Globális reformokra készül a NATO Donald Trump „korszaka” és a megjegyzések után?

Ma a szakértők úgy vélik, hogy az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) mély válság küszöbén áll. Ezekkel az állításokkal bizonyos mértékig egyet lehet érteni.

Ami a kialakult helyzet „okait illeti, ezek lehetnek: az unió fontos tagjainak egyoldalú katonai kezdeményezései, a felmerült kételyek az Egyesült Államok szervezethez való hűségét illetően, nézeteltérésekről szóló aggasztó közlemények és a NATO-n belüli egység felbomlása stb.

Emmanuel Macron francia elnök által, a NATO „agyhaláláról” felállított diagnózisa arra késztette a Szövetség főtitkárát, Jens Stoltenberget, hogy még a múlt év végén megbízza a szakértőket a NATO reformjával kapcsolatos javaslatok kidolgozására.

És a szakértők, miután elemezték a részletetek, meglehetősen radikális „kezelést” javasoltak, amely egyébként sérti a Szövetség alapelveit. Például, a „NATO–2030” 67 oldalas dokumentumban, amelyet az európai sajtó már megkapott, a javaslatok között szerepel a védelmi szövetség működésének adaptálása, az elkövetkezendő tíz évben, az „új és merőben más helyzethez”. Ezen kívül a Szövetségnek működőképesebbé kell válnia, és válsághelyzetekben gyorsabban és összetartóbban kell fellépnie”.

A NATO hatékonyságának javítása érdekében a szakértők számos olyan intézkedést javasolnak, amelyek sértik a Szövetség alapelveit. Így például javasolják a vétójog korlátozását, ezzel mintegy enyhítenék az egyhangú döntés elvét. Ezen felül lehetővé tenné önkéntes koalíciók megalakulását a NATO-n belül, hogy a jövőben a Szövetség akkor is aktív lehessen, ha minden nem tagja ért egyet egyes misszióval.

„Tíz NATO-ország, köztük Németország, az Egyesült Államok, Franciaország és Törökország szakértőinek jelentése szépítés nélkül fejezi aggodalmát a Szövetség belüli egységről, említést tesz a NATO-n belüli „feszültségről és az alapvető értékekkel valamint a fenyegetettséggel kapcsolatos nézeteltérésekről”. 

A szakértői jelentés megemlíti a szervezet riválisait – Oroszországot és Kínát is, akik kihasználhatják az egység hiányát a Szövetségben. Itt a terrorfenyegetésről és a NATO déli határának instabilitásáról van szó. Ennek alapján jelenleg a legfontosabb politikai feladat a „NATO egységességének és magának a transzatlanti szövetségnek a megerősítése”.

A Szövetség jelenlegi helyzetének okai magában a NATO-ban tapasztalható tendenciák és a jövőbeni félelmek lettek, éspedig az attól való félelem, hogy középtávon az Egyesült Államok nem tudja garantálni Európa biztonságát, komoly viták a NATO és az EU a jövőbeli kapcsolatairól, Törökország egyre növekvő elidegenedése, amely az utóbbi időben folyamatos „erőpróbának veti alá a szervezetet az Észak-Szíriai harci cselekmények valamint az Oroszországgal való „különleges” kapcsolata okán. 

Ami Oroszország és a NATO közötti kapcsolatokat illeti, abban a Szervezet továbbra is a párbeszéd és a visszafogottság kombinációját kell, hogy kövesse, fokozottabban kell foglalkoznia a Kína okozta stratégiai kihívással, nagyobb erőfeszítéseket kell tennie „a fegyverkezés ellenőrzése terén”.

Ezen kívül a dokumentum szerzői nem vették figyelembe azt a tényt, hogy Joe Bident választották meg az Egyesült Államok új elnökévé. Tehát, ha a demokrata Biden elnök személyében egy olyan elnök kerül a Fehér Házba, aki nem gondolja, hogy a Szövetség ideje már lejárt (Donald Trump ezt eléggé gyakran emlegette), és nem kérdőjelezi meg a kölcsönös katonai segítségnyújtás iránti elkötelezettséget, ez mindennél nagyobb mértékben megerősítheti a NATO egységét és megbízhatóságát.

NEWSMAKER