Közfinanszírozási sokkra van szükség a szegénység és a klímaválság leküzdéséhez Emmanuel Macron francia elnök szerint. Macron ezt annak a kétnapos nemzetközi csúcstalálkozónak a megnyitóján mondta, amelyet egy új globális pénzügyi paktum megalapozása céljából rendeznek Párizsban mintegy ötven állam- illetve kormányfő, valamint környezetvédő civil szervezetek és klímavédelmi aktivisták részvételével.
Az északi és déli országok vezetői több milliárd euró közpénzt és magánbefektetést szorgalmaztak elsősorban a szegényebb országok számára az ökológiai átálláshoz és a klímaváltozásnak leginkább kitett országok adaptálódásához, ami szorosan összefügg a gazdasági fejlődéssel és a szegénység leküzdésével.
A vendéglátó francia köztársasági elnök „általános mozgósításra” kérte a résztvevőket egy új pénzügyi paktum létrehozása érdekében. Emmanuel Macron szerint „egyetlen országnak sem lenne szabad választania a szegénység visszaszorítása és a klímavédelem között”, s ennek érdekében „vállalni kell el egy közfinanszírozási sokkot, sokkal többet kell beruháznunk, és még több magánpénzre is szükség van”.
A francia elnök szerint „nagyon sok pénzünk van”, de azt nem feltétlenül „a bolygó fejlődésének szolgálatában” költjük el.
Mia Mottley, Barbados miniszterelnöke felszólalásában – amely hatalmas tapsot kapott – a finanszírozási rendszer teljes átalakítására, nem pedig egyszerű reformjára szólított fel.
Emlékeztetett arra, hogy a szigetországokat az eltűnés veszélyével fenyegeti a klímaváltozás.
Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója annak bizonyítására, hogy történtek változások, bejelentette, hogy sikerült megállapodni arról, hogy a szegény országok 100 milliárd dollárt lehívhatnak az IFM valutatartalékából.
António Guterres ENSZ-főtitkár viszont úgy vélte, hogy „a nemzetközi finanszírozási rendszer csődöt mondott”, ezért jelentős változásokra van szükség.
Szerinte az IMF-hitelek elosztási szabályai „mélyen erkölcstelenek”, és a „mozdulatlanság nem lehet megoldás”. Arra emlékeztetett, hogy „2021-ben egy európai állampolgár átlagosan 13-szor többhöz jutott, mint egy afrikai ember” az IMF különleges lehívási jogaiból (SDR).
A korábban a párizsi tőzsdének helyet adó Brongniart-palotában rendezett nemzetközi találkozón nem várhatók konkrét döntések és bejelentések, viszont egymást követik a világ döntéshozóinak felszólalásai, többek között Olaf Scholz német kancellár, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is szót kap.
Washington nyomást kíván gyakorolni annak érdekében, hogy a szegény és fejlődő országok hitelezői is részt vegyenek az adósság-átütemezési tárgyalásokon – jelezte az amerikai pénzügyminiszter Kínára utalva, amely az egyik legfőbb hitelezőnek számít. Li Csiang kínai miniszterelnök mellett jelen van a találkozón Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg, valamint mintegy húsz afrikai ország vezetője is, akik közül többen azzal vádolták a nyugati államokat, hogy gyorsabban fordítanak milliárdokat Ukrajna támogatására az Oroszország elleni háborúban, mint az ő felzárkóztatásukra.
A csúcstalálkozó ötletét először Mia Mottley vette fel novemberben az egyiptomi COP27 klímatárgyalásokon annak érdekében, hogy az 1944-ben létrejött Bretton Woods-i nemzetközi pénzügyi struktúrát sürgősen felülvizsgálják.
A Bretton Woods-i megállapodások célja a második világháború után újjáépítendő gazdasági rendszer alapelveinek megalkotása volt, amely hatékonyan segítette Európa újjáépítését az IMF és a Világbank létrehozásával.
A fejlődő országok azonban a rendszerből nehezen jutnak finanszírozáshoz, pedig a szükségleteik egyre jelentősebbek a hőhullámok, a szárazságok, az áradások kezelésére, de a szegénység leküzdésére is, miközben a fosszilis energiák kivezetése és a természet megóvása is prioritássá vált.
A találkozón elhangzott ötletek közül az egyik legnépszerűbbnek a tengeri szállítás karbon-kibocsátásra kivetendő nemzetközi adó bizonyult, de az állami vezetők más adózási formák lehetőségét is felvetették, valamint intézményi reformokról, a szegényebb országok adósságrendezéséről és a magánfinanszírozók szerepének megerősítéséről is szót ejtettek.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke beszédet mondott a glasgow-i COP26 klímacsúcson.
„A globális felmelegedés leküzdéséhez szükség van az államok közötti kapcsolatokban való globális felmelegedésre”, – mondta Zelenszkij. Beszédében kijelentette, a megszállt Donbasz és a Krím az egész világot fenyegető környezeti bombává vált.
„Tudják, hogy 1994-ben Ukrajna biztonsági garanciákat kapott, amelyek sajnos nem teljesültek, és a bolygó két öko-bombát kapott Európa közepén – a megszállt Krím-félszigetet és az ukrán Donbasz egy részét. A Krím félsziget egyedülálló állat-és növényvilágával Oroszország haditengerészeti támaszpontjává vált. Donbasz egy részén – bányák elárasztása, a talaj romlása és ivóvízhiány. Mindez most fenyegetést jelent az egész világ számára”, – jelentette ki Zelenszkij.
Egyben hozzátette, Ukrajna célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 65%-os csökkentése 2030-ig.
„Célunk, hogy 2030-ra 65%-kal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2060-ra pedig elérjük a klímasemlegességet”, – mondta az elnök.
Egyben megjegyezte, hogy most Ukrajna a 4. helyen áll az ENSZ-keretegyezmény 45 tagja között a kibocsátás csökkentés tekintetében. Zelenszkij elmondta, Ukrajna támogatja a klímakonferencia számos kezdeményezését, köztük az erdő- és földhasználatról szóló nyilatkozatot.
„Fontos számunkra a megbízható és hosszú távú klímafinanszírozáshoz való hozzáférés, többek között a Klíma Zöld Alap keretein belül”, – tette hozzá. Elmondása szerint a csernobili katasztrófa után a vártnál sokkal gyorsabban áll helyre a természet a térségben.
„Ez a tragédia egy másik igazságot mutat meg nekünk – az emberi beavatkozás mellőzés talán a leghatékonyabb módja a környezet helyreállításának. A csernobili térség természete gyorsabban, sokkal gyorsabban állt helyre a vártnál.
A csúcstalálkozót megelőzően tették közzé Zelenszkij cikkét, amelyben a gazdag országokhoz fordult, hogy támogassák a szegényeket a klímaváltozás elleni küzdelemben.
30-річчя визнання Угорщиною незалежності України та встановлення дипвідносин стало гарною нагодою вперше поговорити з #Орбан. Поки що телефоном, але впевнений, що особиста зустріч стане новим поштовхом в ??-?? взаєминах. Запросив Прем'єр-міністра відвідати Україну у 2022 році.
?Na conferência de imprensa após a reunião com Volodymyr Zelensky, António Costa disponibilizou o apoio técnico de Portugal na adesão da Ucrânia à UE mas lembra que pode ser processo moroso. https://t.co/H3H7QIkldY
Today Prime Minister @BorisJohnson presented President @ZelenskyyUa with the Sir Winston Churchill Leadership Award for incredible courage, defiance and dignity in the face of Putin’s barbaric invasion.
Продовжив дружній діалог з Президентом ?? @RTErdogan. Подякував за непохитну позицію з підтримки територіальної цілісності й суверенітету України. Відзначив особливу роль Туреччини в зерновій ініціативі та її продовженні. Високо оцінили ??-?? взаємодію у безпековій сфері.
A meeting on the export of our agricultural products. We believe in the agreement with the European Commission, but we are preparing for any scenario.
Our position is clear: blocking exports by land after September 15, when the relevant restrictions expire, is unacceptable in… pic.twitter.com/mBtLmYADyC
"Russia should be grateful if Ukraine is in NATO. Since Ukraine will never come to their territory in the future," Zelenskyi said.
"Russia says it is fighting NATO on the territory of Ukraine to justify their actions to the Russian society. But in truth it is because they don't… pic.twitter.com/9e8CNm9ZUD
As Rosh Hashanah approaches, I met with leaders of Ukraine's Jewish communities, Rabbis from 26 Ukrainian cities, and Ukrainian warriors of Jewish origin.
I thanked them for their prayers, humanitarian assistance, and efforts to bring the Ukrainian victory closer. pic.twitter.com/YZLr5KE0jN
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) September 14, 2023
I spoke with Estonia’s Prime Minister @KajaKallas.
In the wake of Russia’s morning attempts to hit Ukrainian civilian infrastructure with missiles, I emphasized the importance of further strengthening Ukraine's air defense. This task is particularly relevant for the frontline… pic.twitter.com/y72y5JpIQu
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 8, 2023
While in Oslo, I had a call with Poland’s Prime Minister @DonaldTusk. I congratulated my friend on his appointment and the beginning of a new chapter in our bilateral relations.
As the #EUCO summit approaches, we discussed its upcoming decisions that will bring the entire…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023
A szakadék szélére sodorja az emberiséget a függés a fosszilis üzemanyagoktól – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára hétfőn a skóciai Glasgowban, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének 26. ülését (Conference of the Parties, COP26) hivatalosan is megnyitó beszédében.
A 12 napos, informális rendezvényekkel már vasárnap óta zajló konferencián – amelyet a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberről halasztottak az idei évre – csaknem kétszáz ország képviselői vannak vagy lesznek jelen. Hétfőn megérkezett a találkozóra Joe Biden amerikai elnök is.
Guterres a hivatalos megnyitón kijelentette: ideje kimondani, hogy elég volt a Föld biológiai sokszínűsége elleni brutalitásból, elég abból, hogy „magunkat gyilkoljuk” fosszilis üzemanyagokkal, és elég abból is, „hogy a természetet mellékhelyiségnek használjuk”. Az ENSZ-főtitkár szerint az emberiség a saját sírját ássa, amikor mind mélyebbre ás ásványi kincsek után kutatva.
Guterres elmondta: a párizsi klímavédelmi egyezmény megkötése óta eltelt hat év a valaha feljegyzett hat legforróbb év volt. Az óceánok vízszintje ma kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint harminc évvel ezelőtt, a tengervíz hőmérséklete magasabb, mint valaha, és gyorsuló ütemben melegszik tovább, az Amazonas esőerdőinek egyes térségei pedig ma már több szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe, mint amennyit elnyelnek – sorolta a világszervezet főtitkára.
António Guterres szerint illúzió lenne azt hinni, hogy a legutóbbi időszakban bejelentett klímavédelmi vállalásokkal az emberiség irányt vett az eddigi folyamatok visszafordítása felé. Az emberiség abban az esetben is éghajlati katasztrófa felé tart, ha a legutóbbi vállalások mindegyike egyértelmű és hiteles, márpedig e vállalások némelyikével kapcsolatban komoly kérdések merülnek fel – tette hozzá.
Guterres kijelentette: a legkedvezőbb forgatókönyv megvalósulása is két Celsius-fokot jóval meghaladó átlaghőmérséklet-emelkedéssel járna. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fenn kell tartani a globális felmelegedés mértékét legfeljebb 1,5 fokra korlátozó célkitűzést, de ehhez azonnal és konkrét lépésekre van szükség annak érdekében, hogy 2030-ig 45 százalékkal csökkenthető legyen a felmelegedést okozó szennyezőanyagok globális kibocsátása. Az ENSZ-főtitkár szerint a legnagyobb fejlett ipari és feltörekvő gazdaságok csoportja (G20) különös felelősséggel tartozik e célok teljesíthetőségéért, mivel ez az országcsoport adja a globális szennyezőanyag-kibocsátás hozzávetőleg 80 százalékát.
Boris Johnson, a vendéglátó Nagy-Britannia miniszterelnöke a COP26-konferencia hétfői hivatalos nyitónapján felszólalva úgy fogalmazott: a végítélet napjának közeledtét jelző óra az éjfél előtti utolsó percet mutatja, vagyis az emberiség gyakorlatilag már rég kifutott a klímaváltozás elleni fellépésre rendelkezésre álló időből. Johnson szerint ha csak két fokkal emelkedik a globális átlaghőmérséklet, az is több százmillió ember élelmiszerellátását sodorná veszélybe, négyfokos további melegedés esetén pedig „búcsút lehet inteni” olyan városoknak, mint Miami, Alexandria vagy Sanghaj, amelyek hullámsírba vesznének.
A brit kormányfő szerint ugyanakkor már megvan a katasztrófa megelőzéséhez szükséges technológia. Johnson kiemelte: már 2035-re világszerte meg lehet szüntetni a belső égésű motorokkal felszerelt, szénhidrogén-üzemanyagokkal működő autók forgalmazását. Felidézte, hogy Nagy-Britanniában már 2030-tól tilos lesz ilyen új autók értékesítése.
Károly brit trónörökös is azt hangoztatta felszólalásában, hogy az emberiség „a szó szoros értelmében kifutott az időből”, és most már sürgősen csökkenteni kell a szennyezőanyagok kibocsátását.
II. Erzsébet királynő fia kijelentette: „abszolút kritikus jelentőségű” feladat annak elérése, hogy gazdaságossá váljon olyan megoldások alkalmazása, amelyek lekötik a kibocsátott széndioxidot.
A walesi herceg hangsúlyozta: olyan üzleti környezetet kell teremteni, amely lehetővé teszi minden üzleti szektor számára a szükséges lépések megtételét. „Tudjuk, hogy ez nem néhány millió dollárba, hanem ezermilliárdokba fog kerülni”, de a tétlenség ára sokkal magasabb, mint a megelőzésé – hangsúlyozta a brit trónörökös.
Mark Carney, az ENSZ klímaügyi különmegbízottja, a Bank of England előző kormányzója a COP26-éretekezlet nyitánya elé írt – a Financial Times című londoni üzleti napilapban megjelent – elemzésében közölte: a következő harminc évben legalább százezermilliárd dollár külső finanszírozásra lesz szükség ahhoz, hogy a fenntartható energiafelhasználás megteremtésére tett erőfeszítések hatékonyak legyenek.
A jövőben a migráció, a klímapolitika és a „gender-téma” határozza meg az „európai körképet” – hangsúlyozta csütörtöki Facebook-bejegyzésben az igazságügyi miniszter, azt követően, hogy csütörtökön részt vett a héten zajló misszióvezetői konferencián.
Magyarországot külföldön is a legmagasabb szakmai szinten képviselik diplomatáink – közölte tapasztalatait Varga Judit. Mint írta: a tanácskozáson az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó legfontosabb kérdéskörök is terítékre kerültek, különös tekintettel az európai eseményekre.
Szó esett az Európa jövőjéről szóló konferenciáról, azon belül is a külképviseletek páneurópai párbeszédben betöltött szerepéről. Erről megjegyezte: előadásában kitért az egész Európai Uniót érintő kérdésekre, például a migrációra és a klímapolitikára.
„Nem titok, hogy szakmai sikereket csak csapatban lehet elérni, ezért nekünk, politikai döntéshozóknak különösen nagy felelősségünk van abban, hogy diplomatáink felkészülten térjenek vissza állomáshelyükre. Mert ne legyenek kétségeink, a választások közeledtével a hazánk elleni támadások csak fokozódni fognak” – fogalmazott bejegyzésében Varga Judit.
MTI
[type] => post
[excerpt] => A jövőben a migráció, a klímapolitika és a "gender-téma" határozza meg az "európai körképet" - hangsúlyozta csütörtöki Facebook-bejegyzésben az igazságügyi miniszter, azt követően, hogy csütörtökön részt vett a héten zajló misszióvezetői konferenc...
[autID] => 10
[date] => Array
(
[created] => 1630070160
[modified] => 1630055042
)
[title] => Varga Judit: a jövőben a migráció, a klímapolitika és a "gender-téma" határozza meg Európát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=29113&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29113
)
[aut] => nyesi
[lang] => hu
[image_id] => 29114
[image] => Array
(
[id] => 29114
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit.jpg
[original_lng] => 211569
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/08/judit.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1630044661:10
[_thumbnail_id] => 29114
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1756
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_04f390e490caad1fcf288bdec730c83b] =>
Milyen érdekes, hogy éppen George Orwell születésének 118. évfordulóján kell értesülnöm arról, hogy a Politico...
Under the Democrats' "Equality" Act, battered women's shelters could be sued for refusing to admit men. Religious schools could be cut off from federal funding. Millions of Americans could be threatened by lawsuits.
Szeptember 4-én Franciaország Állami Tanácsa (az ország legmagasabb közigazgatási igazságszolgáltatási szerve – szerk.) 10 millió eurós bírság megfizetésére ítélte saját kormányát, miszerint nem tett elég hatékony intézkedéseket az ország legnagyobb városai légszennyezés elleni küzdelmét illetően.
A többéves eljárás felperesei az Amis de la Terre és a Greenpeace környezetvédelmi szervezetek, akik azzal vádolják a francia kormányt, hogy a nagyvárosokban nem sikerült csökkenteni a káros kibocsátások mutatóit a küszöbérték szintjéig. Szakértők szerint a veszélyes szintű szennyezés évente 40 000 ember korai halálához vezet Franciaországban.
Három évvel ezelőtt a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság konstatálta, nyolc nagyváros területén a légköri szennyezés, mint korábban is, jelentősen magas. Akkor a kormány fél évet kapott a további intézkedések meghozatalára. Az Állami Tanács az intézkedéseinek újabb értékelését ez év januárjában kezdte meg, és arra a következtetésre jutott, hogy öt városban – Párizsban, Lyonban, Marseille-ben, Toulouse-ban és Grenoble-ban a nitrogén-dioxid NO2 értéke még mindig magas, a megengedett szintre való csökkentése nem elég stabil. Ezen kívül az ország fővárosában, Párizsban az Állami Tanács a lakosság számára veszélyes szintű légszennyezést regisztráltak.
Az Állami Tanács szeptember 4-i határozatában rámutatott arra, hogy nem tekintheti az állam által elfogadott intézkedéseket „elegendőnek” és „képesnek arra, hogy biztosítsák a Tanács 2017-ben és 2020-ban hozott rendeletei végrehajtását”. Itt a múltban meghozott intézkedésekről van szó, többek között: a légszennyezés csökkentésére irányuló állami politika ellenőrzéséről; „alacsony kibocsátású övezetek” létrehozásáról a nagyvárosokban, amelyek a gépjárművek káros anyagok kibocsátásának csökkentését írták elő (a dízelüzemű vagy a régi benzines autók tilalma, amelyek magas szintű káros anyag kibocsátásúak); a fűtőolajjal és gázzal működő fűtési rendszerek lépésről lépésre történő betiltásának programja.
A 10 millió eurós bírságot 2021 első félévéért szabták ki. A jövő év elején az Állami Tanács újra elemzi az állam által meghozott intézkedéseket és azok végrehajtását, és újabb 10 millió eurós bírságot szabhat ki. Ez egyébként Franciaország Legfelsőbb közigazgatási bíróságának határozatában van előírva.
A France-Presse hírügynökség néhány újdonságról is beszámolt az Állami Bizottság döntésében a kormány bírságát illetően. Az általános szabályoknak megfelelően a kormánynak 10 millió eurót kellene átutalnia az ország költségvetéséből… vissza a költségvetésbe.
Ebben az esetben azonban az Állami Tanács a bírság „célirányos” felosztását írta elő, ami azt jelenti, hogy nem a szokásos módon „a közösbe” kell utalni az összeget, hanem a légszennyezési intézkedések nyomon követésére és annak mérséklésére szakosodott ügynökségeknek és intézeteknek kell folyósítani. Ezen kívül az Amis de la Terre-nek (ebben az esetben a felperes) 100 000 eurót kell kifizetni.
Az utóbbi időben Franciaország Állami Tanácsa egyre aktívabb szerepet vállal a környezetvédelem területén. Például ez az intézmény vizsgálja azt a Franciaország ellen indult bejelentést, amely további intézkedések meghozatalát követeli a globális felmelegedés elleni küzdelemben. A felperesek több civil szervezet: a Greenpeace France, Oxfam France, Notre Affaire A Tous, Nicolas Hulot Foundation), és úgy vélik, hogy a kormány döntései nem teszik lehetővé 2030-ig 40%-kal csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását Franciaországban (a Párizsi klímaszerződésnek megfelelően).
Az Állami Tanács július 1-i határozatában kilenc hónapot adott a francia kormánynak további intézkedések elfogadására. Ezen időszak végén, 2022 márciusa végén akár 10 millió eurós bírság szabható ki a francia államra abban az esetben, ha az Állami Tanács megalapozottnak tartja felperesek álláspontját és nem elég hatékonynak az állam klímapolitikáját.
Punishing war criminals. Reducing support for terrorists in the world. Restoring international law. Impossibility of forcible seizure of territories. Economic destruction of the aggressor. Terminating any blackmail. It’s possible if RF loses. Ukraine supports that. Who doesn’t?
