Politico: az EU a Törökországgal való kapcsolatok felélesztésére törekszik

Miután évekig Törökországot „problémának” tekintették, az Európai Unió most a megoldás részének tekinti.

Ahogy kibontakoznak az Oroszország és Ukrajna közötti háború lezárásáról szóló tárgyalások, Törökország potenciális szerepe a háború utáni rendben – különösen béketeremtőként és regionális politikai szereplőként a fekete-tengeri régióban – fontos partnerré teszi az EU számára. Brüsszel azonban óvatosan lép fel egy olyan országgal, amely visszahúzódik a demokráciától, és amelynek vezetője, Recep Tayyip Erdogan bebörtönözte prominens politikai ellenfeleit, írja a Politico. A kapcsolatok „feloldása” érdekében Marta Cos, az EU bővítési biztosa február 6-án, pénteken Törökországba látogat.

„A béke Ukrajnában meg fogja változtatni az európai valóságot, különösen a fekete-tengeri régióban. Törökország nagyon fontos partner lesz számunkra. Az európai békére és stabilitásra való felkészülés magában foglalja a Törökországgal való erős partnerség előkészítését” – mondta Cos útja előtt. „Az EU bővítéséről szóló legfrissebb jelentésekben eltérést látunk az uniós normáktól, különösen a jogállamiság és a demokrácia terén. Tudom, hogy Törökországnak nagyon hosszú demokratikus hagyománya van, valamint erős civil társadalommal rendelkezik, és erre van szükségünk ahhoz, hogy megerősítsük a bizalmat az EU és Törökország között” – tette hozzá.

Ankarában Cos megteszi az első lépéseket a közeledés felé, részt vesz azon az ünnepségen, ahol az Európai Beruházási Bank (EBB) és Törökország 200 millió eurós hitelmegállapodást ír alá megújuló energiaprojektekre. A bank 2019-ben függesztette fel Törökországnak folyósított új hiteleket a Ciprus partjainál folyó olaj- és gázkutatással kapcsolatos vita miatt.

Szintén pénteken az Európai Bizottság közzétesz egy tanulmányt a Törökországgal, Közép-Európával és a Dél-Kaukázussal való „interregionális összeköttetési menetrend előmozdításáról”. A Politico által megtekintett tanulmány felvázolja, hogy milyen beruházásokra van szükség a Kínát, Közép-Ázsiát, a Dél-Kaukázust és a Fekete-tengert összekötő Transzkaszpi-tengeri folyosó mentén található közlekedési, kereskedelmi, energetikai és digitális kapcsolatok megerősítéséhez.

Ezek az első szimbolikus lépések Ankara EU-hoz való közeledése felé, de Törökország valójában nem ezt akarja az EU-tól – nevezetesen egy megújított vámuniós megállapodást. A régi megállapodást 1995-ben írták alá.

A Brüsszel által Indiával és a dél-amerikai országcsoporttal, a MERCOSUR-al aláírt új kereskedelmi megállapodások versenyhátrányba hozzák Törökországot. Ankara kénytelen lesz vámmentes hozzáférést biztosítani az ezekből az országokból származó árukhoz, de ez az engedmény nem lesz kölcsönös.

Még Ekrem Imamoglu, Isztambul polgármestere, akinek tavaly márciusi letartóztatása országos tiltakozásokat és nemzetközi elítélést váltott ki, a vámunió-megállapodás megújítása mellett szólalt fel. Börtöncellájából az Európai Bizottság, Ursula von der Leyen, az Európai Tanács, António Costa és az Európai Parlament, Roberta Metsola vezetőkhöz intézett felhívásában arra kérte az EU-t, hogy újítsa meg a Törökországgal kötött vámmegállapodást.

„A vámunió továbbra is az egyetlen jogi keret, amelyen a Törökország és az EU közötti kapcsolatok alapulnak. Az EU, a MERCOSUR és India közötti szabadkereskedelmi megállapodások megkötését követően az aszimmetrikus következmények egyre nyilvánvalóbbak Törökország számára” – mondta Imamoglu egy, a közösségi médiában közzétett bejegyzésben február 5-én, csütörtökön. A Törökországgal kötött megállapodás megújításához az EU Tanácsának jóváhagyása szükséges. Görögország és Ciprus azonban kategorikusan ellenzi az EU és Törökország közötti kapcsolatok felmelegedését Ankara előzetes „jóindulatú gesztusa” nélkül.

Az EU tisztviselője elmondása szerint Ciprus azt szeretné, ha Ankara engedélyezné hajóinak belépését a török ​​kikötőkbe. Ankara az 1974-es puccskísérlet óta nem ismerte el Ciprust.

„Bármely jövőbeli partnerség erejének a tagállamainkkal fenntartott jó politikai kapcsolatokon, és különösen a jó szomszédsági kapcsolatokon és a Ciprussal való kapcsolatokon kell alapulnia” – mondta Kos.

Ciprus európai ügyekért felelős miniszterhelyettese, Marilena Rauna a Politico című lapnak elmondta, hogy az ország EU-elnöksége „lehetőséget jelenthet” az EU és Törökország közötti kapcsolatok számára.

„Ciprus konstruktív volt. És reméljük, hogy Törökország is konstruktívan fog cselekedni” – tette hozzá. Ankara eddig kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy lépést tegyen a „megbékélés” felé. Tavaly Törökország elutasította a ciprusi elnök javaslatát, hogy Ankara nyissa meg kikötőit a ciprusi zászló alatt hajózó hajók előtt, cserébe a török ​​üzletemberek könnyebb európai vízumokhoz való jutásáért.

Donald Trump amerikai elnök geopolitikai és kereskedelmi kapcsolatainak újraformázása azonban arra kényszerítheti Európát és Törökországot, hogy ismét közelebb kerüljenek egymáshoz.

„A világ változik… Törökország és az EU közötti kapcsolatoknak is alkalmazkodniuk kell. Ezeket a kapcsolatokat a kölcsönös érdekek alapján lehet megerősíteni. Reméljük, hogy ezt a filozófiát a gyakorlatba is átültethetjük. Törökország stratégiai célja továbbra is az Európai Unióhoz való csatlakozás, és ennek kell irányadónak lennie kapcsolatainkban”, jelentette ki Yaprak Balkan, Törökország EU-nagykövete.

Az EU egyelőre nem tervezi a csatlakozási tárgyalások újraindítását. Cos azonban elmondta, hogy „új szemléletmódra” van szükség az EU és Törökország közötti kapcsolatokban.

„Ankarai utazásom… célja a bizalom helyreállítása és a gazdasági kapcsolatok javításának módjainak feltárása mindkét fél számára” – tette hozzá.

Törökország jelentős katonai szövetséges, a NATO második legnagyobb hadseregével, valamint stratégiai helyen áll a Földközi-tengeren és a Közel-Keleten. Ankara Boszporusz feletti ellenőrzése óriási befolyást biztosít számára a regionális biztonságra, és kulcsszerepet játszott a 2022 júliusi fekete-tengeri megállapodás közvetítésében, amely garantálta az ukrán gabonát szállító hajók biztonságos áthaladását.