A katonai felszerelések Ukrajnának történő átadása lehetetlen Lengyelország közvetlen részvétele nélkül – jelentette ki csütörtökön Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter, számolt be az rbc.ua hírportál a PAP lengyel hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Kosiniak-Kamyszelmondta: „Országunk négy NATO-ország közé tartozik – Lengyelország mellett ezek Németország, Svédország és Hollandia –, amelyek Ankarában olyan ország státuszát kapták, ahová a Patriot rakéták gyártásával és karbantartásával kapcsolatos technológiák átadhatók.” Mint megjegyezte, Lengyelország az Egyesült Államok által erre a termelésre és szolgáltatásra kijelölt országok közé tartozik, így Varsó együtt fog működni Kijevvel ebben a kérdésben.
Amikor a lengyel védelmi minisztert arról kérdezték, hogy mikor kezdődhet meg a rakétagyártás Ukrajnában, azt mondta, hogy ez több hetet vesz igénybe. „Ez nem könnyű, tekintve, hogy csak az Egyesült Államok gyárt Patriot rakétákat olyan mennyiségben, hogy még az Egyesült Államok sem tud védelmet nyújtani nekik, ezért ezt nagyon gyorsan meg kell tenni. Eltökéltek vagyunk. Lengyelország készen áll a művelet és a további műveletek azonnali megkezdésére” – hangsúlyozta Wladyslaw Kosiniak-Kamysz.
A felek megállapodtak abban, hogy megpróbálnak előrelépést elérni a béketárgyalások megvalósításában, és az eredmények alapján visszatérnek a megbeszélésekhez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök kezdeményezésébe, amely az Oroszország és Ukrajna közötti háború békés rendezését célozza – közölte Dmitro Litvin, Zelenszkij kommunikációs tanácsadója a Reuters hírügynökséggel.
Megjegyzendő, hogy a vezetők az évian-i G7-csúcstalálkozó alkalmából találkoztak, és megvitatták a diplomáciai erőfeszítések újraindítását, és Lula ott javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaival való kapcsolatfelvételt.
„Megállapodtak abban, hogy különösen az ilyen ötletek és kapcsolatok alapján megpróbálnak valamit elérni, majd megvitatják az eredményeket” – mondta Lytvyn.
A felek megállapodtak abban, hogy megpróbálnak továbblépni ezekkel az elképzelésekkel, és az eredmények alapján visszatérnek a megbeszélésekhez. A korábbi, az Egyesült Államok által támogatott közvetítési erőfeszítések holtpontra jutottak Moszkva további területi engedményekre vonatkozó követelései miatt, amelyeket Kijev nem tesz meg.
Zelenszkij felszólította Donald Trump amerikai elnököt, hogy folytassa a közvetítést, és szervezzen találkozót Vlagyimir Putyinnal, amit a Kreml eddig kizárt.
Lula megjegyezte, hogy Kijev korábban nem mutatott érdeklődést a kezdeményezései iránt, de most beleegyezett – már beszélt az ENSZ Biztonsági Tanácsának „öt” tagjának összes vezetőjével, és új tárgyalásokat kíván folytatni.
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Gerhard Schröder egykori német kancellárt hozta szóba Vlagyimir Putyin orosz elnök, mint lehetséges európai közvetítőt az ukrajnai háború lezárásában.
António Costa, az Európai Tanács elnöke a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy lát „lehetőséget” arra, hogy az Európai Unió tárgyalást folytasson Oroszországgal. A szombati moszkvai győzelmi napi megemlékezés után tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján az orosz államfő kijelentette: ha sor kerülne ilyen tárgyalásokra, akkor „az összes európai politikus közül ő Schröderrel tárgyalna a legszívesebben”.
Putyin arra is utalt, hogy úgy gondolja, az ukrajnai háború a vége felé közeledik.
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajnának és Oroszországnak kell megtalálnia a békés megoldást a régóta húzódó konfliktusra. „De ha valaki szeretne segíteni, mi hálásak lennénk” – tette hozzá. Putyin azt is világossá tette, hogy kész közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalni. Hozzátette ugyanakkor: ha valaki találkozni akar vele, el kell mennie Moszkvába, egy harmadik helyszínen tartandó találkozót hosszú távú békemegállapodásnak kellene megelőznie.
Zelenszkij korábban kizárta, hogy Moszkvába utazzon. A dpa német hírügynökség érdeklődésére Schröder hivatala azt közölte, a volt kancellár nem kívánja kommentálni az ügyet. Gerhard Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja, és hivatali ideje alatt baráti kapcsolatot alakított ki Vlagyimir Putyinnal. Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti választás után orosz cégekben töltött be tisztségeket, és a Kremlhez fűződő viszonya miatt bírálták a pártján, a Német Szociáldemokrata Párton belül is.
Egy névtelenséget kérő német tisztségviselő vasárnap úgy nyilatkozott, nem hihető Putyin ajánlata, mert Oroszország semmit nem módosított az eddigi feltételein. Ráadásul Putyin korábban már egy sor álajánlattal előállt, hogy megossza a nyugati szövetségeseket. A forrás szerint ahhoz, hogy hitelesnek tartsák Putyin javaslatát, Moszkvának először is meg kellene hosszabbítania a háromnapos tűzszünetet.
Kijev arra számít, hogy Lengyelország segít a magyar–ukrán kapcsolatok újraindításában – jelentette ki Donald Tusk lengyel kormányfő hétfői sajtóértekezletén, miután tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Jerevánban.
Donald Tusk az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján vesz részt az örmény fővárosban. Sajtóértekezletén közölte: Zelenszkijjel egyebek mellett a nemzetközi ukrajnai újjáépítési konferencia előkészületeit vitatták meg, amelyet júniusban az észak-lengyelországi Gdanskban tartanak.
Ukrajnának nagyon fontos, hogy a lengyel kormány gondoskodjon Magyar Péter leendő magyar miniszterelnökről, és segítsen a Kijev és Budapest közötti együttműködés megkönnyítésében –fogalmazott Tusk.
Kifejtette, hogy a gondoskodás ezúttal azt jelenti, hogy Varsó „segítse elő a (magyar–ukrán) együttműködést, hiszen az Ukrajna és Magyarország közötti kapcsolatok nagyon feszültek voltak”.
Hozzátette, hogy Lengyelországnak is fontos, hogy a leendő magyar miniszterelnök „lépéseket tegyen a Budapest és Kijev közötti teljes bizalom helyreállítása érdekében”, hiszen az „mindenkinek jól jön Európában”. Az MTI beszámolója szerint aláhúzta: az ukránok ez ügyben egyértelműen számítanak a lengyel és a magyar kormányfő kapcsolatának szerepére. „Azt hiszem, nem fognak csalódni” – jegyezte meg Tusk.
Megerősítette: az új magyar miniszterelnököt „rövidesen” fogadja Lengyelországban, és „már most is várja ezt a látogatást”, amelynek napirendjén a magyar–ukrán kapcsolatok is szerepelnek majd.
I met with the Prime Minister of Slovakia, @RobertFicoSVK, in Yerevan. Ukraine is open to constructive dialogue with Slovakia and is interested in developing strong relations.
We discussed cooperation across various areas and holding a government meeting in the format of an… pic.twitter.com/ZaWAiDKZm5
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 4, 2026
Oroszországnak szándékában áll segíteni Iránnak a közel-keleti béke előmozdítása érdekében – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor fogadta Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert hétfőn Szentpéterváron.
„A magunk részéről mindent meg fogunk tenni, ami az önök érdekeit, a régió összes népének érdekeit szolgálja, annak érdekében, hogy ez a béke a lehető leggyorsabban megvalósuljon” – hangoztatta az orosz vezető.
Putyin elmondta, hogy üzenetet kapott Modzstaba Hameneitől, Irán legfőbb vezetőjétől, akinek egészséget és jólétet kívánt – adta hírül az MTI.
„Nagyon reméljük, hogy erre a bátorságra és a függetlenség iránti törekvésre támaszkodva az iráni nép az új vezető irányítása alatt átmegy ezen a nehéz próbatételekkel teli időszakon – és beköszönt a béke” – tette hozzá.
Aragcsi megköszönte Moszkvának Teherán támogatását. Méltatta a két ország közötti kapcsolatokat, és kifejezte meggyőződését, hogy ezek tovább fognak erősödni. Kijelentette, hogy Irán folytatni fogja a harcot az Egyesült Államok ellen.
„Az egész világ számára bebizonyosodott, hogy az iráni nép ellenállásával, bátorságával képes volt ellenállni az amerikai támadásoknak, az amerikai agressziónak, és képes lesz kibírni és kiállni ezt az időszakot” – hangoztatta.
A tárgyalások megkezdése előtt az iráni miniszter kijelentette, hogy meg akarja beszélni Oroszországgal az erőfeszítések összehangolását a közel-keleti konfliktus lezárása érdekében.
A spanyol kormány kifejezte készségét arra, hogy „jó szolgálatokat tegyen” a venezuelai válság békés és tárgyalásos megoldása érdekében, amely az amerikai Caracas elleni légicsapás után eszkalálódott, számolt be az EFE, írta a Jevropejszka Pravda.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök „deeszkalációra” szólított fel, és hangsúlyozta a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának alapelveinek tiszteletben tartásának szükségességét.
A Külügyminisztérium közleményében a végrehajtó hatalom szintén „deeszkalációra és önmérsékletre” szólított fel, és mindenkit arra sürgetett, hogy mindig a nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveinek tiszteletben tartásával cselekedjen.
Eközben José Manuel Álvarez külügyminiszter az Európai Unió és a régió országai partnereivel együttműködve figyelemmel kíséri a helyzetet, folyamatos kapcsolatban áll a caracasi spanyol nagykövetséggel, a konzulátussal és a konzuli sürgősségi szolgálattal, és szorosan figyelemmel kíséri az országban élő spanyol közösséget.
Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn pekingi tárgyalásain arra kérte Kínát, hogy befolyását felhasználva járuljon hozzá az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez – közölte a kínai külügyminisztérium.
Wadephul hétfőn Pekingben találkozott Vang Ji kínai kollégájával, akinek abbéli reményét fejezte ki, hogy „Kína befolyását felhasználva hozzájárul az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez” – idézte a német minisztert a kínai külügyi tárca.
Vang Ji elmondta, hogy „minden félnek ki kell használnia a jelenlegi lendületet az ukrán válság politikai rendezésének előmozdítására”, és szerinte a békéhez „kiegyensúlyozott, igazságos és tartós” megállapodásra van szükség, amely csak tárgyalások és közvetlen párbeszéd útján érhető el, és Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a helyzet enyhítését szolgálja – fogalmazott.
A kínai miniszter hozzátette, hogy „a mai világot egymást átszövő változások és növekvő bizonytalanság jellemzi”, és úgy véli, hogy Berlin és Peking együttműködése hozzájárulhat a globális kihívások közös kezeléséhez.
A megbeszélésen szóba kerültek a kínai-német kapcsolatokban jelentkező feszültségek is, melynek okán Vang azt kérte Berlintől, hogy „objektívebben és racionálisabban” közelítse meg Kínát, valamint ösztönözze az Európai Uniót a pragmatikusabb Kína-politikára – mondta.
A kínai közlemény szerint Wadephul úgy nyilatkozott, hogy Németországnak és Kínának „megbízható és kiszámítható partnerekké kell válnia”, és megerősítette, hogy a Kínában működő német vállalatok bíznak az országban, és készek továbbra is hosszú távra tervezni ott.
Wadephul hétfőn megbeszélést folytatott Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel is, akinek a jelenlegi kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban fenntartható megoldások kidolgozását és a gazdasági kapcsolatok további erősítését javasolta.
A német külügyminiszter pekingi látogatására hat héttel később került sor, miután azt korábban elhalasztották a Tajvan körüli feszültségek miatt. Az elmúlt időszakban a két ország viszonyát gazdasági és diplomáciai súrlódások is terhelik, különösen a kínai exportkorlátozások, köztük a ritkaföldfémekre vonatkozó szabályok miatt, amelyek aggodalmat váltottak ki az európai iparban az ellátási láncok biztonsága miatt.
Törökország jelezte, hogy készen áll újra közvetítő szerepet vállalni Ukrajna és Oroszország között – közölte Hakan Fidan, Törökország külügyminisztere a Yeni Şafak beszámolója szerint.
Fidan elmondta, hogy Ankara kész befogadni a két ország delegációi közötti negyedik tárgyalási fordulót, valamint egy esetleges vezetői csúcstalálkozót Isztambulban.
A három korábbi tárgyalási forduló Isztambulban kézzelfogható eredményeket hozott – például foglyok cseréjét és a közvetlen párbeszéd helyreállítását a felek között. Őszintén hisszük, hogy a diplomácia marad az egyetlen út az ukrajnai válság békés rendezéséhez
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Fidan hozzátette, hogy Törökország továbbra is támogatni fogja a béke elérését célzó diplomáciai erőfeszítéseket, és kész helyszínt biztosítani Kijev és Moszkva közvetlen tárgyalásaihoz.
Az Irán és Izrael közötti konfliktus eszkalációjáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin, Oroszország és Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke; Putyin megerősítette, hogy Oroszország kész közvetíteni a szemben álló felek közötti párbeszéd előmozdításában – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az elnökök aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalációja miatt. Hangsúlyozták a harci cselekmények beszüntetésének és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos kérdések rendezésének fontosságát.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerzési Szolgálat (SZVR) igazgatója „kritikusnak” nevezte az Irán és Izrael között kialakult helyzetet – számol be róla az MTI.
Az orosz sajtónak Szentpéterváron nyilatkozva elmondta, hogy az SZVR kapcsolatban áll az iráni és izraeli hírszerző szolgálatokkal.
Marija Zaharova külügyi szóvivő a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a nukleáris fenyegetés a Közel-Keleten nem elméleti, hanem gyakorlati dimenzióval bír az atomerőművek elleni támadások miatt.
„Mindez nem csupán eszkalációhoz vezet, hanem közvetlen fenyegetést jelent a régióra és a világra, mivel a támadások békés nukleáris létesítményeket érintenek” – hangsúlyozta.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Donald Trump amerikai elnök hétfő reggel egy rövid nyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem vesz részt az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktusban, de a jövőbeni beavatkozás lehetőségét nem zárta ki. Trump azt is elárulta, hogy kész lenne elfogadni Vlagyimir Putyin közvetítői szerepét is, miután az orosz elnök hosszasan egyeztetett vele a rendezésről.
Hétfőn reggel Donald Trump amerikai elnök röviden nyilatkozott Rachel Scottnak, az ABC News fehér házi tudósítójának az Irán és Izrael közötti feszültségekről, valamint a kapcsolódó diplomáciai fejleményekről.
Amikor az újságíró arról kérdezte, valóban igazak-e azok a hírek, hogy Izrael arra biztatta Trump adminisztrációját, hogy csatlakozzon a Teherán elleni háborúhoz az iráni nukleáris program felszámolása érdekében, az elnök úgy reagált:
„Nem vagyunk benne. Lehetséges, hogy belekeveredünk, de jelenleg nem veszünk részt benne.”
Az újságíró arról is beszámolt, hogy Trump nyitottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítői szerepet vállaljon a térségben kialakult konfliktus rendezésében. Elmondása szerint Putyin már felvette vele a kapcsolatot és hosszú beszélgetést folytattak a témáról.
„Igen, nyitott lennék rá. Készen áll. Felhívott emiatt. Hosszan beszélgettünk róla. Többet beszéltünk erről, mint a saját helyzetéről. Ez egy olyan dolog, amiről úgy gondolom, hogy meg fog oldódni” – fogalmazott az amerikai elnök.
Az elnököt arról is megkérdezték, mi a helyzet az iráni nukleáris tárgyalásokkal, amelyekről nemrég azt lehetett hallani, hogy megszakadtak. Trump szerint nincs hivatalos határidő Irán számára, ugyanakkor hozzátette: „Tárgyalnak. Szeretnének megállapodni. A párbeszéd folytatódik.” A beszélgetés alapján úgy tűnik, Trump a katonai beavatkozás lehetőségét ugyan nem zárja ki, de egyelőre a diplomáciai megoldásban bízik, és ebben akár Putyin szerepvállalását is elfogadhatónak tartja.
Izrael péntek hajnalban összehangolt katonai műveletet indított Irán ellen, amelynek során egyszerre hajtottak végre titkos és nyílt légicsapásokat az iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen.
A támadások célpontjai között voltak föld alatti urándúsító üzemek, légvédelmi rendszerek, rakétabázisok, valamint több magas rangú katonai vezető – köztük az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokai – és nukleáris programban dolgozó tudósok is. Az izraeli légierő F–35-ös vadászgépeket is bevetett, amelyek technológiai fölényük révén pontos és hatékony csapásokat tudtak mérni a célpontokra.
Válaszul Irán ugyanazon napon több hullámban hajtott végre ballisztikus rakéta- és dróntámadásokat izraeli célpontok ellen. A rakéták és drónok egy része elérte az izraeli területet, míg néhány lezuhant, ami miatt véletlenszerű becsapódások történtek iráni városokban is, így károk keletkeztek többek között Teheránban, Tabrizban és az azerbajdzsáni határhoz közeli térségekben.
A támadások következtében Iránban legalább 224 ember vesztette életét, míg Izraelben 13 halálos áldozatról számoltak be. Irán hivatalosan is közölte, hogy a válaszcsapásoknak ez még csak a kezdete, és készen áll „pusztító erejű” további hadműveletekre, amennyiben Izrael folytatja a katonai offenzívát.
