Románia és Ukrajna kétoldalú biztonsági megállapodást kötött, amelyet Klaus Johannis román elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön írt alá a washingtoni NATO-csúcson.
Ukrajna hasonló megállapodást kötött korábban a világ 21 másik országával és az Európai Unió egészével, annak a biztonsági garanciának a részeként, amelyet a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) ígértek Ukrajnának tavaly Vilniusban, az akkori NATO-csúcstalálkozó helyszínén, addig is, amíg a védelmi szövetség tagjává válhat.
A román elnöki hivatal honlapján közzétett „Ukrajna önvédelmi képességét és az orosz agresszió elleni küzdelmét, illetve Románia biztonságának megerősítését” célzó, 16 fejezetből álló dokumentum a két ország között már meglévő együttműködést foglalja keretbe, egyben egy tíz évre szóló szándéknyilatkozat is az együttműködés folytatására.
A megállapodás tételesen említi az F-16-os harci gépeken repülő ukrán pilóták romániai kiképzését, a Fekete-tenger aknamentesítésére irányuló nemzetközi összefogást, az ukrán élelmiszerexport számára román folyami és tengeri kikötőkön keresztül biztosított alternatív kereskedelmi útvonalat, a hadiipari együttműködést és a dróntámadásokkal és hibrid hadviseléssel kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztását.
A két ország közösen lép fel a határon átnyúló szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében, és a felek „kiemelt jelentőségűnek” minősítik azt is, hogy – az európai és euroatlanti integrációhoz szükséges reformok részeként – „Ukrajna kitartó erőfeszítéseket tegyen az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása érdekében, lehetővé téve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű, tartós gyakorlását”.
A román média – az elnöki hivatal tájékoztatására hivatkozva – egybehangzóan kihangsúlyozta, hogy Klaus Johannis és Volodimir Zelenszkij politikai, nem pedig jogi érvényű dokumentumot írt alá Washingtonban, vagyis a „kétoldalú biztonsági megállapodással” Románia nem kötelezte el magát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.
Ukraine is grateful to President Biden for his unwavering support for Ukraine's fight for freedom, which, along with strong bipartisan support in the United States, has been and continues to be critical.
Many strong decisions have been made in recent years and they will be…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 21, 2024
A román miniszterelnök szerint Ukrajnának azért kell segíteni a háborúban, mert ha elveszíti azt, akkor mindannyian veszítünk. Románia pont ezért adta neki a Patriot rendszerért, amiért azonban sürgősen másikat vár cserébe a szövetségesektől.
Románia számára az a fontos, hogy a NATO növelje a szövetséges jelenlétet a Fekete-tenger térségében, és elvárja, hogy záros határidőn belül egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert kapjon az Ukrajnának adományozott Patriot rendszerért cserébe – mutatott rá a román elnök szerdán Washingtonban.
A NATO-csúcson megjelent Klaus Iohannis román újságírók előtt nyilatkozva kifejtette: Románia az utóbbi tíz évben „egy segítségért könyörgő országból” olyan állammá vált, amely kellő erővel, energiával és kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy biztonságot exportáljon a régióba.
Mint mondta, továbbra is Oroszország jelenti a legnagyobb kockázatot Európa és az euroatlanti térség biztonságára, és a NATO-nak készen kell állnia arra, hogy megvédje magát. Szerinte a fennállása 75. évfordulóját ünneplő védelmi szövetség stratégiai előnye az egység és a szolidaritás, ami nagyon világosan megmutatkozott az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdete óta eltelt években.
Románia támogatja Ukrajnát, ugyanakkor egy másik Patriot rakétavédelmi rendszert vár az Ukrajnának adományozottért cserébe.
Nyilván nem holnapra várjuk, de a közeljövőben. Úgy gondolom, hogy az adományunk kompenzálásaként gyorsabban kiszállítják majd ezeket a rendszereket.
Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint Románia is csatlakozik azon országokhoz, amelyek kétoldalú biztonsági megállapodást kötnek Ukrajnával: az erről szóló dokumentumot csütörtök reggel írják alá. A román elnök elmondta, hogy tárgyalások kezdődtek a katonai mobilitás fontosságáról is, és Románia – Bulgáriával és Görögországgal együtt – csatlakozik egy katonai mobilitási folyosóhoz.
Iohannis nem akart jóslatokba bocsátkozni arról, hogy mikorra várható Ukrajna NATO-csatlakozása, mivel ehhez konszenzusra van szükség, és „nem mindegyik szövetséges ország van meggyőződve arról, hogy ennek sürgősen meg kell történnie”. A román elnök ugyanakkor az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését szorgalmazta.
Ha Ukrajna elveszíti a háborút, mindannyian veszítünk. Segíteni kell nekik, hogy ne veszítsék el a háborút – idézte a román elnök nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
[type] => post
[excerpt] => A román miniszterelnök szerint Ukrajnának azért kell segíteni a háborúban, mert ha elveszíti azt, akkor mindannyian veszítünk. Románia pont ezért adta neki a Patriot rendszerért, amiért azonban sürgősen másikat vár cserébe a szövetségesektől.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1720723800
[modified] => 1720707315
)
[title] => Románia: átadtuk a Patriot rendszerünket, adjatok másikat!
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=121375&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121375
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 121376
[image] => Array
(
[id] => 121376
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot.jpg
[original_lng] => 221414
[original_w] => 1024
[original_h] => 705
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot-300x207.jpg
[width] => 300
[height] => 207
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot-768x529.jpg
[width] => 768
[height] => 529
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot.jpg
[width] => 1024
[height] => 705
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot.jpg
[width] => 1024
[height] => 705
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot.jpg
[width] => 1024
[height] => 705
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/patriot.jpg
[width] => 1024
[height] => 705
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720696516:12
[_thumbnail_id] => 121376
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 331
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 526791
[1] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => patriot rendszer
[1] => Románia
)
)
[2] => Array
(
[id] => 120842
[content] =>
Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Románia külügyminiszterei 2024. július 5-én Chisinauban gyűltek össze fontos háromoldalú konzultációkra. A találkozó célja a térség jelenlegi biztonsági helyzetének és az országok közötti együttműködés jövőbeli kilátásainak megvitatása volt.
A találkozó hangsúlyozta, hogy a képviselt országok hasonló elképzeléseket és aggodalmakat osztanak Európa jelenlegi biztonsági helyzetével kapcsolatban az Oroszország által Ukrajna elleni agresszív háború kontextusában, és kiállnak a közös európai, demokratikus, békés és virágzó jövő mellett.
A miniszterek megerősítették, hogy készek a szoros együttműködésre olyan területeken, mint a biztonság, az energia, a kereskedelem és az infrastruktúra, valamint az európai normák elérése a demokratikus fejlődés terén.
A miniszterek kifejezték közös elképzelésüket Európa jövőjéről is, hangsúlyozva a térség európai, demokratikus és békés fejlődésének fontosságát. Különös figyelmet fordítottak a társadalmak hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének növelésére, beleértve a dezinformációt és az információmanipulációt is.
Ezen túlmenően a felek egyetértési nyilatkozatot írtak alá a külföldi információs beavatkozások elleni küzdelemről, megerősítve, hogy készek együttműködni az energiabiztonság megerősítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klímaváltozás elleni küzdelem érdekében a térségben.
Különös hangsúlyt kapott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök békeformulája iránti teljes támogatás és a fenntartható béke megteremtésére irányuló erőfeszítések fokozása Ukrajnában.
„Hangsúlyoztuk az Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Románia közötti párbeszéd és együttműködés háromoldalú formátumának fontosságát országaink közeledése szempontjából, és megújítottuk elkötelezettségünket a koordináció e formátumban való folytatása iránt.” – jegyezte meg a három ország külügyminisztere.
[type] => post
[excerpt] =>
Ukrajna, a Moldovai Köztársaság és Románia külügyminiszterei 2024. július 5-én Chisinauban gyűltek össze fontos háromoldalú konzultációkra. A találkozó célja a térség jelenlegi biztonsági helyzetének és az országok közötti együttműködés jövőbeli ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1720288080
[modified] => 1720263121
)
[title] => Ukrajna, Moldova és Románia egyetértési nyilatkozatot írt alá a külföldi információs beavatkozások elleni küzdelemről
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=120842&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 120842
[uk] => 120924
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 120845
[image] => Array
(
[id] => 120845
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[original_lng] => 39312
[original_w] => 730
[original_h] => 486
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/1720210462-2251-large.webp
[width] => 730
[height] => 486
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1720325666:3
[_thumbnail_id] => 120845
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 638
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 522653
[1] => 522657
[2] => 25593
[3] => 820
[4] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => egyetértési nyilatkozat
[1] => információs beavatkozások elleni küzdelem
[2] => Moldova Köztársaság
[3] => Románia
[4] => Ukrajna
)
)
[3] => Array
(
[id] => 117034
[content] =>
A közeli faluval azonos nevű Mihai Kogalniceanu (MK) légibázis hamarosan Európa legnagyobb NATO-bázisává válik. A bázis nagyobb lesz, mint a németországi Ramstein – számolt be a BBC.
Az MK-bázison hamarosan egy román F-16-os repülőgépekből álló század is helyet kap, amelyeket nemrég Norvégiától vásároltak. Emellett MQ-9 Reaper drónok is lesznek, és egy katonai város is épül, ahol 32 országból érkező NATO személyzetet helyeznek el.
A döntést Oroszország ukrajnai inváziója indokolja. Bár a NATO repülőgépei kerülik az összecsapásokat az oroszokkal, két ismert incidens történt már a Fekete-tenger felett. 2022 szeptemberében egy orosz pilóta félreértette a földi irányítás parancsát és csak hajszál híján nem lőtt le egy brit hírszerző gépet. 2023 márciusában pedig egy amerikai MQ-9 Reaper drónt szándékosan leterített egy orosz Szu-27-es repülőgép.
Scott Delay, az amerikai hadsereg fekete-tengeri támogatásának munkatársa tervezi az MK-bázison lévő 1840 amerikai személyiség logisztikai ellátását, ami a Fekete-tengertől 20 km-re, Odesszától 300 km-re, a krími Szevasztopoltól pedig 400 km-re fekszik.
Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója kezdete óta hat orosz drónnal kapcsolatos incidenst rögzítettek Románia területén. A hírt a román külügyminiszter közölte.
Szerinte „a háború nagyon közel van Európához”, és annak ellenére, hogy Ukrajna segítése hatással lehet az inflációra vagy az energiaárakra, „a valóság az, hogy segítenünk kell Ukrajnát megnyerni ezt a háborút, mert Oroszország nem áll meg itt”.
Románia legfelsőbb védelmi tanácsa az ukrán biztonsági helyzet jelentős romlása miatt egy Patriot légvédelmi rendszer átadásáról döntött Ukrajnának – számolt be csütörtökön a román elnöki hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
„Tekintettel az ukrajnai biztonsági a helyzet jelentős romlására a polgári lakosság és a polgári infrastruktúra, különösen az energiaszektor elleni folyamatos és tömeges orosz támadások következtében, valamint e helyzet regionális következményeire, mindenekelőtt Románia biztonságára nézve, a tanács tagjai a szövetségesekkel való szoros együttműködés során úgy döntöttek, hogy egy Patriot rendszert átadnak Ukrajnának” – áll a közleményében.
A románok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az adományozás azzal a feltétellel történik, hogy Románia folytatja a tárgyalásokat szövetségeseivel, elsősorban az Egyesült Államokkal egy hasonló vagy azzal egyenértékű légvédelmi rendszer beszerzése érdekében.
Az Európai Unió versenyképességének javítását, a brüsszeli döntéshozatal felgyorsítását, a tagállamok szerepének erősítését, valamint az európai intézményekbe vetett közbizalom helyreállítását szorgalmazta szerdán Bukarestben Sergio Mattarella olasz és Klaus Iohannis román államfő.
A román elnöki hivatalban tartott megbeszélésüket követő közös sajtóértekezleten mindkét vezető méltatta a két ország közötti kiváló gazdasági és politikai kapcsolatokat, amelyeknek a „lelke” – a román elnök szerint – az Olaszországban élő román, illetve a Romániában élő olasz közösség. Az újságírók kérdései azonban főleg a június 9-én véget ért európai parlamenti választásokra, az európai vezető tisztségek elosztását célzó politikai egyeztetésekre irányultak.
Klaus Iohannis „elnapolta” a választ a NATO-főtitkári jelöltségével kapcsolatos kérdésre. Azt mondta: a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén fogják megvitatni a helyzetet, ezt követően fog a nyilvánosság előtt beszélni a témáról.
A román elnök azt viszont részletesen kifejtette, milyen elvárásai vannak az Európai Unió új vezetésével kapcsolatban. Leszögezte: az Európai Unió államok és nem politikai pártok szövetségeként jött létre, és bár a brüsszeli pártcsaládoknak elvitathatatlan szerepük van az Európai Parlament működtetésében, szerinte megengedhetetlen, hogy nagyobb befolyásuk legyen, mint a tagállamoknak.
A román elnök szerint az Európai Unió vezető tisztségeinek elosztása a tagállamok közös felelőssége, a folyamatba valamennyi tagállamot be kell vonni, egyik országot sem szabad a döntéshozatalból kirekeszteni.
Iohannis szerint az Európai Unió egy nagy sikerű projekt, amely előtt nagy jövő áll, de csak akkor, ha helyes válaszokat ad a kihívásokra, oly módon, hogy világviszonylatban is „számítson”. Ehhez azonban feddhetetlen vezetőkre van szükség, „csökkenteni kell a távolságot Brüsszel és az európai polgárok között”, meg kell hallgatni elvárásaikat, és javítani kell a kommunikációt – sorolta Iohannis. Az uniós polgárok és Brüsszel közötti rossz kommunikációra példaként hozta fel, hogy a megélhetésüket féltő, elégedetlenségüknek tüntetésekkel hangot adó gazdák idén szembesültek egy olyan döntés következményeivel, amelyet még 2020-ban hozott az unió, és amelyről annak idején nem konzultált velük.
Az olasz államfő azt emelte ki, hogy helyre kell állítani az uniós intézményekbe vetett bizalmat, fel kell gyorsítani a döntéshozatalt az Európai Unióban, mert az EU-nak olyan kihívásokra kell megfelelő módon reagálnia, amelyek „nem fognak várni a válaszaira”.
Sergio Mattarella elmondta, hogy Moldovából érkezett romániai hivatalos látogatására. Úgy értékelte: fontos támogatni az EU-tagjelölt országokat – köztük Moldovát és Ukrajnát – a csatlakozási feltételek mielőbbi teljesítésében. Az olasz elnök szerint nemcsak az unió bővítésére, hanem gazdasági fejlődésére, versenyképessége fejlesztésére is figyelmet kell fordítani, mert az európai projektnek nem lehet más célja, mint a közös értékeken – demokrácián, jogállamiságon, társadalmi igazságosságon – alapuló jólét és biztonság szavatolása.
Romániai hivatalos látogatása során az olasz államfő Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is találkozik.
A román hatóságok megtagadták a vízumok kiadását az orosz és a fehérorosz delegáció számára, hogy azok részt vegyenek az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének éves ülésszakán, amelyet június 29. és július 3. között Romániában tartanak, jelentette be június 15-énRománia külügyminisztériumának szóvivője, Radu Filip – írta a Jevropejszka Pravda a News.ro-ra hivatkozva.
A román külügyminisztérium szóvivője elmondása szerint Bukarest nem engedélyezte az orosz delegáció részvételét az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének éves ülésszakán, és ez a lépés a delegáció valamennyi tagját, parlamenti képviselőit és technikai személyzetét érinti.
„A román fél döntése Románia jól ismert és következetes álláspontján alapul az Oroszországi Föderációval kapcsolatban az Ukrajna elleni agresszív háború kontextusában” – jelentette ki Filip. Hozzátette: az EBESZ Parlamenti Közgyűlésében való részvétel korlátozása Fehéroroszországra is vonatkozik, „amely támogatja az Oroszországi Föderáció által indított háborút”.
Az orosz delegáció korábban nem volt hajlandó részt venni az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének legalább két ülésén – 2023 őszén Jerevánban és 2024 telén Bécsben. Az orosz parlamenti képviselők 2022-ben és 2023-ban sem voltak jelen az Egyesült Királyságban, illetve Kanadában vízumhiány miatt.
[type] => post
[excerpt] => A román hatóságok megtagadták a vízumok kiadását az orosz és a fehérorosz delegáció számára, hogy azok részt vegyenek az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének éves ülésszakán, amelyet június 29. és július 3. között Romániában tartanak, jelentette be júni...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1718735340
[modified] => 1718663522
)
[title] => Románia nem engedi be Oroszország és Fehéroroszország küldöttségét az EBESZ Parlamenti Közgyűlésébe
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116528&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 116528
[uk] => 116270
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 116271
[image] => Array
(
[id] => 116271
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0.webp
[original_lng] => 30588
[original_w] => 1040
[original_h] => 416
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0-300x120.webp
[width] => 300
[height] => 120
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0-768x307.webp
[width] => 768
[height] => 307
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0-1024x410.webp
[width] => 1024
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0.webp
[width] => 1040
[height] => 416
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0.webp
[width] => 1040
[height] => 416
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/183352-8eff3184f5a1d7f0-new-960x500-0.webp
[width] => 1040
[height] => 416
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718652736:12
[_thumbnail_id] => 116271
[_edit_last] => 12
[views_count] => 442
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 166684
[1] => 103950
[2] => 820
)
[tags_name] => Array
(
[0] => EBESZ Parlamenti Közgyűlése
[1] => orosz küldöttség
[2] => Románia
)
)
[8] => Array
(
[id] => 116143
[content] =>
Románia az állami költségvetéséből fedezi a fetești légibázison a nyugati F-16-os vadászgépek ukrán pilótáinak a képzésének költségeit, a kiképzés finanszírozását az ország nemzetvédelmi minisztériumán keresztül biztosítják – számolt be pénteken az rbc.ua a Profit.ro című román kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a román kiadvány megkapta a sürgősségi finanszírozási rendelet tervezetét. „A kiadások az ukrán személyzet kiképzéséhez szükséges szerződések kifizetésére, valamint szállásra, élelmezésre, szállításra, a képzés során elhasznált üzemanyagra, speciális felszerelések biztosítására és egyéb kapcsolódó árukra és szolgáltatásokra vonatkoznak” – olvasható a dokumentumban. A tervezet ugyanakkor nem tartalmaz becslést költségekről. Csak azt jelzi, hogy a minisztériumi költségvetési pénzen kívül a már jóváhagyottakon kívül nincs szükség további forrásokra.
A dokumentumban az is szerepel, hogy tekintettel a szerződésben szereplő munkák és szolgáltatások „kényes jellegére”, valamint az ukrán személyzet kiképzését célzó tevékenységek „bizalmas jellegére”, a közbeszerzést szabályozó jogszabályok „nem alkalmazhatók”.
Románia azt fontolgatja, hogy Ukrajnát fejlett Patriot védelmi rendszerekkel látja el, amelyek szükségesek az orosz támadások ellen. Ugyanakkor megvédhetik Ukrajna és Románia területét is.
A hírt a miniszterelnök közölte az Euronewsnak adott interjúban. Kiemelte a szakértők bevonásának és a megfelelő intézményi csatornákon keresztüli döntéshozatal fontosságát, mivel ez kihat Románia védelmére és a NATO-szövetségesekkel való kapcsolatára.
„Először is a szakembereknek kellene beszélniük. Ez nem azt jelenti, hogy ha a rendszer Ukrajna egy részét lefedi, akkor nem terjed ki Romániára is” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
