Globális katasztrófákra figyelmeztetett von der Leyen

A fekete-tengeri gabonaegyezmény meghosszabbítása Oroszország felelőssége, ami ha nem történik meg, globális élelmiszerválsággal kell számolnunk – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Antonio Guterres ENSZ-főtitkárral tartott brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A bizottsági elnök a kétnapos EU–ENSZ magas szintű párbeszéd első napját zárva felidézte, hogy a szolidaritási folyosók lehetővé tették több ezer tonna gabona és mezőgazdasági termék elszállítását Ukrajnából az Európai Unión keresztül a világ többi részébe.

Hozzátette, hogy ezen most is dolgoznak, de most Vlagyimir Putyin orosz elnökön a sor, a világ rá figyel ebben a kérdésben.

Von der Leyen kifejtette azt is, hogy az EU azért Volodomir Zelenszkij ukrán elnök békeformuláját támogatja, mert az pontosan az ENSZ Alapokmányának elvein alapul, és minden egyes szava az ENSZ határozataiból származik. Az EU pedig együtt dolgozik az ENSZ-szel azon, hogy ennek széles körű nemzetközi támogatást szerezzen.

A további napirendről szólva az elnök elmondta, hogy a novemberi COP28 klímacsúcs előkészítéseként tárgyalnak majd a megújuló energiaforrásokra és az energiahatékonyságra vonatkozó globális célok meghatározásáról. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásában még mindig tapasztalható hatalmas hiány pótlása nem lehetséges csupán államháztartási forrásokból, a magánszektor hozzájárulására is szükség van.

A pénteki témák között von der Leyen a globális digitális átmenet és a mesterséges intelligencia növekvő erejének kezelését is említette. „A mesterséges intelligencia forradalom, amely óriási gazdasági és társadalmi hatással jár világszerte. Egyfelől minden kétséget kizáróan ki kell használnunk a benne rejlő lehetőségeket, mert növelheti a jólétet. Másrészt nagyon ébernek kell lennünk, ha például az információmanipulációt, a külföldi beavatkozásokat nézzük” – fejtette ki.

Az ENSZ élén álló Antonio Guterres főtitkár elmondta, hogy a mostani időszakot a nemzetközi együttműködés alapjait érintő kihívások határozzák meg, mint az ukrajnai háború, a klímaváltozás, valamint a koronajárvány utáni gazdasági fellendülés, ami tovább mélyíti az egyenlőtlenségeket.

„Ilyenkor a multilateralizmus minden eddiginél fontosabb a béke megteremtéséhez, a bolygó védelméhez, az éhínség leküzdéséhez, az új technológiák védőkorlátjainak kiépítéséhez” – húzta alá, felhívva figyelmet arra, hogy a világ mind jobban többpólusúvá válik, ez pedig fokozott együttműködési formákat és a nemzetközi jogon alapuló többoldalú kormányzást tesz szükségessé. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió ennek az új globális rendnek az egyik alapvető pillére kell, hogy legyen.

Szólt arról is, hogy a globális kihívások kezelése céljából át kell alakítani a globális pénzügyi rendszert, hogy az mindenki számára működjön, és betöltse globális védőhálószerepét.

A klímavédelem terén Guterres egy olyan klímaszolidaritási egyezség megkötésére szólított fel, amelyben a nagy szennyezők további erőfeszítéseket tesznek a kibocsátás csökkentésére, a tagállamok pedig pénzügyi és technikai forrásokat mozgósítanak a feltörekvő gazdaságok támogatására.

Az ENSZ-főtitkár sürgette a nemzetközi fellépést az új technológiák, köztük a mesterséges intelligencia terén. „A kormányoknak, a regionális szervezeteknek, a magánszektornak és a civil társadalomnak össze kell fogniuk, hogy közös nyomon követési és irányítási eszközöket hozzanak létre annak érdekében, hogy technológia az emberi jogokat és a közös javakat szolgálja” – szögezte le.

(vg.hu)