Scholz felpörgetné a béketárgyalásokat

A német kancellár szerint az ukrajnai háború békés lezárását célzó szaúdi békekonferencia egy jelentős lépés volt, ugyanakkor sajnálatára még csak a tárgyalások elején járunk.

Közel 36 perces interjút adott az egyik legnagyobb német közszolgálati csatornának, a ZDF-nek Olaf Scholz német kancellár.

Az interjúban a szociáldemokrata politikus több témát is érintett: az ukrajnai háború kapcsán szóba került a nemrégiben közel 40 ország részvételével Szaúd-Arábiában tartott ukrajnai békekonferencia – amin Oroszország nem vett részt, ellenben például Kína vagy Brazília igen –, az ukrán hadseregnek nyújtott katonai támogatások, de a migrációt is érintették a beszélgetés során – tudósít róla a Frankfurter Allgemeine Zeuting.

A tárgyalás még csak a kezdet

Scholz kifejtette, hogy a szaúdi békekonferencia nagyon fontos volt, ugyanakkor hozzátette, a békefolyamatoknak sajnos még csak az elején járunk. Ennek ellenére szerinte az különleges volt, és szerinte ezeket a tárgyalásokat mindenképp folytatni kell.

Mint megjegyezte, ugyan a háborús agresszor Oroszország azon nem vett részt, azonban Kína mellett több latin-amerikai és afrikai ország jelen volt, és szerinte az ilyen konferenciákkal elérhető a béke.

 Van értelme annak, hogy folytassuk ezeket a beszélgetéseket, mert ezek konkrétan növelik a nyomást Oroszországon, hogy felismerje, rossz úton jár, és muszáj kivonnia a csapatait, és a béke lehetségessé váljon – véli a német kancellár, aki ezzel további diplomáciai erőfeszítést kért az országoktól a háború békés rendezése érdekében.

Kína részvételéről elmondta, hogy az nagyon fontos volt, és emlékeztetett, hogy az első, még júniusban a dániai Koppenhágában tartott ilyen békekonferencián Peking nem vett részt.

Az interjú során szóba került az Ukrajnának szánt fegyvertámogatások is. Mint ismert, Kijev régóta szeretné, hogy Németország adjon a közel 500 km-es hatótávolságú Taurus rakétából az épp ellentámadást vezető ukrán hadseregnek, mivel úgy látják, ezzel a svéd–német fejlesztésű fegyverrel segíthet a háború minél hamarabbi lezárásában.

A lehetséges rakétatámogatásról a kancellár csak szűkszavúan beszélt, és leginkább megpróbált kitérni a konkrét válaszadás elől.

Ugyan nem zárta ki, hogy a jövőben átadna a Taurus rakétákból Ukrajnának, de diplomatikusan csak annyit válaszolt, hogy csakúgy, mint a múltban, most is gondosan vizsgálják a helyzetet.

Emellett emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok után Németország nyújtotta a legtöbb katonai és humanitárius támogatást a lerohant országnak – lőszerek mellett tüzérségi fegyverekkel, tankokkal és légvédelmi rendszerrel is segítette már Kijevet.

A Taurus kapcsán visszautasította azokat a német sajtóban tárgyalt információkat, melyek szerint a német kormány habozna a döntésben, de ismét aláhúzta, hogy az ilyen döntéseket mindig gondosan mérlegelik a kormányüléseken.

(index.hu)