Megfosztaná arányos parlamenti képviseletétől a romániai magyarságot egy kormánypárti törvénytervezet

Megemelné a parlamenti küszöböt Romániában, és ezzel az ország parlamentjéből is kiszorítaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait az a törvénytervezet, amelyet 15 liberális és egy szociáldemokrata törvényhozó terjesztett a bukaresti képviselőház elé – közölte csütörtökön a Digi24 hírtelevízió.

A kormánypárti honatyák tervezete egyetlen cikkből áll, amely a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelné a parlamenti küszöböt. Az indoklás szerint az utóbbi két évtizedben a parlament „politikai töredezettsége” megnehezítette a stabil kormánytöbbség kialakítását, emiatt pedig az utóbbi hét évben hét kormányt iktatott be a parlament.

A kezdeményezők szerint Romániának a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai és gazdasági stabilitásra van szüksége, ezért a 2024-es választási év előtt az általános parlamenti küszöb megemelése mellett a regionális pártok képviselethez jutását segítő alternatív parlamenti küszöb eltörlését is kezdeményezik a „diszkrimináció” megszüntetése érdekében, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint a képviselők és szenátorok „a teljes román nép, nemcsak négy választókerület” képviseletét látják el.

 A Digi24 szerint a törvénykezdeményezés elfogadása parlamenti képviselet nélkül hagyhatja az RMDSZ-t.

A tévécsatorna felidézte: a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) „kényelmes többsége” van a román törvényhozásban, néhány hete pedig a kormányból is kiszorította az RMDSZ-t a román nagykoalíció két pártja.

Cristian Pirvulescu politikai elemző a Digi24-nek nyilatkozva úgy értékelte: már az ötszázalékos küszöb is „túl magas”, további felemelése pedig demokráciaellenes lenne. A liberálisok és politikai szövetségeseik már megemelték egyszer (a korábbi 3 százalékról) a parlamenti küszöböt, és emiatt a 2000-es parlamenti választásokon a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) nem jutott be a parlamentbe, ugyanakkor „megerősödött a szélsőjobboldal, a Nagy-Románia Párt mesterségesen felfújódott, ami olyan problémákat idézett elő, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat” – magyarázta a politológus.

 Romániában megyei pártlistás arányos választási rendszer működik. Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.

A regionális pártok képviselethez jutását 2015 óta egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében a mandátumok szavazatarányos elosztásában – mindenütt az országban – részt vesznek azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.

Azoknak a hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem gyűjtenek elegendő szavazatot a parlamenti küszöb átlépéséhez, a választási törvény lehetővé teszi, hogy egy-egy képviselőt küldjenek a kétkamarás román parlament alsóházába.

Az RMDSZ 1990 óta minden parlamenti választáson átlépte az ötszázalékos küszöböt, de hét százalékot meghaladó eredményt csak a 90-es évek elején ért el.

 Legutóbb, 2020-ban az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira országos szinten az érvényes voksok 5,74 százalékát, szenátusi jelöltlistáira pedig a szavazatok 5,89 százalékát adták le.

A 2021-es népszámláláson a decemberben közzétett előzetes adatok szerint valamivel több mint 1 millió lakos vallotta magát magyarnak Romániában, ami a megszámlált lakosság 5,26 százalékát teszi ki, illetve 6,05 százalékos arányt jelent azok körében, akik válaszoltak a nemzetiséget tudakoló kérdésre.

(hirado.hu)