Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal – hangsúlyozta Németh Zsolt, az a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön Strasbourgból telefonon nyilatkozva az MTI-nek.
Németh Zsolt felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna kötelezettsége ellenére sem folytatott egyeztetést a Velencei Bizottsággal és a nemzeti kisebbségeik képviselőivel, akik azóta hangot adtak elégedetlenségüknek az új törvénnyel kapcsolatban.
A fideszes képviselő szerint ezt az ügyet a Velencei Bizottság prioritásként fogja kezelni, és pár hónap alatt értékelést adhat a törvényről. Kiemelte továbbá, hogy Ukrajnának is elemi érdeke, hogy a kisebbségvédelmet összhangba hozza a nemzetközi normákkal.
„Ukrajna uniós integrációjának alapvető feltétele a nemzetközi kisebbségvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, ezt a csatlakozáshoz szükséges koppenhágai kritériumok is előírják” – húzta alá.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Magyar–román közös kezdeményezésre az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvé...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674762477
[modified] => 1674762479
)
[title] => Németh Zsolt: Magyarország és Románia együtt fordult a Velencei Bizottsághoz az ukrán kisebbségvédelmi törvény miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=68693&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 68693
[uk] => 68744
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 7267
[image] => Array
(
[id] => 7267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[original_lng] => 618982
[original_w] => 1508
[original_h] => 848
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1674807047:8
[views_count] => 695
[_thumbnail_id] => 7267
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 113
[1] => 918
[2] => 1323
[3] => 820
[4] => 63
[5] => 13466
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Magyarország
[1] => Németh Zsolt
[2] => nemzeti kisebbség
[3] => Románia
[4] => Ukrajna
[5] => Velencei Bizottság
)
)
[1] => Array
(
[id] => 67910
[content] =>
Klaus Johannis román államfő csütörtökön telefonon egyeztetett Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel, majd Bukarest „megoldáskereső nyitottságának” jeleként úgy döntött, hogy visszaküldi Bécsbe az ország decemberben hazarendelt nagykövetét – tudatta a román elnöki hivatal.
Klaus Johannis osztrák hivatali partnerének kifejtette: a román állampolgárok csalódással fogadták Ausztria vétóját, amellyel tavaly decemberben megakadályozta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni övezethez, ugyanakkor megköszönte Alexander Van der Bellennek, hogy – az osztrák kormány álláspontjával szembefordulva – a maga részéről nyilvánosan szorgalmazta Románia felvételét a határellenőrzés nélküli térséghez.
A román elnök kifejezte reményét, hogy a bécsi kormány is a lehető leghamarabb konstruktív álláspontra helyezkedik a kérdésben, és együttműködésével lehetővé teszi, hogy az idei év folyamán teljesüljön a román Schengen-tagsággal kapcsolatos célkitűzés.
Johannis szerint Bukarest – az osztrák aggodalmakra válaszolva – továbbra is kész a kétoldalú, illetve európai szintű együttműködésre a balkáni útvonalat használó illegális migráció megfékezése érdekében.
A bukaresti külügyminisztérium tavaly december 9-én jelentette be, hogy Románia egyeztetésre hazarendelte bécsi nagykövetét, válaszképpen arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa december 8-án elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez. Románia bécsi nagykövetségét Emil Hurezeanu nagykövet hazahívása óta ideiglenes ügyvivő vezette.
AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld a NATO Románia felé. A gépek jelenleg Németországban állomásoznak.
A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Tagesschaura hivatkozva.
A gépeket úgy tervezték, hogy támogassák a szövetség fokozott jelenlétét a térségben, és nyomon kövessék az orosz katonai tevékenységet – közölte a NATO Légierő Parancsnoksága. A tervek szerint az AWACS-ok jövő kedden érkeznek és néhány hétig maradnak majd.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba szerdán megállapodott abban, hogy „átfogó konzultációs folyamatot indítanak” a Kijev által elfogadott kisebbségi törvény problémáiról, amellyel kapcsolatban a bukaresti hatóságok rendkívül kritikusan nyilatkoztak.
A HotNews.ro tájékoztatása szerint a román külügyminisztérium bejelentette, hogy Bogdan Aurescu szerdán telefonon folytatott egyeztetést ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, és beleegyezett abba, hogy megbeszéléseket folytassanak a román fél által a nemzeti kisebbségekről szóló törvény kapcsán jelzett problémák megoldására.
Bogdan Aurescu miniszter a megbeszélés során megismételte a kifogásolt törvény eljárási és tartalmi vonatkozásait, amelyek a román hatóságok és a román közösség képviselői körében aggodalmat keltettek, és amelyeket egyébként már részletesen ismertettek és indokoltak Dmitro Kuleba miniszternek írt 2022. decemberi levelükben.
Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt év során intenzív párbeszédet folytatott az ukrán féllel, köztük közvetlenül Dmitro Kuleba miniszterrel ebben a témában, és konkrét lépések megtételét kérte a román fél aggályainak eloszlatására. A román miniszter ismételten kérte, hogy Ukrajna ismerje el, nem létezik moldovai nyelv.
A román külügyminisztérium december 22-én jelentette be, hogy az ukrajnai nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása után rendkívül kritikus elemzést küldött Kijevnek, „sajnálatosnak” nevezve, hogy a normatív aktust a Velencével folytatott konzultáció nélkül fogadták el. Így több erősen kifogásolható pont is a jogszabályban maradt, amely erősen korlátozza az anyanyelv használatát.
Emlékezetes, hogy Volodimir Zelenszkij április 4-én a bukaresti parlamentben elmondott beszédében megígérte, hogy párbeszédet kezd Romániával az ukrajnai román kisebbség védelméről, és megköszönte a románoknak az ukránoknak nyújtott segítséget.
Magyarország is reagált az új törvényre
Az ukrán kisebbségi törvényre a magyar fél is negatívan reagált. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára december végi közleményében azt írta:
„Sajnálatos, hogy Ukrajna elnöke aláírta az ukrán parlament által megszavazott »A nemzeti kisebbségekről (közösségekről)« szóló új törvényt, tovább szűkítve ezzel a területén élő nemzeti közösségek, köztük a magyarság jogait.”
Az államtitkár kiemelte: szomorúnak tartjuk, hogy háború idején, miközben Magyarország története legnagyobb humanitárius segédakcióját hajtja végre az ukrajnai menekültek megsegítésére,
Ukrajnában tovább korlátozzák a nemzeti kisebbségek jogait.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2022. június 17-én kelt, Ukrajna tagjelölt státusának megadásáról szóló véleményében hét pontban fogalmazta meg ajánlásait Ukrajna számára, amelyek közül az egyik, hogy a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően Ukrajna fogadjon el azonnali és hatékony végrehajtási mechanizmusokat a kisebbségi jogok biztosítására. Sajnálatosnak nevezte, hogy az ukrán törvényhozás nem vette figyelembe az Európai Bizottság ajánlásait, és nem folytatott érdemi párbeszédet a nemzeti kisebbségekkel.
Románia saját tartalékainak növelésére és más NATO-tagországoknak fog lőszert gyártani, nem pedig Ukrajnának – jelentette ki Florin Spataru román gazdasági miniszter, miután az amerikai sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy Bukarest közvetlenül Ukrajnának szállíthat lőszert.
A miniszter elmondta: 2022-ben valóban voltak tárgyalások a NATO-n belül, hogy a tagállamok közös fejlesztésekkel finanszírozzák a lőszergyártást, de Bukarest még nem írt alá sem szándéklevelet, sem megállapodást erről. Ugyanakkor Románia 10 millió eurót különített el 2022-ben lőszergyártási kapacitásainak korszerűsítésére. A miniszter hangsúlyozta, hogy Románia nem fog közvetlenül lőszert szállítani Ukrajnának. Rámutatott: azért fejlesztik a lőszergyártási kapacitást, hogy Románia biztosítsa a saját szükségleteit, valamint más NATO-tagországokat is el tudjon látni, mert a tagállamok lőszertartaléka minimális szintre csökkent.
A miniszter az MTI szerint megerősítette, hogy Németországgal és más NATO-tagállamokkal is folynak tárgyalások a közös fejlesztésekről. Hozzátette: nemcsak lőszergyártásról, hanem egy lőporgyár nyitásáról is egyeztetnek. A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy januárban lezárulnak a tárgyalások.
Tiltakozik a bukaresti ukrán nagykövetség amiatt, hogy egy Bákó megyei faluban orosz katonának öltöztek a hagyományos szilveszteri jelmezes felvonulás részvevői.
„Az orosz agresszió jelképeit be kell tiltani az egész civilizált világban” – írta kedd esti Facebook-bejegyzésében az ukrán diplomáciai képviselet, és arra kérte a román hatóságokat, hogy vizsgálják ki a történteket.
A moldvai Berzunc (Berzunti) községben hagyományosan megszervezett jelmezes felvonuláson több résztvevő orosz katonának öltözött és katonai gépkocsikat imitáló, „Z” betűvel feliratozott mezőgazdasági járművekkel vonult fel. A közösségi médiában elterjedt felvételek szerint a „harckocsikra” „rakétákat” is szereltek.
A bukaresti ukrán nagykövetség bejegyzésében azt írta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy miközben Ukrajnát aznap is súlyos orosz rakétatámadások érték, Bákó megyében „egy viccesnek szánt felvonulást szerveztek az orosz terroristák szimbólumait használva”.
Meggyőződésünk, hogy az ilyen cselekedetek ellentmondanak a román nép álláspontjának, miszerint feltétel nélkül támogatja Ukrajnát az ellene indított orosz háborúban – idézte az ukrán nagykövetség üzenetét az Agerpres hírügynökség. A kijevi diplomácia hozzátette: reméli, hogy a román társadalom a helyén fogja kezelni az ügyet.
A Bákó megyei rendőrség korábban közölte, hogy nyomozást indított a rendezvénnyel kapcsolatban. Az Agerpres szerint a rendőrség hivatalból vizsgálódik a szélsőséges szervezetek, jelképek és cselekedetek, valamint a háborús bűnösök kultuszának tilalmáról szóló sürgősségi rendelet alapján.
Románia hazarendelte pénteken bécsi nagykövetét, válaszképpen arra, hogy Ausztria vétója miatt az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa csütörtökön elutasította Románia csatlakozását a határellenőrzés nélküli schengeni térséghez.
A bukaresti külügyminisztérium közleménye szerint a diplomáciai szokásjog szerint a döntés azt jelzi, hogy a román fél mélységesen elítéli Ausztria magatartását, és a diplomáciai kapcsolatok szintjét csökkenteni akarja.
Románia bécsi nagykövetségét – Emil Hurezeanu nagykövet hazahívását követően – ideiglenes ügyvivő fogja vezetni.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter utasítására csütörtök este Ausztria romániai nagykövetét is bekérették a bukaresti külügyminisztériumba, ahol tudomására hozták hogy Ausztria indokolatlan és barátságtalan lépése óhatatlanul visszaveti a kétoldalú kapcsolatokat.
Bukarest szerint igazságtalan, teljességgel megalapozatlan és ilyenként elfogadhatatlan érv volt az osztrák fél részéről Romániát tenni felelőssé az illegális migráció növekedéséért. A Frontex adataiból is világosan kitűnik, hogy Románia nem része a nyugat-balkáni migrációs útvonalnak, határaira nem nehezedik migrációs nyomás, a román hatóságok tevékenyen részt vesznek a jelenség megfékezésében, és az európai partnerek elismerését is kivívták azzal, ahogyan az ukrajnai menekülthullámmal járó problémákat kezelték – érvelt a bukaresti külügyminisztérium.
A kommüniké hozzáteszi: Ausztria november 18-án közölt, Románia schengeni tagságát elutasító álláspontja már csak azért is meglepte Bukarestet, mert november 16-án a Salzburgi Fórum bukaresti értekezletén részt vevő belügyminiszterek – beleértve az osztrák belügyminisztert – közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat Románia, Bulgária és Horvátország csatlakozását illetően.
Az EU bel- és igazságügyi tanácsa csütörtökön elutasította Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, miután Ausztria és Hollandia vétózott. Utóbbi tagállam csak Bulgária csatlakozását ellenezte, de a két országról csomagban döntöttek. A tanács ugyanakkor megszavazta Horvátország felvételét a belső határellenőrzések nélküli térségbe.
Ausztria vétója miatt Románia és Bulgária továbbra sem csatlakozhat a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez, döntött az Európai Unió Tanácsa szerdán.
A schengeni övezet, vagyis az EU belső, határellenőrzés-mentes zónájának bővítése prioritásként szerepelt az EU terveiben, ám az Európai Unió Tanácsának csütörtöki szavazása után nem lehet felhőtlen a tagállamok öröme. Míg Horvátország 2023 januárjától csatlakozhat a különleges határövezethez, Románia és Bulgária csatlakozását nem hagyták jóvá. Schengen bővítéséhez ugyanis minden jelenlegi tag beleegyezése szükséges, és egy tagállam, Ausztria, megvétózta a bővítést.
A tisztánlátás kedvéért: a schengeni övezet és az EU két külön halmazt alkot. Egy ország lehet tagja a schengeni határövezetnek, de nem tagja az EU-nak, ilyen országok például Norvégia vagy Svájc. Ugyanígy lehetséges, hogy egy ország EU-tag, de nem tagja Schengennek, ebbe a kategóriába tartozik Románia, Bulgária és eddig Horvátország is ilyen állam volt. Románia és Bulgária egyébként egy ideje már próbál csatlakozni az övezethez, de ezek a próbálkozások eddig sikertelennek bizonyultak.
Most azonban már úgy tűnt, hogy Románia és Bulgária, illetve az EU-hoz nemrég, 2013-ban csatlakozott Horvátország az eddigieknél jobb eséllyel indul a Schengen-csatlakozásért. Ezért is értékelhető kudarcként, hogy a három jelöltből kettő végül nem léphet be az övezetbe. Ylva Johansson európai biztos szerint Románia és Bulgária „megérdemelte volna, hogy a Schengeni-övezet tagja legyen, és szinte minden tagállam erős támogatását élvezte”.
Hasonló véleményen volt Vít Rakušan, cseh belügyminiszter is, aki kifejezte, reménykedik, hogy az unió következő, svéd soros elnökségének sikerül majd elérnie a két ország schengeni csatlakozását, hiszen „Románia és Bulgária készen állnak arra, hogy Schengen-tagok legyenek.”
Románia schengeni csatlakozása ösztönzőleg hatna a román–magyar kapcsolatokra, amelyek példa nélküli szintre jutottak – jelentette ki hétfőn Kozma György, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke, aki az Agerpres román állami hírügynökségnek nyilatkozott.
Kozma György elmondta, hogy amennyiben a schengeni övezet tagállamai rábólintanának Románia schengeni csatlakozására, ez megkönnyítené több ezer, Magyarországon élő román helyzetét, akik naponta ingáznak a két ország között, ugyanis Magyarországon laknak, de Romániában dolgoznak, vagy gyerekeik ott járnak iskolába.
Hozzátette, hogy az elmúlt években a Magyarországon vendégéjszakát foglaló román vendégek száma 60 százalékkal nőtt. Emellett számos román állampolgár Magyarország keleti részén, a magyar-román határ közelében telepedett le, ahonnan naponta ingázik Romániába. Nekik nem kellene többet várakozniuk a határellenőrzésnél – tette hozzá.
Kozma György szerint a schengeni csatlakozás az üzleti szférának is új lendületet adna. Rámutatott: Romániának és Magyarországnak közös érdekei vannak, hiszen stratégiai partnerek, illetve EU- és NATO-tagállamok. Ezért a határ két oldalán élők jó viszonyt ápolnak egymással – mutatott rá.
Közölte, hogy Románia Magyarország negyedik legnagyobb exportpiaca, a magyar tőke számára pedig a hatodik legfontosabb célország. „Romániában több mint 12 ezer magyar tőkéjű cég működik, Magyarországon pedig több mint 6 ezer román–magyar vegyes tőkéjű vállalat van, ami a két ország közötti együttműködést tekintve példa nélküli szintet jelent, és ezeket a kapcsolatokat még inkább ösztönözné Románia schengeni csatlakozása” – jelentette ki Kozma György.
Közölte, hogy Magyarországon 36 ezer főre tehető a román közösség tagjainak száma.
Románia már tíz éve várja, hogy csatlakozhasson Bulgáriával együtt a schengeni övezethez, de ezt előbb a franciák és a németek megakadályozták, arra hivatkozva, hogy mindkét országban igen elterjedt a korrupció. A kérdés ismét napirendre került, mostanáig Ausztria jelezte, hogy nem támogatja a két ország schengeni integrációját.
Az Ukrajnának nyújtandó további támogatás módozatairól kell tanácskozniuk a NATO-tagországoknak a bukaresti külügyminiszteri értekezleten – hangoztatta a NATO főtitkára hétfőn a román fővárosban.
Jens Stoltenberg szerint a NATO saját biztonsága érdekében nem engedheti meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy győzzön, mert az más vezetőket is arra sarkall majd, hogy erőszakkal próbálják elérni céljaikat.
Úgy vélte: az Észak-atlanti Tanács kedden kezdődő kétnapos külügyminiszteri értekezletének egyik üzenete az Ukrajnának nyújtandó légvédelmi segítség erősítése lesz.
Kifejtette: Putyin a lakosság villamosenergia- és gázellátását próbálja ellehetetleníteni, hogy a közelgő telet fegyverként használhassa Ukrajna ellen. A NATO eddig is küldött az orosz ballisztikus rakéták, drónok és robotrepülőgépek ellen bevethető eszközöket, de Stoltenberg szerint további légvédelmi rendszerekre, valamint cserealkatrészekre, kiképzésre és lőszerre is szüksége van Ukrajnának, hogy ellenállhasson a támadásnak.
Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélése után Stoltenberg köszönetet mondott a vendéglátó országnak, kiemelve, hogy Románia jelentős katonai segítséget nyújtott Ukrajnának, menekültek tömegét fogadta be és segítette az ukrán gabonaexportot.
Közös sajtóértekezletükön a román elnök azt emelte ki, hogy még több NATO-katonára és hadfelszerelésre van szükség a keleti szárnyon. Emlékeztetett: a NATO júniusi madridi csúcsértekezletén román kezdeményezésre került be az új stratégiai koncepcióba a Fekete-tenger kiemelt stratégiai jelentőségének elismerése. Iohannis szerint ugyanakkor ideje a tettek mezejére lépni, a szükséges terveket és hadi felszerelést előkészíteni.
„Világosan tudnunk kell, hogy támadás esetén kik, milyen csapatokat küldenek és hova irányítjuk ezeket. Nem hagyhatjuk a döntést az utolsó pillanatra, hogy meglepetés érjen bennünket” – hangoztatta a román elnök.
A NATO kedden és szerdán tartandó bukaresti külügyminiszteri értekezletén nemcsak a harminc NATO-tagállam, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz. A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Georgia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott.