Izraelt „szétzúzták” az Iránnal vívott rövid háború alatt – jelentette ki csütörtökön Ali Hamenei ajatollah, a legfőbb iráni vallási és politikai vezető, aki a tűzszünet életbe lépése óta először szólalt meg nyilvánosan.
Hamenei – aki külföldi sajtóhírek szerint a harcok idején egy, a világtól teljesen elszeparált bunkerben bujkált – az iráni állami televízióban sugárzott videóüzenetében azt hangsúlyozta, hogy az iráni nép „megmutatta méltóságát, különleges és rendkívüli jellemét” az Izraellel folytatott 12 napos konfliktus során – számolt be az IRNA állami hírügynökség.
A „cionista rezsimet” a 86 éves legfőbb vallási vezetői közlése szerint „lecsapták és szétzúzták”.
Irán nukleáris és katonai létesítményeit jelentős csapások érték a június 13-án kezdődött 12 napos háborúban, az ország számos tudósát és katonai vezetőjét veszítette el az izraeli támadásokban. Az elmúlt hét végén az Egyesült Államok is csapást mért iráni nukleáris létesítményekre.
Hamenei csütörtöki üzenetében úgy vélte, az Egyesült Államok azért avatkozott be a háborúba, mert „úgy érezte, hogy ha nem avatkozik be, a cionista rezsim teljesen megsemmisül”.
Az ajatollah kijelentette, hogy az Egyesült Államok „semmit nem nyert ezzel a háborúval”.
„Az iszlám köztársaság győzedelmeskedett, és megtorlásul pofont adott Amerikának” – mondta a katari amerikai támaszpontot hétfőn ért iráni rakétatámadásra utalva. Hamenei arra figyelmeztetett, hogy „egy ilyen akció a jövőben is megismétlődhet”, ha Irán szükségesnek érzi.
„Ha bármilyen agresszióra kerül sor, az ellenség mindenképpen súlyos árat fog fizetni” – mondta a legfőbb vallási vezető.
Oroszország nem fogja megnyerni a háborút Ukrajna ellen, az „eredményeit” méterben mérik, nem mérföldben – jelentette ki csütörtökön Keith Kellogg, az Egyesült Államok elnökének különmegbízottja a Fox News amerikai tévécsatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kellogg elmondta: „Oroszország nem fogja megnyerni ezt a háborút. Oroszország az elmúlt másfél évben nem tett komoly előrelépést. Nem foglalták el Kijevet, a fővárost. Nem haladtak előre a Dnyepertől nyugatra, ami komoly akadály. Nem foglalták el Odesszát sem. Több százezer katonát vesztettek. És igazából semmit nem mozdultak előre. Métereket haladnak, nem mérföldeket.”
Az amerikai különmegbízott hozzátette, hogy ma az ukránok hevesen harcolnak az ellenség ellen a saját területükön, és ha Oroszország valóban győzött volna, a háborúnak már vége lenne.
A kormánykoalíció őszi összeomlását követően előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban. A választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). A választást a CDU/CSU konzervatív pártszövetség nyerte 28,5 százalékkal, de nem sokkal maradt el mögötte az AfD sem, miközben az SPD a várakozásoknak megfelelően nagyot bukott. A választással nem csak az dőlt el, hogy melyik párt lesz a legerősebb a Bundestagban, hanem azt is előrevetíti, hogy ki lesz Németország következő kancellárja, akit majd az új összetételű alsóház választ meg. A neheze azonban még most következik, mivel kormányzáshoz elegendő többséget egyik párt sem szerzett, így várhatóan hosszas koalíciós tárgyalások következnek.
Előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban február 23-án, vasárnap. Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani Németországban, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatta le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhatott.
A 2023 márciusában elfogadott új választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indult a választáson.
A szavazóhelyiségek 8 órától 18 óráig voltak nyitva, a voksolás 299 szavazókörben zajlott. A közvélemény-kutatások az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetségét (CDU/CSU) tartották esélyesnek a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb pártnak az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) pártot tartották. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártját (SPD) a harmadik helyre várták, míg a Zöldeket a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyre tartották esélyesnek.
Kancellárjelöltet négy párt nevezett meg, azonban a kormányfőt nem közvetlenül választják, hanem az új összetételű Bundestag fog majd dönteni a kancellár személyéről. Mindegyik párt megnevezhetett kancellárjelöltet, de ezzel a lehetőséggel csak a négy legnagyobb párt élt. A CDU/CSU pártszövetség Friedrich Merzet, az AfD Alice Weidelt, az SPD Olaf Scholzot, míg a Zöldek Robert Habecket jelölték.
Ez lett a választás eredménye
Az előrehozott németországi választásokat – a cikkünk megjelenésekor elérhető legfrissebb adatok szerint – az előrejelzéseknek megfelelően az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az Alternatíva Németországért (AfD) futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét.
Nem sokkal maradt el az AfD mögött a Szociáldemokrata Párt (SPD), amelynek 16,4 százaléka a harmadik helyre volt elegendő. „Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyre ért oda. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt. A teljes választási eredmény:
CDU/CSU: 28,5 százalék;
AfD: 20,6 százalék;
SPD: 16, 4 százalék;
Zöldek: 12 százalék;
Die Linke (Baloldali Párt): 8,6 százalék;
BSW: 4,9 százalék;
FDP: 4,5 százalék;
Egyéb pártok: 4,5 százalék.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szerezni a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek. A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít. „Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője. Elmondása szerint olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, hogy csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hogy hamarosan felkérését kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint ha nem ez történik, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor új választások lesznek hamarosan Németországban, mert Merzék szerinte az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, hogy a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Az orosz propagandisták és hírszerző ügynökségek utasítást kaptak a Kremltől, hogy a „győztes” narratívákat népszerűsítsék a teljes körű invázió évfordulóján, számolt be az ukrán Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főigazgatósága Telegram-csatornáján.
Az ellenség információs kampányának célja:
hitetlenség szítása az ukrán társadalomban;
az ukrajnai helyzet destabilizálása;
Ukrajna hiteltelenítése a jelentősen fontos katonai segítséget nyújtó partnerállamok körében.
A Hírszerzési Főigazgatóságnál hozzátették, hogy az ellenség kulcsfontosságú tézisei az alábbiak lesznek:
„A Nyugat elárulta Ukrajnát”;
„Az európaiak és az ukránok véleménye nem érdekli sem Moszkvát, sem Washingtont”;
„Az USA és Oroszország mindenben megegyezett Ukrajna háta mögött”;
„Az ukrán kormány illegitim”;
„Az ukrán hadsereg vesztésre áll a fronton”;
„A korrupt emberek Ukrajnában több milliárd dollár amerikai segélyt lopnak el”.
Oroszország azt is tervezi, hogy a „kerek időpontig” – 2025. február 24-ig – kihirdeti az állítólagos „győzelmét” a háborúban.
Elhangozhatnak „Oroszország a NATO feletti győzelméről” szóló kijelentések is, mivel az ellenség propagandája régóta „a Szövetség elleni háborúnak” minősítette a teljes körű háborút.
„Moszkva új propagandamódszereinek egyik kulcsfontosságú célja, hogy a civilizált világtól elszigetelt agresszor és háborús bűnös státuszt a „konfliktus konstruktív oldalának” állítólagos palástjával takarja el, amely kész a békés megoldásra”, tette hozzá a Hírszerzési Főigazgatóság.
Január 6-án, hétfőn az amerikai kongresszus rendkívüli ülésén hivatalosan is megerősítette a republikánus Donald Trump győzelmét a 2024. novemberi elnökválasztáson, írta a CNN.Az eredményeknek megfelelően a Republikánus Párt képviselője, Donald Trump 312 elektori szavazatot kapott, demokrata ellenfele, Kamala Harris pedig 226-ot.
A tévécsatorna arról számolt be, hogy a szavazatok számlálása „zökkenőmentesen ment”, nem voltak kifogások, rendbontás.
Megjegyzendő, hogy ez egy formális eljárás – ennek során a Kongresszus beolvassa az egyesült államokbeli elektori kollégium szavazatainak adatait.
A képviselőház tagjai vagy a szenátorok megtámadhatják az eredményeket egy adott államban, de ez általában csak kisebb eljárási késedelmet okoz. A folyamat addig tart, amíg a választások győztesét ki nem nyilvánítják az Egyesült Államok leendő elnökévé.
Trump január 20-án teszi le a hivatali esküt, ezt követően hivatalosan is az Egyesült Államok 47. elnökének tekintik. James David Vance ohiói szenátor lesz az alelnök .
Az amerikai választás másnapja óta nem kérdés, ki a győztes. Donald Trump győzelmét azonban hivatalosan még nem jelenthették be, hiszen folyik a szavazatszámlálás, és érkeznek új eredmények. Nagy lépés: most kiderült, a hét csatatérállamból az utolsót, Arizonát is behúzta.
Hatalmasra nőtt Donald Trump előnye az amerikai elnökválasztáson Kamala Harrisszel szemben, ahogy a vége felé közeledik a szavazatok megszámlálása. A friss hírek szerint a volt elnök a hét csatatérállam közül Arizonát is megnyerte. Itt 2020-ban alulmaradt Joe Bidennel szemben.
A számlálás még mindig nem ért véget, de a számokból már kiolvasható, hogy az eredmény megfordulására már nincs igazán esély. Arizona behúzása 11 elektori szavazatot jelent a republikánus jelölt számára, 312-re növelve eredményét, Harris 226-ot nyert el eddig az összes 538-ból – írta a Washington Post.
Arizonát megnyerni republikánus jelöltnek egyébként korábban rutinfeladat volt, Biden előtt utoljára az 1940-es években nyert itt a Demokrata Párt, és 2020-ban is csak tízezer szavazattal maradtak felül, főképp az arizonai szavazók többségét adó Phoenixben előretörve, és annak ellenére hogy vidéken Trump növelte támogatottságát 2016-hoz képest (amikor már voltak előjelei, hogy később bajba kerülhet, mert a szokottnál kevésbé tudta megverni Hillary Clintont, szavazatokat vesztve Phoenixben és a közepes városokban, mint Tucson).
Csatatérállamok: megvan mind
Ezzel Trump győzött mind a hét csatatérállamban, a republikánus táborba vonva
A múlt hétvégi vitatott georgiai parlamenti választásokon leadott szavazatok részleges újraszámlálása megerősítette a kormánypárt győzelmét – közölte a választási bizottság csütörtökön az AFP francia hírügynökséggel.
A szavazóhelyiségek mintegy 12 százalékának és a szavazólapok 14 százalékának újraszámlálása „nem eredményezett jelentős változásokat a korábban bejelentett hivatalos eredményekhez képest” – közölte a testület.
„Az újraszámlált szavazóhelyiségek mintegy 9 százalékában a végső eredmény csak nagyon kis mértékben változott” – tették hozzá.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy meg kell állapodni a partnerekkel a győzelmi tervvel kapcsolatos néhány kérdésben, de kifejezte meggyőződését, hogy a partnerek rendelkeznek a terv végrehajtásához szükséges potenciállal – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportál az államfő vasárnap esti videoüzenetére hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök elmondta: „Új tárgyalásokra készülünk, amelyekre ezen a héten kerül sor. Továbbra is bemutatjuk európai partnereinknek a stratégiánkat Oroszország békére kényszerítésére. Az országunk munkaközösségei és partnereink vezetőinek a munkaközösségei, akiknek már bemutattuk a győzelmi tervet, folytatják a munkát a részleteken. Közös lépésekre van szükség, és ezeknek erős lépéseknek kell lenniük.”
„Vannak további kérdések, amelyekről meg kell állapodnunk partnereinkkel, de a partnereknek minden szükséges lehetőségük megvan. És teljesen reális az államunk helyzetét pontosan úgy erősíteni, ahogy az a tisztességes békéhez szükséges. És most cselekednünk kell, hogy megakadályozzuk Oroszországot és cinkosait abban, hogy alkalmazkodjanak a képességeinkhez” – mutatott rá Zelenszkij.
Az államfő hangsúlyozta, hogy „igazi békét csak erővel lehet elérni, és a következő hét egészét a partnereinkkel való együttműködésnek szenteljük – az ilyen erőért, az igazi békéért”. „A munkaközösségek működni fognak. Lesz munka a vezetőkkel is. Nagyon reméljük, hogy a döntéshozatal nem tart sokáig” – mondta el Zelenszkij, megjegyezve, hogy az ukrán katonák és emberek bebizonyították, „hogy Ukrajna képes elérni még azt is, amit egyesek lehetetlennek tartottak”.
„Többször is megváltoztattuk ennek a háborúnak a menetét, jó irányba változtattuk. Az ukránok tudják, hogyan kell harcolni, tudják, hogyan alakítsák államuknak, népüknek, mindannyiunk jövőjét. Ezt most meg kell tennünk. Büszke vagyok népünkre, és népünk kellő támogatást és igazságos békét érdemel” – emelte ki Volodimir Zelenszkij.
I received a report from Commander-in-Chief Syrskyi on the current situation at the frontline, with particular focus on the Pokrovsk, Kurakhove, and Lyman directions. In the Donetsk region, the situation remains difficult, but our combat brigades are holding their positions and…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) October 25, 2024
A jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyerte meg Ausztriában a vasárnapi parlamenti választást a szavazatok 29,2 százalékával a belügyminisztérium által hétfőn közzétett hivatalos részeredmények szerint.
Az eddigi koalíciós kormányban részt vevő konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a második helyre szorult a voksok 26,5 százalékával. A párt teljesítménye 11 százalékponttal csúszott vissza a 2019-es eredményéhez képest.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 21,1 százalékot szerzett, és ezzel a harmadik helyre került. A liberális NEOS (Új Ausztria és Liberális Fórum) a szavazatok 9 százalékát kapta, míg az eddig az ÖVP-vel kormányzó Zöldek 8 százalékot szereztek.
A belügyminisztérium által közölt részeredmények már tartalmazzák a postán leadott szavazatok nagy részét, a 100 százalékos feldolgozottságú hivatalos végeredmény várhatóan csütörtökig születik meg.
Herbert Kickl, az eddig ellenzékben politizáló FPÖ elnöke pártja választási győzelmével kapcsolatban azt mondta: a választók határozott véleményt mondtak, és a szavazás eredménye „világosan mutatja, hogy a dolgok nem mehetnek így tovább az országban”.
Ahhoz, hogy Herbert Kickl kancellár lehessen, pártjának koalíciós partnerre lesz szüksége, akivel együtt parlamenti többségre tehet szert. Korábban azonban minden osztrák politikai párt világossá tette: nem akar koalíciót kötni az általuk szélsőjobboldalinak tartott FPÖ-vel. Karl Nehammer osztrák kancellár a részeredmények ismeretében hamar ismét leszögezte, hogy nem fognak együttműködni az FPÖ-vel.
A vasárnapi választás eredménye történelmi fordulatnak tekinthető Ausztriában. Korábban soha nem fordult még elő, hogy az ÖVP és az SPÖ egyaránt ilyen gyengén szerepelt volna. Ez az első alkalom, hogy a szociáldemokraták a harmadik helyre csúsztak vissza, az ÖVP-nek pedig ez volt az eddigi egyik leggyengébb választási szereplése.
Elemzők szerint az FPÖ-nek kedvezett az osztrák népesség elégedetlensége a gazdasági válság, a fokozódó munkanélküliség és a magas infláció miatt.
Az Osztrák Szabadságpárt határozott bevándorlásellenes álláspontja szintén nagy népszerűségnek örvend. Választási programjában az FPÖ szigorúan korlátozott migrációs politikát ígért: szorgalmazzák a bevándorlók hazatoloncolását, és nagyobb „homogenitást” akarnak az osztrák társadalomban. Az FPÖ továbbá pártolja, hogy oldják fel az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat, és bírálja az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatást.
Kickl az ORF-nek vasárnap éjjel adott nyilatkozatában azt mondta, úgy érzi, nem kell változtatniuk programjukon. Kickl azt javasolta az FPÖ-vel történő együttműködést eddig élesen elutasító pártoknak, hogy „tegyék fel maguknak a kérdést, hogy is állnak a demokráciával, és inkább aludjanak egyet az eredményre”, mielőtt nyilatkoznak.
Kiemelkedő választási részvétel mellett Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke nyerte a szlovák elnökválasztás második fordulóját, így június 15-től ő lesz Szlovákia új államfője – jelentette be a választás hivatalos végeredményét az állami választási bizottság vasárnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján.
A hatodik közvetlen szlovák államfőválasztás szombati második fordulójának végleges eredményei szerint Peter Pellegrinire a választáson résztvevők 53,12 százaléka voksolt, ellenfele, Ivan Korcok pedig a leadott szavazatok 46,87 százalékát kapta meg. A részvételi arány 61,14 százalékos lett, ami a második legmagasabb a közvetlen szlovákiai államfőválasztások történetében.
A választáson mintegy 4,3 millió választópolgár volt jogosult részt venni.
Peter Pellegrinire 1,4 milliónyian voksoltak, míg Ivan Korcok 1 millió 243 ezer szavazatot kapott. Peter Pellegrini a nyolc szlovákiai megye közül hétben tudott győzni, Ivan Korcok a két legnagyobb városban, Pozsonyban és Kassán, illetve Pozsony megyében szerzett több voksot.
Peter Pellegrini a magyarok lakta járásokban is győzött, rendszerint kiemelkedő eredménnyel.
A választási részvétel Pozsony megyében volt a legmagasabb, meghaladta a 70 százalékot, a legalacsonyabb pedig Kassa megyében, ahol 52 százalékos volt. Peter Pellegrini már a választások nem hivatalos eredményére reagálva megköszönte minden választónak a részvételt és pártja kormánykoalíciós partnereinek is a tőlük kapott támogatást.
Kijelentette: a kormány bízhat abban, hogy az elnöki palotában nem lesz egy olyan „opportunista ellenzéki hatalmi központ”, mint amilyen az elmúlt tíz évben volt és amely „sokat ártott Szlovákia külföldi megítélésének.”
Robert Fico szlovák kormányfő az elsők között gratulált egykori párttársának, Peter Pellegrininek a győzelemhez.
„Ma Szlovákiában az emberek megmutatták, hogy fel tudják ismerni, milyen veszélyt jelent az országra nézve a liberális média, az aktivisták, a kormányon kívüli szervezetek és a progresszívek” – jelentette ki Robert Fico, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
Ivan Korcok már a nem hivatalos végeredményekre reagálva elismerte vereségét és gratulált Pellegrininek a megválasztásához. Zuzana Caputová jelenlegi államfő már ugyancsak vasárnap hajnalban gratulált leendő utódjának.
Az 1975-ben Besztercebányán született Peter Pellegrini a helyi Bél Mátyás egyetemen, illetve a kassai Műszaki Egyetem közgazdasági karán végzett. Először 2006-ban, a Robert Fico vezette Irány (Smer-SD) listáján került be képviselőként a pozsonyi törvényhozásba. Később – Robert Fico kormányaiban – pénzügyi államtitkár, illetve oktatási miniszter, a 2016-os választásokat követően pedig miniszterelnök-helyettes volt. Peter Pellegrini 2018 és 2020 között – miután Robert Fico távozni kényszerült a miniszterelnöki székből – a kormányfői tisztséget is betöltötte.
2020-ban az Irányból kilépve saját pártot alapított Hang (Hlas) néven, pártja a tavaly őszi parlamenti választásokat követően lett a jelenlegi hárompárti kormánykoalíció része, amelynek parlamenti képviselői Pellegrinit a törvényhozás elnökének választották.
[type] => post [excerpt] => Kiemelkedő választási részvétel mellett Peter Pellegrini, a szlovák parlament és a második legnagyobb kormánypárt, a Hang (Hlas-SD) elnöke nyerte a szlovák elnökválasztás második fordulóját, így június 15-től ő lesz Szlovákia új államfője. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1712515920 [modified] => 1712513643 ) [title] => Hivatalos a végeredmény: győzött Peter Pellegrini [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=109022&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 109022 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 109023 [image] => Array ( [id] => 109023 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04.jpg [original_lng] => 198471 [original_w] => 1320 [original_h] => 880 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04.jpg [width] => 1320 [height] => 880 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04.jpg [width] => 1320 [height] => 880 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/nn-peterpellegrini04.jpg [width] => 1320 [height] => 880 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1712502844:12 [_thumbnail_id] => 109023 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1969 [translation_required_done] => 1 [_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
The last time Slovak land was ceded to an aggressor—in the name of peace—it did not turn out well and did not bring peace to either the Slovaks or other nations. https://t.co/26ow7b67e1
