Petr Pavel nyugalmazott tábornok nyerte a cseh államfőválasztást – derül ki a statisztikai hivatal által közzétett, a szavazókörzetek 98 százalékában leadott és összeszámlált szavazatok alapján.
Petr Pavel megkapta a voksok mintegy 58 százalékát, míg Andrej Babis volt kormányfő 42 százalékot kapott. A választási részvétel meghaladta a 70 százalékot, ami új rekordot jelent.
Petr Fiala cseh miniszterelnök sajtóértekezleten nyilvánosan gratulált Pavelnek a sikerhez.
Ez a választás az értékekről szólt, az igazság, a méltóság, a tisztelet és az alázatosság győzött – jelentette ki Petr Pavel első sajtótájékoztatóján a prágai Karlínban. „Kész vagyok szolgálni ezeket az értékeket annak érdekében, hogy visszatérjenek a Hradzsinba és egész cseh társadalomba” – tudatta Petr Pavel.
A Cseh Köztársaság védelmi minisztériuma cáfolta azokat az információkat, amelyek szerint kész lenne azoknak a Leopard 2 harckocsiknak az Ukrajnába történő szállítására, amelyeket Németországtól kapott a Kijevnek átadott szovjet típusú T-72-es tankokért cserébe tájékoztatott szombaton az Ukrajinszka Pravda hírportál a cseh védelmi minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a külföldi média arról számolt be, hogy Csehország és Szlovákia állítólag kész lemondani a Leopard 2 harckocsikról Ukrajna javára. Ez az információ nem igaz. Senki nem kérte vagy javasolta Csehországtól olyan tankok szállítására, amelyeket a korábbi megállapodás szerint Németországtól kapott kompenzációként az Ukrajnának nyújtott támogatásért cserébe.”
A cseh védelmi minisztérium közölte, hogy semmi hasonlóról nem esett szó a Védelmi Kapcsolattartó Csoport ülésén a németországi Ramstein amerikai támaszponton, ahol öttucatnyi ország képviselői tárgyaltak Ukrajna további katonai támogatásáról. „Az a feltételezés, hogy a Cseh Köztársaság amerikai Abrams tankokat kap majd a Leopard tankok helyett, légből kapottak” – áll a közleményben.
Milos Zeman azt szeretné, ha Csehország továbbra is folytatná a segítségnyújtást az orosz agresszió sújtotta Ukrajnának. A Radiozurnál közszolgálati hírrádióban vasárnap este közvetített interjúban a cseh államfő úgy vélte: a biztonsági érdekeket ebben az esetben a gazdasági érdekek elé kell helyezni.
A cseh államfő úgy vélte: vannak helyzetek, amikor a gazdasági érdekeknek a biztonsági érdekek mögé kell szorulniuk.
„Pontosan ilyen az ukrajnai helyzet. Nemcsak Ukrajna van veszélyben, hanem a Cseh Köztársaság biztonsága is veszélyben van. Éppen ilyen megfontolásból az első pillanattól kezdve támogatom a segítségnyújtást Ukrajnának” – jelentette ki Milos Zeman. „Ezt nem lenne szabad korlátozni, ezt folytatni kell” – szögezte le.
Vlagyimir Putyin orosz elnökről, akivel korábban személyesen is nagyon jó viszonyt ápolt, Zeman azt mondta: olyan politikusnak gondolta, aki Oroszország érdekében cselekszik. „Az Ukrajna elleni agresszió ellentétes az Oroszországi Föderáció érdekeivel. Ha ezt Vlagyimir Putyin nem tudatosítaná, annál rosszabb számára” – fejtette ki a cseh köztársasági elnök a rádióinterjúban.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Had a phone call with @SecDef Lloyd J. Austin III Grateful for another package of security assistance, especially for the new capabilities to defend our skies from russia's brutal attacks. 🇺🇦 PATRIOTic soldiers will master these systems quickly.They proved their skills many times pic.twitter.com/fB9zo32q3q
Emellett cseh katonák is mehetnek más uniós országba katonákat kiképezni. Az indítványt várhatóan a felsőház is támogatni fogja.
Egyetértett kedden este ukrán katonák csehországi kiképzésével a cseh parlament alsóháza, amely jóváhagyta a cseh katonák kiküldését is más európai uniós tagállamokba ukránok kiképzése céljából – jelentette a ČTK hírügynökség. A kormány javaslatát, amelyet egyedül az ellenzéki Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) ellenzett, még a felsőháznak is el kell fogadnia, valamint az államfőnek alá kell írnia. A szenátus várhatóan csütörtökön szavaz a javaslatról, s miután ott a kormányoldalnak jelentős többsége van, a szavazás már csak formalitásnak tekinthető. Miloš Zeman államfő korábban szintén úgy nyilatkozott, hogy egyetért a csehek bekapcsolódásával ukrán katonák kiképzésébe.
A prágai védelmi tárca közlése szerint az ukránok kiképzésére a kelet-csehországi Libavá nevű katonai körzetben kerül sor a jövő év folyamán. A négy, egy-egy hónapra tervezett kiképzési cikluson cseh források szerint ukrán harckocsizó egységek és speciális egységek katonáit fogják kiképezni. A hozzáférhető információk szerint a kiképzéseken összesen mintegy 800 ukrán katona vesz részt. A kiképzés költségeit 975 millió koronára (mintegy 16 milliárd forintra) tervezte a cseh kormány. A pénzt az Európai Unió megtéríti.
Jana Černochová védelmi miniszter kijelentette: a kiképzés a cseh hadsereg számára is hasznos, mert megismerkedhet az ukránoknak a mostani háborúban szerzett tapasztalataival.
A cseh hadsereg ugyanakkor 55 szakértőt küld más országokba – elsősorban Németországba és Lengyelországba –, ahol részt vesznek ukrán katonák ottani kiképzésében.
21 jelentkezőből, kilenc jelölt indulhat a januári cseh államfőválasztáson – közölte pénteken a cseh belügyminisztérium.
A hivatalos jelöltté nyilvánítást november elején 21 induló kérte, de miután a belügyminisztérium átvizsgálta az általuk leadott támogatási listákat – amelyeken legalább 50 ezer állampolgár, 10 szenátor vagy 20 képviselő aláírásának kellett volna lenni – tizenkét aspiránsnál hiányosságokat talált, s nem fogadta el jelöltségüket. A kiesettek egyike sem tartozott a januári választás esélyesei közé, támogatottságuk a közvélemény-kutatások szerint alacsony.
Az érintettek még fellebbezhetnek a Legfelsőbb Bíróságnál, amelynek legkésőbb december 16-ig kell döntenie. Az elnökjelöltek listája azt követően válik véglegessé.
Az előző elnökválasztáson, 2018-ban, eredetileg 20 jelölt indult volna, de csak kilencen teljesítették a feltételeket. Az elnöki tisztséget akkor második alkalommal Milos Zeman szerezte meg. A hatályos szabályok szerint harmadik mandátumra már nincs lehetőség.
A legutóbbi, novemberi felmérések szerint a jelöltek közül háromnak van kiemelkedően magas támogatottsága és a legnagyobb esélye a sikerre: Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke, Petr Pavel tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke és Danuse Nerudová, a brünni Mendel Egyetem volt rektora. A többi jelölt – szenátorok, vállalkozók, szakszervezeti vezető – támogatottsága jóval alacsonyabb.
Petr Pavelt az első körben 24,4 százalék, Andrej Babist 21,6 százalék, Danuse Nerudovát pedig 14,9 százalék támogatná. A második fordulóban a felmérések szerint Petr Pavel és Danuse Nerudová is legyőzné Andrej Babist. Pavelt a második körben a megkérdezettek 59 százaléka, Nerudovát pedig 52 százaléka választaná.
A győzelemhez a január 13-ra és 14-re kiírt első fordulóban a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kellene megszereznie egy jelöltnek, míg a január 27-én és 28-án lebonyolítandó második fordulóba jutó két jelölt között már az egyszerű többség dönt.
A kampánycélokra fordítható összeg a törvény szerint 50 millió korona, 40 milliót az első forduló előtt, tízet pedig a második forduló előtt lehet elkölteni. Az összes hivatalos jelölt lehetőséget kap programjának bemutatására a közszolgálati Cseh Televízióban és a Cseh Rádióban.
Milos Zeman mandátuma március 7-én jár le, ezt követően kerül sor az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnök beiktatására.
Csehországban tíz éve közvetlenül a lakosság választja meg az államfőt, korábban ez a parlament két kamarájának együttes ülésén történt. Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaság első két elnökét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament, míg a harmadikat, Milos Zemant már a lakosság választotta meg.
Csehország az európai uniós szankciós lista mellett készít egy saját listát is, amelyen a Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét segítő személyek fognak szerepelni – jelentette ki Jan Lipavsky cseh külügyminiszter vasárnap a közszolgálati hírtelevízión elhangzott nyilatkozatában.
Lipavsky szerint a cseh szankciós törvényt a képviselőház már elfogadta, most a parlamenti felsőházban van, s várhatóan 2023 január elsején lépne életbe. A cseh szankciós listán az első szakaszban néhány tucat, elsősorban orosz és fehérorosz ember szerepelne. A miniszter szerint a csehek szigorábbak lesznek, mint az Európai Unió. “A cseh külpolitika számára ez fontos eszköz lesz, amellyel konkrét eseteket tudunk majd megoldani” – tette hozzá a miniszter, de részletekbe nem bocsátkozott. “Az uniós szankciók bizonyos esetekben csak beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást jelentenek. Mi azt tervezzük, hogy az uniós szakciókat meghaladó módon fogunk fellépni a listára került személyekkel szemben” – mondta a televíziónak David Kopecky, a cseh külügyminisztérium Ukrajna-ügyekkel megbízott rendkívüli biztosa. A cseh szankciós listára nem csak az Ukrajna elleni orosz agressziót támogató személyeket veszik fel. “Fontos dolog természetesen Csehország külpolitikai és biztonsági érdeke. Bizonyos személyek esetében, akiket felvenni tervezünk a listáta, már a múltból vannak bizonyos jelzéseink. Konkrétumokat azonban nyilvánvalóan nem mondhatok” – magyarázta David Kopecky. A közszolgálati televízió értesülései szerint a cseh szankciós listára olyan orosz személyek nevei kerülhetnének fel, akik komoly beruházásokat hajtottak végre Csehországban és nevük nem szerepel az európai szankciós listán. “Aránylag nehéz lesz az orosz befolyást korlátozni, mert különféle közvetítő cégeken keresztül érvényesül” – mutatott rá Jirí Sedivy nyugalmazott tábornok, a cseh hadsereg volt vezérkari főnöke. Jan Lipavsky szerint a szankciós listára felkerülő személyek vagy cégek ez ellen bírósági úton kérhetnek jogorvoslatot.
A cseh kormány a következő egy évben akár 4000 ukrán katonát is kiképezhet – közölte Jana Cernochová cseh védelmi miniszter.
A kiképzésre öt négyhetes ciklusban kerülne sor, amelyeken egyenként legfeljebb 800 katona vesz részt, és 975 millió cseh koronába kerülne – közölte a szaktárca.
A kiképzési program idén kezdődne az első csoporttal, és végül az Európai Unió tervezett ukrajnai kiképzési programja keretében valósulna meg.
Kijev érdeklődést mutatott elsősorban gépesített zászlóaljak, valamint egészségügyi, műszaki és vegyészcsapatok kiképzése iránt, tette hozzá a tárcavezető – számolt be az Index az al-Dzsazíra-ra hivatkozva.
Huszonegyen szeretnének indulni a januári cseh államfőválasztáson, a hivatalos jelölési határidő kedden délután négykor zárult le.
A prágai belügyminisztérium közlése szerint a jelöltek hivatalos bejegyzéséhez szükséges támogatást – legalább 50 ezer állampolgár vagy 10 szenátor vagy 20 képviselő aláírását – 21-en adták le – közölte Klára Dlubalová, a belügyminisztérium szóvivője.
Az előző elnökválasztáson, 2018-ban szintén 21 jelölt indult. Az elnöki tisztséget akkor Milos Zeman szerezte meg, immár második alkalommal. A hatályos szabályok szerint harmadik mandátumra már nincs lehetőség.
Bár a tárca által bejegyzett jelöltek nevét formálisan nem hozták nyilvánosságra, a nevek a sajtóban ismertek. A jelöltek között van egyebek között Andrej Babis volt kormányfő, az ellenzéki ANO mozgalom elnöke, Petr Pavel tábornok, a NATO Katonai Bizottságának volt elnöke, valamint Danuse Nerudová, a brünni Mendel Egyetem volt rektora.
A legutóbbi felmérések szerint ennek a három személyiségnek van kiemelkedően magas támogatottsága és a legnagyobb esélye a sikerre. Petr Pavelt az első körben 22,5 százalék, Andrej Babist 20 százalék, Danuse Nerudovát pedig 15 százalék támogatja, a második fordulóban a felmérések szerint Petr Pavel és Danuse Nerudová is legyőzné Andrej Babist. Pavelt a második körben a megkérdezettek 59 százaléka, Nerudovát pedig 52 százaléka választaná.
A kampány legfőbb szakasza csak november végén, a jelölések hivatalossá válása után kezdődik el.
A győzelemhez a január 13-ára és 14-ére kiírt első körben a leadott szavazatok több mint 50 százalékát kellene megszereznie egy jelöltnek, míg a január 27-én és 28-án lebonyolítandó második körbe jutott két jelölt között már az egyszerű többség dönt.
A belügyminisztérium most ellenőrzi a leadott aláírásokat, s amelyiket rendben találja, azt november 25-én hivatalos jelöltként regisztrálja, majd a neveket nyilvánosságra hozza.
A kampánycélokra fordítható összeg a törvény szerint 50 millió korona (660 milllió forint), 40 milliót az első kör előtt, tízet a második kör előtt lehet elkölteni.
Milos Zeman mandátuma március 7-én jár le, ezt követően iktatják be az újonnan megválasztott cseh köztársasági elnököt.
Csehországban tíz éve közvetlenül a nép választja meg az államfőt, korábban ez a parlament két kamarájának közös ülésén történt. Az 1993-ban megalakult Csehország első két elnökét, Václav Havelt és Václav Klaust a parlament, míg a harmadikat, Milos Zemant már a lakosok választották meg.