Regionális önkormányzati és részleges szenátusi választás kezdődött Csehországban

Regionális önkormányzati és részleges szenátusi választások kezdődtek pénteken Csehországban.

A voksolás már hagyományosan két napig tart. Pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton pedig reggel nyolctól délután kettőig lehet szavazni. A választásra jogosultak száma mintegy nyolcmillió.

A koronavírus-fertőzöttek és a karanténban lévő több ezer személy számára a hatóságok már szerdától lehetővé tették, hogy külön, többnyire parkolókban felállított sátrakban szavazzanak úgy, hogy ki se kelljen szállniuk a kocsiból. Akik kérték, azokat szombat délutánig mozgóurnákkal keresik fel.

A választók pénteken és szombaton a 13 csehországi régió önkormányzati képviselőiről döntenek. Az eredmények alapján megalakulnak a regionális parlamentek és tanácsok, amelyek soraikból megválasztják a régió elöljáróit. Tekintettel a legkülönfélébb regionális koalíciókra, gyakran megtörténik, hogy az elöljáró nem a régióban legerősebb tömörülés soraiból kerül ki. Például a négy évvel ezelőtti regionális választásokon a kormányzó ANO mozgalom kilenc helyen győzött, de az elöljárói tisztséget végül is csak öt helyen tudta megszerezni.

A regionális önkormányzati választások ugyanakkor egyfajta országos tesztet is jelentenek, hogyan áll a kormánykoalíció egy évvel a képviselőházi választások előtt a támogatás terén. A felmérések azt jelezték, hogy az ANO mozgalom továbbra is őrzi vezető szerepét a cseh belpolitikai színpadon.

A részleges szenátusi választásokon a 81 tagú felsőház 27 tagjáról döntenek a választók. A hatályos szabályok szerint ugyanis kétévenként megújul a testület egyharmada. A szenátori mandátum hat évre szól.

A cseh sajtó szerint szinte bizonyosra vehető, hogy a szenátusban továbbra is megmarad az ellenzéki többség. Az erőviszonyok megváltoztatásához a kormánypártoknak (ANO mozgalom és Cseh Szociáldemokrata Párt) meg kellene szereznie a mandátumok több mint kétharmadát, amire kicsi az esély. A 27 szenátusi bársonyszékért 22 körzetben az eddigi szenátorok is indulnak. A legnagyobb vesztenivalójuk a szociáldemokratáknak van, akik 10 körzetben harcolnak mandátumaik meghosszabbításáért.

Egy szenátori mandátumhoz a leadott szavazatok több mint ötven százalékának a megszerzése szükséges. Miután ez ritkán sikerül valakinek, többnyire az egy hét múlva sorra kerülő második forduló dönt, ahová a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül. A második fordulóban a győzelemhez elég az egyszerű többség.

MTI