Európa Tanács: még többet kell tennie Szerbiának a kisebbségi nyelvhasználat érdekében

Javult a kisebbségi nyelvek helyzete Szerbiában, a belgrádi kormánynak azonban további erőfeszítéséket kell tennie a kétnyelvű oktatás támogatására, valamint ösztönöznie kell a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és a közéletben egyaránt – közülte a strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács szerdán.

Az Európa Tanács a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML) alkalmazásáról szóló jelentésében a charta alkalmazásának ellenőrzéséért felelős szakértői bizottság azt állapította meg, hogy a legutóbbi, öt évvel ezelőtt közzétett jelentés óta Szerbia előrehaladást ért el a charta keretében vállalt kötelezettségeinek végrehajtásában, a kisebbségi nyelvek hivatalos használatának folyamata felgyorsult az országban.

A jelentéstevők elismerésüket fejezték ki az előrelépések miatt, azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy több olyan településen, ahol hagyományosan kisebbségi nyelveket, köztük a romát és az ukránt beszélik, erőfeszítésekre van szükség a hivatalos kisebbségi nyelvhasználat biztosításához.

Kiemelték: a különböző szintű kisebbségi nyelvű oktatás biztosított albán, bosnyák, bolgár, horvát, magyar, román, ruszin és szlovák nyelven, más kisebbségi nyelveket azonban az oktatás különböző szintjein egyáltalán nem lehet használni.

A felnőttoktatást illetően megjegyezték: a magyar kivételével a hatóságok által szervezett okleveles felnőtképzés egyetlen más kisebbségi nyelven sem folyik.

Megállapították, hogy a legtöbb kisebbségi nyelvet a büntető- és polgári bírósági eljárásokban használják ugyan, de a közigazgatási ügyekkel kapcsolatos eljárásokban nem. A magyar kivételével a kisebbségi nyelveket nem használják a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartásban – jegyezték meg.

A jelentéstevők elismerték, hogy a legtöbb kisebbségi nyelvet mind a köz-, mind a magántelevíziók és rádiók műsoraiban is használják, azonban megismételték korábbi ajánlásukat a kisebbségi nyelvű műsorok időtartamának meghosszabbítására, rendszeresebb sugárzására, valamint a különböző műfajú tartalmak előállítására vonatkozóan.

„A szerb hatóságoknak minden egyes kisebbségi nyelvre átfogó médiatervet kell kidolgozniuk” – fogalmaztak.

Közölték továbbá, hogy jelentősen meg kell erősíteni a nemzeti kisebbségek tanácsainak költségvetési és személyzeti kapacitását annak érdekében, hogy hatékonyan támogassák a kisebbségi nyelvek használatát a közéletben, és teljes mértékben elláthassák a kisebbségi nyelvpolitikai tanácsadó testületek szerepét. Szükség van továbbá arra, hogy Szerbia beépítse a kisebbségek nyelvére és kultúrájára vonatkozó tartalmakat a nemzeti tantervekbe, a tanárképzésbe és az oktatási anyagokba a többségi oktatás esetében is – tették hozzá.

A jelentés a magyar kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban megerősítette, hogy Szerbiában óvodai, alapfokú, középfokú és szakképzés is folyik magyar nyelven, ráadásul az óvodában kétnyelvű, magyar és német oktatást is szerveznek.

Közölték: a magyar kisebbségi képviselők szerint lehetne gyakoribb a magyar nyelv használata a bíróságok előtt, ha további magyarul beszélő jogi szakembert képeznének. Noha a magyarul beszélők gyakran nyújtanak be magyar nyelvű szóbeli vagy írásbeli kérelmeket az országos hatóságok helyi kirendeltségeihez, az utóbbiak általában nem készítenek magyar nyelvű dokumentumokat – írták. A magyar nyelvet beszélők képviselői kifejezték azt is, hogy többletfinanszírozásra lenne szükség a magyar nyelvet használó kulturális intézmények, köztük a könyvtárak számára.

A szakértői bizottság végezetül ösztönözte a Szerbiában élő magyarokat, hogy használják anyanyelvüket a nemzeti hatóságok helyi kirendeltségeivel való kapcsolattartáskor, és segítsék a hatóságokat a magyar nyelvű dokumentumok elkészítésében.

Továbbá arra biztatták a szerb hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a magyar nyelv használatának ösztönzésére a közszolgáltatókkal való kommunikációban.

(hirado.hu)