitás kérdésekről Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban.
„Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz nem jelent veszélyt Magyarországra. Épp ellenkezőleg: Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeit szolgálja” – írta az ukrán tárcavezető az X-en, a magyar külgazdasági és külügyminiszternek címzett üzenetében.
Magyarország nemzetbiztonsági stratégiájából idézve hozzátette: „Magyarországnak érdeke egy erős és egységes Európa, amely továbbra is a sikeres integráció útján halad, és vonzó integrációs kilátásokat kínál”.
Szerinte Ukrajna EU-csatlakozása nem fenyegeti a magyar gazdákat sem, akik „egyetlen napra sem zárták le az ukrán-magyar határt, sőt, idén aktívan vásárolnak ukrán kukoricát”. Érvelése szerint Ukrajna csatlakozása az EU-hoz a magyar munkaerőpiacot sem veszélyezteti, „hiszen az orosz invázió előtt a magyar kormány előszeretettel hívott ukránokat Magyarországra dolgozni a szakképzett munkaerő hiányának pótlására”.
„A legfontosabb pedig, hogy a kárpátaljai magyar közösség támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, miként azt vezetőik többször is nyilvánosan kijelentették. Érdekeik védelme a magyar alkotmányban is rögzítve van” – mutatott rá Szibiha.
A miniszter azt javasolta magyar hivatali partnerének, hogy az X-en folytatott „csatározás” helyett találkozzanak, és folytassanak érdemi párbeszédet. „Biztos vagyok abban, hogy tudunk jóhiszeműen tárgyalni pragmatikus megoldásokról nemzeteink közös békéje és biztonsága érdekében, egy egységes Európában” – zárta bejegyzését Andrij Szibiha.
Szlovákia támogatja Ukrajnát az Európai Unióhoz való csatlakozás útján, Pozsony kész tapasztalataival segíteni Kijevet – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Volodimir Zelenszkij elnök Telegram-bejegyzésére hivatkozva.
A jelentés szerint Zelenszkij Robert Fico szlovák miniszterelnökkel Ungváron folytatott találkozóját követően megjegyezte, hogy számos fontos és kulcsfontosságú témát vitattak meg, köztük Ukrajna Európai Unióhoz való csatlakozását. „Szlovákia támogatja Ukrajnát az Európai Unió felé vezető úton. Ez nagyon jelentős. Azt is látjuk, hogy Ukrajnának és Moldovának továbbra is együtt kell haladniuk az európai uniós csatlakozás felé” – jegyezte meg.
Az ukrán elnök ugyanakkor hangsúlyozta Ukrajna és Szlovákia kétoldalú együttműködésének fontosságát gazdasági, energetikai és infrastrukturális kérdésekben. Ez mindkét országot erősítheti. Ugyanakkor az orosz energiaforrásoknak nincs jövőjük Európában – ezt a nézőpontot próbálta közvetíteni az elnök beszélgetőpartnere felé.
Ezenkívül a felek információt cseréltek: Zelenszkij beszámolt Ficónak az európai vezetők és Trump közötti beszélgetésről, a szlovák miniszterelnök pedig Zelenszkijnek a kínai megbeszéléseiről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden kijelentette, hogy Moszkva soha nem ellenezte Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozását, és állítása szerint lehetséges a konszenzus elérése Oroszország és Ukrajna biztonságának garantálásáról.
Az orosz elnök pekingi látogatása során tárgyalást folytatott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is, akivel az orosz-ukrán háborúról, a nyugati országokkal való viszonyról és gazdasági kapcsolatokról is egyeztettek. Putyin elmondta, hogy 2022-ben Ukrajna esetében Oroszország kénytelen volt reagálni arra a kísérletre, amely elmondása szerint „a nyugati országok a NATO katonai szövetség segítségével tett próbálkozása volt arra, hogy az egész posztszovjet térséget magába tömörítse, tekintettel annak biztonsági következményeire Moszkva számára” – fogalmazott. Majd hozzátette:
„Ukrajna EU-tagságát illetően soha nem emeltünk kifogást, a NATO pedig egy másik kérdés, ez elfogadhatatlan lenne számunkra.”
Az orosz vezetés egyébként már tavasszal is közölt egy hasonló üzenetet: Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkor azt mondta Ukrajna uniós csatlakozásáról: „Ez minden ország szuverén joga. Integrációs és gazdasági integrációs folyamatokról beszélünk. Itt természetesen senki sem diktálhat semmit egyetlen országnak sem, és mi sem fogunk ilyet tenni”. De ő is megjegyezte, hogy egy katonai szövetséghez kapcsolatos csatlakozás már más lapra tartozik.
Az Európai Unióhoz (EU) csatlakozni kívánó nyugat-balkáni országoknak változtatniuk kell gondolkodásmódjukon, és túl kell lépniük a történelmi vitákon ahhoz, hogy közös jövőt építhessenek – mondta Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke hétfőn Szlovéniában, a Bledi Stratégiai Fórumon tartott beszédében.
A nyugat-balkáni országok, Moldova és Ukrajna csatlakozása az EU-hoz nem csupán ígéret, hanem prioritás – jelentette ki az Európai Tanács elnöke, megjegyezve, hogy ezek az országok Európa szívében vannak, és a jövő részét képezik.
Hozzátette: az elkövetkező években az EU-nak a reformok, a költségvetési kiigazítások és az erősebb kormányzás révén fel kell készülnie a bővítésre. Elismerte ugyanakkor, hogy az nem lesz könnyű, de hangsúlyozta, hogy megéri. Costa szerint az EU-ban és a Nyugat-Balkánon mindenkinek felelősséget kell vállalnia, mivel nem földrajzi, hanem értékkérdésről van szó.
A bővítés komoly kihívás az EU és tagállamai számára, de a nyugat-balkáni országok számára még nagyobb kihívást jelent – húzta alá.
Beszédében továbbá egy önállóbb, ellenállóbb és szuverénebb Európát sürgetett, különösen tekintettel az EU és az Egyesült Államok között nemrégiben létrejött kereskedelmi megállapodásra, valamint az orosz-ukrán háború megszüntetésére irányuló diplomáciai erőfeszítésekre. Az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi keretmegállapodással kapcsolatban elismerte, hogy az nem kiegyensúlyozott, de úgy vélte:
nem lenne bölcs dolog kiélezni a kapcsolatokat egy kulcsfontosságú szövetségessel, miközben Európa keleti határai veszélyben vannak.
Costa ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a partnereknek, köztük az Egyesült Államoknak is tudniuk kell, hogy az EU mindig meg fogja védeni szuverenitását, polgárait, vállalkozásait és értékeit.
Wladyslaw Kosińka-Kamyś, Lengyelország miniszterelnökhelyettese és nemzetvédelmi minisztere kijelentette, hogy Ukrajnának hivatalosan el kell ismernie az 1943–1944-es volinyi eseményeket és a lengyelek népirtását, különben lezárul az útja az Európai Unió felé. A politikus ezt egy sajtótájékoztatón jelentette ki, írta a PAP, számolt be a Cenzor.NET.
Elmondása szerint a Lengyel Parasztpárt, amelynek tagja a „Bandera-szimbólumok” propagandájának büntetőjogi felelősségre vonását szorgalmazza. Kosińka-Kamyś ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ezek a döntések nem válhatnak az orosz propaganda retorika részévé.
„Ezt már sokszor elmondtam – ha Ukrajna nem fogadja el a volinyi népirtást, ha nem lesz exhumálás vagy megemlékezés, akkor esélye sem lesz csatlakozni az Európai Unióhoz” – mondta.
A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna támogatása továbbra is kulcsfontosságú Lengyelország biztonsága szempontjából: „Segíteni a háborúzó Ukrajnát egyben egy biztonságos Lengyelország építése is jelenti”. A kormánytisztviselő ugyanakkor megjegyezte, hogy az Oroszországgal vívott háború körülményei között kerülni kell azokat a lépéseket, amelyek a Kreml propagandájának erősítésére használhatók fel.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
Svédország azt várja Ukrajnától, hogy módosítsa törvényeit, és engedélyezze az azonos neműek házasságát. Ez a svéd kormány egyik kulcsfontosságú elvárása Ukrajna uniós csatlakozásához.
Ukrajna kapcsán az üzenet a minap érkezett maga Ulf Kristerssontól, Svédország miniszterelnökétől. A kormányfő Pride rendezvényt tartott a stockholmi Sagerska palotában, amelyre ukrán katonákat is meghívott. Egy közösségi médiás bejegyzésében Kristersson arról számolt be, hogy az RFSL nevű LMBTQ-szervezettel közösen látta vendégül az ukrán „LMBTQ-veteránokat”.
My Website
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a fiatal ukrán katonák nemcsak az orosz agresszióval szembeni ellenállás résztvevői, hanem „Ukrajna szabadságeszményeinek élő megtestesítői” is.
De mit ért ez alatt? Kristersson kifejtette: Ukrajnának – szerinte – el kell mozdulnia a hagyományos, ortodox keresztény értékrendtől, és el kell fogadnia a Pride-mozgalom ideológiáját. Azt is hozzátette, hogy Svédország ezt a folyamatot „szigorúan ellenőrizni” fogja – írja a Samnytt svéd hírportál.
My Website
Jelenleg Ukrajnában az azonos nemű párok nem köthetnek házasságot, és nem lehet bejegyzett élettársi kapcsolatuk. Számunkra Ukrajna európai uniós csatlakozásának fontos része, hogy minden kisebbség – beleértve az LMBTQ–közösséget is – teljes körű jogi védelemben részesüljön. Svédország, Ukrajna határozott támogatójaként, ezt a folyamatot kiemelt figyelemmel fogja követni – nyilatkozta Ulf Kristersson svéd miniszterelnök.
Ukrajna: a házasság egy férfi és egy nő között köthető
Az ukrán ortodox egyház a hagyományos keresztény tanításokat követve a házasságot szent szövetségként értelmezi, amely kizárólag férfi és nő között jöhet létre. Éppen ezért az egyház nem esket azonos nemű párokat. Az ukrán jog sem ismeri el az azonos neműek házasságát vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Az ország alkotmánya kifejezetten kimondja: a házasság egy férfi és egy nő között létrejövő egység – ez gyakorlatilag kizárja az azonos neműek házasságának lehetőségét.
Ukrajna valószínűleg nem lesz képes csatlakozni az Európai Unióhoz 2034 előtt, először ugyanis véget kell vetni a háborúnak az országban, majd mindent, amit elpusztítottak, újjá kell építeni – jelentette ki Friedrich Merz német kancellár a Nicușor Dan román elnökkel folytatott találkozója után, számolt be az rbc.ua hírportál az N-tv német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Merz elmondta: „Legfőbb prioritásunk mindenekelőtt az, hogy mindent megtegyünk a háború megállítására. Azután majd Ukrajna újjáépítéséről fogunk beszélni.” Mint hozzátette, Ukrajna újjáépítése több évig fog tartani. Az ország háború utáni újjáépítése „össze fog kapcsolódni egy olyan folyamattal, amely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy az EU tagja legyen” – vélekedett. De amíg Ukrajnában háború dúl, az EU-hoz való csatlakozása továbbra sem lehetséges – mutatott rá.
Dan román elnök a maga részéről hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak minden olyan országot fel kell vennie, amely teljesítette az ehhez szükséges összes követelményt. Szerinte ez Ukrajnára is vonatkozik.
Ukrajna 2022. február 28-án nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz. 2022. június 23-án Ukrajna tagjelölt státuszt kapott.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 februárjában kijelentette, hogy Ukrajna 2030 előtt az Európai Unió tagjává válhat, ha folytatja a reformokat. 2025 júniusában-júliusában megvitatták az első tárgyalási csoport megnyitásának lehetőségét Ukrajnával. Ezt az elképzelést azonban a Magyarország blokkolta.