Macron szerint közfinanszírozási sokkra van szükség a szegénység és a klímaválság elleni küzdelemhez

Közfinanszírozási sokkra van szükség a szegénység és a klímaválság leküzdéséhez Emmanuel Macron francia elnök szerint. Macron ezt annak a kétnapos nemzetközi csúcstalálkozónak a megnyitóján mondta, amelyet egy új globális pénzügyi paktum megalapozása céljából rendeznek Párizsban mintegy ötven állam- illetve kormányfő, valamint környezetvédő civil szervezetek és klímavédelmi aktivisták részvételével.

Az északi és déli országok vezetői több milliárd euró közpénzt és magánbefektetést szorgalmaztak elsősorban a szegényebb országok számára az ökológiai átálláshoz és a klímaváltozásnak leginkább kitett országok adaptálódásához, ami szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel és a szegénység leküzdésével.

A vendéglátó francia köztársasági elnök „általános mozgósításra” kérte a résztvevőket egy új pénzügyi paktum létrehozása érdekében. Emmanuel Macron szerint „egyetlen országnak sem lenne szabad választania a szegénység visszaszorítása és a klímavédelem között”, s ennek érdekében „vállalni kell el egy közfinanszírozási sokkot, sokkal többet kell beruháznunk, és még több magánpénzre is szükség van”.

A francia elnök szerint „nagyon sok pénzünk van”, de azt nem feltétlenül „a bolygó fejlődésének szolgálatában” költjük el.

Mia Mottley, Barbados miniszterelnöke felszólalásában – amely hatalmas tapsot kapott – a finanszírozási rendszer teljes átalakítására, nem pedig egyszerű reformjára szólított fel.

Emlékeztetett arra, hogy a szigetországokat az eltűnés veszélyével fenyegeti a klímaváltozás.

Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója annak bizonyítására, hogy történtek változások, bejelentette, hogy sikerült megállapodni arról, hogy a szegény országok 100 milliárd dollárt lehívhatnak az IFM valutatartalékából.

António Guterres ENSZ-főtitkár viszont úgy vélte, hogy „a nemzetközi finanszírozási rendszer csődöt mondott”, ezért jelentős változásokra van szükség.

Szerinte az IMF-hitelek elosztási szabályai „mélyen erkölcstelenek”, és a „mozdulatlanság nem lehet megoldás”. Arra emlékeztetett, hogy „2021-ben egy európai állampolgár átlagosan 13-szor többhöz jutott, mint egy afrikai ember” az IMF különleges lehívási jogaiból (SDR).

A korábban a párizsi tőzsdének helyet adó Brongniart-palotában rendezett nemzetközi találkozón nem várhatók konkrét döntések és bejelentések, viszont egymást követik a világ döntéshozóinak felszólalásai, többek között Olaf Scholz német kancellár, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is szót kap.

Washington nyomást kíván gyakorolni annak érdekében, hogy a szegény és fejlődő országok hitelezői is részt vegyenek az adósság-átütemezési tárgyalásokon – jelezte az amerikai pénzügyminiszter Kínára utalva, amely az egyik legfőbb hitelezőnek számít. Li Csiang kínai miniszterelnök mellett jelen van a találkozón Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, valamint mintegy húsz afrikai ország vezetője is, akik közül többen azzal vádolták a nyugati államokat, hogy gyorsabban fordítanak milliárdokat Ukrajna támogatására az Oroszország elleni háborúban, mint az ő felzárkóztatásukra.

A csúcstalálkozó ötletét először Mia Mottley vette fel novemberben az egyiptomi COP27 klímatárgyalásokon annak érdekében, hogy az 1944-ben létrejött Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi struktúrát sürgősen felülvizsgálják.

A Bretton Woods-i megállapodások célja a második világháború után újjáépítendő gazdasági rendszer alapelveinek megalkotása volt, amely hatékonyan segítette Európa újjáépítését az IMF és a Világbank létrehozásával.

A fejlődő országok azonban a rendszerből nehezen jutnak finanszírozáshoz, pedig a szükségleteik egyre jelentősebbek a hőhullámok, a szárazságok, az áradások kezelésére, de a szegénység leküzdésére is, miközben a fosszilis energiák kivezetése és a természet megóvása is prioritássá vált.

A találkozón elhangzott ötletek közül az egyik legnépszerűbbnek a tengeri szállítás karbon-kibocsátásra kivetendő nemzetközi adó bizonyult, de az állami vezetők más adózási formák lehetőségét is felvetették, valamint intézményi reformokról, a szegényebb országok adósságrendezéséről és a magánfinanszírozók szerepének megerősítéséről is szót ejtettek.

(hirado.hu)