A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kérésére visszavonta a közigazgatási átszervezésre irányuló törvénytervezetét a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) – közölte kedden az RMDSZ.
„A romániai magyar közösség egységet és erőt mutatott fel december 1-jén, és ezzel az erővel a többségi politikai alakulatoknak is számolniuk kell, nem dönthetnek rólunk nélkülünk. Ezzel az erővel kértük ma a parlamentben a közösségünk számára hátrányos előírásokat tartalmazó közigazgatási átszervezést előíró tervezet visszavonását, és az USR visszavonta a javaslatot” – idézte Cseke Attilát, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetőjét, a szövetség közleménye.
Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa felidézte: az USR „letörölte a port a Basescu-féle közigazgatási átszervezés tervezetéről”, és idén ősszel ismét a parlament elé terjesztette a volt államfő által is szorgalmazott jogszabálymódosítást.
A tervezet több, Romániára és a magyar közösségre is káros előírást tartalmazott, mint például a kisebb községek beolvasztása, a kisvárosok megszüntetése vagy a tömbmagyarság szétszakítása – részletezte. A tervezet továbbá azt eredményezte volna, hogy a helyi és megyei önkormányzati ügyintézés távolabb kerül az állampolgároktól – olvasható az RMDSZ közleményében.
Az ellenzéki, magát jobbközép pártként meghatározó USR szenátusi frakcióvezetője és két képviselője októberben nyújtotta be a bukaresti parlamentnek a párt közigazgatási reformcsomagja első törvénytervezetét, amely az önkormányzatok számának drasztikus csökkentésével karcsúsította volna az államot.
Az USR azt javasolta, hogy fejlesztési régiónként vonják össze a megyéket, így a jelenlegi 41 megye helyett 7 maradt volna, nem viselhetett volna városi rangot 20 ezer lakosnál kisebb település, és más településekkel vonta volna össze a 3000 lakosnál kisebb lélekszámú községeket, falvakat.
Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfői sajtóértekezletén bejelentette: az RMDSZ azt javasolja az erdélyi magyaroknak, hogy a romániai államfőválasztás vasárnap tartandó második fordulójában „a kisebbik rosszat”, Elena Lasconi USR-elnököt támogassák szavazatukkal.
Újságírói kérdésre elmondta: a támogatásért cserébe az az elvárás Elena Lasconi felé, hogy az USR által beterjesztett közigazgatási törvénytervezetet vissza kell vonni, vagy el kell utasítani. „Ebből nem lesz törvény, megvédjük a magyar megyéket, közösségeket” – szögezte le hétfőn az RMDSZ elnöke.
Romániában az elnökválasztás december 8-i második fordulójában dől el, hogy Elena Lasconi USR-elnök vagy a magyarellenes, szélsőségesnek tartott pártok által támogatott, fasiszta és legionárius eszmékkel nyíltan szimpatizáló Calin Georgescu lesz-e Románia következő elnöke.
Hétpárti parlament alakul Romániában, miután a hétvégén lezajlott választásokon két kisebb, a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kivált politikusok által létrehozott új párt, az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is parlamenti képviseletet szerzett – derült ki hétfőn, a külföldi választókörök zárása után közzétett, 99,6 százalékos feldolgozottságot tükröző részeredményekből.
A választásokat a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte 22 százalékkal. A legnagyobb román párt ezzel elődpártja eddigi legrosszabb, 1996-os eredményét ismételte meg. A legutóbbi, 2020-as választásokon a PSD a voksok 29 százalékát szerezte meg.
Eddigi nagykoalíciós partnere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága a négy évvel korábbi 25,5 százalékról 14 százalékra zsugorodott. A magát szintén jobbközép pártként meghatározó, korábban centrista, progresszív politikai szólamokat is hangoztató ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) a szavazatok 12,2 százalékát kapta, miután a párt élére a júniusi EP-választáson elszenvedett kudarc után megválasztott Elena Lasconi – az alkotmánybíróság által azóta sem igazolt eredmények szerint – múlt héten bejutott az elnökválasztás második fordulójába.
Az országos átlagnál magasabb arányban urnákhoz járuló magyarság országos szinten 6,4 százalékos támogatottsághoz juttatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltlistáit.
A legutóbbi népszámláláson az ismert nemzetiségű román állampolgárok 6 százaléka vallotta magát magyarnak. Utoljára a 2000-ben rendezett parlamenti választásokon ért el ennél jobb (6,8 százalékos) eredményt az RMDSZ, amikor népszámlálási adatok szerint Románia lakosságának 6,6 százaléka vallotta magát magyarnak.
A voksok 7,6 százalékát megszerző SOS Romániát a 2020-ban AUR-jelöltként román szenátori mandátumot szerzett, majd az AUR-ból kizárt, rendszeres hangoskodással, botránykeltéssel ismertséget szerző Diana Sosoaca alapította, amelynek jelöltjeként 2024-ben európai parlamenti mandátumot is szerzett. Sosoaca a romániai elnökválasztáson is indult, de az alkotmánybíróság kizárta a jelöltek közül az alkotmányos rend megdöntésére uszító kijelentései miatt.
A 6,3 százalékos eredményt elérő POT a román média szerint az elnökválasztás első fordulójában legtöbb szavazatot szerző , az egykori antiszemita és magyarellenes Vasgárdával szimpatizáló Calin Georgescu mögött álló párt, amelyet Anamaria Gavrila – az AUR listáin parlamenti mandátumhoz jutott, majd a pártból egy év után kilépett, Hunyad megyei parlamenti képviselő alapított 2023-ban. A POT a parlamenti választások előtti héten, a „TikTok-jelöltént” emlegetett Georgescu meglepetésszerű berobbanását követően jelent meg először a közvéleménykutatásokban, mint a parlamenti képviseletre esélyes párt.
Az AUR a voksok 18 százalékát kapta, megduplázva korábbi parlamenti súlyát.
A hétvégén lebonyolított parlamenti választásokon 9 millió 455 ezer választó járult az urnákhoz, ami 52,5 százalékos részvételt jelent. Romániában húsz éve – amióta a parlamenti választásokat nem rendezik együtt a legnagyobb érdeklődést kiváltó elnökválasztással – nem volt 50 százalékot meghaladó részvétel a törvényhozási választásokon. A legnagyobb – 58,8 százalékos – arányban Hargita megyében járultak urnákhoz a választók. Bihar megyében 56,7, Kovászna megyében 53,8 százalékos volt a részvétel.
[type] => post
[excerpt] => Hétpárti parlament alakul Romániában, miután a hétvégén lezajlott választásokon két kisebb, a Románok Egyesüléséért Szövetségből (AUR) kivált politikusok által létrehozott új párt, az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) is parlamenti képv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733221800
[modified] => 1733185868
)
[title] => Romániai választások: hétpárti parlament alakul Bukarestben, simán bejutott az RMDSZ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134149&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134149
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134150
[image] => Array
(
[id] => 134150
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[original_lng] => 739793
[original_w] => 984
[original_h] => 494
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz-300x151.png
[width] => 300
[height] => 151
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz-768x386.png
[width] => 768
[height] => 386
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/rmdsz.png
[width] => 984
[height] => 494
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733178669:12
[_thumbnail_id] => 134150
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 860
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 747404
[1] => 43986
)
[tags_name] => Array
(
[0] => román választások
[1] => Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
)
)
[2] => Array
(
[id] => 128878
[content] =>
A román alkotmánybíróság túllépte hatáskörét és ezzel veszélyes precedenst teremtett – mondta Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője kedden.
A Maszol.ro portálnak nyilatkozó politikus úgy értékelte: a Diana Sosoaca EP-képviselő elnökjelöltségét elutasító alkotmánybírósági döntés csak tetézte a koalíciós pártok közti feszültséget, de szerinte a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökének a koalíció felbonátásáról szóló hétfői bejelentése, amelyben hatalmi visszaéléssel vádolta a Szociáldemokrata Pártot (PSD) csak „egy politikai PR-mutatvány” a liberálisok részéről.
„Furcsán fogalmazott Nicolae Ciuca PNL-elnök, hogy a koalícióban megszűnik a kommunikáció, ám a liberálisok nem fognak kilépni a kormányból” – szögezte le az RMDSZ politikusa. Hozzátette, nem csak a liberálisokat háborította fel az alkotmánybíróság döntése, de ők úgy ítélik meg, hogy Sosoaca kizárása a szociáldemokratáknak kedvez az államelnöki versenyben.
Csoma Botond kifejtette: az RMDSZ úgy ítéli meg, hogy az alkotmánybíróság egyértelműen túllépte a hatáskörét, amikor attitűdök és vélemények alapján hozott egy jogi erővel bíró, ám tulajdonképpen szubjektív döntést arra vonatkozóan, hogy valaki indulhat, vagy sem az államelnök-választáson.
„Semmilyen értelemben nem értünk egyet Diana Sosoacával, de veszélyes precedenst teremthet egy alkotmányossági kérdést levezetni attitűdökből, véleményekből” – idézte a Maszol a frakcióvezetőt.
Hozzátette: jogértelmezési kérdés van a háttérben, amit a választások után rendezni kell. Hozzátette: hagyni kell, hogy a választásokon az állampolgárok döntsenek. Arra a kérdésre, hogy mekkora esélye van az RMDSZ-nek kormányra kerülni a választások után, Csoma Botond rámutatott: ez a választási eredmény függvénye.
„Ha jó eredményt érünk el a parlamenti választásokon, jó eséllyel vissza tudunk kerülni a kormányba, és vissza tudjuk oda vinni a józan észt, napirendre tudjuk tűzni a közösségünk problémáit” – vélekedett az RMDSZ szóvivője.
Az alkotmánybíróság szombaton szavazattöbbséggel – a PNL állítása szerint a PSD és az RMDSZ által jelölt alkotmánybírák szavazatával – döntött
arról, hogy a többi párt által szélsőségesnek tartott SOS Romania elnöke, a botránykeltéseiről elhíresült Diana Sosoaca EP-képviselő nem indulhat az év végi államelnök-választáson, mivel nyilatkozataiban következetesen az ország demokratikus berendezkedésének megváltoztatására, alkotmányos rendjének megsértésére biztatja követőit, holott az alkotmány szerint a román államfőnek az alkotmányosság és a törvények betartása felett kell őrködnie.
Nicolae Ciuca PNL elnök hatalmi visszaéléssel vádolta meg a Marcel Ciolacu miniszterelnök által vezetett PSD-t, és bejelentette a bukaresti nagykoalíció felbontását, hozzátéve, hogy a PNL miniszterei csak azért nem lépnek ki a kormányból, hogy a további visszaéléseket meggátolják.
Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváron, sajtótájékoztatón.
A vasárnap esti visszafogott nyilatkozatok után az RMDSZ politikusai hétfőn konfettiesőben ünnepelték az idei első romániai választások sikerét. „Ez nagy siker, az elmúlt húsz év legnagyobb sikere és az erdélyi magyaroknak a sikere együtt az RMDSZ-szel, közös a sikerünk” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Elmondta, a szavazatok 99 százalékos feldolgozottságánál a szövetség 566 ezer voksot kapott, és ez a magas szavazatszám két EP-képviselői mandátumot is biztosít számára. A helyhatósági választásokon 199 RMDSZ-es polgármesteri mandátum biztosított, és négy-öt független polgármester is mandátumhoz jutott, akit az RMDSZ támogatott.
A szövetség a négy erdélyi megye – Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár – vezetését is megőrizte.
Megtartotta továbbá a polgármesteri széket Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Szászrégenben, és visszaszerezte Székelyudvarhely és Margitta vezetését.
Arra is kitért, hogy az RMDSZ önállóan jutott vissza a szórványban is több megyei és helyi önkormányzatba, ahonnan 2020-ban kiesett. Ilyen Brassó megye, Beszterce-Naszód és Beszterce, Máramaros megye és Vajdahunyad, Medgyes, Aranyosgyéres önkormányzata. Hosszúmezőn, Koltón és Kisbácsban megőrizte polgármesterét, Nagybányán, Máramarosszigeten és Déván növelte önkormányzati képviselői számát.
Temesváron Dominic Fritz újrázó polgármestert támogatva került vissza a helyi önkormányzatba. Beszélt a moldvai csángók Bákó megyei sikeréről, akik Gyimesbükk mellett a legkeletibb magyarlakta községben, Gajcsánán is polgármestert állítanak, és a csángó falvaknak hat községi önkormányzatban lesz képviselőjük.
Az RMDSZ olyan térségekben is voksokat szerzett, ahol eddig soha nem voksoltak a listáira, és vannak önkormányzatok, ahol kétharmados vagy háromnegyedes többsége van, ami nagy felelősség – mondta. Hargita, Kovászna, Maros és Szatmár megyében növelte szavazatai számát a 2019-es EP-választáshoz képest, és a megyei önkormányzati jelöltlistákra is több voks érkezett, mint 2020-ban.
Aláhúzta: a számok mögött emberek állnak, 566 ezer magyar ember, egy erős közösség, mely a szülőföldön akar jövőt teremteni.
„A magyar emberek megértették az EP-választások tétjét, világos üzenetet küldtek Bukarestbe és Brüsszelbe is: önálló, erős hangunk és erős képviseletünk lesz” – fogalmazott.
Hozzátette: a magyar emberek az önkormányzatok munkáját is értékelték, megerősítették a bizalmat és a jó irányt. Az RMDSZ elnöke megköszönte a választópolgárok bizalmát, a kampánystáb kemény munkáját, és azt ígérte, a mandátumot szerzett jelöltek munkával fognak rászolgálni erre. Aláhúzta: az RMDSZ-nek a magyar érdek lesz az első az EP-ben, a helyi közösség érdeke az önkormányzatokban.
Kelemen Hunor rámutatott: a 2024-es romániai választási esztendő első évadja sikeresnek mondható, az RMDSZ jelenleg 6,5 százalékos eredménye azt mutatja, hogy az erdélyi magyar közösségnek van ereje, határozott elképzelése a jövőről a szülőföldjén.
[type] => post
[excerpt] => Húsz év óta legjobb eredményét érte el a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a vasárnapi romániai helyhatósági és EP-választásokon, és az erdélyi magyar EP-képviselet is biztosított – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök hétfőn Kolozsváro...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1718110920
[modified] => 1718065254
)
[title] => Kelemen Hunor: húsz év óta legjobb választási eredményét érte el az RMDSZ
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=115774&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 115774
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 115775
[image] => Array
(
[id] => 115775
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[original_lng] => 623028
[original_w] => 1053
[original_h] => 491
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-300x140.png
[width] => 300
[height] => 140
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-768x358.png
[width] => 768
[height] => 358
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor-1024x477.png
[width] => 1024
[height] => 477
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/kelemen-hunor.png
[width] => 1053
[height] => 491
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1718054455:12
[_thumbnail_id] => 115775
[_edit_last] => 12
[views_count] => 759
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4457
[1] => 3422
[2] => 43986
[3] => 5665
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erdély
[1] => Kelemen Hunor
[2] => Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)
[3] => választások
)
)
[4] => Array
(
[id] => 109398
[content] =>
Az Európai Uniónak a polgárok elvárásaihoz igazodva kell változnia, ugyanakkor folytatni kell az őshonos kisebbségek védelmében elkezdett munkát – hangsúlyozta Kelemen Hunor szerdán, miután az RMDSZ iktatta európai parlamenti (EP-) jelöltlistáját a bukaresti központi választási bizottságnál (BEC).
Az RMDSZ elnöke rámutatott: 2024 a változások éve, és évtizedekre meghatározza, hogy mi történik az erdélyi magyar közösséggel. Ezért a magyar politikai szervezetek az összefogás listájaként összeállított RMDSZ-lista támogatását kérik a közösségtől június 9-én, hogy olyan változások történjenek, amelyekből a magyarok nyertesen kerülnek ki.
„Csak együtt lehet erős hangunk az Európai Unióban!” – összegezte az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ a szükséges 200 ezer helyett mintegy 300 ezer támogató aláírást gyűjtött össze.
„Most már csak az szükséges, hogy legyen 500-510 ezer szavazatunk a választásokon, ezért mindenkit arra kérünk, hogy ezt a listát, az RMDSZ listáját, az összefogás listáját támogassa június 9-én” – mondta a magyar médiának nyilatkozva az RMDSZ elnöke.
Szerinte az erdélyi magyarok még a román többségnél is jobban vágytak arra, hogy az Európai Unió polgárai lehessenek, és ebben nincs változás, de az aláírásgyűjtés során az RMDSZ önkénteseinek azt is elmondták, hogy változásokat várnak el, új szemléletet, új lendületet és új vezetést akarnak Brüsszelben.
„A mi listánkon olyan emberek vannak, akik kipróbálták magukat a politikában, tapasztalt emberek, és tudnak harcolni a magyarokért, tudnak harcolni az erdélyi magyarokért” – hangoztatta Kelemen Hunor.
Leszögezte: azt az útépítést, amelyet elkezdtek a kisebbségvédelemben, az etnikai őshonos kisebbségek védelmében, folytatni kell.
„Nélkülünk nincsen ez az út, amíg nem voltunk ott, addig sem volt, és mi indítottuk ezt a munkát el, ezt folytatni szeretnénk, illetve egy olyan versenyképes gazdasági előnyeit megőrizni tudó unióra van szükség, ahol a munkahelyek, a létbiztonság, a béke, a jó jövedelmek és a kiszámítható élet az adott minden európai polgár számára. Ehhez kérjük a támogatást 2024. június 9-én” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ szerdán leadott listáját a 17 éve EP-képviselő Winkler Gyula vezeti, a második bejutónak tekintett helyet az EP-ben öt éve politizáló Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke foglalja el. A listán helyet kaptak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) jelöltjei is.
Romániának 33 helye lesz az EP-ben, így minden mandátumhoz elvileg a voksok 3 százalékára lesz szükség. Azok a pártok, amelyek átlépik az ötszázalékos küszöböt, nagy valószínűséggel legalább két képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
A június 9-i EP-választást Romániában az önkormányzati voksolással együtt tartják, és 30 napos választási kampány előzi meg őket.
Megemelné a parlamenti küszöböt Romániában, és ezzel az ország parlamentjéből is kiszorítaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait az a törvénytervezet, amelyet 15 liberális és egy szociáldemokrata törvényhozó terjesztett a bukaresti képviselőház elé – közölte csütörtökön a Digi24 hírtelevízió.
A kormánypárti honatyák tervezete egyetlen cikkből áll, amely a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelné a parlamenti küszöböt. Az indoklás szerint az utóbbi két évtizedben a parlament „politikai töredezettsége” megnehezítette a stabil kormánytöbbség kialakítását, emiatt pedig az utóbbi hét évben hét kormányt iktatott be a parlament.
A kezdeményezők szerint Romániának a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai és gazdasági stabilitásra van szüksége, ezért a 2024-es választási év előtt az általános parlamenti küszöb megemelése mellett a regionális pártok képviselethez jutását segítő alternatív parlamenti küszöb eltörlését is kezdeményezik a „diszkrimináció” megszüntetése érdekében, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint a képviselők és szenátorok „a teljes román nép, nemcsak négy választókerület” képviseletét látják el.
A Digi24 szerint a törvénykezdeményezés elfogadása parlamenti képviselet nélkül hagyhatja az RMDSZ-t.
A tévécsatorna felidézte: a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) „kényelmes többsége” van a román törvényhozásban, néhány hete pedig a kormányból is kiszorította az RMDSZ-t a román nagykoalíció két pártja.
Cristian Pirvulescu politikai elemző a Digi24-nek nyilatkozva úgy értékelte: már az ötszázalékos küszöb is „túl magas”, további felemelése pedig demokráciaellenes lenne. A liberálisok és politikai szövetségeseik már megemelték egyszer (a korábbi 3 százalékról) a parlamenti küszöböt, és emiatt a 2000-es parlamenti választásokon a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) nem jutott be a parlamentbe, ugyanakkor „megerősödött a szélsőjobboldal, a Nagy-Románia Párt mesterségesen felfújódott, ami olyan problémákat idézett elő, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat” – magyarázta a politológus.
Romániában megyei pártlistás arányos választási rendszer működik. Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.
A regionális pártok képviselethez jutását 2015 óta egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében a mandátumok szavazatarányos elosztásában – mindenütt az országban – részt vesznek azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
Azoknak a hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem gyűjtenek elegendő szavazatot a parlamenti küszöb átlépéséhez, a választási törvény lehetővé teszi, hogy egy-egy képviselőt küldjenek a kétkamarás román parlament alsóházába.
Az RMDSZ 1990 óta minden parlamenti választáson átlépte az ötszázalékos küszöböt, de hét százalékot meghaladó eredményt csak a 90-es évek elején ért el.
Legutóbb, 2020-ban az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira országos szinten az érvényes voksok 5,74 százalékát, szenátusi jelöltlistáira pedig a szavazatok 5,89 százalékát adták le.
A 2021-es népszámláláson a decemberben közzétett előzetes adatok szerint valamivel több mint 1 millió lakos vallotta magát magyarnak Romániában, ami a megszámlált lakosság 5,26 százalékát teszi ki, illetve 6,05 százalékos arányt jelent azok körében, akik válaszoltak a nemzetiséget tudakoló kérdésre.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Serbia is in an absolute state of crisis since the devastating tragedy when 15 people died after the canopy of the newly renovated train station collapsed in Novi Sad.pic.twitter.com/CtR57mq770
🔸Guranje i tuča između predstavnika vlasti i opozicije u Skupštini Srbije
U prenosu skupštinske sednice ton je bio isključen, pa se nije moglo čuti šta poslanici govore jedni drugima, niti se jasno videlo kako je otpočeo incident.
Újabb négy évig Kelemen Hunor vezeti a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), miután a szervezet 16. tisztújító kongresszusa bizalmat szavazott neki szombaton Temesváron.
A 660 érvényes szavazatból 653 igen, 7 pedig nem szavazat volt, 665-en vettek részt a voksoláson, miközben 835 küldöttnek igazolták a mandátumát – közölte a szavazóbizottság.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a kongresszusnak a „bizalomért és a feladatért”. Elmondta, hogy ezután nem marad más, mint folytatni a sok éve elkezdett munkát.
„A mi szövetségünk eszköz a romániai magyarok kezében. Bízom benne, hogy együtt sikeressé tudjuk tenni a romániai, erdélyi magyar közösséget” – fogalmazott Kelemen Hunor köszönőbeszédében.
A megválasztása utáni sajtótájékoztatón közölte: a következő évtizedben jó irányba fog változni a romániai valóság, és ő tapasztalt politikusként részt akar venni ebben a munkában, ezért vállalt újabb mandátumot 12 év elnökség után. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság érdeke soha nem ellentétes a román többség érdekével, és ezt fontos felismerni.
Úgy vélte, a következő időszak nem lesz könnyű, de az RMDSZ-es csapat tudja, hogy mit kell tenni, mi az irány, és ha követni tudja ezt utat, a következő időszakban is sikereket tud elérni.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ nem támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, és véleménye szerint ez alkotmányossági szempontból nem is lehetséges.
A regionalizmusra vonatkozó kérdésre kifejtette: ez szerinte áltéma, a közigazgatási átszervezésről lehet ugyan beszélni, de meglátása szerint nem egy évvel a választások előtt. A kormányfőváltásról elmondta: az RMDSZ nem ad kormányfőt, így a szövetséget nem érinti a bukaresti kormánykoalíció két nagy pártja közötti megállapodás.
Az RMDSZ-kongresszus szombati zárónapján jelen volt Markó Attila korábbi kisebbségi államtitkár, a restitúciós bizottság volt tagja is, akit csütörtökön az utolsó perben is felmentettek az ellene felhozott vádak alól. „Jó újra itthon lenni!” – mondta, mivel nyolc és fél év távollét, magyarországi tartózkodás után első útja Temesvárra vezetett, a küldöttek vastapssal fogadták.
Köszönetet mondott feleségének, barátainak és a magyar kormánynak az elmúlt években nyújtott támogatásért. „Úgy álltak ki mellettem, hogy tudták, nem vagyok hibás” – mondta, és arra intette a jelenlévőket, hogy mindig álljanak ki az igazság mellett.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Romániában mostantól magyar nyelven is kötelezően feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek valamilyen formában a magyar közösséghez kötődnek – tudatta hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A közlemény egy – a parlament által megszavazott, múlt héten kihirdetett – friss törvénymódosításban szereplő, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó előírásra hívta fel a figyelmet.
Ennek értelmében, minden olyan köztéri feliratot, amely valamely nemzeti kisebbséghez köthető történelmi eseményre, személyiségre, vagy már nem létező építményre vonatkozik, kötelező módon az illető kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.
Nemcsak azokon a településeken kell alkalmazni ezt az előírást, ahol a magyar részközösség aránya meghaladja a közigazgatási törvényben megszabott húszszázalékos anyanyelvhasználati küszöbértéket, hanem minden településen, ahol a magyar kisebbséghez kötődő alkotást, emléktáblát helyeznek ki – emelte ki Szabó Ödönt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettesét idézve a közlemény.
A törvénymódosítás másik jelentős újítása, hogy nagyrészben decentralizálja az ilyen jellegű alkotások kihelyezésére vonatkozó eljárást,
a művelődési minisztérium jóváhagyása helyett elegendő a szaktárca megyei kirendeltségének jóváhagyását megszerezni, amelyet a Köztéri Műemlékek Országos Bizottsága helyi szervének ajánlására állítanak ki.
A törvény egy olyan internetes felület elkészítésére is kiterjed, amelyen minden köztéri alkotás megtalálható, a feliratozásokat pedig QR-kódokkal is ellátják, amelyek további információkat nyújtanak az érdeklődőknek.
[type] => post
[excerpt] => Romániában mostantól magyar nyelven is kötelezően feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek valamilyen formában a magyar közösséghez kötődnek – tudatta hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMD...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668509040
[modified] => 1668473478
)
[title] => Mostantól magyarul is feliratozni kell a magyar vonatkozású köztéri alkotásokat Romániában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=62674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62674
[uk] => 62713
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 62675
[image] => Array
(
[id] => 62675
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[original_lng] => 128445
[original_w] => 1030
[original_h] => 579
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[width] => 1030
[height] => 579
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[width] => 1030
[height] => 579
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[width] => 1030
[height] => 579
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1668507184:8
[_thumbnail_id] => 62675
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1882
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8555e4154817182eaca80ae9d78951d7] =>
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Lesz miniszterelnök-jelöltje a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), amikor az államfő újabb kormányalakítási egyeztetésre fogja hívni a pártokat – jelentette be szerdán közösségi oldalán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az október 5-én megbuktatott, jelenleg ügyvivőként tevékenykedő, Florin Citu vezette kabinetben miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus azt követően tette ezt a bejelentést, hogy sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányfőjelöltje nem tudott parlamenti többséget gyűjteni az általa javasolt kisebbségi kormány jóváhagyásához, és a PNL bejelentette, hogy koalíciós tárgyalásokat kezd egy kormánytöbbség kialakítása érdekében valamennyi demokratikus párttal, a két éve ellenzékben lévő Szociáldemokrata Pártot (PSD) is beleértve.
Egyáltalán nem tartom elvetendő javaslatnak, hogy egy következő koalícióban – legyen az a PNL–USR–RMDSZ vagy a PNL–PSD–RMDSZ – az a legkisebb politikai alakulat adja a miniszterelnököt, amely a stabilitást képviseli. Lehet beszélni arról, hogy a Szövetségnek csak 6-7 százaléka van a parlamentben, de nem ez az érdekes! Sokkal fontosabb onnan megközelíteni a kormányalakítás kérdését, hogy melyik az a politikai alakulat, amely a racionalitás és a következetesség hangja volt az elmúlt időszakban, és amelynek a miniszterelnök-jelöltje integratív személyiség – indokolta az RMDSZ kezdeményezését Kelemen Hunor.
Az RMDSZ a Citu-kabinet megbuktatása utáni első kormányalakítási egyeztetésen is hasonló kezdeményezéssel állt elő, arra hivatkozva, hogy Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, ugyanis a következő fél évben olyan fontos döntéseket kell hozni a világjárvány, az energiaárak, a jövő évi költségvetés-tervezet vagy a nemzeti helyreállítási terv megvalósítása terén, amelyeket ügyvivő kormány nem hozhat.
Az RMDSZ akkor – ideiglenes megoldásként – azt javasolta Klaus Iohannis államfőnek, hogy a következő hat hónapra RMDSZ-es miniszterelnökre bízza az ország vezetését, időt adva a román pártoknak arra, hogy megtalálják az együttműködés módozatait.
A román pártok szerdai kormányalakítási tárgyalásai előtt mind a PNL, mind a PSD úgy nyilatkozott, hogy egy koalíciós kormányban igényt tart a miniszterelnöki tisztségre.
Николай Денков: Съставяне на стабилно мнозинство в това Народно събрание не може да се случи.
Вижте как протече срещата пред медии между ПП-ДБ и президента Румен Радев по повод връчването на втори проучвателен мандат за съставяне на правителство: pic.twitter.com/Q9aFPDto6W
— Продължаваме Промяната / We Continue The Change (@promenibg) July 22, 2024
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alakítandó kisebbségi kormány számára kér bizalmat a román parlamenttől Nicolae Ciuca kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt – döntötte el pénteken a PNL végrehajtó bizottsága.
A testület jóváhagyta a PNL miniszter-jelöltjeinek listáját. Új nevek azoknál a tárcáknál vannak, amelyeket szeptemberig a korábbi, Florin Citu vezette jobbközép kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) tisztségviselői vezettek.
A PNL Alina Gorghiu szenátort, volt pártelnököt jelöli az igazságügyi, Marcel Bolos volt európai alapokért felelős minisztert a közlekedési tárca élére, Florin Roman ügyvivő képviselőházi elnököt a gazdasági tárca élére, Nelu Tataru pedig visszatérne az egészségügyi minisztérium élére. A kormányfői posztra pályázó Nicolae Ciuca helyét Catalin Predoiu korábbi igazságügyi miniszter venné át a védelmi tárca élén. Florin Citu pártelnök, az október ötödikén megbuktatott kormány volt miniszterelnöke nem szerepel a Ciuca-kabinet névsorában.
Az RMDSZ megtartaná miniszterelnök-helyettesi és három miniszteri tisztségét, és egy negyedik tárcavezetőt is jelölhet. Médiaértesülések szerint a szövetség Hegedüs Csilla ügyvezető alelnököt javasolja az Európai Alapok Minisztériuma élére, ahol jelenleg államtitkárként dolgozik.
A PNL miniszterelnök-jelöltje a héten több ízben is megpróbált támogatást szerezni az USR-től, illetve a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párttól (PSD), azonban mindkét párt elutasította egy kisebbségi kormány megszavazását.
Mind a PSD, mind az USR kitartott amellett, hogy csakis olyan kormányt hajlandó megszavazni, amelyben részt vesz. A PSD újabban jelezte: átmeneti szakértői kormányt is elfogadna. Ezektől a lehetőségektől azonban a PNL elzárkózott, arra hivatkozva, hogy a PSD korábban nem akart kormányozni, az USR pedig kilépett a kormányból. A PNL élére szeptemberben megválasztott Citu szerint most már az USR-n a sor, hogy engedményeket tegyen a jobbközép koalíció helyreállítása érdekében, miután a PNL letett arról, hogy az USR által kifogásolt Citu számára kérjen kormányalakítási megbízást, és más miniszterelnököt jelölt.
Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Digi FM rádiónak nyilatkozva pénteken azt mondta: nem tudja, miben reménykednek liberális koalíciós partnerei, honnan jöhetne a Ciuca-kormány parlamenti jóváhagyásához szükséges 234 szavazat. A PNL-nek – Ludovic Orban és nyolc támogatója távozása után – már csak 125 törvényhozója maradt, az RMDSZ-nek 29 képviselője és szenátora van, a kisebbségi frakció 18 tagú.
Amennyiben a második kormányalakítási kísérlet is meghiúsul, Klaus Iohannis államfőnek jogában áll – de nem kötelessége – feloszlatni a parlamentet. Kelemen Hunor szerint azonban az sem oldaná meg a patthelyzetet, ha tavasszal előrehozott választásokat rendeznének, csak a nacionalista AUR erősödne meg aggasztó mértékben. A parlament struktúrája nem változna, vagyis a demokratikus pártok akkor sem tudnának egymás nélkül kormánytöbbséget alkotni, ha a PSD-nek 40 százaléka lesz, a PNL és USR visszaesik, az RMDSZ pedig megőrzi parlamenti súlyát – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Nicolae Ciuca a tervek szerint szombaton, a tíznapos határidő utolsó napján terjeszti a parlament elé az általa javasolt kormány névsorát és programját, amelyről várhatóan a jövő hét közepén rendeznek bizalmi szavazást a kétkamarás törvényhozás együttes ülésén.
