Johann Wadephul német külügyminiszter hétfőn pekingi tárgyalásain arra kérte Kínát, hogy befolyását felhasználva járuljon hozzá az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez – közölte a kínai külügyminisztérium.
Wadephul hétfőn Pekingben találkozott Vang Ji kínai kollégájával, akinek abbéli reményét fejezte ki, hogy „Kína befolyását felhasználva hozzájárul az ukrajnai háború mielőbbi politikai rendezéséhez” – idézte a német minisztert a kínai külügyi tárca.
Vang Ji elmondta, hogy „minden félnek ki kell használnia a jelenlegi lendületet az ukrán válság politikai rendezésének előmozdítására”, és szerinte a békéhez „kiegyensúlyozott, igazságos és tartós” megállapodásra van szükség, amely csak tárgyalások és közvetlen párbeszéd útján érhető el, és Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a helyzet enyhítését szolgálja – fogalmazott.
A kínai miniszter hozzátette, hogy „a mai világot egymást átszövő változások és növekvő bizonytalanság jellemzi”, és úgy véli, hogy Berlin és Peking együttműködése hozzájárulhat a globális kihívások közös kezeléséhez.
A megbeszélésen szóba kerültek a kínai-német kapcsolatokban jelentkező feszültségek is, melynek okán Vang azt kérte Berlintől, hogy „objektívebben és racionálisabban” közelítse meg Kínát, valamint ösztönözze az Európai Uniót a pragmatikusabb Kína-politikára – mondta.
A kínai közlemény szerint Wadephul úgy nyilatkozott, hogy Németországnak és Kínának „megbízható és kiszámítható partnerekké kell válnia”, és megerősítette, hogy a Kínában működő német vállalatok bíznak az országban, és készek továbbra is hosszú távra tervezni ott.
Wadephul hétfőn megbeszélést folytatott Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel is, akinek a jelenlegi kereskedelmi feszültségekkel kapcsolatban fenntartható megoldások kidolgozását és a gazdasági kapcsolatok további erősítését javasolta.
A német külügyminiszter pekingi látogatására hat héttel később került sor, miután azt korábban elhalasztották a Tajvan körüli feszültségek miatt. Az elmúlt időszakban a két ország viszonyát gazdasági és diplomáciai súrlódások is terhelik, különösen a kínai exportkorlátozások, köztük a ritkaföldfémekre vonatkozó szabályok miatt, amelyek aggodalmat váltottak ki az európai iparban az ellátási láncok biztonsága miatt.
Törökország jelezte, hogy készen áll újra közvetítő szerepet vállalni Ukrajna és Oroszország között – közölte Hakan Fidan, Törökország külügyminisztere a Yeni Şafak beszámolója szerint.
Fidan elmondta, hogy Ankara kész befogadni a két ország delegációi közötti negyedik tárgyalási fordulót, valamint egy esetleges vezetői csúcstalálkozót Isztambulban.
A három korábbi tárgyalási forduló Isztambulban kézzelfogható eredményeket hozott – például foglyok cseréjét és a közvetlen párbeszéd helyreállítását a felek között. Őszintén hisszük, hogy a diplomácia marad az egyetlen út az ukrajnai válság békés rendezéséhez
– hangsúlyozta a külügyminiszter.
Fidan hozzátette, hogy Törökország továbbra is támogatni fogja a béke elérését célzó diplomáciai erőfeszítéseket, és kész helyszínt biztosítani Kijev és Moszkva közvetlen tárgyalásaihoz.
Az Irán és Izrael közötti konfliktus eszkalációjáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin, Oroszország és Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke; Putyin megerősítette, hogy Oroszország kész közvetíteni a szemben álló felek közötti párbeszéd előmozdításában – közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.
A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az elnökök aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalációja miatt. Hangsúlyozták a harci cselekmények beszüntetésének és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos kérdések rendezésének fontosságát.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerzési Szolgálat (SZVR) igazgatója „kritikusnak” nevezte az Irán és Izrael között kialakult helyzetet – számol be róla az MTI.
Az orosz sajtónak Szentpéterváron nyilatkozva elmondta, hogy az SZVR kapcsolatban áll az iráni és izraeli hírszerző szolgálatokkal.
Marija Zaharova külügyi szóvivő a Sputnik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a nukleáris fenyegetés a Közel-Keleten nem elméleti, hanem gyakorlati dimenzióval bír az atomerőművek elleni támadások miatt.
„Mindez nem csupán eszkalációhoz vezet, hanem közvetlen fenyegetést jelent a régióra és a világra, mivel a támadások békés nukleáris létesítményeket érintenek” – hangsúlyozta.
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Donald Trump amerikai elnök hétfő reggel egy rövid nyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem vesz részt az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktusban, de a jövőbeni beavatkozás lehetőségét nem zárta ki. Trump azt is elárulta, hogy kész lenne elfogadni Vlagyimir Putyin közvetítői szerepét is, miután az orosz elnök hosszasan egyeztetett vele a rendezésről.
Hétfőn reggel Donald Trump amerikai elnök röviden nyilatkozott Rachel Scottnak, az ABC News fehér házi tudósítójának az Irán és Izrael közötti feszültségekről, valamint a kapcsolódó diplomáciai fejleményekről.
Amikor az újságíró arról kérdezte, valóban igazak-e azok a hírek, hogy Izrael arra biztatta Trump adminisztrációját, hogy csatlakozzon a Teherán elleni háborúhoz az iráni nukleáris program felszámolása érdekében, az elnök úgy reagált:
„Nem vagyunk benne. Lehetséges, hogy belekeveredünk, de jelenleg nem veszünk részt benne.”
Az újságíró arról is beszámolt, hogy Trump nyitottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítői szerepet vállaljon a térségben kialakult konfliktus rendezésében. Elmondása szerint Putyin már felvette vele a kapcsolatot és hosszú beszélgetést folytattak a témáról.
„Igen, nyitott lennék rá. Készen áll. Felhívott emiatt. Hosszan beszélgettünk róla. Többet beszéltünk erről, mint a saját helyzetéről. Ez egy olyan dolog, amiről úgy gondolom, hogy meg fog oldódni” – fogalmazott az amerikai elnök.
Az elnököt arról is megkérdezték, mi a helyzet az iráni nukleáris tárgyalásokkal, amelyekről nemrég azt lehetett hallani, hogy megszakadtak. Trump szerint nincs hivatalos határidő Irán számára, ugyanakkor hozzátette: „Tárgyalnak. Szeretnének megállapodni. A párbeszéd folytatódik.” A beszélgetés alapján úgy tűnik, Trump a katonai beavatkozás lehetőségét ugyan nem zárja ki, de egyelőre a diplomáciai megoldásban bízik, és ebben akár Putyin szerepvállalását is elfogadhatónak tartja.
Izrael péntek hajnalban összehangolt katonai műveletet indított Irán ellen, amelynek során egyszerre hajtottak végre titkos és nyílt légicsapásokat az iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen.
A támadások célpontjai között voltak föld alatti urándúsító üzemek, légvédelmi rendszerek, rakétabázisok, valamint több magas rangú katonai vezető – köztük az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokai – és nukleáris programban dolgozó tudósok is. Az izraeli légierő F–35-ös vadászgépeket is bevetett, amelyek technológiai fölényük révén pontos és hatékony csapásokat tudtak mérni a célpontokra.
Válaszul Irán ugyanazon napon több hullámban hajtott végre ballisztikus rakéta- és dróntámadásokat izraeli célpontok ellen. A rakéták és drónok egy része elérte az izraeli területet, míg néhány lezuhant, ami miatt véletlenszerű becsapódások történtek iráni városokban is, így károk keletkeztek többek között Teheránban, Tabrizban és az azerbajdzsáni határhoz közeli térségekben.
A támadások következtében Iránban legalább 224 ember vesztette életét, míg Izraelben 13 halálos áldozatról számoltak be. Irán hivatalosan is közölte, hogy a válaszcsapásoknak ez még csak a kezdete, és készen áll „pusztító erejű” további hadműveletekre, amennyiben Izrael folytatja a katonai offenzívát.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump amerikai elnök hétfő reggel egy rövid nyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem vesz részt az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktusban, de a jövőbeni beavatkozás lehetőségét nem zárta ki.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750152660
[modified] => 1750106099
)
[title] => Donald Trump szerint jó ötlet, hogy Putyin közvetítsen Irán és Izrael között
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=154080&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 154080
[uk] => 154192
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 154081
[image] => Array
(
[id] => 154081
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1.png
[original_lng] => 703117
[original_w] => 988
[original_h] => 499
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1.png
[width] => 988
[height] => 499
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1.png
[width] => 988
[height] => 499
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1.png
[width] => 988
[height] => 499
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/trump-putyin-1.png
[width] => 988
[height] => 499
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750228449:8
[_thumbnail_id] => 154081
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1972
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 128149774002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 581
[2] => 1822
[3] => 47464
[4] => 138
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => Irán
[2] => Izrael
[3] => közvetítés
[4] => Vlagyimir Putyin
)
)
[4] => Array
(
[id] => 153692
[content] =>
Jó lenne, ha a közvetítő országok nem arra összpontosítanának, mit veszíthetnek az Oroszország elleni szankciókkal – mondta az ukrán elnök.
Az amerikai fél jelenleg nem tűnik erős közvetítőnek az Ukrajnában zajló háború békés rendezésének kérdésében – nyilatkozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar Válasz portálnak adott interjúban.
Az államfő hangsúlyozta: Ukrajnának most olyan erős közvetítőkre van szüksége, akik jelenlétében az orosz fél nem tagadhatja meg a tárgyalásokon elért megállapodások teljesítését.
Az Egyesült Államok jelenleg nem tűnik erős közvetítőnek: az oroszok azt mondták nekik, hogy ne legyenek ott a tárgyalóasztalnál – és ők egyszerűen elmentek. Miért? Mert túl engedékeny politikát folytatnak Oroszországgal szemben
– fogalmazott Zelenszkij.
Elmondása szerint 2025. június 2-án, az isztambuli tárgyalások során az orosz fél nyíltan elismerte, hogy az általuk előterjesztett „memorandum” valójában egy ultimátum Ukrajnának.
„Mi békét akarunk, de ehhez mindkét fél akaratára szükség van. Ha az egyik fél nem kész a békére, mindig talál majd valamilyen kifogást. Az orosz fél még a küldöttségünknek is elismerte: tudjuk, hogy ez egy ultimátum, és ti ezt nem fogjátok elfogadni. Tehát nem az isztambuli formátummal van gond, hanem azzal, mit kezdjünk az orosz fél hazugságaival” – mondta az elnök.
Zelenszkij véleménye szerint „jó lenne, ha a közvetítő országok nem azon aggódnának, hogy mit veszíthetnek a szankciók miatt – milyen gazdasági kellemetlenségekkel kell szembenézniük, vagy mi lesz az űrkutatási és műholdas együttműködéssel –, hanem arra összpontosítanának, amiről a tárgyalások szólnak: a háborúról és arról, hogy emberek halnak meg”.
„Minden más megbeszélhető kétoldalú tárgyalásokon” – zárta gondolatait az elnök.
[type] => post
[excerpt] => Jó lenne, ha a közvetítő országok nem arra összpontosítanának, mit veszíthetnek az Oroszország elleni szankciókkal – mondta az ukrán elnök.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1749751440
[modified] => 1749746459
)
[title] => Zelenszkij: az Egyesült Államok nem tűnik erős közvetítőnek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=153692&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 153692
[uk] => 153530
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 153532
[image] => Array
(
[id] => 153532
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[original_lng] => 35508
[original_w] => 610
[original_h] => 385
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/4327439.jpg
[width] => 610
[height] => 385
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1749735661:5
[_thumbnail_id] => 153532
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2452
[_algolia_sync] => 95828949001
[_oembed_16292e043003ede5f1c59633668c9f8a] =>
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Hakan Fidan török külügyminiszter moszkvai látogatása során megerősíti országa hajlandóságát, hogy közvetítőként részt vegyen egy újabb tárgyalási fordulóban Kijev és Moszkva között – írja az Unian a török Hürriyet lapra hivatkozva.
A török diplomácia vezetője Vlagyimir Putyinnal találkozott, aminek során körülbelül egy órát töltöttek együtt. A kétnapos oroszországi látogatás alatt Fidan várhatóan Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Belousov védelmi miniszterrel is egyeztet.
A török külügyminiszter hangsúlyozni fogja Törökország elkötelezettségét a háborúban egy igazságos és tartós béke mellett, valamint megerősíti országának készségét, hogy közvetítőként hozzájáruljon egy új tárgyalási fordulóhoz. 2022 júniusában került sor az első közvetlen találkozóra az ukrán és orosz delegációk között a háború kezdete óta. A tárgyalásokon tűzszünetről, 1000:1000 arányú fogolycseréről és Zelenszkij–Putyin személyes találkozóról beszéltek.
A tárgyalásokat orosz kezdeményezésre indították, amikor nemzetközi nyomás nehezedett Moszkvára – különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről – a harcok azonnali beszüntetésére.
Zelenszkij elnök felajánlotta Putyinnak, hogy Isztambulban találkozzanak személyesen, ha az orosz vezető valóban be akarja fejezni a háborút, de a Kreml-vezető nem jelent meg.
A tárgyalásokon az oroszok azt követelték, hogy az ukrán csapatok vonuljanak ki azokról a területekről, amelyeket Oroszország jogtalanul a sajátjának tekint. Sajtóhírek szerint az ukrán félnek azt mondták, hogy Oroszország „kész örökké harcolni”.
Oroszország nem tartja alkalmasnak a Vatikánt az ukrajnai háború béketárgyalásainak helyszíneként. Magas rangú orosz tisztviselők érvelése szerint a Szentszék a katolicizmus központja, Olaszország, a NATO- és az EU-tagállama öleli körül, és számos orosz tisztviselő a szankciók miatt be sem léphetne az országba. A Kreml inkább Törökországot vagy arab országokat látna szívesen közvetítőként.
Moszkva nem látja a Vatikánt komolyan vehető színtérként az Ukrajnával folytatandó béketárgyalások számára.
Indokaik között szerepel, hogy a Szentszék a katolicizmus központja, és Olaszország veszi körül, amely a NATO és az Európai Unió tagja, ráadásul Ukrajna egyik aktív támogatója – írja a Reuters három magas rangú orosz forrásra hivatkozva.
A tisztviselők azt is hangsúlyozták, hogy sok magas rangú orosz vezető a nyugati szankciók miatt nem tudna eljutni a Vatikánba, mivel a közvetlen repülőjáratokat Moszkva és Róma között már a háború kezdetén, 2022. február 24-én felfüggesztették.
Bár a Vatikán nyilvánosan nem reagált az ötletre, amelyet Donald Trump amerikai elnök vetett fel egy Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonhívás után, Giorgia Meloni olasz kormányfő múlt héten megerősítette, hogy a jelenlegi pápa, a történelmi jelentőségű első amerikai származású egyházfő, XIV. Leó készséget mutatott a tárgyalások fogadására.
„Oroszországban a Vatikánt egyáltalán nem tekintik olyan tényezőnek, amely képes lenne közvetíteni egy ennyire összetett konfliktusban” – fogalmazott névtelenséget kérve egy Kreml-közeli forrás.
A három forrás egyetértett abban, hogy Oroszország és Ukrajna is túlnyomórészt keleti ortodox keresztény ország, míg a Vatikán – katolikus jellegén és NATO-tagállami környezetén túl – kulturálisan és geopolitikailag is távol áll ettől a világtól.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken ironikusan úgy nyilatkozott, hogy a Vatikánt választani tárgyalási helyszínnek kissé „kifinomulatlan” ötlet. Egy másik orosz tisztviselő cinikusan megjegyezte: „csak a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság lenne ennél is jobb helyszín,” utalva arra, hogy a bíróság elfogatóparancsot adott ki Putyin ellen háborús bűnök vádjával. A Kreml ezt a lépést elfogult politikai döntésnek tartja, amelynek nincs jelentősége Oroszország számára, mivel az ország nem ismeri el a bíróság joghatóságát.
A vallási különbségeken túl a gyakorlati akadályok is jelentősek: számos magas rangú orosz tisztviselő nem léphet be az Európai Unióba, és a közvetlen járatok megszűnése tovább nehezíti az esetleges diplomáciai mozgásteret. Az orosz fél inkább olyan országokat lát potenciális tárgyalási helyszínként, mint Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar vagy Omán. Vlagyimir Putyin többször is dicsérte e térségek szerepvállalását a békeközvetítésben.
Mind a Kreml, mind a Vatikán elutasította, hogy kommentálja a Reuters megkeresését. A Kreml szóvivője korábban csupán annyit mondott: még nem született döntés a lehetséges béketárgyalási helyszínekről.
Számos európai uniós vezető aggódik amiatt, hogy Donald Trump amerikai elnök felhagyhat az orosz–ukrán háború megállítására irányuló erőfeszítéseivel – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai hírszolgálat úgy tudja, hogy egy héttel ezelőtt, amikor Trump 30 napos tűzszünetet szorgalmazott és szankciókkal fenyegette Oroszországot, az európai vezetők lelkesedtek. A Trump és Vlagyimir Putyin orosz diktátor közötti megbeszélés azonban csalódást okozott Európának. Miután beszélt Putyinnal, Trump kijelentette, hogy Ukrajna és Oroszország béketárgyalásokat kezd, valószínűleg az Egyesült Államok nélkül. Az amerikai elnök ugyanakkor nem beszélt szankciókról vagy Putyinra gyakorolt nyomásról.
A Bloomberg szerint több EU-kormány is csalódottságát fejezte ki az Egyesült Államok lépéseivel kapcsolatban, mivel Trumpnak nem sikerült békére kényszerítenie Putyint, és most már felhagyhat a háború megállítására irányuló erőfeszítésekkel. A hírügynökség forrásai szerint az európai vezetők körében attól tartanak, hogy Trump visszakozik a békefenntartási erőfeszítésektől, és világossá tette, hogy nem fogja szigorítani a szankciókat, és eláll a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslattól. Szerintük sem Ukrajna, sem Európa nem ért egyet Trump közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokra vonatkozó felhívásával.
„Úgy tűnik, ma visszatértünk egy hosszabb távú forgatókönyvhöz, amelyben Putyin több időt nyer magának és hadseregének. Putyin több lehetőséget szerzett magának, és a tűzszünet, valamint a rendezés egyre távolibbnak tűnik” – mondta Christina Berzina, a washingtoni Német Marshall Alapítvány Geostrategy North programigazgatója.
Trump később kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem hátrál meg a háború befejezésére irányuló erőfeszítésektől, de azon tűnődik, hogy megéri-e ezt megtenni. Szerinte van egy „bizonyos vonala”, amelynek az átlépése után kilép a tárgyalásokból, de hogy pontosan miről is van szó, azt nem fejtette ki.
A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak, és a népek visszakaphassák a béke reményét – hangoztatta XIV. Leó pápa, aki ismételt békefelhívást intézett a keleti egyházakkal való audiencián, amelyen magyar delegáció is részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek metropolita vezetésével.
Az egyházfő kijelentette, hogy a béke terjesztéséért minden erőfeszítést meg fog tenni.
„A Szentszék rendelkezésre áll annak érdekében, hogy az ellenségek találkozzanak, és egymás szemébe nézzenek, azért, hogy a népeknek visszaadassék a remény és a megérdemelt méltóság, a béke méltósága.
A népek békét akarnak, és én szívemmel a kezemben, azt mondom a népek felelőseinek: találkozzunk, beszéljünk egymással, tárgyaljunk!” – hangsúlyozta a pápa.
Hozzátette:
„A háború soha nem elkerülhető, a fegyverek elhallgathatnak, és el kell hallgatniuk, mivel nem jelentenek megoldást a problémákra, ellenkezőleg megsokszorozzák őket; a másik fél nem elsősorban ellenség, hanem emberi lény, nem gyűlölni való rossz, hanem ember, akivel beszélni lehet. Kerüljük az erőszakos elbeszélések tipikus manicheista gondolkodásmódját, amely jókra és rosszakra osztja a világot.”
XIV. Leó első alkalommal találkozott a jubileumi szentév programjaira érkező delegációkkal és zarándokokkal. A vatikáni audienciateremben a keleti egyházak vezetőit és híveit fogadta. A magyar görögkatolikusok több száz fős küldöttségét Kocsis Fülöp vezette.
A pápa megjegyezte, hogy az „egyház soha nem fárad bele annak ismétlésébe, hogy hallgassanak el a fegyverek”.
Köszönetet mondott azoknak a keresztényeknek, akik csendben és imával dolgoznak a békéért, és kitartanak földjeiken, különösképpen a Közel-Keleten, és így „erősebbek a távozás csábításánál”.
„Ki az, aki nálatok jobban tudja énekelni a remény szavait az erőszak örvényében? Ki ismeri jobban a háború borzalmait nálatok, akiket Ferenc pápa mártír egyházaknak nevezett? Így igaz: a Szentföldtől Ukrajnáig, Libanontól Szíriáig, a Közel-Kelettől a Tigrisig és a Kaukázusig, mennyi erőszak!”
– fogalmazott az egyházfő.
Úgy vélte, a keresztényeknek biztosítani kell, és nem csak szavakkal, hogy földjeiken maradhassanak, biztonságos létet és jogokat garantálva számukra.
A Vatikán közlése szerint szerdán fogadta a világelső teniszező Jannik Sinnert és családját, valamint az olasz teniszszövetség (FITP) elnökét, Angelo Biraghit, mivel a pápáról köztudott, hogy teniszezik és a játék nagy rajongója is.
Az amerikai elnök kész közvetítőként fellépni India és Pakisztán között a feszültségek enyhítése érdekében. Donald Trump szerdán, a Fehér Házban tartott eseményen kijelentette, hogy jó kapcsolatot ápol mindkét országgal, és ismeri a felek álláspontját. Hangsúlyozta: szeretne tárgyalni India és Pakisztán képviselőivel a konfliktus rendezéséről. „Azt akarom látni, hogy leállnak” – fogalmazott.
Arra utalva, hogy az indiai katonai akció egy pakisztáni fegyveresek által elkövetett terrorcselekményre válaszul született, megállapította, hogy miután a két ország a „fogat fogért” elv alapján járt el, és remélhetőleg ezen a ponton megállnak. „Ha bármit tehetek, hogy segítsek, meg fogom tenni és ott leszek” – mondta.
Az elnök kedden első rövid reagálásában „szégyennek” nevezte a kialakult helyzetet – írja a hvg.hu.
Marco Rubio külügyminiszter, aki a Signal-botrányba belebukott Mike Waltz után átmenetileg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadói posztját is betölti, kedden telefonon beszélt az indiai kormány nemzetbiztonsági tanácsadójával.
Kína korábban nyugalomra intette a feleket, Oroszország pedig a konfliktus békés megoldásának fontosságát hangsúlyozta.
Trump szerdán a Fehér Házban részt vett az Egyesült Államok új kínai nagykövete, David Perdue eskütételén. Az elnök az általa kijelölt új diplomata feladatául szabta az amerikai–kínai kereskedelmi viták rendezéséhez való hozzájárulás mellett azt, hogy – a kínai kormánnyal fenntartott kapcsolatokon keresztül – működjön közre a Kínából az Egyesült Államokba irányuló kábítószercsempészet megfékezésében. Az amerikai elnök a ceremónián arra kérte az új nagykövetet, hogy „adja át” üdvözletét Hszi Csin-ping kínai elnöknek.
Az Egyesült Államok és Kína magas rangú képviselői a tervek szerint a hétvégén Svájcban először ülnek tárgyalóasztalhoz, hogy a kereskedelmi viták megoldásának módjairól tárgyaljanak. Amerikai részről Scott Bessent pénzügyminiszter vehet részt a megbeszéléseken, aki kedden egy nyilatkozatában fenntarthatatlannak nevezte a helyzetet, és hangsúlyozta, hogy az amerikai 145 százalékos és a kínai 125 százalékos vám kereskedelmi „embargóval” jelent egyet. Úgy vélte, hogy a helyzet elsősorban Kína számára nem fenntartható, mert sokkal több árut szállít az Egyesült Államokba, így a kereskedelem megtorpanása elsősorban a kelet-ázsiai országban vezethet munkaerő elbocsátásához. „Nem leválni akarunk Kínáról, hanem méltányos kereskedelmet akarunk” – mondta.
