Kezdetét vette a világ legnagyobb parlamenti választása Indiában, amelynek keretében péntektől hat héten keresztül közel egymilliárd ember választhat a harmadik elnöki ciklusára törekvő Narendra Modi miniszterelnök Bháratíja Dzsanata Pártja (BJP) és a regnáló hatalmat kihívó ellenzéki INDIA pártszövetség között.
A világ legnépesebb országában hét szakaszban tartják a választásokat, a különböző államokban különböző időpontokban voksolnak. Az eredményt a tervek szerint június 4-én jelentik be.
A parlamenti választás első és egyben legkiterjedtebb fázisában, péntektől kezdve egy héten keresztül 166 millió szavazó adhatja le voksát 21 állam 102 választókerületében, köztük a déli-indiai Tamilnádu államban, a Kínával határos, északkeleti Arunácsal Pradesben és Uttar Pradesben is, India legnépesebb északi államban.
A felmérések szerint a választóknak a munkanélküliséggel, az infláció növekedésével és a vidéki területeken élők nehézségeivel kapcsolatos aggályai ellenére elkönyvelhető Narendra Modi pártjának győzelme, és az igazi kérdés az lesz, hogy a kormánypárt mennyivel tud javítani 2019-ben elért eredményén.
„Az elkövetkezendő öt évben nemzetünket a világ három legnagyobb gazdasága közé emeljük, végleg hadat üzenünk a szegénységnek, új távlatokat nyitunk a növekedésben, és bemutatjuk a reformok következő nemzedékét” – áll a BJP választási kiadványában, amely az indiai miniszterelnök beváltott kampányígéreteit igyekszik felsorakoztatni.
„Minden szavazat és minden hang számít” – írta Modi a szavazás megkezdése előtt, ahol a fiatalokat külön is szavazásra buzdította.
Győzelme esetén Modi lesz India második olyan miniszterelnöke, aki egymás után három parlamenti választásokon is győzelmet arat. Ez korábban csak Dzsaváharlál Nehrunak, az indiai függetlenségi mozgalom egyik vezetőjének, a független India első miniszterelnökének sikerült.
Modit és kormányát az ellenzék egyebek között azt hangoztatva bírálta, hogy a keményvonalas hindu nacionalista szavazóbázis megtartása érdekében diszkriminálja India több mint 200 millió fős muszlim kisebbségét.
Az ellenzéki INDIA szövetséghez tartozó Indiai Nemzeti Kongresszus vezetője, Rahul Gandi szerint a BJP fokozatosan eltereli a figyelmet az országot sújtó legfontosabb kérdésekről, így a munkanélküliségről és az inflációról. Az ellenzéki szövetség azzal is megvádolta a BJP-t, hogy az ellenzéki jelöltek őrizetbe vételével és a választás előtt bejelentett hatalmas adóköveteléseikkel ellehetetlenítik az ellenzék győzelmi esélyeit.
A parlamenti választást megelőzően az ellenzéki pártszövetség a támogató intézkedések fokozását és a juttatások növelését ígérte, továbbá azzal kampányolt, hogy „megmenti a demokratikus intézményeket Modi diktatórikus hatalmától”.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a jobbközép Európai Néppárt (EPP) európai választási jelöltje megfogadta, hogy „visszavág” a szélsőjobboldali „Putyin barátai” ellen, akik „eltéríteni” akarják Európa jövőjét.
Ursula von der Leyen a görög kormányzó Új Demokrácia Párt (EPP) rendezvényének 50. évfordulóján Athénban indított uniós kampányát megtámadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt és európai szövetségeseit.
Kijelentette, hogy a júniusban sorra kerülő európai uniós választásokon „egyesült és békés Európánkat kívülről és belülről egyaránt kihívás elé állítják”.
Felvázolva azt a sok fenyegetést, amellyel Európa most szembesül, azt mondta: „Oroszország nem csak Ukrajnát próbálja eltörölni a föld színéről. De Oroszország agressziója szélesebb körű: éveken át vállalt hibrid támadásokat Európa ellen. Legyen szó kibertámadásokról, a közösségi média manipulációjáról vagy a migránsok instrumentalizálásáról.”
Hozzátette, hogy „Putyin barátai itt Európában” megpróbálják „újraírni történelmünket és eltéríteni a jövőnket, akár populisták, akár demagógok álarcában”.
„Mindegy, hogy ez az AfD Németországban, a Rassemblement national Franciaországban, a Konfederacja Lengyelországban vagy mások. A nevek eltérőek lehetnek, de a cél ugyanaz: lábbal tiporják értékeinket, és el akarják rontani a jövőnket.”
Az EPP vezető jelöltje a második mandátumra az EU Bizottság élén hozzátette: „Az előttünk álló napokban, hetekben és hónapokban az a dolgunk, hogy visszavágjunk.”
A maga részéről Kyriakos Mitsotakisz görög miniszterelnök, aki lengyel kollégájával, Donald Tuskkal együtt jelölte von der Leyen második pályázatát az EU Bizottságában, azt mondta, Európának nincs tere a kísérletezésre.
„Jelenleg van mozgásterünk Görögországként, Európaként a kísérletezésre és az új kalandokra?” – mondta Mitsotakis, és felszólította az embereket, hogy vegyenek részt az európai uniós választásokon.
Mitsotakisz beszédében az ellenzéki szocialista és baloldali pártokat rótta fel, mondván, a gazdasági válság tovább tart Görögországban, mert „a populizmus megakadályozta az újjáéledését”.
Bírálta az ellenzéki szocialista és baloldali pártokat is, mondván, hogy Görögország gazdasági válsága tovább tartott, mert „a populizmus megakadályozta annak újjáéledését”.
Ugyanakkor von der Leyen beszédét a görög ellenzék bírálta. Az Európai Parlament és a baloldali Sziriza párt tagja, Kostas Arvanitis bírálta az Európai Bizottság vezetőjének döntését, hogy Görögországból kezdi választási kampányát, mert szerinte az országnak problémái vannak a jogállamisággal.
I cannot think of a better place than the cradle of democracy to kick off my campaign as lead candidate of @EPP. We set the course for our EU’s future.
A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság párt a szavazatok 33,7 százalékát kapta vasárnap a lengyel helyhatósági választások első fordulójában, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékára tett szert – derül ki a szavazóhelyiségekből távozók körében végzett felmérésből (exit poll). Az IPSOS közvéleménykutató-cég által készített exit poll eredmények szerint a 16 lengyelországi vajdaság közül a Polgári Koalíció 10-ben, a Jog és Igazságosság (PiS) pedig 6-ban győzött. Az önkormányzati koalíciók alakításakor a KO feltehetőleg más kormánykoalíciós partnerekkel lép majd szövetségbe, így több mint 10 vajdaságot is irányíthat majd.
A részvételi arány 51,5 százalékot tett ki – kevesebbet, mint az előző, 2018-as helyhatósági választáson (54,9 százalék).
[type] => post
[excerpt] => A fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság párt a szavazatok 33,7 százalékát kapta vasárnap a lengyel helyhatósági választások első fordulójában, míg a kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,9 százalékára tett szert – derül ki a ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1712565420
[modified] => 1712540158
)
[title] => Exit poll: országos viszonylatban az ellenzéki PiS kapta a legtöbb szavazatot a lengyel helyhatósági választások első fordulójában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109064&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109064
[uk] => 109094
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 109065
[image] => Array
(
[id] => 109065
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp
[original_lng] => 43068
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-300x169.webp
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-768x432.webp
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730-1024x576.webp
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/1200x675-cmsv2-b235e990-7cc1-5cd3-a7ec-330ee20cb588-7972730.webp
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1712573217:8
[_thumbnail_id] => 109065
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 314
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 371236
[1] => 1063
[2] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Jog és Igazságosság (PiS)
[1] => Lengyelország
[2] => választások
)
)
[3] => Array
(
[id] => 108798
[content] =>
A szerb parlament elnöke azt mondta, hogy a köztársasági képviselőházban írta alá a választások kiírásáról szóló határozatot.
Ana Brnabić arra szólított fel mindenkit, hogy a választások tisztességesek és korrektek legyenek, és minden szavazópolgár menjen el voksolni, és mutassa meg, milyen irányba kell Belgrádnak mennie és fejlődnie.
Ana Brnabić, a köztársasági képviselőház elnöke, Szerbia: „Mint tudják, a legvégső időpontot választottam a belgrádi választások kiírására, mert az ellenzék követelésére, és Aleksandar Vučić szerb államfő határozott kérésére úgy döntöttünk, hogy ezeket a választásokat a lehető legtávolabbi időpontban kell megtartani, mindezt Szerbia alkotmányával és törvényes rendelkezéseivel összhangban. A választások kiírását megelőző időt arra használtam ki, hogy megpróbáljam beindítani a párbeszédet az összes parlamenti politikai szereplővel folytatott beszélgetés révén, és megtegyek mindent, hogy ez és ezentúl minden választás Szerbiában a lehető legnagyobb rendben történjen, a legmagasabb demokratikus normáknak megfelelően. Mutassuk meg, ami számomra különösen fontos, a komolyságot és a felelősséget. Ezzel tartozunk Szerbia minden polgárának.”
Törvénytelenül fosztották meg a helyhatósági választáson aratott győzelmétől a legjelentősebb kurdbarát párt polgármesterjelöltjét a törökországi Van városában, mandátumát pedig önkényesen adták oda az országot vezető Recep Tayyip Erdogan elnök pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltjének – közölte kedden a jelöltet indító DEM párt.
A többségében kurdok lakta, 1,13 millió lakosú kelet-törökországi nagyvárosban az ellenzéki DEM jelöltjeként induló Abdullah Zeydan a voksok 55,48 százalékával nyert; míg ellenfele, az AKP jelöltje a szavazatok 27,15 százalékát megszerezve lett második.
A DEM közleménye szerint a választási eredmény eltörlésének indoklásaként közölt, a voksolás előtt kevesebb mint két nappal bejelentett törvényességi kifogás nem felel meg a valóságnak, mert jelöltjük „a választáson való részvétel minden törvényes előfeltételének megfelelt, jelöltségét pedig hivatalosan is jóváhagyta a központi választási bizottság.”
A helyi választási bizottság döntése elleni tiltakozásul a DEM több száz szimpatizánsa jelent meg kedden a párt vani székháza előtt.
A helyhatósági választások országos nyertese és az ellenzék vezető ereje, a Köztársasági Néppárt (CHP) úgy kommentálta a vani választási eredmény érvénytelenítését, hogy „a város lakosságának akaratával szembemenő döntés született”.
Abdullah Zeydant korábban, 2015-ös képviselővé választását követően hat évre bebörtönözték azzal a váddal, hogy részt vett az Ankara által terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak a temetésén.
Törökország fő ellenzéki pártja, a CHP jelentős győzelmet aratott az ország kulcsfontosságú városaiban, köztük Isztambulban és Ankarában is, ami komoly csapást jelent Erdogan elnöknek és pártjának, akik évtizedek óta domináltak ezeken a területeken – írja a BBC.
A mostani eredmények komoly csapást jelentenek Recep Tayyip Erdogan elnök számára, aki harmadik elnöki ciklusát követően remélte, hogy visszaszerezheti az irányítást ezek felett a városok felett. Isztambulban Ekrem Imamoglu másodszor is győzedelmeskedett, a szavazatok több mint 50 százalékával, Ankara főpolgármestere, Mansur Yavas pedig a szavazatok 59 százalékát kapta.
„Nem értük el azt az eredményt, amelyet akartunk, illetve amelyben reménykedtünk” – mondta még vasárnap késő este Erdogan támogatóihoz intézett beszédében Ankarában. Kijelentette, hogy tiszteletben tartja a török nemzet döntését.
Hangsúlyozta egyúttal, hogy ez nem „a vég”, hanem „egy fordulópont” az AKP számára annak érdekében, hogy azonosítsák és kijavítsák a hibákat.
„Köszönhetően állampolgáraink észszerűségének, a török demokrácia ismételten megmutatta érettségét” – tette hozzá.
A vasárnapi választásokon mintegy 61 millió török vehetett részt, amelyen több mint egymillió fiatal először szavazhatott. A részvételi arány országosan meghaladta a 77 százalékot. Erdogan 21 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta pedig ez volt az első alkalom, hogy pártja országszerte vereséget szenvedett az urnáknál.
A Köztársasági Néppárt (CHP) nyerte el a legtöbb tisztséget a törökországi helyhatósági választásokon – közölte hétfőn a központi választási bizottság vezetője, bár a hivatalos végeredményeket még nem tették közzé.
Ahmet Yener szerint a CHP az előzetes eredmények szerint a 81 nagyvárosi polgármesteri tisztségből 35-öt tudott megszerezni.
Recep Tayyip Erdogan elnök pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP) ezzel 2002-es alapítása óta most először a második helyre került 24 elnyert polgármesteri poszttal.
A kurdbarát DEM párt tíz polgármesteri helyet szerzett, az Erdogan vezette kormánypárttal szövetséges, nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) nyolcat, az iszlamista Yeniden Refah párt pedig kettőt – ismertette az adatokat Yener.
A választási részvétel alacsonyabb volt a korábbi helyi választásokon mérteknél, Yener szerint 78,1 és 80,7 százalék között mozgott. Az Anadolu hírügynökség beszámolója szerint 2019-ben a választók 84 százaléka adta le voksát.
Az előzetes – még nem hivatalos eredmények – szerint, amelyeket az Anadolu ismertetett, a szavazatok csaknem teljes összesítése mellett Ekrem Imamoglu, a CHP jelöltje maradt Isztambul polgármestere a voksok mintegy 51 százalékának elnyerésével, kihívója, Murat Kurum (AKP) a szavazatok hozzávetőleg 40 százalékát kapta meg.
Az Anadolu szerint a fővárosban, Anakarában is a hivatalban lévő polgármester, Mansur Yavas (CHP) több mint húsz százalékponttal vezet AKP-s kihívója előtt.
Rishi Sunak konzervatív pártja száznál kevesebb képviselői helyet szerez az idei brit parlamenti választáson egy friss, átfogó felmérés szerint. Ha ez igaznak bizonyul, akkor az idei lesz a toryk történetének legrosszabb választási eredménye.
A Survation 15 029 ember megkérdezésével készített közvélemény-kutatást március 8. és 22. között. Az eredmény szerint a konzervatívok a jelenlegi 348 helyett mindössze 98 képviselőt küldhetnek majd a 650 fős alsóházba, egyetlen jelöltjük sem nyer majd Skóciában és Walesben.
Elsöprő győzelmet arat viszont a Sir Keir Starmer vezette ellenzéki Munkáspárt, 468 fős parlamenti frakcióval rendelkezik majd, számolt be az eredményről a Sky News internetes kiadása.
A Munkáspárt támogatottsága a felmérés szerint 45 százalékos, a toryk 19 százalékponttal lemaradva, 26 százalékon állnak a valószínűleg az év második felében rendezendő választás előtt.
A Skót Nemzeti Párt (SNP) két helyet veszít a jelenlegihez képest, és 41 képviselővel rendelkezik majd a londoni alsóházban. A Liberális Demokratáknak jelenleg 15 képviselője van, ez 22-re nő az új parlamentben, a walesi Plaid Cymru egy helyet veszít, így kettővel rendelkezik majd.
Veszélyben Rishi Sunak képviselői helye
Rishi Sunak kormányfő is elveszítheti a képviselői helyét, jelenleg ugyanis alig 2,4 százalékponttal vezet munkáspárti riválisával szemben a választókerületében.
Hasonló a helyzet több miniszter esetében is, akik közül többen potenciálisan harcba szállhatnának a párt vezetői posztjáért is.
A felmérés szerint nem választják újra képviselőnek Penny Mordaunt-t, az alsóház vezetőjét, James Cleverly belügyminisztert és Grant Shapps védelmi minisztert, Jeremy Hunt pénzügyminiszter pedig mindössze egy százalékponttal vezet a Liberális Demokraták jelöltjével szemben.
Támad a radikális jobb
Világossá vált az is, milyen komoly fenyegetést jelent a Nigel Farage és a Brexit Párt politikusai által alapított euroszkeptikus Reform UK, amelyet a megkérdezettek 8,5 százaléka támogat.
A toryk 150 parlamenti helyet szereznének, ha a Reform UK nem indulna a választáson – ami csak elméleti felvetés. Ez is katasztrofális vereség lenne, de potenciálisan esélyt adnak Sunaknak, vagy még inkább az utódjának a párt újjáépítésére.
A Sky News megkeresésére egy kormányzati forrás az ilyenkor szokásos mantrát ismételgette. „Sok felmérést és előrejelzést láttunk már. A következő néhány hónap során arra összpontosítunk, hogy megmutassuk a különbséget a választóknak a saját, a gazdaság növekedését, a lehetőségek megteremtését és a szebb jövő építését célzó tervünk, valamint a munkáspártiak tervének hiánya között, ami visszavezetne minket a kiindulóponthoz” – nyilatkozta a neve elhallgatását kérő forrás.
Amennyiben Mianmarban helyreáll a béke és a stabilitás, lehetőség nyílhat választások megrendezésére, ha nem is országos szinten – jelentette ki Min Aung Hlaing tábornok, a katonai junta vezetője.
„Ha az állam békés és stabil, a lehetőségekhez mérten választásokat fogunk tartani a fontosabb helyeken […], még akkor is, ha a törvény értelmében nem országos szinten tesszük” – mondta a tábornok a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek adott interjúban, amelyet a Reuters idézett hétfőn.
A 2021-es puccs óta hatalmon lévő hadsereg továbbra is azt tervezi, hogy helyreállítja az országban a demokratikus kormányzatot – jelentette ki Min Aung Hlaing, utalva arra, hogy a délkelet-ázsiai államban több fronton harcok folynak kormányellenes felkelőkkel.
A junta félévente meghosszabbítja az ellene Mianmar északi és keleti területein harcoló, általa terroristáknak minősített fegyveres milíciák miatt bevezetett rendkívüli állapotot. A hadsereg nehéztüzérséget és vadászrepülőgépeket is bevetett, hogy felszámolja az „árnyékkormánnyal” szövetséges etnikai kisebbségi felkelőket. Az ENSZ adatai szerint ez idáig több mint 2,3 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat a harcok miatt.
A junta bírálói és nyugati hatalmak szerint egy mianmari választás a jelenlegi helyzetben puszta színjáték lenne, hiszen a puccs óta több mint 40 pártot oszlattak fel, és a korlátozó előírások megnehezítik új pártok megalakulását és a hadsereggel szövetségese szervezetek ellen intézett kihívást.
Lehetetlen választások tartása Ukrajnában a hadiállapot idején, mindenekelőtt a katonák és külföldön tartózkodó ukránok voksoláson való részvételének akadályoztatása miatt – jelentette ki csütörtökön Olena Suljak, a Nép Szolgája párt vezetője az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Amint Suljak kifejtette, egymillió katonáról van szó, akik jelenleg nem képviselik a politikai pártokat. A mozgósítás során számukra kötelező követelmény volt a párttagság felfüggesztése. A háború befejeztével megújíthatják tagságukat, de a katonák is választhatók.
A pártvezető elmondása szerint a választások lebonyolításának nehézsége a választójog érvényesülésében rejlik. „Itt védik az országot, itt vannak a lövészárkokban, különféle lövedékek repkednek felettük, és ráadásul döntéseket kell hozniuk (hogyan szavazzanak – a szerk.). Nos, és ami a legfontosabb, hogyan választják meg ezeket a katonákat ? És megértjük, hogy ezek az emberek méltók arra, hogy helyi szinten és parlamenti szinten is megválasszák őket. Hogyan vehetnénk el tőlük egy ilyen jogot, mert háború folyik? – tette fel a kérdést a pártpolitikus.
Jelenleg a lakosság mintegy 20%-a van külföldön. A kérdés az, hogyan kell ott a választásokat megszervezni. Az egyik lehetőség a konzuli hálózat bővítése, hiszen a jelenlegi hálózat nem tud majd több százezer embert fogadni, akik például éppen Lengyelországban vagy Németországban tartózkodnak.
Egy másik lehetőség a postai szavazás. Ezt a módszert már más országok is alkalmazták. „Most ugyanazt a lehetőséget fontolgatjuk, hogy készen álljunk. A háború véget ér, ott lesz a győzelmünk, elkezdődnek az első háború utáni választások. De nincs garancia arra, hogy a külföldre távozott lakosság 100%-a nagyon gyorsan vissza fog térni” – mutatott rá Suljak.
További probléma a nem frissített választói névjegyzék. A külfölre menekültek mellett 6,5 millió belső menekült is van Ukrajnában. „Hol vannak ők most, hol szavaznak?” – jegyezte meg a népszolga vezető.
Több száz, korábban szavazóhelyiségként használt óvoda és iskola elpusztult el. A választások során fontos tisztában lenni azzal, hogy pontosan hol lehet a voksolást megszervezni. „A jelenleg ágyúzás alatt álló területeink kérdése, amelyek nagyon közel vannak Oroszország határához, és amelyek megszállás alatt voltak, szintén nem vezetnek sehova. Mikor lesznek ott választások? Mi alapján, ki fogja meghatározni ezeket a kritériumokat?” – emlékeztetett Olena Suljak, hozzátéve, hogy a kérdések megvitatása folyamatban van.
