Kos: az Európai Unió bővítésnél csak az érdemalapú megközelítés számíthat, „trójai falovakat” nem lehet felvenni

A bővítés terén az Európai Unió nem köthet kompromisszumot a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető jogok, illetve a közös kül- és biztonságpolitikának való megfelelés tekintetében – jelentette ki Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden.

Az Európai Parlament plenáris ülésének az uniós bővítési stratégiáról folytatott vitáján Marta Kos kijelentette: csak az érdemalapú megközelítésnek szabad érvényesülnie, nem lehetnek „trójai falovak” olyan országok, amelyek majd belülről ássák alá az uniót.

Szavai szerint csak olyan országok csatlakozhatnak az EU-hoz, amelyek erős és ellenálló demokráciák, ugyanis ellen kell tudniuk állni Oroszország és mások mérgező befolyásának. Szavai szerint Georgiában látható, hogy mi történik akkor, ha Oroszország felülkerekedik: egy autokratikus rendszer elnyomja a demokratikus megnyilvánulásokat.

Kijelentette: nem jelent különleges státuszt az, ha valamely ország az elmúlt időszakban éllovas volt a csatlakozási folyamata során. Ez vonatkozik Montenegróra, Albániára, Moldovára és Ukrajnára is. A haladást újból és újból reformokkal kell megerősíteni, ezzel növelhető a törekvés hitelessége. Ugyanakkor a hitelesség „kétirányú”, ami azt jelenti, ha a tagjelölt országok kézzel fogható reformokkal érnek el haladást, akkor az Európai Uniónak is lépnie kell – mondta.

„A bővítés ma sokkal többről szól, mint magáról a bővítésről. A bővítés arról is szól, hogy biztosítsuk a békét, a biztonságot, a jólétet Európában” – fogalmazott.

Az uniós biztos örömét fejezte ki amiatt, hogy az Európai Parlament támogatja a fokozatos integrációt, ugyanis – mint kifejtette – a Nyugat-Balkán országai, valamint Ukrajna és Moldova esetében ezzel felgyorsíthatók az integrációs folyamatok.

Kijelentette: a bővítésnek belülről is meg kell erősítenie az Európai Uniót, ami felkészülést tesz szükségessé az EU részéről, hogy biztosítsa a kibővült közösség hatékony működését.

„Azáltal, hogy segítjük a jelölt országokat, a tagállamok érdekét szolgáljuk” – fogalmazott Marta Kos, majd hozzátette: a bővítés által a demokrácia jelentette biztonsági hálót ki kell terjeszteni az egész európai kontinensre.

Ferenc Viktória, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában hangsúlyozta: amíg Ukrajnában emberek halnak meg a kényszersorozás és az emberi jogok semmibevétele következtében, addig megengedhetetlen az ország uniós csatlakozási folyamatában való továbblépés. Az érintettek halála nem véletlen tragédia, hanem az ukrán állam ezt megengedő hozzáállása és az Európai Bizottság tétlenségének a következménye – mondta.

„A háború tragédia, de nem adhat felmentést arra, hogy Ukrajna félretegye alapvető jogi és erkölcsi kötelezettségeit. Az Európai Unió pedig nemcsak embereket hagy magára ezzel a politikával, hanem a saját hitelességét is veszélyezteti” – fogalmazott Ferenc Viktória.

(hirado.hu)