Donald Trump szerint jó ötlet, hogy Putyin közvetítsen Irán és Izrael között

Donald Trump amerikai elnök hétfő reggel egy rövid nyilatkozatban megerősítette, hogy az Egyesült Államok jelenleg nem vesz részt az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktusban, de a jövőbeni beavatkozás lehetőségét nem zárta ki. Trump azt is elárulta, hogy kész lenne elfogadni Vlagyimir Putyin közvetítői szerepét is, miután az orosz elnök hosszasan egyeztetett vele a rendezésről.

Hétfőn reggel Donald Trump amerikai elnök röviden nyilatkozott Rachel Scottnak, az ABC News fehér házi tudósítójának az Irán és Izrael közötti feszültségekről, valamint a kapcsolódó diplomáciai fejleményekről.

Amikor az újságíró arról kérdezte, valóban igazak-e azok a hírek, hogy Izrael arra biztatta Trump adminisztrációját, hogy csatlakozzon a Teherán elleni háborúhoz az iráni nukleáris program felszámolása érdekében, az elnök úgy reagált:

„Nem vagyunk benne. Lehetséges, hogy belekeveredünk, de jelenleg nem veszünk részt benne.”

Az újságíró arról is beszámolt, hogy Trump nyitottságát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítői szerepet vállaljon a térségben kialakult konfliktus rendezésében. Elmondása szerint Putyin már felvette vele a kapcsolatot és hosszú beszélgetést folytattak a témáról.

„Igen, nyitott lennék rá. Készen áll. Felhívott emiatt. Hosszan beszélgettünk róla. Többet beszéltünk erről, mint a saját helyzetéről. Ez egy olyan dolog, amiről úgy gondolom, hogy meg fog oldódni” – fogalmazott az amerikai elnök.

Az elnököt arról is megkérdezték, mi a helyzet az iráni nukleáris tárgyalásokkal, amelyekről nemrég azt lehetett hallani, hogy megszakadtak. Trump szerint nincs hivatalos határidő Irán számára, ugyanakkor hozzátette: „Tárgyalnak. Szeretnének megállapodni. A párbeszéd folytatódik.” A beszélgetés alapján úgy tűnik, Trump a katonai beavatkozás lehetőségét ugyan nem zárja ki, de egyelőre a diplomáciai megoldásban bízik, és ebben akár Putyin szerepvállalását is elfogadhatónak tartja.

Izrael péntek hajnalban összehangolt katonai műveletet indított Irán ellen, amelynek során egyszerre hajtottak végre titkos és nyílt légicsapásokat az iráni nukleáris és katonai létesítmények ellen.

A támadások célpontjai között voltak föld alatti urándúsító üzemek, légvédelmi rendszerek, rakétabázisok, valamint több magas rangú katonai vezető – köztük az Iráni Forradalmi Gárda parancsnokai – és nukleáris programban dolgozó tudósok is. Az izraeli légierő F–35-ös vadászgépeket is bevetett, amelyek technológiai fölényük révén pontos és hatékony csapásokat tudtak mérni a célpontokra.

Válaszul Irán ugyanazon napon több hullámban hajtott végre ballisztikus rakéta- és dróntámadásokat izraeli célpontok ellen. A rakéták és drónok egy része elérte az izraeli területet, míg néhány lezuhant, ami miatt véletlenszerű becsapódások történtek iráni városokban is, így károk keletkeztek többek között Teheránban, Tabrizban és az azerbajdzsáni határhoz közeli térségekben.

A támadások következtében Iránban legalább 224 ember vesztette életét, míg Izraelben 13 halálos áldozatról számoltak be. Irán hivatalosan is közölte, hogy a válaszcsapásoknak ez még csak a kezdete, és készen áll „pusztító erejű” további hadműveletekre, amennyiben Izrael folytatja a katonai offenzívát.

(hirado.hu)