Trump fontolóra vette, hogy felfüggeszti részvételét az ukrajnai békefolyamatban, mivel a Fehér Ház szerint Európa hátráltatja a békét, Ukrajna pedig nem hajlandó további engedményeket tenni – írja az Axios című amerikai lap.
Az Axios szerint Donald Trump amerikai elnök a közelmúltban jelezte, hogy ideiglenesen felfüggesztheti diplomáciai erőfeszítéseit az Ukrajnával kapcsolatos békefolyamatokban, amíg a háborúban részt vevő felek nem mutatnak nagyobb rugalmasságot.
A Fehér Ház egyik névtelenül nyilatkozó tisztségviselője elmondta, hogy Trump inkább „hátradőlne”, és figyelné, hogyan alakul a helyzet, miközben a konfliktus folytatódik.
Emögött az áll, hogy a háború befejezésére tett eddigi erőfeszítések nem hoztak érdemi előrelépést, különösen Trump Alaszka államban tartott találkozója után.
A Fehér Ház szerint az ukrán kormány hajlandósága a békefeltételek terén kevés, és a felelősségért Európát hibáztatják. Az amerikai tisztségviselők úgy vélik, hogy az európai vezetők nem támogatják kellő mértékben Trump békefolyamatait, és inkább hátráltatják azokat.
A legfőbb kritika Ukrajna területi kérdésekben való álláspontja miatt érkezik, mivel egyes európai országok továbbra is arra ösztönzik Volodimir Zelenszkijt, hogy várjon jobb alkut. A Fehér Ház emellett elutasítja azt a hozzáállást, hogy az Egyesült Államok viselje a háború teljes költségét, miközben Európa nem vállal aktívan szerepet a konfliktus kezelésében. Trump környezete szerint Európa nem hosszabbíthatja meg a háborút, miközben tisztességtelen elvárásokat támaszt.
Ugyanakkor egyes európai tisztségviselők cáfolták a vádakat, és hangsúlyozták, hogy nem folytatnak kétszínű politikát Trump békefolyamataival szemben.
A hét végén találkozik az ukrán és az amerikai küldöttség, hogy megvitassa az Ukrajna és Oroszország közötti jövőbeli tárgyalások lehetőségét – jelentette be Volodimir Zelenszkij hétfőn Kijevben, az ukrajnai látogatáson tartózkodó Jonas Gahr Store norvég miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Az ukrán elnök egyrészt közölte, hogy hétfőn lesz egy találkozó Keith Kellogg-gal, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottjával is „az orosz féllel való esetleges jövőbeni találkozóra való felkészülés részeként”. Beszámolt arról, hogy vasárnap az elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és más partnerekkel. Ezen kívül Andrij Szibiha külügyminiszter az ukrán függetlenség napján csatlakozott a G7-országcsoport külügyminisztereinek online találkozójához.
Hozzátette továbbá, hogy „a nap folyamán az ukrán katonai vezetés egyeztet a partnerekkel”, szerdán pedig találkozót tartanak a nemzetbiztonsági tanácsadók.
Zelenszkij szavai szerint Moszkvának az a célja, hogy meghiúsítsa a fűtési szezonra való felkészülést Ukrajnában: Oroszország csapásokat mér az ukrán energetikai infrastruktúrára, ami nemcsak az áramtermelést érinti, hanem a földgázkitermelést is. „Oroszország megpróbálja meghiúsítani a télre való felkészülésünket, csapásokat mér energetikai infrastruktúránkra. Ez nemcsak az áramtermelést, a hőtermelést érinti, hanem saját földgázunk kitermelését is. Ezért rendkívül nagyra értékeljük Norvégia segítségét, amelyet kifejezetten gázvásárlásainkhoz nyújt. Ez közvetlenül segít nekünk emberéleteket megvédeni” – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy a múlt télen legalább egymillió ukrán családnak tudták a fűtést biztosítani Ukrajna és Norvégia együttműködésének köszönhetően. „Idén is jelentősek a kihívások. Norvégia már döntést hozott a gázvásárlásaink támogatásáról. Nagyon számítunk Norvégia következő lépéseire is” – tette hozzá az elnök.
Jonas Gahr Store a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy Norvégia 2026-ban is folytatja Ukrajna katonai támogatását. „Ukrajna támogatása 2025-ben folytatódik, és 2026-ban is. Ez pénzben kifejezve 8,5 milliárd dollárt jelent 2026-ban, amelyet a parlament elé fogok terjeszteni. A múltban a parlament egyhangúlag támogatta a Nansen támogatási programunkat. Biztos vagyok abban, hogy fenn tudjuk tartani ezt a magas szintű segítségnyújtást” – mondta.
A katonai és a civil szféra támogatására létrehozott Nansen program teljes összege 75 milliárd norvég korona a 2023–2027 közötti időszakra. A polgári és katonai támogatás arányát évente határozzák meg Ukrajna szükségletei szerint – fűzte hozzá magyarázatul az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
Az ukrán külügyminiszter üzent az orosznak
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a tárcája által a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményben abszurdnak nevezte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentéseit arról, hogy Zelenszkij nem legitim államfő.
„Nincs semmi abszurdabb annál, mint amikor a legitimitásról tart előadást egy olyan ember, aki 21 éve ül ugyanabban a székben, miközben annak szolgál, aki már több mint 25 éve uralkodik” – jelentette ki. „Az ilyen megalapozatlan kijelentések azt mutatják, hogy Oroszország elutasítja a békés erőfeszítéseket” – mutatott rá Szibiha.
Az ukrán alkotmány értelmében a soron következő elnökválasztást 2024 márciusában kellett volna megtartani, a hadiállapotról szóló törvény azonban megtiltja bármilyen választás lebonyolítását Ukrajnában – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Augusztus 20-án, szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz diktátorral, amelynek során többek között megvitatták az ukrajnai béketárgyalásokat, számolt be a Kreml sajtóosztálya.
A beszélgetés során a felek elemezték a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalásokkal kapcsolatos legfrissebb fejleményeket. Többek között Putyin értékelte az alaszkai orosz–amerikai találkozót.
„A vezetők megvitatták az ukrajnai helyzet legfrissebb fejleményeit. Az orosz fél örömmel veszi tudomásul Törökország segítségét az Oroszország és Ukrajna képviselői közötti tárgyalások lebonyolításában Isztambulban” – áll a jelentésben.
Emellett a beszélgetés során felmerült néhány kétoldalú kérdés Törökország és Oroszország között, beleértve a befektetési kapcsolatok további fejlesztését is. Erdogan egyúttal elmondta Putyinnak, hogy támogatja az ukrajnai tartós béke megteremtésére irányuló erőfeszítéseket, és támogatja „minden fél” részvételét a tárgyalási folyamatban. A török elnök azt is hangsúlyozta, hogy szorosan figyelemmel kíséri az ezzel a folyamattal kapcsolatos események alakulását, és hogy Törökország a háború kezdete óta az igazságos békére törekszik.
Ukrajnának valódi tárgyalásokra van szüksége, és ezek elkezdődhetnek azokon a határokon, ahol most a frontvonal húzódik – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök Brüsszelben az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével közös sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta: „Valódi tárgyalásokra van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ott kezdhetjük meg, ahol most a frontvonal van. A kontaktvonal a legjobb vonal a tárgyalásokhoz. Az európaiak támogatják ezt, és mindenkinek köszönjük.”
Az ukrán elnök azt is megjegyezte, hogy Oroszország nem ért el sikereket a donyecki régióban, és Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője 12 éve nem tudta elfoglalni ezt a területet. Az elnök ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajna alkotmánya lehetetlenné teszi a területek feladását.
„Mivel a területi kérdés ilyen fontos, azt csak Ukrajna és Oroszország vezetőinek kellene megvitatniuk egy háromoldalú Ukrajna–USA–Oroszország találkozón. Oroszország eddig nem mutat jeleket arra, hogy háromoldalú találkozóra sor kerülne” – tette hozzá Volodimir Zelenszkij.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter azonnali tűzszünetet szorgalmazott Ukrajnában, valamint az Európai Unió és Kijev béketárgyalásokba való bevonását. A nyilatkozat Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai csúcstalálkozója előtt hangzott el, számolt be az Ukrinform az ANSA-ra hivatkozva.
„Támogatjuk Trump kezdeményezését; ez egy előrelépés, az első pozitív lépés a béke felé. Trump és Putyin találkozója is üdvözlendő, ha segíti a kapcsolatok enyhítését. De a megállapodáshoz Kijev részvétele is feltétlenül szükséges. A béke nem érhető el a közvetlenül érintett felek, az oroszok és az ukránok nélkül” – mondta Tajani szerdán az olasz médiának adott interjújában. Elmondása szerint az Olaszország által aláírt közös nyilatkozatban az EU állam- és kormányfői egyetértettek abban, hogy a béke nem érhető el Ukrajna nélkül. „Az EU-nak kulcsfontosságú szereplőnek kell lennie a tárgyalásokon többek között azért, mert szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az ukrajnai háború a mi biztonsági ügyünk is” – tette hozzá az olasz külügyminiszter. Véleménye szerint az elsődleges célok a „tűzszünet és az ukrán polgári lakosság támogatása, amelyet az orosz hadsereg brutálisan támad”. „Az EU-nak részt kell vennie a tárgyalásokon, és a béke nem jelentheti Ukrajna megadását; ezek alapelvek. Kiállunk a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, és továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna érdekeit” – hangsúlyozta Tajani.
[type] => post [excerpt] => Az európai szövetségesek zárt ajtók mögött fognak konzultálni egészen Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor augusztus 15-i alaszkai találkozójáig – jelentette be hétfőn Steffen Mayer. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1754947620 [modified] => 1754933358 ) [title] => Az európai partnerek zárt ajtók mögött egészen az alaszkai találkozóig konzultálnak – német kormány [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=159170&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 159170 [uk] => 159179 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 159171 [image] => Array ( [id] => 159171 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg [original_lng] => 53650 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/eu.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1754923267:3 [_thumbnail_id] => 159171 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1125 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 366854276000 [_oembed_d1c0c8af035b55f870ab23a9b88f787b] =>
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Támogatják az európai vezetők a jövő heti találkozót Donald Trump és Vlagyimir Putyin között, ugyanakkor továbbra is az Oroszország elleni nyomás fokozását követelik – írja a Reuters.
Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszkában találkozna Vlagyimir Putyinnal az ukrajnai háború lezárása érdekében. Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij bevonásával akár háromoldalú csúcs is elképzelhető, de jelenleg kétoldalú megbeszélés van napirenden. Trump szerint a lehetséges megállapodás területek kölcsönös cseréjét tartalmazná, ami Ukrajna részéről jelentős területi engedményeket is jelenthetne – ezt Kijev és európai szövetségesei elutasítják. A lehetséges megállapodás részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de
Trump szerint az egyezség egy „mindkét fél javát szolgáló területcserét” fog tartalmazni.
Európai vezetők (Franciaország, Olaszország, Németország, Lengyelország, Egyesült Királyság, Finnország, valamint az Európai Bizottság) üdvözölték a béketörekvést, de hangsúlyozták: a megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit, és nem lehet Ukrajna bevonása nélkül dönteni, valamint az oroszokra nehezedő nyomás fokozását javasolták.
„Meggyőződésünk, hogy a diplomáciai megoldásnak védenie kell Ukrajna és Európa létfontosságú biztonsági érdekeit (…) az Ukrajna békéjéhez vezető utat nem lehet Ukrajna nélkül eldönteni”– áll a nyilatkozatban, egyúttal kijelentették: nem értenek egyet a határok erőszakos módosításával, valamint a jelenlegi arcvonalnak kell lennie a tárgyalási alapnak. Az európai ellenjavaslat szerint a tűzszünetnek meg kell előznie minden más lépést, és az esetleges területi cseréknek kölcsönöseknek kell lenniük, erős biztonsági garanciákkal.
Zelenszkij és stábja kitartanak amellett, hogy a frontvonal nem tekinthető határnak, és nem fogadnak el területi veszteséget. Andrij Jermák ukrán elnöki kabinetfőnök európai vezetőkkel és amerikai tisztviselőkkel folytatott tárgyalásokon elmondta, hogy Ukrajna hálás a konstruktív hozzáállásukért, ugyanakkor a frontvonal nem jelentheti a határvonalat. Ugyanezen a megbeszélésen részt vett JD Vance amerikai alelnök is, akinek köszönetet mondott a „megbízható béke” érdekében tett erőfeszítéseiért. „A tűzszünet szükséges, de a front vonal nem határ” – mondta Jermák az X-en, megismételve Kijev álláspontját, miszerint elutasít minden területi engedményt Oroszországnak.
Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn tartanak megbeszélést – jelentette be az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas.
A politikus figyelmeztetett: az Egyesült Államok kezében van az a lehetőség, amellyel rákényszerítheti Oroszországot a komoly tárgyalásokra.
Bármilyen megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között csakis Ukrajna és az EU bevonásával születhet, hiszen ez Ukrajna és egész Európa biztonságának kérdése – fogalmazott Kaja Kallas.
Kallas hangsúlyozta, hogy a jelenleg megszállt területek – Ukrajna mintegy 20 százaléka – Kijevhez tartoznak, és figyelmeztetett: semmilyen egyezség nem szolgálhat kiindulópontként további orosz agresszióhoz. „Amíg egy fenntartható és igazságos béke felé haladunk, a nemzetközi jog világosan kimondja: minden ideiglenesen megszállt terület Ukrajnáé” – tette hozzá.
Ukrajna már négy éve teljes körű háborúval néz szembe Oroszországgal, az ukrán kormány ragaszkodik a nemzetközi jogon alapuló békéhez – jelentette ki szombaton Andrij Szibiha külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője elmondta, hogy Ukrajna több mint három éve védi a függetlenségét szárazföldön, tengeren és levegőben, ellenállva a teljes körű orosz agressziónak. Ebben az összecsapásban az ukrán védők bátorsága és a polgárok ellenálló képessége kulcsszerepet játszik – tette hozzá. „Az ukránok megérdemlik a nemzetközi jogon alapuló igazságos békét, valamint területi integritásunk és az alkotmányunk által meghatározott határok tiszteletben tartását” – hangsúlyozta.
Szibiha kiemelte, hogy Oroszországot nem szabad jutalmazni azért, mert olyan háborút kezdett, amely szenvedést és pusztítást hozott. Az Egyesült Államok erőfeszítései és Ukrajna párbeszédre való készsége ellenére Moszkva továbbra is terrorizálja a civil lakosságot, figyelmen kívül hagyja a megállapított határidőket, és nem mutat valódi akaratot a konfliktus befejezésére.
A külügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy Ukrajna továbbra is nyitott a kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív párbeszédre, figyelembe véve az ukrán nép akaratát. „Tartós békére van szükségünk, amelyet Moszkva következő lépése nem fog lerombolni. Ukrajna kész együttműködni az Egyesült Államokkal és minden nemzetközi partnerünkkel, hogy együtt igazságos és tartós békét érjünk el” – tette hozzá Andrij Szibiha.
