Elmenekült országából Sri Lanka elnöke szerda hajnalban, alig néhány órával azelőtt, hogy ígérete szerint le kellett volna mondania.
Gotabaya Rajapaksa elnök, felesége és két testőre a Sri Lanka-i légierő repülőgépén a Maldív-szigetek fővárosába tart a bevándorlási hivatal egyik munkatársa szerint, aki névtelenséget kérve beszélt.
Rapajaksa nyomás hatására mondott le. Ranil Wickremesinghe miniszterelnök azt mondta, akkor távozik, amikor új kormány áll fel.
Az elnök távozása előtt hónapokon át tüntetések folytak. A tetőpont az volt, amikor szombaton a demonstrálók megrohamozták az elnök otthonát és hivatalát, valamint a miniszterelnöki rezidenciát.
Szerda reggel a Sri Lanka-iak továbbra is özönlöttek az elnöki palotába. Hosszú sorban várakoztak a rezidencia előtt, hogy beléphessenek, közülük sokan tömegközlekedéssel érkeztek a fővárosba.
„Gyávaság volt, amit Rajapaksa tett. Én nem ünnepelek, nincs mit ünnepelni. Semmink sincs ebben az országban most” – mondta a 24 éves Bhasura Wickremesinghe villamosmérnök-hallgató, aki panaszkodott, hogy az ország politikáját évek óta „régi politikusok” uralják, „mindnek mennie kell”.
A válságnak nem látszik a vége, és a tiltakozók megfogadták, hogy addig tartják elfoglalva a hivatalos épületeket, amíg a legfelsőbb vezetők nem távoznak.
Az emberek napok óta úgy áramlanak az elnöki palotába, mintha turistalátványosság lenne: úsznak a medencében, megtekintik a festményeket, az ágyakon hevernek. Egy alkalommal felgyújtották a miniszterelnök lakását.
Az elnöki irodát elfoglaló egyik tüntető, a 25 éves Malik D’Silva azt mondta, „Rajapaksa tönkretette az országot és ellopta a pénzt”.
„Azt vártuk, hogy rács mögé kerüljön, nem azt, hogy egy trópusi szigetre szökjön! Miféle igazságszolgáltatás ez?” – kérdezte a 28 éves Sithara Sedaraliyanage.
A légierő közleménye szerint a védelmi minisztérium jóváhagyásával biztosítottak repülőgépet az elnöknek és feleségének, hogy a Maldív-szigetekre utazzanak. Közölték, hogy minden bevándorlási és vámügyi törvényt betartottak.
A Sri Lanka-i törvényhozók megállapodtak abban, hogy új elnököt választanak jövő héten. Kedden még nem tudtak dönteni az új kormány összetételéről, hogy a csődbe jutott országot kihúzzák a gazdasági és politikai összeomlásból.
A Sri Lanka-i elnököket nem lehet letartóztatni, amíg hatalmon vannak, valószínű, hogy Rajapaksa addig tervezte meg a szökést, amíg alkotmányos mentesség védte. A szigetország eladósodott a korrupció és a rossz gazdálkodás miatt, nem tudja kifizetni az alapvető szükségleti cikkek importját.
Nem veszett el minden remény arra vonatkozóan, hogy diplomáciai megoldást találjanak az ukrán válságra az amerikai elnök és a brit miniszterelnök szerint – írja a BBC.
Joe Biden és Boris Johnson telefonbeszélgetést folytatott az ukrán helyzetről. A két politikus egyetértett abban, hogy továbbra is van lehetőség arra, hogy békés úton rendezzék a kérdést.
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy egy Ukrajna elleni katonai akció esetén Moszkvának egy elhúzódó válsággal kellene számolnia, amely Oroszország és a világ számára is hátrányos lenne.
Időközben egyre több ország szólítja fel Ukrajna elhagyására állampolgárait. A feszültség növekedésére reagálva az Egyesült Államok úgy döntött, hogy Kijevből Lembergbe helyezi át nagykövetségét.
[type] => post [excerpt] => Nem veszett el minden remény arra vonatkozóan, hogy diplomáciai megoldást találjanak az ukrán válságra az amerikai elnök és a brit miniszterelnök szerint – írja a BBC. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1644914880 [modified] => 1644879837 ) [title] => Telefonon egyeztetett az ukrán helyzetről Biden és Johnson [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=40951&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 40951 [uk] => 41061 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 40952 [image] => Array ( [id] => 40952 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253.jpg [original_lng] => 132447 [original_w] => 1125 [original_h] => 632 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253-768x431.jpg [width] => 768 [height] => 431 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253-1024x575.jpg [width] => 1024 [height] => 575 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253.jpg [width] => 1125 [height] => 632 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253.jpg [width] => 1125 [height] => 632 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/boris-johnson-joe-biden-512253.jpg [width] => 1125 [height] => 632 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1644953919:3 [_thumbnail_id] => 40952 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 2236 [translation_required_done] => 1 [_oembed_f6a3c430c5cc04c10e1b47ffc911d9d4] =>
Eine breite, parteiübergreifende Mehrheit trägt Frank-Walter Steinmeier in die zweite Amtszeit. Damit verbindet sich ein klarer Auftrag: Der Präsident muss seine selbst gewählte Rolle als Brückenbauer endlich ausfüllen. https://t.co/LVWQ24hFJm
Canadian PM Justin Trudeau says he spoke to US President Joe Biden about Ukraine, while calling on Russia to release Wall Street Journal reporter Evan Gershkovich "immediately" pic.twitter.com/p3x9w14PZY
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Kezdjük azzal a ténnyel, hogy az utóbbi időben a világközösség és a politika résztvevői komolyan aggódnak az egyre súlyosbodó, a háborút követő időszak alatt példátlan bosznia-hercegovinai belpolitikai helyzet kapcsán.
A bosznia-hercegovinai események komoly aggodalomra adnak okot, mivel nagy a valószínűsége egy új nemzeti konfliktusnak a Balkánon, amely, mint tudjuk, vagy ahogyan mondani szokták, az egyik „legérzékenyebb pontja”. Bármilyen konfliktus a Balkánon, jelen esetben, Bosznia-Hercegovinában, amelynek fővárosa Szarajevó, azonnal kellemetlen, az első világháborúval valamint a közelmúltban, az 1992–1995-ös boszniai háborúval kapcsolatos asszociációkat vált ki.
A jelenlegi konfliktus lényege, hogy a Szerb Köztársaság, egyike annak a két formációnak Bosznia-Hercegovinán belül, határozott lépéseket tett Bosznia-Hercegovinából való kilépéshez azért, hogy a későbbiekben megvalósítsa azon elképzelését, hogy a Belgrád fővárosú Szerb Köztársasághoz csatlakozzon.
A Daytoni egyezmény (1995) értelmében Bosznia-Hercegovina két részből áll: a Bosznia-Hercegovina Föderáció (a muszlim-horvát rész) és a Szerb Köztársaság. A Daytoni megállapodás alapján létrehozták a Legfelsőbb Képviselő intézményét is, amelyet a legnagyobb hatalommal és az Alkotmány „egyszemélyes” értelmezési jogával ruházták fel. Az ország erőegyensúlyának támogatására egy Elnökség is működik, amelyben mindhárom nép képviselői képviseltetik magukat: a bosnyákok, a szerbek és a horvátok.
A jelenlegi konfliktus eszkalációjának oka az volt, hogy Valentin Incko, az előző Legfelsőbb Képviselő ez év augusztusában aláírta a Bosznia Büntető Törvénykönyve módosításáról szóló rendeletet, amely öt évig terjedő szabadságvesztést ír elő a „népirtás vagy háborús bűnök elkövetésének kísérletéért”. A jóváhagyott rendelet a srebrenicai bűntettekre vonatkozik, ahol 1995 júliusában a Ratko Mladic tábornok parancsnoksága alatt közel 8 ezer muzulmánt öltek meg.
A Szerb Köztársaság határozottan ellenezte az állásfoglalást. Szakértők szerint azonban az elmúlt hetekben a konfliktus eszkalálódott. Többek között, Milorad Dodik, a bosnyákok három oldalú elnökségének tagja frontális támadást intézett Bosznia állami intézményei ellen.
Ugyanakkor kijelenette, hogy Bosznia-Hercegovina egy „mesterséges” állam, amelyet fel kell „oszlatni”, és a muszlim lakosságtól meg kell szabadulni, és csatlakozni kell Belgrádhoz, és „mítosznak” nevezte a srebrenicai eseményeket. Dodik még komoly embereket is ledöntött az osztályról. Így ez év szeptember végén bejelentette azon szándékát, hogy Csehországban külön adminisztrációt alakítson ki, és olyan törvényeket hozzon, amelyek megfosztják az embereket jogaiktól. Dodik ennek kapcsán már komoly lépéseket tett. Ez év szeptember végén bejelentette azon szándékát, hogy létrehozza a Szerb Köztársaság külön hadseregét, és olyan törvényeket jóváhagyni, amelyek megfosztják a bosnyák állam intézményeit jogaiktól.
A bosnyákok vezetőjének egy újabb manővere – a bosnyák horvátok pártjával, a Horvát Demokratikus Unióval való szövetség. A horvátok, akik közül néhányan szintén támogatják a szétválást, támogatják Dodikot arra számítva, hogy siker esetében ők is meg tudják ismételni az ő szeparatista cselekményeit.
Csak a muszlim bosnyákokat képviselő pártok maradnak Bosznia-Hercegovinában az „állami intézmények egyetlen fellegvárai”. A bosnyák politikusok azonban egyfajta „politikai csapdába” estek, mert ha nem reagálnak minden provokációra, azt gyengeségként értelmezik. És amikor azt ígérik, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megvédik Bosznia területi integritását, „háborús felbujtóknak” nevezik őket.
Ugyanakkor valójában új politikai helyzetet teremtve az országban, szorosabbra fűzve az Oroszországgal való a kapcsolatokat, a Szerb Köztársaság legmagasabb politikai vonzerőközpontjaként pozicionálva magát, Milorad Dodik státuszát arra használja, hogy befolyásolja az USA és az EU álláspontját. Ezért sok szakértő szerint Joe Biden amerikai elnök adminisztrációjának újra a boszniai misszióra kell utasítania a NATO-erőket (amelyet 2004-ben adott át az EU-haderőnek).
Tekintettel arra, hogy jelenleg mindössze néhány száz katona tartózkodik Boszniában, az Európai Unió hadereje nyilvánvalóan képtelen ellenállni a regionális és összeurópai biztonság fenyegetettségének. Ezért a szakértők úgy vélik, hogy csak a NATO-erők és azok Boszniába való áthelyezése lehet az elrettentő erő, ami garantálja, hogy a daytoni egyezmény nem lesz lerombolva.
Ám a NATO-erők Bosznia-Hercegovinába való bevezetése nem kisebb geopolitikai helyzetet okozhat, mint amit az első világháború okozott. Ha 1992-ben Oroszország nem igazán tudta befolyásolni a helyzetet, akkor ma már más a helyzet, ami sokkal inkább emlékeztet az 1914-ben kialakult helyzetre.
A kutatók szerint akkoriban az Orosz Birodalom katonai körei aktívan támogatták az Ifjú Bosznia („Mlada Boszna”) szervezetet, amelynek a szerb Gavrilo Princip is tagja volt. Ez a szervezet szorgalmazta Bosznia kiválását az Osztrák–Magyar Birodalomból és a Szerb Királysághoz való csatlakozást.
Ezért attól, hogy sikerül-e még kiutat találni az újabb „bosnyák” válságból, és attól, hogy tanóraként fog-e szolgálni Európa, az EU, a NATO és az Egyesült Államok számára függ a Balkán és az egész világ nyugalma és biztonsága. Azt azonban az idő dönti, hogy ez megtörténhet-e, és milyen módon.
Hajlandó tárgyalni az ellenzékkel a Nicolas Maduro vezette venezuelai kormány. Mexikóban ül tárgyalóasztalhoz Juan Guaidó ellenzéki vezetővel Maduro megbízottja A közvetítő szerepét a tárgyalásokon a norvég kormány vállalta. Maduro kérni fogja az országa ellen bevezetett szankciók feloldását, ugyanis az elmúlt héten erről beszélt.
A jelek szerint az ellenzék egységesen támogatja a megállapodást, míg Maduro folyamatosan rágalmazza ellenfelét, akit rendszeresen piti kis Jenkinek, vagy az USA rabszolgájának nevez.
Venezuela lakosságának több mint 96 %-a él szegénységben, az alacsony fizetések mellett a magas élelmiszerárak és a száguldó infláció nehezítik a megélhetést, miközben az ország jelentős kőolajkészletekkel rendelkezik.
Ma a szakértők úgy vélik, hogy az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) mély válság küszöbén áll. Ezekkel az állításokkal bizonyos mértékig egyet lehet érteni.
Ami a kialakult helyzet „okait illeti, ezek lehetnek: az unió fontos tagjainak egyoldalú katonai kezdeményezései, a felmerült kételyek az Egyesült Államok szervezethez való hűségét illetően, nézeteltérésekről szóló aggasztó közlemények és a NATO-n belüli egység felbomlása stb.
Emmanuel Macron francia elnök által, a NATO „agyhaláláról” felállított diagnózisa arra késztette a Szövetség főtitkárát, Jens Stoltenberget, hogy még a múlt év végén megbízza a szakértőket a NATO reformjával kapcsolatos javaslatok kidolgozására.
És a szakértők, miután elemezték a részletetek, meglehetősen radikális „kezelést” javasoltak, amely egyébként sérti a Szövetség alapelveit. Például, a „NATO–2030” 67 oldalas dokumentumban, amelyet az európai sajtó már megkapott, a javaslatok között szerepel a védelmi szövetség működésének adaptálása, az elkövetkezendő tíz évben, az „új és merőben más helyzethez”. Ezen kívül a Szövetségnek működőképesebbé kell válnia, és válsághelyzetekben gyorsabban és összetartóbban kell fellépnie”.
A NATO hatékonyságának javítása érdekében a szakértők számos olyan intézkedést javasolnak, amelyek sértik a Szövetség alapelveit. Így például javasolják a vétójog korlátozását, ezzel mintegy enyhítenék az egyhangú döntés elvét. Ezen felül lehetővé tenné önkéntes koalíciók megalakulását a NATO-n belül, hogy a jövőben a Szövetség akkor is aktív lehessen, ha minden nem tagja ért egyet egyes misszióval.
„Tíz NATO-ország, köztük Németország, az Egyesült Államok, Franciaország és Törökország szakértőinek jelentése szépítés nélkül fejezi aggodalmát a Szövetség belüli egységről, említést tesz a NATO-n belüli „feszültségről és az alapvető értékekkel valamint a fenyegetettséggel kapcsolatos nézeteltérésekről”.
A szakértői jelentés megemlíti a szervezet riválisait – Oroszországot és Kínát is, akik kihasználhatják az egység hiányát a Szövetségben. Itt a terrorfenyegetésről és a NATO déli határának instabilitásáról van szó. Ennek alapján jelenleg a legfontosabb politikai feladat a „NATO egységességének és magának a transzatlanti szövetségnek a megerősítése”.
A Szövetség jelenlegi helyzetének okai magában a NATO-ban tapasztalható tendenciák és a jövőbeni félelmek lettek, éspedig az attól való félelem, hogy középtávon az Egyesült Államok nem tudja garantálni Európa biztonságát, komoly viták a NATO és az EU a jövőbeli kapcsolatairól, Törökország egyre növekvő elidegenedése, amely az utóbbi időben folyamatos „erőpróbának veti alá a szervezetet az Észak-Szíriai harci cselekmények valamint az Oroszországgal való „különleges” kapcsolata okán.
Ami Oroszország és a NATO közötti kapcsolatokat illeti, abban a Szervezet továbbra is a párbeszéd és a visszafogottság kombinációját kell, hogy kövesse, fokozottabban kell foglalkoznia a Kína okozta stratégiai kihívással, nagyobb erőfeszítéseket kell tennie „a fegyverkezés ellenőrzése terén”.
Ezen kívül a dokumentum szerzői nem vették figyelembe azt a tényt, hogy Joe Bident választották meg az Egyesült Államok új elnökévé. Tehát, ha a demokrata Biden elnök személyében egy olyan elnök kerül a Fehér Házba, aki nem gondolja, hogy a Szövetség ideje már lejárt (Donald Trump ezt eléggé gyakran emlegette), és nem kérdőjelezi meg a kölcsönös katonai segítségnyújtás iránti elkötelezettséget, ez mindennél nagyobb mértékben megerősítheti a NATO egységét és megbízhatóságát.
Fulton County has a long standing history of election mismanagement that has understandably weakened voters’ faith in its system. Allowing this audit provides another layer of transparency and citizen engagement.
— GA Secretary of State Brad Raffensperger (@GaSecofState) May 21, 2021
This morning, the President and Vice President met with their national security team and senior officials to hear updates on the draw down of our civilian personnel in Afghanistan, evacuations of SIV applicants and other Afghan allies, and the ongoing security situation in Kabul. pic.twitter.com/U7IpK3Hyj8
Following my contacts w/ @JosepBorrellF, Mr. Mora's visit & his talks w/ Mr. Bagheri were another opportunity to focus on initiatives to resolve the remaining issues.
A good and reliable outcome is within reach if US makes its decision & adheres to its commitments.#ViennaTalks
— H.Amirabdollahian امیرعبداللهیان (@Amirabdolahian) May 13, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
HIMARS have arrived to Ukraine. Thank you to my ?? colleague and friend @SecDef Lloyd J. Austin III for these powerful tools! Summer will be hot for russian occupiers. And the last one for some of them. pic.twitter.com/BTmwadthpp
It is with great satisfaction that I welcome the announcement by ?? @StateDept on the complete lifting of the U.S. arms embargo on Cyprus??. This is a landmark decision, reflecting the burgeoning strategic relationship between the two countries, including in the area of security.
Had a phone call with the ?? President's National Security Advisor @JakeSullivan46.
Discussed further coordination in the matter of guaranteeing ??energy security. Thanked for supporting ?? in our struggle for independence, freedom, and democratic values. pic.twitter.com/xUyrImPzCj
??Ukrainian peace summit to be held on February 24 at the #UN headquarters in #NewYork
The summit will discuss #Ukraine's security, food and energy security, as well as the de-occupation of Ukrainian territories. pic.twitter.com/iyfJ5MaQnw
On the ninth anniversary of Russia’s invasion of Ukraine and seizure of Crimea, we reaffirm our support for Ukraine as it defends its sovereignty, territorial integrity, and independence. Crimea is Ukraine. https://t.co/jiqvaR6QZD
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Szeptember 2-án, a bolgár parlament őszi ülésszakának nyitónapján kormányellenes tüntetők csaptak össze a rendőrséggel Szófia központjában. A tüntetők tojást, gyümölcsöt, WC-papírt, köveket és vizes palackokat dobáltak a rendvédelmi tisztviselők felé.
Válaszul a bolgár belügyminisztérium munkatársai paprikagázt alkalmaztak. A sérültek között újságírók is vannak, akik az események epicentrumában voltak.
Bulgáriában már közel két hónapja tömeges tüntetéseken követelik a jelenlegi kormány és a legfőbb ügyész lemondását. A bolgár főváros főbb csomópontjait sátortáborok blokkolják.
Rumen Radev elnök, aki az ország tényleges vezetőjének, Bojko Boriszov miniszterelnöknek, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párt miniszterelnökének legfőbb politikai ellenfele, szolidaritását fejezte ki a tüntetőkkel.
„Remélem, hogy a parlament abbahagyja játszani a miniszterelnök kiszolgáló személyzetének szerepét” – mondta Radev elnök a parlamenti képviselőknek címzett beszédében, és ismét hangsúlyozta a kormány lemondásának szükségességét.
Rumen Radev bolgár elnök többször élesen bírálta a jelenlegi kormányt, amelynek élén a köztársaság tényleges vezetője, Bojko Boriszov miniszterelnök áll. „Az elmúlt évtizedben az autoriter uralom példáját láthatjuk… Ez az ördögi rendszer az országot mély válságba sodorta Bulgáriát »az ideológiai stagnálás« árasztotta el” – mondta Rumen Radev nyilatkozatában.
A bolgár vezető arról is beszélt, hogy az elnöki Stratégiai Tanács egy külön dokumentumot készít, amelynek célja az ország válságból való kilábalása. Egyben elmondta, hogy ez a megközelítés alapvetően különbözik a kormány irányvonalától, és a „nyitottság, a rendszeresség és a következetesség” elvén alapszik.
A tervek szerint az ország bármely állampolgára számára elérhető platformot hoznak létre a köztársaság helyzetének, valamint a szükséges változtatások és reformok megvitatására.
Boyko Borisov Bulgária miniszterelnöke és Rumen Radev elnök közötti növekvő ellentmondások ez év eleje óta figyelhetők meg, amikor utóbbi kijelentette bizalmatlanságát a Bulgáriai Miniszterek Tanácsa iránt (kormány – szerk.).
Jelenleg Radev elnök felvállalta a „népvezér” szerepét, ezzel szolidaritását fejezte ki az ellenzéki gondolkodású polgárokkal.
Véget kell vetni a Kelet-Ukrajnában fogvatartottakkal szemben alkalmazott, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) által jelentett rossz bánásmódnak – hangsúlyozta az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) pénteken.
Az uniós szolgálat nyilatkozatában megdöbbentőnek nevezte a kelet-ukrajnai szakadár donyecki és luhanszki „népköztársaságok” fogvatartási intézményeiben uralkodó körülményekkel foglalkozó jelentést és hangsúlyozta: az Európai Unió azonnali és átfogó vizsgálatokat vár a szóban forgó jogsértésekkel kapcsolatban.
„Minden félnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog alapján fennálló kötelezettségeit” – húzták alá.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozták, a független nemzetközi megfigyelőknek teljes és feltétel nélküli hozzáférést kell biztosítani az összes fogva tartási intézményhez és azok lakóihoz.
Az unió elvárja, hogy jelentős befolyását használva Oroszország gyakoroljon nyomást az általa támogatott fegyveres csoportokra, hogy fenntartható és békés politikai megoldás születhessen a kelet-ukrajnai konfliktus tekintetében.
Щиро вітаю рішення лідерів ЄС надати Україні статус кандидата. Це унікальний та історичний момент у відносинах ?? та ??. Вдячний @CharlesMichel, @vonderleyen і лідерам держав Євросоюзу за підтримку. Майбутнє України – в ЄС. https://t.co/o6dJVmTQrn
My message to the EU citizens: We must mobilise. Not for war. But to preserve peace, security and prosperity. Everyone has a role to play. #shamreferendapic.twitter.com/zJL46cWHEG
I welcome the EU’s prompt action following my appeal on Monday to impose sanctions on Iran for helping Russia kill Ukrainians and damage our energy infrastructure. In three days, the EU agreed on a set of restrictions which will take effect as soon as today.
Russia’s barbaric attacks continue, killing & terrorising civilians: attack on hospital in #Dnipro, now #Kyiv on dawn of #KyivDay. RU leadership & perpetrators will be held accountable. We remain committed to help Ukraine defend itself.#Accountability#WarCrimes#СлаваУкраїні
#COREPERII | EU Ambassadors just approved the mandate for negotiations with @Europarl_EN on the ASAP Regulation.
It will facilitate the ramp-up of the EU’s ammunition production capacity, allowing its defence industry to better support Ukrainian and Member States’ armed forces.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
The European Council has decided to open accession negotiations with Ukraine & Moldova. #EUCO granted candidate status to Georgia. And the EU will open negotiations with Bosnia and Herzegovina once the necessary degree of compliance with the membership criteria is reached and…
A Ludovik Orban vezette liberális kormány kétfordulós polgármester-választás bevezetését tervezi. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség figyelmeztette a kormányt, hogy megszavazza a bizalmatlansági indítványt, ha a liberális kormány parlamenti vita nélkül módosítja a választójogot. Szakértők szerint a kormánybuktatás hozzásegíti a Nemzeti Liberális Pártot, hogy a parlamenti választásokon stabil többséget szerezzen.
Kétfordulós polgármester-választás bevezetését tervezi a román kormány. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője, Korodi Attila arra figyelmeztette a kormányzó liberális pártot, hogy megszavazza a kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt, ha az RMDSZ-szel kötött megállapodását megsértve a liberális párt a parlament megkerülésével módosítja a választójogot. A kormány elleni bizalmatlansági indítványt az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt nyújtotta be. Szakértők szerint az új rendszer egyértelműen hátrányos helyzetbe hozná a kisebbségeket.
Egymással ellentétes érdekek is bekerültek az együttműködési nyilatkozatba Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, novemberben a Nemzeti Liberális Párt arra kényszerült, hogy a parlamentben jelen lévő többi párttal együttműködési megállapodást kössön annak érdekében, hogy megszerezzék a Dancila-kormány megbuktatáshoz, a bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többséget.
Hozzátette, a megállapodási szerződésekbe azonban egymással ellentétes érdekek is bekerültek, például a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel kötött egyezségben szerepel a kétfordulós polgármester-választás bevezetése, míg az RMDSZ csak úgy volt hajlandó belemenni az együttműködésbe, ha a Nemzeti Liberális Párt parlamenti vita nélkül nem vezeti be a kétfordulós választást.
Az RMDSZ-nek is érdeke egy új egyezség megkötése, hogy rehabilitálni tudja megcsappant népszerűségét, miután egy ideig a vörös pestisnek nevezett Szociáldemokrata Párt oldalára állt. Az RMDSZ vezetői jó döntésnek vélték, hogy hozzájárulnak egy liberális kormány megalakulásához. Döntésük hátterében az állt, hogy népszerűségüket növelhetik.
A Nemzeti Liberális Párt időközben szembesült azzal, hogy a jelenlegi állapotban nem tudna a parlamenti választásokon többséget szerezni. A kétfordulós önkormányzati választások kérdését is azért tűzték napirendre – véli Pászkán Zsolt –, hogy rákényszerítsék az RMDSZ-t és a Szociáldemokrata Pártot arra, hogy megbuktassák a jelenlegi liberális kormányt, hogy majd a parlamenti választásokon a liberális párt stabil többséggel kerülhessen be a parlamentbe.
Pászkán Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy a kétfordulós választás bevezetése a Nemzeti Liberális Pártnak sem lenne kedvező módosítás, hiszen a kétfordulós választások sok esetben egy új jelölt hatalomra kerülését eredményezik. A Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője hozzátette, a szociáldemokraták után a liberális pártnak van a legtöbb hivatalban lévő polgármestere.
Klaus Johannis is stabil többségre törekszik Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke elmondta, Romániában nem államelnöki rendszer van, de jelenleg a Nemzeti Liberális Párt államelnöke szinte bármit megtehet, hiszen felügyelete alatt áll a titkosszolgálat, a különböző bírósági, ügyészségi kinevezések, amelyeknek köszönhetően képes a különböző szerveket úgy működtetni, hogy számára a legmegfelelőbb legyen, és adott esetben a politikai ellenfelek eltűnjenek.
