Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke találkozott az ausztrál külügyminiszterrel, Penny Wonggal. A találkozó során a diplomáciai vezetők a legfontosabb védelmi szükségletekről tárgyaltak.
Erről Denisz Smihal számolt be közösségi médián.
Ausztrália a legnagyobb katonai segélyadó Ukrajnának a NATO-n kívüli országok közül. Az összes felajánlott segítség meghaladja az 1 milliárd dollárt, ebből 880 millió dollár katonai támogatás. Megbeszéltük a legfontosabb védelmi szükségleteket
– írta a miniszterelnök.
Smihal megköszönte Ausztráliának az 50 millió euró átutalását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank számára.
Ez lehetővé teszi Ukrajna számára egy 250 millió eurós hitelkeret megnyitását, amely segíteni fog az újjáépítésben. Felkértem az ausztrál üzleti szektort, hogy csatlakozzon az újjáépítési munkákhoz
– emelte ki Smihal.
A ukrán kormányfő hozzátette, hogy Ukrajna értékeli az energetikai szektorban nyújtott támogatást is. Wong bejelentette, hogy Ausztrália 6,39 millió dolláros hozzájárulást ad a Ukrajnai Energetikai Támogatási Alaphoz.
Smihal hangsúlyozta a szankciók megerősítésének fontosságát Oroszország ellen, és megköszönte az ausztrál kormánynak, hogy csatlakozott az Oroszország „árnyékflottájával” szembeni fellépéshez.
Bár nagy a távolság, erőteljes és jelentős támogatást érzünk, amelyet Ausztrália Ukrajnának nyújt az orosz törvénytelen agressziós háború kezdete óta. Megköszöntem az ausztrál kormánynak és népnek ezt a segítséget
Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát.
A jogszabályt csütörtökön fogadta el a szenátus, miután a tervezetet már szerdán jóváhagyta a képviselőház. Péntek hajnalban a szenátusban javasolt módosítások figyelembe vételével az indítvány törvényerőre emelkedett.
A tilalom egy év múlva lép életbe, és olyan platformokat érint, mint a Facebook, az Instagram, a TikTok, a Snapchat, a Reddit és az X. Kivételt képeznek majd az egészségügyi és oktatási szolgáltatások, köztük a YouTube, a Messenger Kids és a WhatsApp.
A közösségimédia-vállalatok kötelesek lesznek „elkülöníteni és megsemmisíteni minden adatot, amelyet a korhatár meghatározására használtak fel” – derült ki Anthony Albanese miniszterelnök és Michelle Rowland kommunikációs miniszter közös nyilatkozatából.
Az adatok megsemmisítésének elmulasztása akár 49,5 millió ausztrál dollár büntetést is vonhat maga után.
A miniszterelnök hangoztatta: „azt akarjuk, hogy a gyerekeinknek gyermekkoruk legyen, a szülők pedig biztosak lehessenek abban, hogy támogatjuk őket”.
A következő 12 hónapban fogják kidolgozni, hogyan tudják a törvényt a leghatékonyabban átültetni a gyakorlatba. A tervek szerint a felhasználókat vagy a szülőket nem fogják büntetni a szabályok megsértéséért, az életkor ellenőrzése az internetes platformok felelőssége lesz.
Az ausztrál törvény elfogadására reagálva a TikTok szóvivője pénteki közleményében arra figyelmeztetett: nem kizárt, hogy a tiltás következtében a fiatalok könnyebben az internet „sötétebb bugyrai” felé terelődhetnek, ahol semmiféle biztonsági előírások és szabályok nem védik őket. A Facebookot és az Instagramot tulajdonló Meta sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az ausztrál törvényhozók nem vették figyelembe mindazt, amit a szektor már megtett annak érdekében, hogy a felhasználók az életkoruknak megfelelő tartalmakkal találkozzanak. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) ausztráliai részlege pedig úgy ítélte meg, a jogszabály nem lesz „csodaszer” a gyerekekre leselkedő online veszélyekkel szemben, és a tiltás miatt a fiatalok könnyebben tévedhetnek az internet „rejtett és szabályozatlan” területeire is.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Az ausztrál parlament pénteken elfogadta azt a jogszabályt, amely korlátozza a gyermekek és tizenévesek hozzáférését a közösségi médiához, és csak a 16 éves vagy annál idősebbek számára teszi lehetővé annak használatát. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1732902780 [modified] => 1732896111 ) [title] => A parlament is jóváhagyta: betiltják a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát Ausztráliában [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=133825&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 133825 [uk] => 133830 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 133826 [image] => Array ( [id] => 133826 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg [original_lng] => 29599 [original_w] => 800 [original_h] => 600 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-300x225.jpg [width] => 300 [height] => 225 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2-768x576.jpg [width] => 768 [height] => 576 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/kozossegi-media-2.jpg [width] => 800 [height] => 600 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1732889007:3 [_thumbnail_id] => 133826 [_edit_last] => 5 [views_count] => 439 [_oembed_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => [_oembed_time_be24957dca96c8e9e780a1ef41fca63e] => 1732889074 [_oembed_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] => [_oembed_time_24642c79bd59f11dc79f8be4c33e423e] => 1732889074 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 746593 [1] => 11193 [2] => 4995 [3] => 274 [4] => 3196 ) [tags_name] => Array ( [0] => 16 éven aluliak [1] => Ausztrália [2] => közösségi média [3] => parlament [4] => tilalom ) ) [2] => Array ( [id] => 133647 [content] =>
Ausztráliában a képviselőház szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 16 évnél fiatalabb gyerekeknek a közösségi média használatát, a szenátusra bízva a törvény véglegesítését.
A felszólalások és a szavazás tanúsága szerint a nagyobb pártok támogatták a törvényjavaslatot, amely
50 millió ausztrál dollárig (33 millió dollár) terjedő bírsággal sújtaná a platformokat, ha rendszerszintű mulasztások miatt nem akadályozzák meg, hogy fiatal gyerekek fiókot tartsanak fenn.
A jogszabályt 102:13 arányban hagyták jóvá. Ha a javaslat – akár már a héten – törvényerőre emelkedik, a platformoknak egy évük lesz arra, hogy kidolgozzák a korhatárkorlátozások bevezetésének módját, mielőtt a büntetéseket végrehajtanák.
Michelle Rowland kommunikációs miniszter elmondta, hogy a szenátus még szerdán megvitatja a törvényjavaslatot. A nagy pártok támogatása szinte garantálja, hogy a jogszabály átmegy a házon, ahol egyik pártnak sincs többsége.
Dan Tehan ellenzéki törvényhozó elmondta a parlamentnek, hogy a kormány beleegyezett a szenátus módosításainak elfogadásába, amelyek megerősítenék a magánélet védelmét. A platformok nem kötelezhetnék a felhasználókat
a kormány által kiállított személyazonossági okmányok, például útlevelek vagy jogosítványok bemutatására, és nem követelhetnének digitális azonosítást kormányzati rendszeren keresztül sem. „Tökéletes lesz? Nem. De ha segít, még ha csak a legkisebb mértékben is, akkor is hatalmas változást hoz az emberek életében” – hangoztatta Tehan.
A keddi és szerdai vita során a kormányhoz és az ellenzékhez sem kötődő törvényhozók bírálták leginkább a jogszabályt. A kritikák között szerepelt, hogy a jogszabályt kellően alapos vizsgálat nélkül siettették át a parlamenten, adatvédelmi kockázatokat jelent minden korosztály számára, és elvenné a szülők jogkörét, hogy eldönthessék, mi a legjobb a gyermekeik számára. A bírálók további érve szerint a tilalom elszigetelné a gyermekeket, megfosztaná őket a közösségi média kedvező hatásaitól, a gyermekeket az internet „sötét oldalára” terelné, a közösségi médiához túl fiatal gyermekek nem szívesen jelentenék az őket ért sérelmeket, ráadásul elvenné a platformok ösztönzését arra, hogy biztonságosabbá tegyék az online tereket.
Gerhard Kraner osztrák belügyminiszter a román kollégájával, Lucian Bode-dal Bukarestben tett nyilatkozatai során beszél a sajtónak.
Az oszták belügyminisztere utalt arra, hogy a határvédelem javulása után Ausztria feloldhatja Románia és Bulgária teljes jogú schengeni tagságát akadályozó vétóját.
Ez azt követően történt, hogy Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa felszólította mindkét országot, hogy feleljenek meg teljes jogú tagság feltételeinek.
Ausztria az elmúlt két évben megakadályozta Románia és Bulgária teljes körű felvételét a schengeni térségbe, amely garantálja a személyek és áruk szabad mozgását az Európai Unión belül.
Az akkori érv az volt, hogy túl sok menekült érkezik Ausztriába a nyugat-balkáni útvonalon keresztül. Az előző évben aztán némileg enyhítettek a szabályokon, és lehetővé tették a szabad ki- és beutazást légi és tengeri úton.
Az osztrák belügyminisztérium szerint azóta tovább javult a helyzet.
Karner az uniós parlamentben tartott meghallgatáson elmondta: „mostanra azt látjuk, hogy az illegális migráció mértéke, különösen ezeken az országokon keresztül jelentősen csökkent. Ez azt jelenti, hogy jó úton járunk, de még nem értünk az út végére”.
Hozzátette, hogy Ausztria a vétónak köszönhetően jelentős javulást tudott elérni a határvédelem és a visszaküldés terén, de a cél az illegális migráció nullára szorítása.
Victor Negrescu román EP-képviselő nemrég bejelentette, hogy Románia a schengeni tagság felé vezető út „célegyenesében” van, és három lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: az idén meghozott döntés, hosszabb távú tárgyalások az új Európai Bizottsággal, illetve esetleges késedelem a bolgár politikai helyzet miatt.
Eközben Marcel Ciolacu román miniszterelnök kijelentette, hogy szerinte Románia 2025 tavaszára teljes mértékben csatlakozhat a schengeni övezethez, és a döntés még a december 8-i elnökválasztás második fordulója előtt megszülethet.
Ciolacu jelezte, hogy a folyamatot decemberig lezárhatják, a végrehajtás pedig jövő év márciusában kezdődhet meg. Ez a változás 2025 húsvétjára lehetővé tenné, hogy a románok ellenőrzés nélkül léphessék át az EU szárazföldi határait.
A schengeni bővítésről szóló tárgyalások „jó ütemben haladnak”, ahogyan arról Magnus Brunner, Ausztria kijelölt migrációs biztosa nemrégiben az EU Parlamentben tartott meghallgatásán beszámolt. Úgy tűnik tehát, hogy a megállapodás küszöbön van.
Az áttörést a két ország november 22-i magyarországi találkozója hozhatja meg.
November 5-én, kedden Ausztrália bejelentette 14 nagysebességű haditengerészeti motorcsónak átadását Ukrajnának, hogy megerősítse tengeri és part menti erőit.
Megjegyzendő, hogy ez a 14 millió dollár értékű segélycsomag gyors és manőverezhető motorcsónakokat tartalmaz a fegyveres erők azonnali reagálására a Fekete-tengert fenyegető veszélyekre – magyarázza az ausztrál kormány.
„Ez a segítség kibővíti a korábbi haditengerészeti felszereléseket, és kiegészíti Ausztrália jelentős katonai és humanitárius hozzájárulását, amely összesen több mint 1,3 milliárd dollár katonai segélyt nyújtott Ukrajnának a teljes körű orosz invázió kezdete óta” – áll az ausztrál védelmi minisztérium közleményében.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Újabb jelentős lépést tett Ausztrália Ukrajna támogatásában azzal, hogy a korábban szolgálatból kivont Joint Direct Attack Munition Extended-Range (JDAM-ER) siklóbombákat adományozott az országnak.
Az Australian Defence Magazine által közzétett információk szerint az ausztrál védelmi minisztérium 2021-ben vonta ki a szolgálatból az ausztrál gyártmányú Mk.82 500 fontos JDAM–ER lőszereket az F/A-18A/B Classic Hornet vadászgépflotta nyugdíjazásával egyidejűleg. A döntés, hogy ezeket a fejlett fegyvereket Ukrajnának adományozzák, jól mutatja Ausztrália elkötelezettségét a nemzetközi szövetségesei támogatása iránt.
A JDAM-ER egy rendkívül pontos, GPS-irányítású bomba, amely jelentősen megnövelt hatótávolsággal rendelkezik a hagyományos JDAM-ekhez képest. Ez a technológia lehetővé teszi az ukrán légierő számára, hogy nagyobb távolságból, pontosabban és biztonságosabban mérjen csapást ellenséges célpontokra.
Az első ismert JDAM-ER-bevetésre Ukrajnában 2023 márciusában került sor, amikor ukrán MiG–29-es vadászgépek használták ezeket a fegyvereket. Akkor még az Egyesült Államok által szállított bombákról volt szó. Ausztrália csak 2024 áprilisában erősítette meg hivatalosan, hogy nem részletezett légi-földi precíziós lőszereket szállított Ukrajnának.
Richard Marles védelmi miniszter 2024 áprilisában, ukrajnai látogatása során jelentette be: „Azt is bejelenthettük ma, hogy légi-földi precíziós lőszereket biztosítottunk Ukrajnának.” Ez a nyilatkozat jelzi, hogy Ausztrália aktívan részt vesz Ukrajna védelmi képességeinek erősítésében.
Az ausztrál támogatás nem korlátozódik kizárólag a JDAM-ER bombákra. 2024 júliusában a védelmi minisztérium bejelentette, hogy további, meg nem nevezett légi-földi fegyvereket adományoz egy 250 millió dolláros csomag részeként. Ez a lépés tovább erősíti Ausztrália elkötelezettségét Ukrajna támogatása mellett a folyamatban lévő konfliktusban.
A JDAM-ER bombák használata komoly előnyökkel jár az ukrán hadsereg számára. A megnövelt hatótávolság lehetővé teszi, hogy az ukrán repülőgépek távolabbról indítsák el a támadásokat, így csökkentve a pilóták és a repülőgépek kockázatát. A GPS-irányítás pedig biztosítja a rendkívüli pontosságot, minimalizálva a civil áldozatok számát és a járulékos károkat.
Ausztrália újabb, 245 millió dollár összegű katonai támogatási csomag részeként 49 Abrams tankot ad át Ukrajnának, számolt be az RBC-Ukrajina az ABC-re hivatkozva.
Mint a kiadvány írja, Ausztrália átadja Ukrajnának az Abrams tankokat, amelyeket hamarosan kivonnak a forgalomból. Pat Conroy ausztrál védelmi miniszter a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóján jelenti be hivatalosan a tankok átadását.
Érdemes megjegyezni, hogy Ausztrália a közelmúltban megkapta az elsőt a 75 új M1A2 tank közül, amelyek fokozatosan felváltják a régebbi M1A1 modelleket. A harckocsik átadásához a nemzetközi fegyverkereskedelmi szabályozás értelmében az Egyesült Államok engedélyére volt szükség.
Az ausztrál kormány tervet dolgoz ki a korábban kivont amerikai gyártmányú Abrams tankok Ukrajnába való átszállítására. Ugyanakkor Washingtonnal azon dolgoznak, hogy ne sértsék meg az amerikai védelmi export szabályait.
Az ország álláspontja a Kijevnek nyújtott segélyekkel kapcsolatban enyhült. Richard Marles ausztrál védelmi miniszter 2024 februárjában kijelentette, hogy nem ad át kivont harckocsikat Ukrajnának.
Számos lehetőség van, amiről az ukrán kormánnyal tárgyalunk, közölte Richard Marles.
Az álláspontváltás összefüggésben lehet az Ausztráliában élő ukrán diaszpóra felháborodásával.
Marles vonakodása, miszerint tankokat szállítson Ukrajnába, meglepett néhány tábornokot. Többek között az ausztrál védelmi minisztérium egykori vezetőjét, Peter Leahy-t és a tárca korábbi magas rangú tisztviselőjét, Michael Shawbridge-t. Megjegyezték, hogy az Abrams tankok továbbra is alkalmasak harci küldetésekre. Ráadásul a függetlenséget választó Ukrajnának katonai felszerelésre van szüksége.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.
Az ausztrál védelmi miniszter csütörtökön bejelentette, hogy az ország 2027-től kezdődően saját haditengerészeti rakétákat (NSM és JSM) fog gyártani a norvég Kongsberg Defence and Aerospace vállalattal együttműködve, megerősítve ezzel hadiipari kapacitásait.
A hadihajókról indítható NSM-eket és a harci gépekről is indítható JSM-eket eddig csak Norvégiában gyártotta annak kifejlesztője, a Kongsberg, de néhány év múlva a kelet-ausztráliai Newcastle-ban is fogják őket gyártani a norvég állami céggel megkötött 850 millió ausztrál dollár értékű megállapodás keretében.
Az a tény, hogy a az utóbbi években megnőtt a katonai feszültség az indiai-csendes óceáni térségben, arra kényszerítette Ausztráliát, hogy átalakítsa védelmi stratégiáját. Ennek részeként megerősíti nagy hatótávolságú, precíziós csapásmérő képességét, amihez célra vezethető fegyverekre van szüksége. Pat Conroy védelmi miniszter ezzel kapcsolatban csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, hogy az ország a saját gyártással egyrészt gyorsabban és olcsóbban ki tudja szolgálni haderejét, másrészt exportálni is tud. Az üzem évi száz rakétát lesz képes gyártani.
Ezeket a rakétákat a nyugati világ számos országa használja. Az F35-ös harci gépek csak JSM-ekkel szerelhetők fel, és Ausztráliának két F-35-ös repülőszázada van. Az indiai-csendes-óceáni térségben Japánnak és Dél-Koreának is vannak F-35-ös századai, illetve a térségben több helyen állomásoznak amerikai erők.
Ausztrália tagja az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal 2021 szeptemberében megkötött AUKUS katonai szövetségnek. A három ország hétfőn megállapodást írt alá, miszerint együttműködnek a haditengerészeti nukleáris meghajtás fejlesztésében, és ennek eredményeképpen Ausztráliának 2040-től lesznek nukleáris meghajtású tengeralattjárói.
Ausztrália tagja a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quad) néven ismert biztonsági együttműködésnek is, amely egy informális szövetség az Egyesült Államokkal, Indiával és Japánnal. Legutóbbi, július végi találkozójukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hitet tettek a „szabad és nyitott” ázsiai-csendes-óceáni térség mellett. A nyilatkozat utalt Kína és a Fülöp-szigetek dél-kínai-tengeri ellentétére.
Ausztrália megígérte szerdán, hogy számon kéri Oroszországon a Malaysia Airlines MH17-es járatának 10 évvel ezelőtti, Ukrajna feletti lelövését, amely 298 ember halálát okozta.
Az Amszterdamból a malajziai fővárosba, Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-est 2014. július 17-én találta egy orosz gyártmányú BUK föld-levegő rakéta az oroszbarát szeparatisták által tartott ukrajnai terület felett. Minden utas és a személyzet életét vesztette, köztük 38 ausztrál is.
Ausztrália „nem hagyja magát eltántorítani attól az elkötelezettségétől, hogy elszámoltassa Oroszországot” – mondta Penny Wong külügyminiszter a canberrai parlamentben tartott megemlékezésen az áldozatok családtagjainak és a kormány képviselőinek.
„Megerősítem közös törekvésünket az igazság kiderítésére, az igazságszolgáltatásra és az elszámoltatásra a 2014. július 17-i kegyetlenség ügyében” – mondta a külügyminiszter az eseményen, amelyen az összes elhunyt ausztrál nevét felolvasták, a családok pedig aranyszínű virágokat helyeztek el egy koszorún.
Egy holland bíróság 2022-ben három férfit – két orosz és egy ukrán állampolgárt – távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt gyilkosságért és a repülőgép megsemmisítésében játszott szerepért.
Ausztrália és Hollandia a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezethez (ICAO) fordult Oroszországgal szemben, amely az ENSZ korlátozott hatáskörrel rendelkező szerve. Oroszország tagadja, hogy bármi köze lenne az incidenshez.
Paul Guard, aki a szüleit vesztette el a balesetben, azt mondta, hogy az elmúlt tíz év „hosszú út” volt. „Mindig is a konfliktusnak tulajdonítottam a fő felelősséget ezért a tragédiáért. Nem hiszem, hogy bárkinek is szándékában állt volna lelőni egy utasszállító repülőgépet” – mondta az ABC ausztrál televíziónak.
