Egyre nagyobb ellentétet szül Németország és Franciaország között a hadiipar

Németországnak és Franciaországnak merőben eltérő elképzelései vannak a hadiiparról és az Európai Unió védelmi stratégiájáról. Párizs és Berlin igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus kicsússzon az irányításuk alól, de a vitás kérdések nem fognak hamar lezárulni.

A francia–német együttműködés az Európai Unió motorjának számít, de a hadiipar és a fegyveres erők terén több pontban is eltér a két ország álláspontja, ami az orosz–ukrán háború kirobbanása után lett egyre nyilvánvalóbb. Párizs régóta hirdeti az általa stratégiai autonómiának nevezett politikát: Európa a saját hadiiparával fegyverezze fel a hadseregeket, és önállóan lépjen fel a világpolitikában.

Ezzel szemben Berlin inkább az Egyesült Államokkal való biztonsági kapcsolatok fenntartására törekszik, és előszeretettel importál amerikai fegyvereket. A stratégiai elképzelésekkel kapcsolatos nézeteltéréseken túl a két fél több kérdésben is vitában áll: az Ukrajnának nyújtott katonai támogatástól kezdve a légvédelmen és a közös fejlesztésű harckocsikon át a fegyverexportig – írja a Politico.

A németeknek nem olyan fontos a közös tank

Franciaország és Németország két kulcsfontosságú projekten dolgozik együtt: egy következő generációs vadászrepülőgépen (FCAS) és egy tankon (MGCS), azonban az utóbbi terén Berlin kevésbé lelkes. Ugyan az orosz–ukrán háború menetét nem változtatta meg, de a német Leopard 2 Ukrajnában is bizonyított, ezért a harckocsikra a háború kirobbanása óta egyre több külföldi megrendelés érkezik, így az MGCS már nem prioritás a német iparnak.

Franciaország viszont már nem gyárt Leclerc tankokat, ezért pótlásra lesz szüksége. A tervek szerint a Leclerceket a 2040-es években nyugdíjazzák, így Párizsnak egyre sürgetőbb a közös projekt. Németországnak ezzel szemben nem kell sietnie. Ugyan a német és a francia hadsereg megegyezett az MGCS kapcsán, de az ipari oldalon még mindig nem rendeződött a munkamegosztás.

Eltérő elképzelés a légvédelem és az export terén

Franciaország azt szeretné, ha az EU tagállamai európai országoktól szereznének be légvédelmi rendszereket, ezzel szemben Németország már vásárolt készleten kívüli amerikai katonai felszereléseket. Ez a nézeteltérés most a kontinens légvédelmének megerősítésében csapódik le. Németország vezeti a még 2022 őszén elindult Európai Égi Pajzs kezdeményezést.

A projekt német, amerikai és izraeli légvédelmi fegyverek (IRIS-T SLM, Patriot, Arrow 3) közös beszerzését foglalja magában. Emmanuel Macron francia elnök nyilvánosan bírálta az Európai Égi Pajzsot, amelyhez időközben 19 ország csatlakozott. Párizs tavaly elindított egy másik kezdeményezést, amelynek célja, hogy közösen vásároljanak francia gyártmányú Mistral légvédelmi rakétákat.

Ehhez Belgium, Ciprus, Magyarország és Észtország csatlakozott.

A két ország a fegyverexport terén is vitában áll egymással: Berlin uniós szinten harmonizált szabályokat szeretne, míg Párizs vonakodik attól, hogy más országok, különösen Németország beleszólhasson abba, hogy kinek ad el fegyvereket. Ennek egyik példája Szaúd-Arábia: világszerte botrányt okozott 2018 őszén a szaúdi disszidens újságíró, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása és feldarabolása a közel-keleti ország isztambuli konzulátusán.

Németország az ügy és az emberi jogi aggályok miatt idén januárig nem volt hajlandó Eurofighter vadászgépeket és rakétákat eladni Rijádnak. Franciaország viszont 2018 és 2022 között Szaúd-Arábia második legnagyobb hadiipari beszállítójának számított. Párizsban attól tartanak, hogy Berlin vonakodása miatt a közös vadászgépekből sem tudnak exportálni a jövőben, ami nagy érvágás lenne a francia költségvetésnek.

Ukrajnára is kiterjed a vita

A Kiel Intézet számításai szerint Párizs a Berlin által ígért 17,1 milliárd eurós támogatásnak csak 3 százalékát ajánlotta fel Ukrajnának. Franciaország nem teszi közzé a saját számait, miközben ragaszkodik ahhoz, hogy a Kieli Intézet alábecsüli a francia támogatást. Mindez értetlenséget szült a német politikusok körében. A felek abban sem értenek egyet, hogy pontosan milyen fegyvereket szállítsanak keleti szomszédunknak.

Olaf Scholz német kancellár továbbra sem hajlandó Taurus cirkálórakétákat küldeni Kijevnek. Franciaország viszont a britekkel közösen fejlesztett SCALP (angol neve Strom Shadow) rakétákat szállított Ukrajnának. Párizs szerint ezzel olyan fegyvert adott keleti szomszédunknak, amely a háború menetét is kedvezőbben befolyásolta Kijev szempontjából, amivel azonban Berlin nem ért egyet.

Franciaország és Németország igyekszik elkerülni, hogy a konfliktus kicsússzon az irányításuk alól, ezt az erőfeszítést segíti a Lengyelországgal kötött, Weimari Háromszögnek nevezett hármas szövetség felélesztése. Ám a vitás kérdések nem fognak hamar lezárulni. A francia oldalon a törvényhozók még azon is elgondolkodtak, hogy Párizsnak inkább máshol kellene keresnie a védelmi együttműködést.

(vg.hu)