Mégis kaphat atom-tengeralattjárókat Ausztrália

Jókedvre derülhetett Donald Trump amerikai elnök, miután a nemrég lezajlott washingtoni találkozójukon keretmegállapodást kötött Anthony Albanese ausztrál kormányfővel az ötödik kontinens mélyén rejlő ritkaföldfémkincs közös kiaknázásáról.

Az alku röviddel azután született, hogy Kína bejelentette, alaposan szigorítja kritikus ásványkincseinek az exportját. Így Trump szemében mindjárt másként tűnt fel az egyezség arról, hogy – éppen a Kína jelentette fenyegetésre reagálva – Ausztrália amerikai atommeghajtású tengeralattjárókhoz juthat. Trumpnak a terv korábban már csak azért sem tetszett, mert Joe Bidenhez kötődik, és a Pentagon júniusban bejelentette, felülvizsgálja, összefér-e az Amerika az első (America First) alapelvvel, de a Fehér Ház ura most támogatni látszott az elképzelést, mondván, az „mehet teljes gőzzel előre”.

„Washington 67 éve, a hidegháború idején a britekkel kötött kölcsönös védelmi megállapodás óta nem osztott meg senkivel katonai felhasználású nukleáris technológiát.”

A mérföldkő az AUKUS nevű háromoldalú szerződés, a részt vevő országok (Ausztrália, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) kezdőbetűiből kirakott mozaikszó. A 2021-ben született megállapodásnak két eleme van. Ausztrália nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vesz, illetve az angolszászok közreműködésével fejleszt és gyártat. A második pillér a védelmi együttműködést ösztökéli, amihez a térség más országai is csatlakozhatnak. Ezzel a szigetország hetedikként lép be egy nagyhatalmi klubba. Az ENSZ BT állandó tagjai – az USA, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország – mellett jelenleg csupán Indiának van atom-tengeralattjárója.

Forrás