Magabiztos győzelemmel rúgta be az ajtót Geert Wilders Hollandiában

Geert Wilders és a Szabadságpárt nagy fölénnyel megnyerte a holland választásokat, több vezető európai politikus már gratulált Wildersnek.

A holland jobboldali-liberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) főhadiszállásán már behűtötték a pezsgőt az ország első női miniszterelnökének tiszteletére, amikor beérkeztek az első exit poll eredmények és nyilvánvalóvá vált, hogy a 12 évig kormányzó VVD csak harmadik lett a választáson – írja a Magyar Nemzet.

A VVD a legfrissebb eredmények szerint 24 mandátumot szerezhet, ennél eggyel több, 25 képviselője lehet a Brüsszelből kiugrott Frans Timmermans által vezetett baloldali összefogásnak. Egyikük sem tudott azonban közel kerülni a sokáig semmibe vett Szabadságpárt (PVV) eredményéhez, amelynek 37 mandátuma lehet.

A PVV-n nem lehet többé keresztülnézni. Kormányozni fogunk − nyilatkozott Geert Wilderst. A kampány egyik meghatározó témájává vált a migráció kérdése. A Hollandiába érkezők száma tavaly csaknem megduplázódott, ami tovább súlyosbítja a lakhatási válságot. Wilders a bevándorlóellenes hangulatra építette a kampányát is, szerinte miattuk van lakáshiány, az ő hibájuk a megélhetési válság, és túlterhelik az egészségügyet.

Míg a Szabadságpárt és a holland választók valószínűleg örülnek, a „brüsszeli elit” hátán inkább a hideg futkos a hír hallatán. Wilders egy másik ígérete ugyanis úgy hangzott, hogy népszavazást ír ki az országnak az Európai Unióból való távozásával kapcsolatban, ez pedig annak ellenére megszólaltatja a vészcsengőket Brüsszelben, hogy a „Nexitnek” a közvélemény-kutatások szerint nem lenne meg a szükséges többsége.

Ha Wilders miniszterelnök lesz, tagja lesz az EU legfontosabb döntéseiért felelős tanácsnak, és valószínűleg nem a brüsszeli fősodor álláspontját fogja képviselni az olyan témákban, mint a klímavédelem, az unió reformja, az Ukrajnának szánt fegyverek.

A hatalmas győzelem ellenére a kormányzáshoz Wildersnek koalíciós partnerekre lesz szüksége, de az ellenfelei vannak nagyobb kényszerhelyzetben. Ha ugyanis egymással összefogva megpróbálják kigolyózni Wilderst a hatalomból, az könnyen visszaüthet, ráadásul Nigel Farage és a Brexit után már tudjuk, nem feltétlenül kell ahhoz valakinek kormányon lennie, hogy döntő befolyást gyakoroljon egy ország politikájára.

A szavazatok 97,9 százalékos feldolgozottságánál így fog kinézni a következő parlament:

• szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) – 37 mandátum (2021-hez képest +20 mandátum),
• a baloldali Munkáspárt és az ökobaloldali Zöld Baloldal közös listája (GL–PvdA) – 25 mandátum (+8),
• neoliberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) – 24 mandátum (–10),
• centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) – 20 mandátum (új párt),
• szociálliberális 66-os Demokraták (D66) – 9 mandátum (–15),
• jobboldali-agrárius populista Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) – 7 mandátum (+6),
• kereszténydemokrata Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) – 5 mandátum (–10),
• marxista, globalizációellenes Szocialista Párt (SP) – 5 mandátum (–4),
• kizárólag az állatvédelemmel foglalkozó Párt az Állatokért (PvdD) – 4 mandátum (–3),
• kereszténydemokrata Keresztény Unió (CU) – 3 mandátum (–2),
• kereszténydemokrata-jobbközép Református Politikai Párt (SGP) – 3 mandátum (0),
• szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) – 3 mandátum (–5),
• kisebbségvédelemmel foglalkozó baloldali Denk – 3 mandátum (0),
• szociálliberális–föderalista Volt – 2 mandátum (–1),
• konzervatív–liberális JA21 – 1 mandátum (–1),

(hirado.hu)