Zelenszkij kijelentése miatt háborog a román külügy

A román külügyminisztérium magyarázatot kért Ukrajna bukaresti nagykövetétől Zelenszkij Észak-Bukovinával kapcsolatos kijelentés miatt, valamint aggályait fejezte ki a múlt héten megszavazott újabb ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban.

Dan Neculaescu román külügyi államtitkár az ukrán nagykövetnek jelezte: a román fél magyarázatot vár az ukrán államfő Romániával kapcsolatos kijelentéseire, amelyeket megütközéssel fogadott, és a történelem félreértelmezésének minősít.

A román média csütörtök délelőtt számolt be arról, hogy Volodimir Zelenszkij a keleti és a nyugati országrész egyesülésének 101. évfordulója alkalmából szerdán mondott beszédében úgy fogalmazott: az ukrán egység 1919-es történelmi lehetősége hamar meghiúsult, „Galícia nagy részét a lengyel csapatok, Észak-Bukovinát Románia, Kárpátalját pedig Csehszlovákia foglalta el”.

A román történelemkönyvek szerint a román csapatok azt követően vonultak be Észak-Bukovinába, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása nyomán, 1918. november 28-án a Bukovinai Nemzeti Tanács kimondta az egyesülést a Román Királysággal.

Olekszandr Bankov bukaresti ukrán nagykövet később Facebook-bejegyzésben fejezte ki sajnálatát a „félreértés” miatt, amit szerinte az ukrán elnöki hivatal oldalán eredetileg közölt „pontatlan” angol fordítás okozott. Szerinte Zelenszkij nem az „elfoglalta”, hanem „elvette” kifejezést használta.

A román külügyi közleményből kiderült, hogy Bukarestet nemcsak az ukrán államfő történelemértelmezése, hanem a középfokú oktatást szabályozó, a kisebbségeket is érintő, a kijevi parlamentben múlt héten megszavazott törvény is aggasztja.

A román külügyi államtitkár felhívta az ukrán nagykövet figyelmét: Románia elvárja, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság ajánlásainak teljes betartásával szavatolja a román kisebbség jogait, és ezekről nemcsak az ukrán–román kisebbségi vegyesbizottságban, hanem az Ukrajnában élő román közösség képviselőivel is párbeszédet folytasson.

MTI