Az Európai Unió bővítése „geostratégiai szükségszerűség” – jelentette ki kedden Petr Pavel cseh elnök, aki a Csehország uniós csatlakozásának 20. évfordulójára Prágába érkezett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnökkel közösen tartott sajtóértekezletet.
„Ha a nyugat-balkáni államokat, Ukrajnát, Moldovát és Georgiát túl sokáig váratjuk a küszöbön, olyan szereplőknek szolgáltatjuk ki őket, mint Oroszország, amely sem az európaiakra nézve, sem Európára nézve nem jelent jót” – fogalmazott Pavel, a NATO katonai bizottságának korábbi elnöke.
Petr Fiala cseh kormányfő hangsúlyozta, hogy ezek az országok a Nyugathoz tartoznak. „Adjuk meg nekik ezt az esélyt, és használjuk ki minél jobban a lehetőséget, amit a bővítés jelent” – fűzte hozzá.
Pavel felszólította a jelölt országokat, hogy készüljenek komolyan az eljövendő csatlakozásra, és ebben felajánlotta Csehország segítségét saját tapasztalatainak megosztásával. A cseh elnök európai uniós reformokat is sürgetett, mert mint mondta: az uniónak „határozottan” fejlődnie kell.
Az Európai Unió eddigi legnagyobb bővítési hullámának keretében 2004. május elsejével csatlakozott Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Málta és Ciprus.
Az európai uniós bővítés értéke a hosszú távú béke, stabilitás, biztonság és jólét szavatolása – mondta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos Brüsszelben, a délkelet-európai demokrácia csúcstalálkozó (SEEDEM) miniszteri szintű konferenciáján kedden.
A politikus szerint a jelentősen megváltozott geopolitikai és geostratégiai helyzet talán egyetlen pozitív hozadéka, hogy a bővítés mára az egyik legfontosabb prioritás lett, nemcsak az Európai Unióban, hanem azon kívül is.
Úgy vélte, három ország, Ukrajna, Grúzia és Moldova megmutatta az uniónak, hogy a bővítés kérdését vegye sokkal komolyabban, mint azt az előző mandátum idején tette. Immár 21 éve annak, hogy az EU a Nyugat-Balkán országai számára csatlakozást ígért – emlékeztetett.
Várhelyi Olivér hangsúlyozta: világossá vált, hogy az uniós vezetők a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerekkel tervezett bővítést a következő, ősszel kezdődő ötéves mandátum három legfontosabb prioritása egyikének tekintetik.
„Reméljük tehát, hogy a következő Európai Bizottság a bővítés bizottsága lesz” – fogalmazott.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a csatlakozási folyamat „nem egyirányú utca”, vannak ugyanis kritériumok, amelyeket teljesíteni kell. A bővítési folyamat nemcsak átalakulás, hanem a jövendőbeli tagok Európai Unióba való integrálásának folyamata is.
Az integráció azt jelenti, hogy az unióba vágyó országoknak olyan jogrendszerrel kell rendelkezniük, amely képes érvényesíteni mindazokat a szabályokat, amelyek az unióban vannak – mondta, hozzátéve: szilárd demokráciának kell lenniük, a jogállamiságnak érvényesülnie kell, és egyértelmű elkötelezettségnek kell megvalósulna a jószomszédi viszonyban. Végezetül akaratra és cselekvésre van szükség a hosszú távú béke és biztonság megteremtéséhez. Az Európai Unió segíteni fog ezek elérében, de a bővítés feltételeinek teljesülniük kell – húzta alá.
Elmondta, hogy az Európai Unió az integráció elősegítésére már 2020-ban létrehozta a Nyugat-Balkán gazdasági és beruházási tervét. Ez egy olyan terv, amely a teljes Nyugat-Balkán GDP-jének nagyjából egyharmadát – mintegy 30 milliárd eurót – mozgósítja – közölte. A terv segíteni akar az érintett országoknak a gazdasági fejlődés felgyorsításában, növekedést és munkahelyet teremt, segít megfelelni a bővítés összes követelményének, a partnereket pedig korábban hozzájuttatja a tagság előnyeihez – emelte ki.
„Tehát nemcsak azt akarjuk, hogy az érintett országok előre lépjenek, hanem azt is, hogy megtörténjen a bővítés” – fogalmazott Várhelyi Olivér.
A magyar uniós biztos végezetül kiemelte: ha az Európai Unió nem hajtja végre a bővítést, az azzal a kockázattal járhat, hogy elveszíti a hosszú távú békét, stabilitást és biztonságot még Európában is.
Az Európai Unió létrehozta azt a hatmilliárd eurós pénzügyi eszközt, amellyel fel tudja gyorsítani a Nyugat-Balkán uniós integrációját – jelentette be Várhelyi Olivér, bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos telefonon nyilatkozva csütörtökön.
Várhelyi Olivér közölte, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nyugat-balkáni reform- és növekedési eszköz létrehozásáról szóló európai bizottsági javaslatot, melynek célja, hogy a régió országai minél hamarabb az Európai Unió tagjai lehessenek.
Sikernek nevezte, hogy a kétmilliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és négymilliárd eurós hitelből álló pénzügyi alap „pontosan úgy jött létre”, ahogyan azt az uniós bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa javasolta.
Egy mérhető eszközről, egy évente pontosan ütemezhető tervről van szó, ami konkrét, a nyugat-balkáni partnerek által előkészítés alatt álló programokban meghatározott társadalmi és gazdasági reformok megvalósításához fog kapcsolódni – magyarázta.
A magyar uniós biztos elmondta, a 2024 és 2027 közötti időszakra szóló pénzügyi eszköz lényege, hogy már a csatlakozási tárgyalások során, azaz az uniós csatlakozás előtt elkezdje csökkenteni a nyugat-balkáni országok és az európai uniós tagállamok közötti pénzügyi és szociális különbséget.
Az eszköz elsősorban azt fogja támogatni, hogy az érintett országok minél gyorsabban be tudjanak kapcsolódni egyrészt az EU belső piacába, másrészt, hogy minél gyorsabban le tudják dolgozni azt a versenyképességi hátrányt, amit most elszenvednek – mondta.
A teljes keret legalább fele egyebek mellett infrastrukturális beruházások, a közlekedési és az energiahálózati összeköttetések támogatására szolgál, valamint a zöld és digitális átállást segíti majd. A fennmaradó részt a nemzeti költségvetések közvetlen támogatásaként szabadítja fel az EU.
A pénzeszközök felszabadításának feltétele a kedvezményezettek által előkészítés alatt álló reformprogramok sikeres végrehajtása – közölte az uniós biztos.
A pénzügyi ciklus végétől, azaz 2027-től kezdve már pénzügyileg is az lesz az Európai Unió érdeke, hogy a lehető leggyorsabban felvegye tagjai közé a csatlakozni vágyó nyugat-balkáni országokat, hiszen addigra már egy lényegesen fejlettebb, az uniós szabályokat alkalmazó régióról lesz szó – emelte ki.
Várhelyi Olivér a legsürgősebb feladatnak azt nevezte, hogy a nyugat-balkáni országok mihamarabb beadják az idei évre vonatkozó reformterveiket. Ugyanis ha minden jól megy, az első kifizetések akár már a nyári szünet előtt megtörténhetnek – tette hozzá az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztosa.
Az Európai Uniónak 2030-ig fel kell készülnie a bővítésre, „nem halogathatjuk tovább” – mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a Vecernji List című horvát napilapnak adott interjújában csütörtöki zágrábi látogatását megelőzően.
„A bővítés azt jelenti, hogy a jelöltek megcsinálják a házi feladatukat, de van saját házi feladatunk is az EU oldalán” – hangsúlyozta Charles Michel, hozzátéve: a bővítés továbbra is érdemeken alapuló folyamat marad, de az időkorlát miatt gondoskodni fognak arról, hogy előrehaladást érjenek el, és beváltsák ígéretüket. „Ideje komolynak lenni” – fogalmazott.
Az Európai Tanács elnöke konzultációkat indított az Európai Unió új stratégiai programjáról, amelynek egyik helyszíne Zágráb lesz a négy főváros közül, ahol több miniszterelnökből, illetve tagállami elnökből álló csoportokban zajlanak majd az egyeztetések.
Charles Michel kiemelte: mivel nagyon intenzív és interaktív megbeszéléseket szerettek volna, ezért azt javasolta, hogy ezek kisebb formátumban történjenek.
„Mindannyian egyetértünk abban, hogy három nagy és nehéz kihívással nézünk szembe egyszerre”– fogalmazott a tanács elnöke.
Az első az éghajlatváltozáshoz kapcsolódik, amely jelentős átalakulásokat okoz a gazdasági valóságban – mondta.
„Másodszor, lenyűgöző technológiai forradalom előtt állunk, nemcsak a zöld technológiák, hanem a mesterséges intelligencia területén is, amely hatással lesz társadalmainkra a versenyképesség vagy éppen a biztonság és a védelem szempontjából” – hangsúlyozta.
Harmadszor – mint mondta – egyre több feszültség, konfliktus és háború van a szomszédságban. „Ezzel összefüggésben a vezetők egyetértenek abban, hogy egy olyan EU-t kell kialakítanunk, amely világszerte nagyobb befolyással bír” – magyarázta.
Jelezte: Ukrajna támogatása erkölcsi és stratégiai kötelességük, és az EU-ban egyöntetű szándék van arra, hogy humanitárius támogatást nyújtson a Gázai övezetben élő polgári lakosságnak.
A zágrábi találkozónak Andrej Plenkovic horvát kormányfő lesz a házigazdája, aki az Európai Tanács elnöke mellett Giorgia Meloni olasz, Robert Abela máltai és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt látja vendégül egy munkavacsorán.
Az EU-bővítés 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit – jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli hírportálnak pénteken adott nyilatkozatában.
A magyar uniós biztos a hírportál kérdésére válaszolva kijelentette: „az uniós bővítés akarat és teljesítés kérdése”. Úgy az EU-nak, mint a nyugat-balkáni partnerországoknak vagy a másik három tagjelölt országnak, Ukrajnának, Moldovának és Georgiának (Grúzia) is eredményeket kell felmutatnia – jelentette ki.
„A 2030-as céldátum minden bizonnyal megvalósítható, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindannyiunknak, minden uniós intézménynek, minden tagállamnak és minden tagjelölt országnak meg kell kettőznie erőfeszítéseit” – fogalmazott.
Várhelyi Olivér közölte, októberben, amikor az Európai Bizottság várhatóan bemutatja a csatlakozási folyamatban részt vevő országok előrehaladásáról szóló éves jelentését, a brüsszeli testület „érdemi javaslatokkal” fog előállni a bővítést illetően.
„Készen állunk arra, hogy merész javaslatokkal és új ötletekkel álljunk elő” – idézte az uniós biztost a hírportál.
Várhelyi tájékoztatása szerint a javaslatok között elsősorban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által májusban említett, úgynevezett növekedési terv szerepel, amellyel az EU növelni kívánja a nyugat-balkáni beruházásokat, enyhítve ezzel Oroszország Ukrajna elleni háborújának gazdasági hatásait is.
„Ez a terv nemcsak az intézményi, hanem a valódi uniós integrációját is fel fogja gyorsítani ezeknek az országoknak” – fogalmazott Várhelyi, majd hozzátette: a terv magában foglalná egyebek mellett a jogállamisággal, a demokráciával, a gazdasági reformokkal és az integrációval kapcsolatos reformokat, javítaná a befektetői légkört, és biztosítaná a szükséges pénzügyi támogatást a fejlettségi szakadék megszüntetéséhez. Az intézkedés tartalmazná továbbá az előcsatlakozási uniós alapok növelését is, valamint biztosítaná az unió számos szakpolitikai területéhez való korai hozzáférést.
„Sokkal könnyebb lesz integrálni ezeket az országokat, ha a jelenleginél fejlettebbek” – tette hozzá.
Várhelyi Olivér csütörtökön, az X (Twitter) közösségi oldalon közzétett üzenetében üdvözölte, hogy az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő Spanyolország „részt kíván venni, és nagy lépést szeretne tenni az uniós bővítés megvalósításában”.
Az Európai Bizottság mindig készen állt minden olyan javaslat megtételére, amely a 2030-as bővítéshez vezetheti az Európai Uniót – tette hozzá a bővítésért felelős uniós biztos.
Az ukrajnai háború felgyorsította az EU bővítési folyamatát, jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU védelmi minisztereinek informális toledói találkozóját követően, tájékoztatott az UNN.
„Ukrajna benyújtotta az Európai Unióhoz való csatlakozási kérelmét. Szerintem az ukrajnai háború felgyorsította a bővítési folyamatot. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az országok csak akkor csatlakozhatnak az EU-hoz, ha minden feltételt teljesítenek. Fontosnak tartom, hogy kitűzzük a bővítés politikai célját. Ez politikai lendületet ad a folyamatnak, és segíti a tagságra vágyó országok felkészülését, Ukrajnának különösen nagy szüksége lesz az EU támogatására” – mondta Borrell.
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke felszólíthatja az EU-t, hogy készüljön fel az új tagállamok 2030-ig történő felvételére – számolt be a Financial Times, tájékoztatott a Jevropejszka Pravda. A kiadvány adatai szerint ezt a Nemzetközi Stratégiai Fórumon jelenti be.
Michel hangsúlyozni fogja, hogy „a következő stratégiai menetrend előkészítése során az EU-nak egyértelmű célt kell kitűznie maga elé […] és mindkét oldalon készen kell állnia a 2030-as bővítésre”.
„Most a bővítést kell az egyik fő kihívásunknak tekintenünk. Mind az EU, mind a leendő tagállamai számára. […] Ez ambiciózus, de szükséges. Ez azt mutatja, hogy komolyan gondoljuk. A lehetőség ablaka nyitva áll. Ezt ki kell használnunk” – idézte a kiadvány Charles Michelt.
A bledi nemzetközi stratégiai fórumon az EU tagjelölt országok Moldova, Albánia, Észak-Macedónia, Montenegró, Szerbia és Bosznia-Hercegovina vezetői vesznek részt.
A Nyugat-Balkán lehet Európa új energiabejárata: az a térség, ahonnan Európa más útvonalakon, más szállítóktól sokkal megbízhatóbb módon tud energiához jutni – mondta újságíróknak az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős tagja, miután részt vett az Országgyűlés európai ügyek bizottságának hétfői ülésén.
Várhelyi Olivér közölte: kedden nyugat-balkáni uniós csúcs lesz Tiranában. Hozzátette: a helyszínválasztás jól mutatja azt a változást, hogy a bővítés ügye az unió számára a három legfontosabb ügy egyikévé vált. A találkozó kézzel fogható eredményének nevezte, hogy megállapodást írnak alá a mobilszolgáltatók képviselői annak érdekében, hogy a térség és az Európai Unió közti roamingdíjakat jövő nyártól eltöröljék.
Kijelentette: Európa nem tud a világméretű versenyben továbblépni a Nyugat-Balkán teljes integrálása nélkül, és nem fogja tudni megvédeni saját regionális geopolitikai érdekeit sem. Akkor lehet ez a folyamat hiteles, ha a tényleges gazdasági és társadalmi integráció felgyorsul, és az ezekhez kapcsolódó feladatokat sokkal gyorsabban és intenzívebben végezzük – fűzte hozzá. Emlékeztetett: a bizottság egy jelentős gazdaságfejlesztési programot tett le az asztalra, amelynek mértéke akkora, mint az egész balkáni régió GDP-jének egyharmada. Rávilágított: akkor gyorsítható fel a bővítés folyamata, ha azokra a nagy kihívásokra, amelyek egyszerre érik a Nyugat-Balkánt és Európát, közösen keresik a választ, legyen szó energiaválságról vagy migrációról.
A bizottság ülésén Várhelyi Olivér úgy fogalmazott: Európa hosszú távú békéje és biztonsága már nem képzelhető el a bővítés nélkül, a háború hatására hárman azonnal benyújtották a csatlakozási kérelmüket, ez egyfajta ébresztő volt mindenki számára. A háború egyben azt is jelenti, hogy minden bizonytalanná vált vagy válhat – folytatta a biztos, megjegyezve: mindenki stabilitásra vágyik, Európa pedig ezt bővítéssel tudja megerősíteni.
„Függünk egymástól a régióban”, akkor is ha biztonságról, energiáról van szó – sorolta, majd rögzítette: egyértelmű, hogy az európai érdek az, hogy a régió stabil és biztonságos legyen. A Nyugat-Balkán integrációjához szükséges feladatok közül kiemelte a kereskedelmi útvonalak fejlesztését, a régió közúti és vasúti fejlesztését, valamint az informatikai struktúra kiépítését.
A feladatok közé sorolta azt is, hogy – mivel a térség Európa leginkább környezetszennyező része – a szénerőműveket kiváltsák gázzal, ami 65 százalékos károsanyagkibocsátás-csökkenést jelenthet. Hozzátette: több és megbízhatóbb energiaforrásra van szükség a térségben, új gázforrásokra és gázútvonalakra annak érdekében, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a függőséget az orosz gáztól.
Harmadik elemként említette a fiatalok elvándorlásának megakadályozását, a 18 milliós térségből 4 millióan vándoroltak el. Várhelyi Olivér szerint be kell ruházni a felsőoktatásba, olyan szakképesítésekre van szükség, amelyek a gazdaságnak hasznosak és amelyek a helyi gazdaságnak nyújtanak segítséget. Szólt a roma integrációról is, megjegyezve, hogy jelentős számban élnek romák a Balkánon a társadalom peremén. A gyerekeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy iskolába járhassanak, a szülőknek pedig arra, hogy munkát vállalhassanak – mondta.
A parlamenti testület előtt Várhelyi Olivér beszélt Ukrajna, Moldova és Georgia tagjelöltségéről is, rámutatva: az Európai Bizottság minden évben értékeli a tagjelölt országok éves teljesítményét, a jövő évi, októberben esedékes jelentésben már ezek az országok is szerepelnek. Egyértelmű, hogy hosszú út vár a tagjelöltekre – fogalmazott az uniós biztos.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
A 120 fős parlament, az ellenzéki törvényhozók nélkül, 68 szavazattal megszavazta a megállapodást, mely kimondja, hogy Észak-Macedónia alkotmányán módosításokat kell elvégezni a bolgár kisebbség elismerése érdekében, a fennmaradó kérdéseket pedig Szkopjének és Szófiának kell megvitatnia. A javaslat nem tartalmazza a követelést, miszerint Bulgáriának el kell ismernie a macedón nyelvet – írja a Reuters.
Ezek ellenében Bulgária nem áll az Észak-Macedónia és az EU között lefolytatandó csatlakozási tárgyalások útjába. A fő ellenzéki nacionalista VMRE-DPMNE pártblokk július eleje óta naponta fejezi ki tiltakozását az egyezmény ellen, amely szerintük veszélybe sodorja a macedón nyelvet és identitást. Ez szintén tüntetésekhez vezetett Bulgáriában, és hozzájárult ahhoz a bizalmatlansági szavazáshoz, amely megbuktatta az ottani kormányt.
Észak-Macedónia, a volt jugoszláv köztársaság 17 éve szeretne az EU-hoz tartozni, de a tárgyalásoknak először Görögország, majd Bulgária tett keresztbe.
Друг пізнається у скруті. Неважливо, якого розміру твоя країна чи обсяг ВВП, важливо, яке в тебе серце. Багато народів сьогодні виявляють більше мужності, ніж половина G20. Як Північна Македонія, підставивши ?? плече у вигляді танків і літаків. Ми ніколи цього не забудемо.
Az Európai Uniónak meg kell könnyítenie az új tagok csatlakozását, nemcsak a tagjelölt országoknak, hanem magának az EU-nak is ideje felkészülni a bővítésre – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár, számolt be az rbc.ua hírportál a DPA német hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a német kancellár hangsúlyozta, „ahhoz, hogy ez megtörténjen, az EU-nak korszerűsítenie kell a struktúráit és döntéshozatali folyamatait. Lehetetlen lesz a jövőben egyhangú szavazással dönteni mindarról, amiről ma egyhangúlag döntenek.”
Scholz azt reméli, hogy a június 24–25-i EU-csúcson előterjesztheti javaslatait.
A találkozón a 27 EU-tagállam vezetői megvitatják Grúzia, Moldova és Ukrajna csatlakozási kérelmét. Ez mindössze egy héttel azután fog megtörténni, hogy az Európai Bizottság javasolta a hivatalos tagjelölti státusz megadását Ukrajnának és Moldovának. Scholz támogatta ezt a bejelentést.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy jelenleg a tagjelölti státusz kérdését mind a 27 tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia, de az EU már régóta tárgyal e szabály enyhítésének lehetőségéről. Ennek a folyamatnak a reformja azonban csak akkor hajtható végre, ha ezt a változtatást a tagok egyhangúlag támogatják.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Uniónak meg kell könnyítenie az új tagok csatlakozását, nemcsak a tagjelölt országoknak, hanem magának az EU-nak is ideje felkészülni a bővítésre – jelentette ki Olaf Scholz.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1655640720
[modified] => 1655639343
)
[title] => Az Európai Uniónak meg kell könnyítenie az új tagok felvételét – Scholz
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51350&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51350
[uk] => 51360
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51351
[image] => Array
(
[id] => 51351
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz.jpg
[original_lng] => 23919
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/olaf-scholz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1655628684:8
[_thumbnail_id] => 51351
[_edit_last] => 4
[views_count] => 1806
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_8833a734f4bd803d190f6b69fa3621e9] =>
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Millî Savunma Bakanı Hulusi Akar, ülkemize resmî bir ziyaret gerçekleştiren Finlandiya Savunma Bakanı Antti Kaikkonen ile heyetler arası görüşmelere başkanlık etti. Görüşme sonrası her iki Bakan ortak basın toplantısı düzenledi.https://t.co/C12kox8xB8#MSB#HulusiAkarpic.twitter.com/sFdWienDOB
