Az Európai Uniónak a polgárok elvárásaihoz igazodva kell változnia, ugyanakkor folytatni kell az őshonos kisebbségek védelmében elkezdett munkát – hangsúlyozta Kelemen Hunor szerdán, miután az RMDSZ iktatta európai parlamenti (EP-) jelöltlistáját a bukaresti központi választási bizottságnál (BEC).
Az RMDSZ elnöke rámutatott: 2024 a változások éve, és évtizedekre meghatározza, hogy mi történik az erdélyi magyar közösséggel. Ezért a magyar politikai szervezetek az összefogás listájaként összeállított RMDSZ-lista támogatását kérik a közösségtől június 9-én, hogy olyan változások történjenek, amelyekből a magyarok nyertesen kerülnek ki.
„Csak együtt lehet erős hangunk az Európai Unióban!” – összegezte az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ a szükséges 200 ezer helyett mintegy 300 ezer támogató aláírást gyűjtött össze.
„Most már csak az szükséges, hogy legyen 500-510 ezer szavazatunk a választásokon, ezért mindenkit arra kérünk, hogy ezt a listát, az RMDSZ listáját, az összefogás listáját támogassa június 9-én” – mondta a magyar médiának nyilatkozva az RMDSZ elnöke.
Szerinte az erdélyi magyarok még a román többségnél is jobban vágytak arra, hogy az Európai Unió polgárai lehessenek, és ebben nincs változás, de az aláírásgyűjtés során az RMDSZ önkénteseinek azt is elmondták, hogy változásokat várnak el, új szemléletet, új lendületet és új vezetést akarnak Brüsszelben.
„A mi listánkon olyan emberek vannak, akik kipróbálták magukat a politikában, tapasztalt emberek, és tudnak harcolni a magyarokért, tudnak harcolni az erdélyi magyarokért” – hangoztatta Kelemen Hunor.
Leszögezte: azt az útépítést, amelyet elkezdtek a kisebbségvédelemben, az etnikai őshonos kisebbségek védelmében, folytatni kell.
„Nélkülünk nincsen ez az út, amíg nem voltunk ott, addig sem volt, és mi indítottuk ezt a munkát el, ezt folytatni szeretnénk, illetve egy olyan versenyképes gazdasági előnyeit megőrizni tudó unióra van szükség, ahol a munkahelyek, a létbiztonság, a béke, a jó jövedelmek és a kiszámítható élet az adott minden európai polgár számára. Ehhez kérjük a támogatást 2024. június 9-én” – mutatott rá az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ szerdán leadott listáját a 17 éve EP-képviselő Winkler Gyula vezeti, a második bejutónak tekintett helyet az EP-ben öt éve politizáló Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke foglalja el. A listán helyet kaptak az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (MPE) jelöltjei is.
Romániának 33 helye lesz az EP-ben, így minden mandátumhoz elvileg a voksok 3 százalékára lesz szükség. Azok a pártok, amelyek átlépik az ötszázalékos küszöböt, nagy valószínűséggel legalább két képviselőt küldhetnek Brüsszelbe.
A június 9-i EP-választást Romániában az önkormányzati voksolással együtt tartják, és 30 napos választási kampány előzi meg őket.
Megemelné a parlamenti küszöböt Romániában, és ezzel az ország parlamentjéből is kiszorítaná a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait az a törvénytervezet, amelyet 15 liberális és egy szociáldemokrata törvényhozó terjesztett a bukaresti képviselőház elé – közölte csütörtökön a Digi24 hírtelevízió.
A kormánypárti honatyák tervezete egyetlen cikkből áll, amely a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelné a parlamenti küszöböt. Az indoklás szerint az utóbbi két évtizedben a parlament „politikai töredezettsége” megnehezítette a stabil kormánytöbbség kialakítását, emiatt pedig az utóbbi hét évben hét kormányt iktatott be a parlament.
A kezdeményezők szerint Romániának a jelenlegi nemzetközi helyzetben politikai és gazdasági stabilitásra van szüksége, ezért a 2024-es választási év előtt az általános parlamenti küszöb megemelése mellett a regionális pártok képviselethez jutását segítő alternatív parlamenti küszöb eltörlését is kezdeményezik a „diszkrimináció” megszüntetése érdekében, arra hivatkozva, hogy az alkotmány szerint a képviselők és szenátorok „a teljes román nép, nemcsak négy választókerület” képviseletét látják el.
A Digi24 szerint a törvénykezdeményezés elfogadása parlamenti képviselet nélkül hagyhatja az RMDSZ-t.
A tévécsatorna felidézte: a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) „kényelmes többsége” van a román törvényhozásban, néhány hete pedig a kormányból is kiszorította az RMDSZ-t a román nagykoalíció két pártja.
Cristian Pirvulescu politikai elemző a Digi24-nek nyilatkozva úgy értékelte: már az ötszázalékos küszöb is „túl magas”, további felemelése pedig demokráciaellenes lenne. A liberálisok és politikai szövetségeseik már megemelték egyszer (a korábbi 3 százalékról) a parlamenti küszöböt, és emiatt a 2000-es parlamenti választásokon a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNTCD) nem jutott be a parlamentbe, ugyanakkor „megerősödött a szélsőjobboldal, a Nagy-Románia Párt mesterségesen felfújódott, ami olyan problémákat idézett elő, amelyek a mai napig éreztetik hatásukat” – magyarázta a politológus.
Romániában megyei pártlistás arányos választási rendszer működik. Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.
A regionális pártok képviselethez jutását 2015 óta egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében a mandátumok szavazatarányos elosztásában – mindenütt az országban – részt vesznek azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
Azoknak a hivatalosan bejegyzett nemzeti kisebbségi szervezeteknek, amelyek nem gyűjtenek elegendő szavazatot a parlamenti küszöb átlépéséhez, a választási törvény lehetővé teszi, hogy egy-egy képviselőt küldjenek a kétkamarás román parlament alsóházába.
Az RMDSZ 1990 óta minden parlamenti választáson átlépte az ötszázalékos küszöböt, de hét százalékot meghaladó eredményt csak a 90-es évek elején ért el.
Legutóbb, 2020-ban az RMDSZ képviselőházi jelöltlistáira országos szinten az érvényes voksok 5,74 százalékát, szenátusi jelöltlistáira pedig a szavazatok 5,89 százalékát adták le.
A 2021-es népszámláláson a decemberben közzétett előzetes adatok szerint valamivel több mint 1 millió lakos vallotta magát magyarnak Romániában, ami a megszámlált lakosság 5,26 százalékát teszi ki, illetve 6,05 százalékos arányt jelent azok körében, akik válaszoltak a nemzetiséget tudakoló kérdésre.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Újabb négy évig Kelemen Hunor vezeti a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), miután a szervezet 16. tisztújító kongresszusa bizalmat szavazott neki szombaton Temesváron.
A 660 érvényes szavazatból 653 igen, 7 pedig nem szavazat volt, 665-en vettek részt a voksoláson, miközben 835 küldöttnek igazolták a mandátumát – közölte a szavazóbizottság.
Az RMDSZ elnöke köszönetet mondott a kongresszusnak a „bizalomért és a feladatért”. Elmondta, hogy ezután nem marad más, mint folytatni a sok éve elkezdett munkát.
„A mi szövetségünk eszköz a romániai magyarok kezében. Bízom benne, hogy együtt sikeressé tudjuk tenni a romániai, erdélyi magyar közösséget” – fogalmazott Kelemen Hunor köszönőbeszédében.
A megválasztása utáni sajtótájékoztatón közölte: a következő évtizedben jó irányba fog változni a romániai valóság, és ő tapasztalt politikusként részt akar venni ebben a munkában, ezért vállalt újabb mandátumot 12 év elnökség után. Hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság érdeke soha nem ellentétes a román többség érdekével, és ezt fontos felismerni.
Úgy vélte, a következő időszak nem lesz könnyű, de az RMDSZ-es csapat tudja, hogy mit kell tenni, mi az irány, és ha követni tudja ezt utat, a következő időszakban is sikereket tud elérni.
Kelemen Hunor újságírói kérdésre válaszolva elmondta: az RMDSZ nem támogatja az önkormányzati és a parlamenti választások összevonását, és véleménye szerint ez alkotmányossági szempontból nem is lehetséges.
A regionalizmusra vonatkozó kérdésre kifejtette: ez szerinte áltéma, a közigazgatási átszervezésről lehet ugyan beszélni, de meglátása szerint nem egy évvel a választások előtt. A kormányfőváltásról elmondta: az RMDSZ nem ad kormányfőt, így a szövetséget nem érinti a bukaresti kormánykoalíció két nagy pártja közötti megállapodás.
Az RMDSZ-kongresszus szombati zárónapján jelen volt Markó Attila korábbi kisebbségi államtitkár, a restitúciós bizottság volt tagja is, akit csütörtökön az utolsó perben is felmentettek az ellene felhozott vádak alól. „Jó újra itthon lenni!” – mondta, mivel nyolc és fél év távollét, magyarországi tartózkodás után első útja Temesvárra vezetett, a küldöttek vastapssal fogadták.
Köszönetet mondott feleségének, barátainak és a magyar kormánynak az elmúlt években nyújtott támogatásért. „Úgy álltak ki mellettem, hogy tudták, nem vagyok hibás” – mondta, és arra intette a jelenlévőket, hogy mindig álljanak ki az igazság mellett.
The US Congress has approved a bill to extend the funding of the country's government for 45 days (until November 17) without providing aid to Ukraine, according to the vote broadcast on the website of the upper house of the Congress:https://t.co/KxqKAGmlCdpic.twitter.com/7q38pU3TMi
Romániában mostantól magyar nyelven is kötelezően feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek valamilyen formában a magyar közösséghez kötődnek – tudatta hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
A közlemény egy – a parlament által megszavazott, múlt héten kihirdetett – friss törvénymódosításban szereplő, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó előírásra hívta fel a figyelmet.
Ennek értelmében, minden olyan köztéri feliratot, amely valamely nemzeti kisebbséghez köthető történelmi eseményre, személyiségre, vagy már nem létező építményre vonatkozik, kötelező módon az illető kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni.
Nemcsak azokon a településeken kell alkalmazni ezt az előírást, ahol a magyar részközösség aránya meghaladja a közigazgatási törvényben megszabott húszszázalékos anyanyelvhasználati küszöbértéket, hanem minden településen, ahol a magyar kisebbséghez kötődő alkotást, emléktáblát helyeznek ki – emelte ki Szabó Ödönt, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettesét idézve a közlemény.
A törvénymódosítás másik jelentős újítása, hogy nagyrészben decentralizálja az ilyen jellegű alkotások kihelyezésére vonatkozó eljárást,
a művelődési minisztérium jóváhagyása helyett elegendő a szaktárca megyei kirendeltségének jóváhagyását megszerezni, amelyet a Köztéri Műemlékek Országos Bizottsága helyi szervének ajánlására állítanak ki.
A törvény egy olyan internetes felület elkészítésére is kiterjed, amelyen minden köztéri alkotás megtalálható, a feliratozásokat pedig QR-kódokkal is ellátják, amelyek további információkat nyújtanak az érdeklődőknek.
[type] => post
[excerpt] => Romániában mostantól magyar nyelven is kötelezően feliratozni kell a kihelyezett emléktáblákat, köztéri alkotásokat, műemlékeket, amelyek valamilyen formában a magyar közösséghez kötődnek – tudatta hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMD...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1668509040
[modified] => 1668473478
)
[title] => Mostantól magyarul is feliratozni kell a magyar vonatkozású köztéri alkotásokat Romániában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=62674&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 62674
[uk] => 62713
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 62675
[image] => Array
(
[id] => 62675
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[original_lng] => 128445
[original_w] => 1030
[original_h] => 579
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[width] => 1030
[height] => 579
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[width] => 1030
[height] => 579
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/kolozsvar-erdely-romania.jpg
[width] => 1030
[height] => 579
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1668507184:8
[_thumbnail_id] => 62675
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1437
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8555e4154817182eaca80ae9d78951d7] =>
Met PM @NicolaeCiuca & thanked him for #Romania’s important contributions to our security at this critical time. We addressed #Russia’s absurd allegations that #Ukraine is preparing a dirty bomb. Russia must not use false pretexts to further escalate its illegal war in Ukraine. pic.twitter.com/qLHvhkkFDg
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
Lesz miniszterelnök-jelöltje a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ), amikor az államfő újabb kormányalakítási egyeztetésre fogja hívni a pártokat – jelentette be szerdán közösségi oldalán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az október 5-én megbuktatott, jelenleg ügyvivőként tevékenykedő, Florin Citu vezette kabinetben miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus azt követően tette ezt a bejelentést, hogy sem a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), sem a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányfőjelöltje nem tudott parlamenti többséget gyűjteni az általa javasolt kisebbségi kormány jóváhagyásához, és a PNL bejelentette, hogy koalíciós tárgyalásokat kezd egy kormánytöbbség kialakítása érdekében valamennyi demokratikus párttal, a két éve ellenzékben lévő Szociáldemokrata Pártot (PSD) is beleértve.
Egyáltalán nem tartom elvetendő javaslatnak, hogy egy következő koalícióban – legyen az a PNL–USR–RMDSZ vagy a PNL–PSD–RMDSZ – az a legkisebb politikai alakulat adja a miniszterelnököt, amely a stabilitást képviseli. Lehet beszélni arról, hogy a Szövetségnek csak 6-7 százaléka van a parlamentben, de nem ez az érdekes! Sokkal fontosabb onnan megközelíteni a kormányalakítás kérdését, hogy melyik az a politikai alakulat, amely a racionalitás és a következetesség hangja volt az elmúlt időszakban, és amelynek a miniszterelnök-jelöltje integratív személyiség – indokolta az RMDSZ kezdeményezését Kelemen Hunor.
Az RMDSZ a Citu-kabinet megbuktatása utáni első kormányalakítási egyeztetésen is hasonló kezdeményezéssel állt elő, arra hivatkozva, hogy Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, ugyanis a következő fél évben olyan fontos döntéseket kell hozni a világjárvány, az energiaárak, a jövő évi költségvetés-tervezet vagy a nemzeti helyreállítási terv megvalósítása terén, amelyeket ügyvivő kormány nem hozhat.
Az RMDSZ akkor – ideiglenes megoldásként – azt javasolta Klaus Iohannis államfőnek, hogy a következő hat hónapra RMDSZ-es miniszterelnökre bízza az ország vezetését, időt adva a román pártoknak arra, hogy megtalálják az együttműködés módozatait.
A román pártok szerdai kormányalakítási tárgyalásai előtt mind a PNL, mind a PSD úgy nyilatkozott, hogy egy koalíciós kormányban igényt tart a miniszterelnöki tisztségre.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alakítandó kisebbségi kormány számára kér bizalmat a román parlamenttől Nicolae Ciuca kormányalakítással megbízott miniszterelnök-jelölt – döntötte el pénteken a PNL végrehajtó bizottsága.
A testület jóváhagyta a PNL miniszter-jelöltjeinek listáját. Új nevek azoknál a tárcáknál vannak, amelyeket szeptemberig a korábbi, Florin Citu vezette jobbközép kormányból kilépett Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) tisztségviselői vezettek.
A PNL Alina Gorghiu szenátort, volt pártelnököt jelöli az igazságügyi, Marcel Bolos volt európai alapokért felelős minisztert a közlekedési tárca élére, Florin Roman ügyvivő képviselőházi elnököt a gazdasági tárca élére, Nelu Tataru pedig visszatérne az egészségügyi minisztérium élére. A kormányfői posztra pályázó Nicolae Ciuca helyét Catalin Predoiu korábbi igazságügyi miniszter venné át a védelmi tárca élén. Florin Citu pártelnök, az október ötödikén megbuktatott kormány volt miniszterelnöke nem szerepel a Ciuca-kabinet névsorában.
Az RMDSZ megtartaná miniszterelnök-helyettesi és három miniszteri tisztségét, és egy negyedik tárcavezetőt is jelölhet. Médiaértesülések szerint a szövetség Hegedüs Csilla ügyvezető alelnököt javasolja az Európai Alapok Minisztériuma élére, ahol jelenleg államtitkárként dolgozik.
A PNL miniszterelnök-jelöltje a héten több ízben is megpróbált támogatást szerezni az USR-től, illetve a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párttól (PSD), azonban mindkét párt elutasította egy kisebbségi kormány megszavazását.
Mind a PSD, mind az USR kitartott amellett, hogy csakis olyan kormányt hajlandó megszavazni, amelyben részt vesz. A PSD újabban jelezte: átmeneti szakértői kormányt is elfogadna. Ezektől a lehetőségektől azonban a PNL elzárkózott, arra hivatkozva, hogy a PSD korábban nem akart kormányozni, az USR pedig kilépett a kormányból. A PNL élére szeptemberben megválasztott Citu szerint most már az USR-n a sor, hogy engedményeket tegyen a jobbközép koalíció helyreállítása érdekében, miután a PNL letett arról, hogy az USR által kifogásolt Citu számára kérjen kormányalakítási megbízást, és más miniszterelnököt jelölt.
Kelemen Hunor ügyvivő miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a Digi FM rádiónak nyilatkozva pénteken azt mondta: nem tudja, miben reménykednek liberális koalíciós partnerei, honnan jöhetne a Ciuca-kormány parlamenti jóváhagyásához szükséges 234 szavazat. A PNL-nek – Ludovic Orban és nyolc támogatója távozása után – már csak 125 törvényhozója maradt, az RMDSZ-nek 29 képviselője és szenátora van, a kisebbségi frakció 18 tagú.
Amennyiben a második kormányalakítási kísérlet is meghiúsul, Klaus Iohannis államfőnek jogában áll – de nem kötelessége – feloszlatni a parlamentet. Kelemen Hunor szerint azonban az sem oldaná meg a patthelyzetet, ha tavasszal előrehozott választásokat rendeznének, csak a nacionalista AUR erősödne meg aggasztó mértékben. A parlament struktúrája nem változna, vagyis a demokratikus pártok akkor sem tudnának egymás nélkül kormánytöbbséget alkotni, ha a PSD-nek 40 százaléka lesz, a PNL és USR visszaesik, az RMDSZ pedig megőrzi parlamenti súlyát – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Nicolae Ciuca a tervek szerint szombaton, a tíznapos határidő utolsó napján terjeszti a parlament elé az általa javasolt kormány névsorát és programját, amelyről várhatóan a jövő hét közepén rendeznek bizalmi szavazást a kétkamarás törvényhozás együttes ülésén.
