A „kollektív Nyugat” az ukrajnai konfliktusba való közvetlen beavatkozás lehetséges kiindulópontjának tekinti Romániát – jelentette ki Vlagyimir Lipajev bukaresti orosz nagykövet a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek vasárnap adott interjújában az Izvesztyija szerint.
Az orosz diplomata szerint ez a stratégia komoly veszélyt jelent a regionális biztonságra.
Lipaev szerint a Nyugat abban a reményben próbál aktívabban bekapcsolódni a konfliktusba, hogy a feszültségek eszkalálásával megváltoztatja annak menetét – jegyzi meg az orosz napilap.
„Az Oroszországhoz legközelebb eső (NATO) szövetségi tagállamok, köztük Románia területének felhasználását az ilyen beavatkozás egyik eszközének tekintik. Ezért Románia militarizálása teljes gőzzel folyik” – mondta Lipaev a RIA Novosztyinak.
Az orosz diplomata utalt az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeinek romániai területre telepítésére, a katonai bázisok bővítésére és a NATO fokozott jelenlétére is. Az Izvesztyija azt is megjegyzi, hogy a romániai orosz nagykövet külön felhívta a figyelmet arra, hogy a Mihail Kogălniceanu légitámaszpont kevesebb mint 400 kilométerre van Szevasztopoltól, a Moszkva által 2014-ben törvénytelenül annektált Krím félsziget stratégiai fontosságú kikötőjétől.
Bukarest már nem csak Ukrajna túlélését támogatná, hanem annak katonai győzelmét is – jelentette ki a külügyminiszter. Oana Țoiu szerint ez Románia biztonságát is szolgálja.
Oana Țoiu román külügyminiszter szerint eljött az idő, hogy Románia ne csupán Ukrajna ellenállását támogassa, hanem aktívan hozzájáruljon ahhoz, hogy Kijev megnyerje a háborút Oroszországgal szemben. A miniszter szerint ez stratégiai és biztonsági szempontból is kulcsfontosságú Bukarest számára – számolt be a Krónika.
A román diplomácia vezetője szombat este az Antena3 televízió műsorában beszélt arról, hogy Románia biztonságát közvetlenül is növeli Ukrajna háborús ellenállása. Mint fogalmazott: „Át kell térnünk az Ukrajna ellenállásának segítéséről arra, hogy segítsük Ukrajnát a győzelemben. És ez egy nagyon fontos lépés. Az ukrán frontvonalon harcoló emberek és az egész társadalom áldozatai hozzájárulnak ahhoz, hogy a Romániát fenyegető kockázatok is csökkenjenek.”
Țoiu szerint a Patriot légvédelmi rendszer Ukrajnának való átadása nem gyengítette, hanem megerősítette Románia védelmi képességeit. „Az a rendszer emberéleteket mentett – például a csernovici román és ukrán lakosokét – miközben nem tette sebezhetővé Romániát.”
A külügyminiszter világossá tette: Románia jelenleg nem küld katonai személyzetet Ukrajnába, ilyen kérés nem is érkezett Kijev részéről. Ugyanakkor kiemelte, hogy Románia az F–16-os vadászgépek pilótáinak kiképzési központjává vált, ahol nemzetközi csapatok dolgoznak, és ezt a szerepet a jövőben is bővíteni szeretnék.
A háborús tapasztalatokat Bukarest hasznosítani is kívánja: „Tanulhatunk az ukrán hadsereg újításaitól, különösen a dróntechnológiában, és közösen is beruházhatunk ezek fejlesztésébe” – mondta Țoiu.
A miniszter arról is beszélt, hogy Románia régóta célpontja az Oroszországi Föderáció hibrid hadviselésének, beleértve az online dezinformációs kampányokat. Hozzátette: „Nem vagyunk egyedül. Ugyanilyen veszélyről beszélt Németország, Csehország és a Moldovai Köztársaság is. Az álhírkampányok célja, hogy megingassák az EU- és NATO-tagság előnyeibe vetett hitet, holott ezek a béke, a biztonság és a jólét garanciái”.
Țoiu azt is elmondta: szeptemberben Washingtonba utazik, és célja egy Donald Trump és Nicușor Dan román elnök közötti találkozó megszervezése. Szerinte ez újabb diplomáciai előrelépést jelenthet a kétoldalú kapcsolatokban.
Románia Legfelsőbb Bírósága csütörtökön elutasította Nicos Dan elnök fellebbezését a parlament által elfogadott, az antiszemitizmus és a gyűlöletbeszéd büntetéseit szigorító törvény ellen – számolt be a Jevropejszka Pravda a Reutersre hivatkozva.
A román parlament júniusban jóváhagyta a törvény azon módosításait, amelyek megtiltják a fasiszta vezetők tiszteletét, és börtönbüntetést vezetnek be az antiszemitizmus és az idegengyűlölet közösségi médiában való terjesztésére.
A törvényjavaslat súlyosbítja a rasszista szervezetek létrehozásáért vagy az abban való tagságért kiszabható börtönbüntetéseket is.
A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezésében Dan azzal érvelt, hogy a frissített törvény nem ad egyértelmű meghatározást a fasisztákra, ami a bírák önkényes törvényértelmezéséhez vezethet.
A bíróság azonban egyhangúlag elutasította a román elnök kifogását.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke kedden online találkozót tartott új román kollégájával, Ilie Bolojannal, akit nemrég neveztek ki tisztségére.
Az ukrán kormányfő megköszönte Bolojannak Ukrajna aktív támogatását, különösen azt, hogy az új román kormány programjában külön rész szerepel az Ukrajnával való együttműködés megerősítéséről.
„A beszélgetés során megvitattuk a térség aktuális biztonsági kihívásait, amelyeket Oroszország Ukrajna elleni háborúja okoz. Javasoltam, hogy hamarosan tartsunk egy háromoldalú találkozót Moldova miniszterelnökének részvételével” – közölte Smihal.
A megbeszélés további témái között szerepelt:
A szankciós nyomás fokozása Oroszországgal szemben,
Oroszország befagyasztott vagyonának felhasználása az okozott károk megtérítésére.
Javasoltam egy újabb közös ukrán–román kormányülés megtartását. Szoros személyes párbeszédre számítok Bolojan miniszterelnökkel az ukrán–román partnerség további erősítése érdekében
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Három minisztert ad a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az új román kormánykoalícióba – jelentette be a párt elnöke, Kelemen Hunor a Facebookon.
Az új, négypárti kormányt Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PLN) elnöke vezetheti miniszterelnökként, pártján kívül az RMDSZ, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az eddig ellenzékben lévő Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) lesz a koalíció tagja.
Az új kabinet egyik miniszterelnök-helyettese Tánczos Barna lesz, a fejlesztési minisztériumot Cseke Attila, a kulturális tárcát pedig Demeter András vezetheti.
„A tavalyi választásokon arra kértünk felhatalmazást, hogy kormányból védjük a polgárokat, közösségünket, és fogyókúrára küldjük az államot. Ez a szempont vezérel bennünket a következő nehéz időszakban is: a költségvetési hiányt úgy kell csökkenteni, hogy leginkább az állami intézmények, legkevésbé a polgárok viseljék a terheket” – írta Kelemen a kormányalakítással kapcsolatban.
Az előző román kormányt vezető szociáldemokrata Marcel Ciolacu azt követően mondott le, hogy pártja elnökjelöltje, Crin Antonescu nem jutott be a megismételt román elnökválasztás második fordulójába. Az elnökválasztást végül Nicusor Dan nyerte a szélsőjobboldali George Simionnal szemben, az új elnök kérte fel a liberális Ilie Bolojant a kormányalakításra.
[type] => post
[excerpt] => Három minisztert ad a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az új román kormánykoalícióba – jelentette be a párt elnöke, Kelemen Hunor a Facebookon.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750669860
[modified] => 1750656721
)
[title] => Romániában három magyar miniszter is lesz az új kormányban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154613&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154613
[uk] => 154751
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154614
[image] => Array
(
[id] => 154614
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor.jpg
[original_lng] => 101248
[original_w] => 1220
[original_h] => 811
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor-300x199.jpg
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor-768x511.jpg
[width] => 768
[height] => 511
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor-1024x681.jpg
[width] => 1024
[height] => 681
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor.jpg
[width] => 1220
[height] => 811
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor.jpg
[width] => 1220
[height] => 811
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/rmdsz-kelemen-hunor.jpg
[width] => 1220
[height] => 811
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750758066:2
[_thumbnail_id] => 154614
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1269
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 147287591001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 17
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Sürgős
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 438
[1] => 44870
[2] => 820
[3] => 43986
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kormányalakítás
[1] => magyar miniszterek
[2] => Románia
[3] => Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
)
)
[5] => Array
(
[id] => 154425
[content] =>
Hosszas és nehéz tárgyalások után eljutottak a kormányalakítás küszöbére a románok, és ha a parlament is rábólint, jöhetnek a fájdalmas megszorítások. A román miniszterelnök Ilie Bolojan lesz a Nemzeti Liberális Párt részéről, aki korábban három cikluson keresztül irányította Nagyváradot.
Ilie Bolojan lesz az új román miniszterelnök – jelentette be a Bloomberg tudósítása szerint nehéz tárgyalások után Nicușor Dan államelnök. Ha a parlament is rábólint, a politikai stabilitás helyreállhat. Az ár: fájdalmas költségvetési megszorítások. Többek közt kinéz egy áfaemelés is.
A lej árfolyama nagyot gyengült, mikor bukni látszottak a kormányalakítási tárgyalások
A megegyezéshez vezető tárgyalások hosszasak, nehezek és buktatókkal teliek voltak, a nehézségek miatt pénteken nagyot gyengült a lej árfolyama, szinte már a májusi elnökválasztás körüli, Romániában merőben szokatlan méretű kilengéseke idézve. Esett a lejben és dollárban kibocsátott román állampapírok árfolyama is. A bejelentést követően a lej 5,05 közeléből 5,03-on túlra erősödött vissza az euró ellenében.
A piacok megkönnyebbülése tükrözi a korábbi aggodalmakat: az országnak sürgősen kormányra van szüksége, hogy rendbe tegyék az Európai Unió messze legmagasabb hiányát produkáló költségvetést. A miniszterelnök kijelöléséhez is arra volt szükség, hogy a pártok megegyezzenek a költségvetés rendbetételének fő vonalairól.
Ilie Bolojan lesz a román miniszterelnök az évszázad legnagyobb politikai válsága után, vagy közben Bolojannak tíz napja lesz a kormányalakításra, ehhez bizalmi szavazást kell nyernie a decemberben megválasztott parlamentnek.
Az országot ideiglenes kormány irányítja, mióta a május 4-ei első elnökválasztási forduló másnapján lemondott Marcel Ciolacu miniszterelnök, akkora politikai felfordulást okozott a nacionalista George Simion győzelme az első elnökválasztási voksoláson. Akkor Bolojan volt az ideiglenes államelnök, aki ügyvezető kormányfőnek Catalin Predoiut nevezte ki. A második, végső fordulót május 18-án aztán Dan bukaresti polgármester nyerte, és azóta keresték a megegyezést a román pártok az új miniszterelnökről és kormánypolitikáról.
A sürgős feladat Románia számára, hogy szilárd alapon indítsa újra gazdaságát – és ez az új kormány feladata – idézte a hírügynökség Dant, aki a költségvetési hiány kezelését nevezte meg első számú prioritásaként.
A román mutatókból:
Márciusban 56,1 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság – ekkora még nem volt.
Június végén több ársapka megszűnik Romániában, így júliustól számos területen jöhet a drágulás.
Több mint 60 százalékkal nőtt Románia folyó fizetési mérlegének hiánya egy év alatt.
Durván elszálltak az árak Romániában, ahol májusban 5,5 százalékra emelkedett az infláció.
Románia áprilisban, az elnökválasztások előtti hónapban 3,14 milliárd euró árukülkereskedelmi hiányt regisztrált, ami az egy évvel korábbi 2,66 milliárd eurónál is nagyobb.
Románia ezt is megúszta: Brüsszel még vár, haladékot kap Bukarest az uniós büntetés előtt.
A forrás szerint az áfaemelés volt a botránykő, amin valamilyen módon túlléptek
Románia a Bloomberg értékelése szerint a kommunizmus bukása óta legnagyobb politikai válságát éli meg, mióta novemberben az európai uniópártiak megrökönyödésére az ultranacionalista Calin Georgescu nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját. Azt az eredményt december 6-án, a parlamenti választást követően az alkotmánybíróság megsemmisítette, ezért kellett májusban új választást tartani.
A választásokat megelőzően hatalmas költekezés folyt, az ennek eredményeképp óriásira dagadt költségvetési hiány pedig ott maradt a nyakukon, akárhogy hullámzott a politika.
A kormányalakítási tárgyalások korábban azon akadtak el, a román piacokon felfordulást okozva, hogy Dan és Bolojan összekülönbözött az áfa emelése ügyében – erről a tárgyalásokba belelátó, név nélkül nyilatkozó személy tájékoztatta a Bloomberget. Dan ellenezte, hogy megemeljék az áfát a fogyasztói árukon, hiszen elnöki kampányában azt ígérte, nem terhelik meg a román polgárokat ilyennel.
Szigorította a román parlament a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetést, az erről szóló, a szenátus által már korábban jóvá hagyott törvénymódosítást szerdán szavazta meg a bukaresti képviselőház – közölte az MTI.
Romániában egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás már kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére.
A mostani törvénymódosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emeli a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés jár.
A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett módosítás indoklása szerint egyebek mellett a gyűlöletbeszéd és erőszak online terjedése tette időszerűvé a gyűlölet-bűncselekményeket büntető jogszabályok harmonizálását – emlékeztetett az Agerpres hírügynökség.
A jogszabályjavaslat szerint a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak bármilyen módon történő terjesztése bűncselekménynek minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő; ha a bűncselekményt számítógépes rendszer felhasználásával követik el, a büntetési tétel a felével emelkedik.
A holokauszt vagy annak hatásainak bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő.
Ugyanígy büntetendő a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása is.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetésének szigorítását célzó módosítást 199 támogató és 99 elutasító szavazattal fogadták el a képviselők.
A hagyományos pártok által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), illetve az abból kivált SOS Romania párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselői a törvénymódosítás ellen szavaztak.
A Hotnews.ro hírportál beszámolója szerint Mugur Mihaescu AUR-os képviselő „bolsevikek” bekiabálással fejezte ki nemtetszését, Mihail Neamtu, a képviselőház kulturális szakbizottságának elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy „egy véleményért” valakit 10 év börtönre ítéljenek Romániában. Anamaria Gavrila, a POT elnöke szégyenletesnek nevezte, hogy (az elnökválasztáson George Simion AUR-elnököt támogató) ötmillió román állampolgárt „szélsőségesnek” minősítsenek és olyan jelzőkkel illessék őket, mint „legionárius”, „izolacionista”, amelyeket szerinte az utca embere nem is ért.
A törvénymódosítás hatályba lépéséhez az államfő jóváhagyása is szükséges.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy Románia új elnöke, Nicusor Dan a nyár folyamán Ukrajnába látogathat.
„Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, mint jövőbeli EU- és NATO-tagot. Megállapodtunk, hogy az elnök eljön hozzánk. Úgy vélem, ez a látogatás a közeljövőben, nyáron fog megtörténni” – nyilatkozta Zelenszkij június 2-án, hétfőn, egy újságírókkal folytatott Zoom-beszélgetés során.
Zelenszkij június 2-án Vilniusban, a Bukaresti Kilencek országainak csúcstalálkozóján találkozott először személyesen a frissen megválasztott román elnökkel, Nicusor Dannal.
A találkozón szó esett:
az ukrajnai béke elérését célzó diplomáciai erőfeszítésekről,
a közelgő isztambuli találkozóról,
az Oroszországgal szembeni szankciók szigorításának szükségességéről,
valamint a következő, Hágában esedékes NATO-csúcstalálkozóról.
Köszönöm Nicusor Dannak annak biztosításáért, hogy Ukrajna továbbra is számíthat Románia támogatására – mind az EU- és NATO-tagság, mind a kétoldalú segítség terén. Külön köszönöm, hogy megerősítette részvételét az Odesszában megrendezésre kerülő Ukrajna – Délkelet-Európa csúcstalálkozón
– tette hozzá Zelenszkij.
A román elnök viszontválaszában megerősítette Románia további elkötelezettségét:
Az ukrán nép továbbra is hatalmas bátorságról tesz tanúbizonyságot, amikor megvédi közös értékeinket – a szabadságot és a demokráciát. Igazságos és tartós békét csak erővel lehet elérni. Románia továbbra is támogatni fogja Ukrajnát, és mélyíteni kívánja kétoldalú kapcsolatainkat népeink javára
Nicusor Dan köszönetet mondott az erdélyi magyar szavazóknak is a vasárnapi romániai elnökválasztás megismételt második fordulójában nyújtott támogatásukért. A frissen megválasztott államfő szombati Facebook-bejegyzésében magyar nyelven is üzent: „Együtt sikerülni fog!” – írta, melyről az MTI számolt be.
„Köszönöm a magyar közösségnek, hogy megmutatta: Románia az országuk. Együtt sikerülni fog!” – fogalmazott Nicusor Dan.
Közölte: vezetésével az ország egy jobb jövőbe vetett hittel a demokratikus, Európa-párti és transzatlanti úton folytatja. „Nincsenek megmentők – mi, együtt építjük magunknak azt az országot, amelyet szeretnénk” – írta. Azt ígérte, minden tőle telhetőt megtesz, hogy honorálja a kapott bizalmat.
Nicusor Dan külön köszönetet mondott több társadalmi rétegnek, hogy támogatták a döntő fordulóban. Megköszönte a fiatal választóknak, akik szerinte megértették, hogy van hangjuk, és ígérete szerint azt mindig meghallgatja.
Köszöntet mondott a nőknek, hogy „az erőszak ellen szavaztak”, az időseknek, hogy gyerekeik és unokáik jövőjét tartották szem előtt, a férfiaknak, akik megértették, hogy tettekre, és nem szavakra van szükség. Külön köszönetet mondott a vallási kisebbségeknek, „amelyek a hitet az ország jólétének szolgálatába állították”, és az őt nagy számban támogató moldovai románoknak is. A magyar mellett a roma kisebbségnek is saját nyelvén üzent – „nem lesz diszkrimináció, és győzünk” – írta -, és a szexuális kisebbségeknek is megköszönte a támogatást.
A demokratikus értékek őrzéséért köszönetet mondott az újságíróknak, a választási megfigyelőknek és „az ország érdekeit a pártérdekek elé helyező” politikusoknak is.
Bejegyzésében azt írta, hogy a következő időszak nem lesz könnyű, lesznek hibák és akadályok is, és úgy fogalmazott, „35 évet kell kijavítani”, amihez mindenki erőfeszítésére szükség van. „Türelemmel, egyetértéssel és reménnyel sikerülni fog” – zárta bejegyzését.
A független bukaresti főpolgármester a szavazatok 53,6 százalékával lett Románia elnöke, miután legyőzte ellenfelét, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont. Nicusor Dant hétfőn iktatják be hivatalába.
Ilie Bolojan román ideiglenes államfő soha, semmilyen hivatalos, vagy nem hivatalos helyzetben nem állított vagy sugallt olyasmit, hogy Románia katonákat küldene Ukrajnába – olvasható az elnöki hivatal által pénteken kiadott „pontosításban”.
A hivatal honlapján megjelent közleményben Cristian Diaconescu, az államfő nemzetbiztonsági tanácsadója a közösségi platformokon terjesztett, „teljességgel hamis, tévesen az ideiglenes államfőnek tulajdonított” információra reagált, amely szerint Románia készen állna katonákat küldeni Ukrajnába.
„Éppen ellenkezőleg, Ilie Bolojan ideiglenes elnök minden megnyilatkozásában aláhúzta, hogy Románia folytatja Kijev sokoldalú támogatását, anélkül, hogy ebbe beleértené azt a perspektívát, hogy csapatokat küldjön a konfliktusban álló szomszédos országba.
Ez összhangban van azzal az nemzeti állásponttal, amelyet az Európai Tanács március 20-i ülését megelőzően a politikai pártokkal folytatott konzultáción alakítottak ki, illetve amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) március 28-i ülésén született döntés” – olvasható a román elnöki hivatal közleményében.
A dokumentum hozzáteszi, hogy a hatályos törvények nem is teszik lehetővé az államfő számára, hogy egyoldalúan döntsön román katonák konfliktusövezetbe küldéséről: ilyen döntést csak a CSAT hozhat a parlament jóváhagyásával.
A román elnök nemzetbiztonsági tanácsadója arra biztatta a lakosságot és a média képviselőit, hogy hivatalos forrásokból tájékozódjanak, elkerülendő az ellenőrizetlen, adott esetben hamis információk terjesztését.
