Döntő pillanathoz érkeztünk, az Európai Tanács európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Grúzia (Georgia) számára is – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács vezetője.
“Döntő pillanat ez az Európai Unió számára. Egy geopolitikai választást hozunk meg ma” – mondta az uniós vezető.
Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet adjon az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.
A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az unió legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel – húzta alá az Európai Tanács elnöke.
Roberta Metsola, az Európai Parlament vezetője szintén történelmi napnak nevezte a csütörtöki napot, és reményét fejezte ki, hogy Ukrajna tagjelölti státusza zöld utat kap.
Forrás: portfolio.hu
[type] => post
[excerpt] => Döntő pillanathoz érkeztünk, az Európai Tanács európai uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Grúzia (Georgia) számára is – jelentette ki Charles Michel, az Európai ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1655991069
[modified] => 1655991281
)
[title] => Hivatalosan európai uniós tagjelölt lehet Ukrajna és Moldova
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=51699&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51699
[uk] => 51688
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 51700
[image] => Array
(
[id] => 51700
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel.png
[original_lng] => 972752
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/06/1629544237-sharl-mishel.png
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1655981792:4
[views_count] => 340
[_thumbnail_id] => 51700
[_edit_last] => 4
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 49
[4] => 11
[5] => 33
[6] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Hírek
[4] => Kiemelt téma
[5] => Ukrajna
[6] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1637
[1] => 13795
[2] => 899
[3] => 63
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Charles Michel
[1] => EU-csatlakozás
[2] => Európa Tanács
[3] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 47732
[content] =>
A konfliktusok résztvevőinek meg kell védeniük az újságírókat, el kell kerülniük az ellenük irányuló szándékos támadásokat, és meg kell őrizniük a média munkatársainak jogait fogva tartásuk estén is – jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa hétfőn.
Strasbourgban kiadott közleményében Dunja Mijatovic hangsúlyozta: az ukrajnai háború újabb tragikus példája annak, hogy a fegyveres konfliktusokról szóló sajtóvisszhang fontosságát nem lehet túlbecsülni.
A megbízható információk összegyűjtésével és terjesztésével az újságírók kulcsfontosságú és közérdekű küldetést hajtanak végre. Munkájuk dokumentálhatja a bűncselekményeket, segíthet az emberi jogok biztosításában, az elszámoltathatóság és a nemzetközi szolidaritás előmozdításában – jelentette ki.
„Noha lehetetlen megakadályozni az összes olyan kockázatot, melyeknek az újságírók ki vannak téve, az Európa Tanács tagállamainak többet kell tenniük az újságírók biztonságának szavatolásáért” – fogalmazott.
Az emberi jogi biztos emlékeztetett, a konfliktusokról tudósító újságírók a nemzetközi humanitárius jog védelme alatt állnak. A harctéren is civilnek kell tekinteni őket mindaddig, amíg nem tesznek olyan lépéseket, amelyek ennek ellentmondanak. A civilek, és ezáltal az ellenségeskedésben részt nem vevő újságírók elleni szándékos támadások háborús bűncselekménynek minősülnek – emelte ki Mijatovic.
A nemzetközi normák és a konfliktusok során tapasztalt jogsértések közötti szakadék megszüntetésére az államoknak intézkedéseket kell hozniuk, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák az újságírók biztonságát. A média munkatársainak biztonsága szempontjából elengedhetetlen intézkedéseken túl az is fontos, hogy az államok megerősítsék az Európában egyre inkább erodálódó sajtószabadság általános helyzetét – tette hozzá a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Az Európa Tanács (ET) fontos szerepet tölthet be Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésében, és az igazságtételben is – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés delegációjának vezetője Strasbourgban az MTI-nek hétfőn adott nyilatkozatában.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése tavaszi ülésszakát megnyitó vitát követően a politikus elmondta: az ET egységesen és gyorsan reagált a háború kitörésére, kitűnve ezzel a nemzetközi szervezetek sorában. Ennek az egységnek a fenntartása – tette hozzá – fontos feltétele annak, hogy elérjük célunkat, a béke megteremtését. Hangsúlyozta: „a feleknek mielőbb fegyverszüneti megállapodást kell elérni, és vissza kell térni a diplomácia útjára.” Az igazságtétel tekintetében is fontos szerepe van a strasbourgi szervezetnek, hogy megfelelő nemzetközi vizsgálat induljon a háborús bűnök, a népirtás, az emberiesség ellen elkövetett bűntettek feltárásával kapcsolatban – tette hozzá.
Kiemelte továbbá, hogy a 46 ET-tagállamnak fontos célja a harcoló Ukrajnával mutatott szolidaritás, amelyből Magyarország is kiveszi a részét: történetének legjelentősebb humanitárius akcióját bonyolítja le, továbbá Lengyelország után a magyar állam fogadja be a legtöbb menekültet. „Ennek a szolidaritásnak a gyakorlására az elkövetkezendő időszakban is nagy szükség lesz” – hangsúlyozta.
Németh Zsolt köszönetet mondott az Európa Tanács megfigyelőinek az áprilisi magyar országgyűlési választások során elvégzett munkájukért, továbbá „példamutató magatartásnak” nevezte a szervezet hozzáállását a magyar választásokhoz. Mint mondta, „az ET nem avatkozott bele a választási folyamatokba, örvendetes lenne, ha ezt az elkövetkezendő időszakban a többi nemzetközi szervezet is hasonlóképpen közelítené meg.” Véleménye szerint az ET-ben a véleményformálás „egy fokkal közelebb áll a valósághoz, itt lényegesen több tér nyílik a párbeszédre”.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az Európa Tanács (ET) fontos szerepet tölthet be Oroszország és Ukrajna közötti béke megteremtésében, és az igazságtételben is – hangsúlyozta Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés delegációjának vezetője Strasbourgban az MTI-nek hétfőn adott nyilatk...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1650962700
[modified] => 1650938488
)
[title] => Németh Zsolt: Az ET fontos szerepet tölthet be a béke megteremtésében
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=47277&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 47277
[uk] => 47301
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 7267
[image] => Array
(
[id] => 7267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[original_lng] => 618982
[original_w] => 1508
[original_h] => 848
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/nemeth-zsolt.jpg
[width] => 1508
[height] => 848
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1650965970:2
[_thumbnail_id] => 7267
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 632
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 899
[1] => 918
[2] => 53175
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa Tanács
[1] => Németh Zsolt
[2] => ukrán–orosz háború
)
)
[3] => Array
(
[id] => 45952
[content] =>
A Donyeck megyében lévő állomás épületét pénteken érte rakétatámadás, amelyben az ukrán hatóságok közlése szerint legalább ötven civil vesztette életét, közel 100 pedig megsebesült. Ukrán részről egyértelműen az országot február vége óta támadó orosz erőket teszik felelőssé a csapásért, az orosz védelmi minisztérium viszont provokációnak nevezte az esetet.
Dunja Mijatovic közleményében hangsúlyozta, hogy a támadás bizonyítéka a polgári élet semmibevételének, amely – szavai szerint – mára Oroszország ukrajnai katonai agressziónak állandó jellemzőjévé vált.
Kijelentette: felelősségre kell vonni azokat, akik felelősek az emberi jogok súlyos megsértéséért. Az ilyen támadások a nemzetközi humanitárius jog értelmében háborús bűncselekménynek is minősülhetnek – figyelmeztetett. Biztosítani kell, hogy mindazok, akik el akarják hagyni az ellenségeskedés által érintett vagy ilyen veszélynek kitett területeket, biztonságosan meg tudják ezt tenni – tette hozzá a 46 tagállamot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága március közepén az Ukrajna ellen február 24-án indított orosz támadásra válaszul azonnali hatállyal megszüntette Oroszország tagságát a szervezetben. Oroszország részvétele az Európa Tanács munkájában 26 éves tagság után szűnt meg.
I would like to confirm that #Slovakia has provided #Ukraine with an air-defence system S-300. #Ukrainian nation is #bravely defending its sovereign country and us too. It is our duty to help, not to stay put and be ignorant to the loss of human lives under #Russia’s agression.
Meghosszabbította az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács Charles Michel elnök mandátumát a testület élén, a 2022. június 1-jétől 2024. november 30-ig tartó második két és fél éves időszakra – tájékoztatott a testület sajtóközleménye.
Michel Belgium miniszterelnöke volt 2014-től, az európai testület élére pedig 2019-ben választották meg. Elődei Herman Van Rompuy és Donald Tusk egykori belga és lengyel miniszterelnökök voltak.
Az Európai Tanács elnökeként ő irányítja a szervezet munkáját, továbbá az ő feladata az EU diplomáciai képviselete az Unión kívüli országokban.
Az Európai Tanács nem hivatalos elnöke korábban az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország kormány- vagy államfője volt, 2009-től azonban, a lisszaboni szerződés értelmében, az elnöki pozíció fél év helyett 2 és fél év időtartamú lett, és a tagállamok vezetői maguk választanak elnököt.
[type] => post
[excerpt] => Meghosszabbította az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács Charles Michel elnök mandátumát a testület élén, a 2022. június 1-jétől 2024. november 30-ig tartó második két és fél éves időszakra.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1648207560
[modified] => 1648184828
)
[title] => Marad az Európai Tanács élén Charles Michel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=44703&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 44703
[uk] => 44676
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 44677
[image] => Array
(
[id] => 44677
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12.jpg
[original_lng] => 52008
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/image-12.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1648177629:12
[_thumbnail_id] => 44677
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1218
[_oembed_958e40b2a04b94488ab7c85cd8209e97] =>
Великий друг🇺🇦 – Президент Європейської ради Шарль Мішель @eucopresident сьогодні у Києві. Обговорили санкції проти Росії, оборонну та фінансову підтримку нашої держави й відповіді для анкети щодо відповідності критеріям ЄС. Дякую за змістовну зустріч і солідарність з народом 🇺🇦! pic.twitter.com/luZDNxbmcc
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felfüggesztette minden kapcsolatát a fehérorosz hatóságokkal arra hivatkozva, hogy az ország aktívan részt vesz Oroszország Ukrajna elleni agressziójában – közölte az Európa Tanács csütörtökön.
A 46 tagot számláló, strasbourgi székhelyű szervezet Miniszteri Bizottsága határozata szerint Fehéroroszországnak nem lesz joga arra, hogy részt vegyen az Európa Tanács ülésein, a szakbizottságok munkájában, és minden más tevékenységében.
Kiemelték: a felfüggesztés ugyanakkor nem sérti a Fehéroroszországot, mint a nemzetközi egyezmények szerződő felét megillető jogokat.
A Miniszteri Bizottság továbbá úgy döntött, hogy beszünteti a Fehéroroszországgal folytatott technikai együttműködést is, azonban fenntartja és erősíti kapcsolatait a fehérorosz civil társadalommal és az emigrációban élő ellenzékkel – közölték.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el az orosz szóhasználatban „különleges katonai műveletnek” nevezett háború megindítását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is, támadnak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszorosabb szövetségese maradt azt követően is, hogy Oroszország katonai támadást indított Ukrajnában.
Fehéroroszország szombaton közölte: öt alegységet küld a déli határhoz, hogy megakadályozza az ukrán csapatok betörését a területére. A helyi védelmi minisztérium leszögezte: mindez nem jelenti azt, hogy a fehérorosz hadsereg bármilyen formában részt venne az orosz hadműveletekben Ukrajna területén. Kijev azt feltételezi azonban, hogy Minszk csatlakozni akar a harcokhoz Oroszország oldalán.
Oroszország kilép az Európa Tanácsból, az erről hivatalos értesítést kedden átadták a szervezet főtitkárának, Marija Pejcinovic Buricnak – közölte az orosz külügyminisztérium.
“A NATO és az Európai Unió tagállamai, visszaélve az Európa Tanácsban (ET) lévő többségükkel, következetesen az oroszellenes politika eszközévé változtatják ezt a szervezetet, megtagadva az egyenjogú párbeszédet és mindazokat az elveket, amelyekre ez a páneurópai struktúra épült. Február 25-én diszkriminatív döntést fogadtak el Oroszország képviseletének felfüggesztéséről az Európa Tanács szerveiben” – állt a moszkvai diplomáciai tárca tájékoztatásában, amely leszögezte, hogy ilyen körülmények között Oroszország nem marad szervezetben. A külügyminisztérium szerin a kontinens közös humanitárius jogi terének megsemmisüléséért és ennek az Európa Tanácsra gyakorolt következményeiért, “amely Oroszország nélkül elveszíti páneurópai koordinátáit”, minden felelősség azokat terheli, “akik Oroszországot erre a lépésre kényszerítik”. A közlemény ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Oroszország az Európa Tanácsból való kilépése után is nyitott a szervezet tagjaival való pragmatikus és egyenjogú együttműködésre a kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekben, azon egyezmények keretein belül, amelyekben Oroszország továbbra is részt vesz. Moszkva a távozását követően is eleget tesz az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ítéleteinek, amennyiben azok nem ellentétesek az orosz alkotmánnyal. A dokumentum emlékeztet: Oroszország 1996-ban csatlakozott az európai nemzetek egységének megerősítésére létrehozott szervezethez, amely akkor depolitizált struktúraként pozicionálta magát, mely a Nagy-Európa humanitárius és jogi pillére kíván lenni Lisszabontól Vlagyivosztokig. Az orosz külügyminisztérium az ET egyesítő erejének aláásásával vádolta meg a NATO és az EU országait, amelyek szerinte a szervezetben “csak a keleti katonai-politikai és gazdasági terjeszkedésük ideológiai támogatásának eszközét látják, egy számukra előnyös, szabályokon alapuló +rend+, valójában +szabályok nélküli játék+ erőltetését” – áll a közleményben. Moszkva szerint “az ET intézményeit, beleértve az EJEB-et is, szisztematikusan arra használták fel, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra és beavatkozzanak belügyeibe”. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden a döntés bejelentését megelőzően még azt mondta, hogy Vlagyimir Putyin elnök még nem alakította ki végleges álláspontját Oroszország ET-tagságával kapcsolatban. Erről azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy ismertté vált: az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) kedd este szavazni akar Oroszország kizárásának lehetőségéről. Az ET alapokmányának 8. cikke értelmében a szervezet miniszteri bizottsága felajánlhatja egy tagállamnak az önkéntes kilépés lehetőségét, ennek elutasítása esetén pedig elrendelheti a tagság megszűntetését. A PACE ebben a kérdésben szándékozott véleményt nyilvánítani. Moszkva elébe ment az eseményeknek. Még korábban pedig Peszkov azt mondta, hogy a döntés az ET összes mechanizmusából való kilépéssel, vagyis az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyidejű felmondásával jár. Az 1949-ben megalakult, strasbourgi székhelyű, Oroszország kilépéséig 47 tagú ET nyitva áll bármely olyan európai állam előtt, amely elfogadja a jogállamiság intézményét és garantálja állampolgárai számára az alapvető szabadság- és emberi jogokat. A tanács 1950-ben fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amelynek keretében létrejött az EJEB, az emberi jogok legfőbb bírói fóruma a kontinensen. Az Európa Tanács felfüggeszttette Oroszország tagságát, miután Vlagyimir Putyin 2022. február 24-én megindította az általa “különleges hadműveletnek” nevezett háborút Ukrajna ellen. Ezt megelőzően az ET Parlamenti Közgyűlése (PACE) 2014-ben, a Krím Ukrajnától történő elcsatolására és a délkelet-ukrajnai orosz beavatkozásra reagálva, megvonta Oroszország parlamenti delegációjának szavazati jogát és több más kulcsfontosságú jogkörét. Az orosz törvényhozási küldöttség tagjai nemcsak a közgyűlésben nem szavazhattak, de nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek sem, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a Tanácson kívül. Az orosz törvényhozás az ellene bevezetett szankciókra válaszul 2016-ban függesztette fel munkáját a testületben, 2017 óta pedig tagdíjat sem fizetett. A szervezet szabályai szerint Oroszországot kizárhatták volna a tagdíjfizetési kötelezettség két éven át tartó megszegése miatt. Ennek megakadályozására a PACE 2019-ban megváltoztatta ügyrendjét, az ukrán delegáció tiltakozása ellenére. A PACE 2019 nyarán döntött az orosz küldöttség jogainak helyreállításáról, Moszkva pedig befizette a szervezetnek a mintegy 54,7 millió eurónyi, 2017-ben és 2018-ban elmaradt tagdíját és egyéb kötelezettségét. Oroszország már tavaly tavasszal is kilátásba helyezte az ET-ből történő kilépését amiatt, hogy az EJEB tiltakozott Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki orosz politikus ügyében. Moszkva politikai elfogultsággal vádolta meg az intézményt. Korábbi közlés szerint Moszkva idei tagdíjat nem fizette be.
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face 🌻🇺🇦🌻🇺🇦🌻🇺🇦 (@chootchyface) March 6, 2022
Putin’s first super yacht (Olympia) was also gifted by Abramovich. Another whistleblower D.Skarga told BBC that the yacht was paid for by Abramovich ($35m) and transferred to an offshore firm; the running costs were paid by the state budget https://t.co/y5VMjLU1Nnpic.twitter.com/W9MqLbtUJ8
Calls to avoid humiliation of Russia can only humiliate France and every other country that would call for it. Because it is Russia that humiliates itself. We all better focus on how to put Russia in its place. This will bring peace and save lives.
Az Európai Unió 500 millió eurós pénzügyi támogatást utalt ki Ukrajnának, de az összeg nem használható fel harci repülőgépek Ukrajnába küldésének a finanszírozására – jelentette ki Charles Michel, az Európa Tanács elnöke egy vasárnapi lapinterjúban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Michel a Le Journal du Dimanche című francia lapnak nyilatkozva elmondta: „az EU 500 millió eurót mozgósított, ebből 450 milliót halált okozó eszközökre, míg 50 milliót nem halálos anyagokra. Ez az első alkalom, hogy pénzt különítettünk el halálos katonai felszerelések szállítására.” Ugyanakkor hangsúlyozta: „ezekből az európai forrásokból azonban nem a finanszírozható harci repülőgépek szállítása Ukrajnának.”
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió 500 millió eurós pénzügyi támogatást utalt ki Ukrajnának, de az összeg nem használható fel harci repülőgépek Ukrajnába küldésének a finanszírozására – jelentette ki Charles Michel.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1646570520
[modified] => 1646569427
)
[title] => Michel: az EU nem fog pénzt adni harci repülőgépek Ukrajnába küldésére
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=43210&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 43210
[uk] => 43222
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 43211
[image] => Array
(
[id] => 43211
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel.jpg
[original_lng] => 27914
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/charles-michel.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1646564724:2
[_thumbnail_id] => 43211
[_edit_last] => 10
[views_count] => 1273
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_cd67fce979711cf6dc73a47315d58fdd] =>
[_oembed_time_cd67fce979711cf6dc73a47315d58fdd] => 1646634499
[_oembed_3666ff7dd5779b1d2a7b9c1cb40ba204] =>
Admiral Sir Tony Radakin told the BBC's Sunday Morning programme that morale in the Russian forces was low and that the Kremlin had lost more troops in a week than the UK did in 20 years in Afghanistan. pic.twitter.com/cqNM8j6Hlp
— Chootchy Face 🌻🇺🇦🌻🇺🇦🌻🇺🇦 (@chootchyface) March 6, 2022
Mint ismeretes, január 1-től Franciaország áll az Európai Unió Tanácsa élén, vagyis ő lett az EU-t „vezető” ország. Nem számít, hogy csak félévig, a francia kormánynak számtalan terve van.
Egy ilyen jelentős időszak kezdete alkalmából a francia kormány több szimbolikus akciót szervezett január 1-jén. Például az EU színeivel világította ki a külügyminisztérium a párizsi Orsay rakparton álló főépületét, az Eiffel-tornyot kék-sárga színben pompázott, a Champs-Élysées végpontján található Diadalívre az EU zászlóját tűzték ki. De hagyjuk a szimbolizmust, a konkrét kérdés: mi vár Franciaországra az EU Tanácsa élén az elkövetkezendő hat hónapban.
Az Európai Tanács – a 27 EU-tagállam „miniszterei tanácsa”. Az elnöklő ország hívja össze a miniszterek üléseit és határozza meg a napirendet. A Tanács kulcsszerepet játszik az EU tevékenységének azon területein, ahol a döntéshozatal kormányközi szinten történik. Valójában az Európai Unió bármely jogalkotó dokumentumát a Tanácsnak kell jóváhagynia.
Franciaországnak hat hónapig jelentős befolyása lesz bizonyos kérdések felvetésében és az EU-tagországok közötti kompromisszum elérésében. Ugyanakkor Emmanuel Macron, Franciaország elnöke nagyon magasra állította a mércét, és újévi köszöntőjében kijelentette: „A 2022-es évnek vízválasztónak kell lenni Európa számára. Teljes mértékben számíthatnak elkötelezettségemre a határaink ellenőrzésének folyamatában, a védelemben, az éghajlatváltozásban, a nők és férfiak egyenrangúsága kérdésében, az afrikai kontinenssel egy új szövetség felépítésében, az internet-platformok feletti felügyeletben, és a kultúrában…”
Macron 2017-es megválasztása óta folyamatosan demonstrálja EU-s ambícióit, néha azért, hogy néhány EU-s partner haragját váltsa ki, különösen Kelet-Európában. Ő maga azonban nem elnököl az állam- és kormányfők csúcstalálkozóin, mivel ez a szerep a belga Charles Michel-é, aki 2019 óta az Európai Tanács elnöke, de a francia elnök is fontos szerepet fog játszani a döntéshozatalban.
De nem minden olyan egyszerű, amint az a francia vezetőnek tűnik. A France Presse hírügynökség közleménye szerint „az EU számos kérdésben válaszút előtt van: kezdve Európa biztonságával, mivel több 10 ezer orosz katona áll Ukrajna határánál, az egészségügyi rendszerben végbemenő válsággal befejezve, ami ismét beárnyékolja a gazdasági környezetet”.
„Azon fogunk közösen dolgozni, hogy egy digitális, környezetbarát és szociális Európát hozzunk létre, amelynek hangja hallható a világban”, írta Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság vezetője január 1-i Twitter üzenetében. Emmanuel Macron számíthat Olaf Scholz német kancellár támogatására is, aki 2022-ben a G7 elnöki tisztét tölti be, és szintén „a szuverén és erős Európáért” emeli fel hangját.
Az Európai Unió francia elnöksége jelenleg három prioritást határozott meg a következő hat hónapra: a minimálbér-küszöb bevezetése az EU egész területén, digitális óriáscégek tevékenységének szabályozása, valamint az import termékek szén-dioxid-kibocsátására kivetett adó bevezetése, a környezetre gyakorolt hatásuk függvényében.
Ezen kívül Macron emellett a schengeni övezet reformját szorgalmazza, hogy jobban „védhetőek legyenek az európai határok a migránsválságtól”. A francia elnök a gazdasági növekedés új modelljének létrehozását valamint az eurózóna „költségvetési kereteinek” módosítását javasolja. Véleménye szerint az eurózóna országaira vonatkozó költségvetési szabályok (Maastrichti kritériumok – a deficit nem haladja meg a GDP 3%-át, az adósság a GDP maximum 60%-a), amelyeket az 1990-es években vezettek be, már elavultak.
Franciaország elnöke továbbra is támogatni kívánja a független európai védelmi rendszer létrehozásának projektjét, a NATO védelméhez kötődő néhány partner vonakodása ellenére. Emlékeztetőül, Macron mindig is azt hangsúlyozta, hogy az EU védelmi struktúrájának létrehozása a NATO-val közösen erősítené a kontinens országai védelmét.
De azt tudni kell, ezek ambiciózus tervek, de az élet azonban gyakran korrigálja azokat. Például a fent említett nagyszabású feladatok teljesítésének akadálya lehet az áprilisi francia elnök- és a júniusi parlamenti választások.
Jelenleg nehéz megmondani, hogy az elnökjelölt Macronnak az EU-s elnökség valójában több hasznot hoz vagy kárt okoz-e, mivel úgymond ki lesz téve az ellenfelek közvetlen támadásainak az európai politika számára „kényelmetlen” kérdésekben.
Éppen ezért még érdekesebb még csak most kezdődik, korai még következtetéseket levonni, viszont a helyzetet már most el lehet kezdeni elemezni.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Mint ismeretes, január 1-től Franciaország áll az Európai Unió Tanácsa élén, vagyis ő lett az EU-t „vezető” ország. Nem számít, hogy csak félévig, a francia kormánynak számtalan terve van.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1641480060
[modified] => 1641465891
)
[title] => Mi vár az Európai Uniót vezető Franciaországra az elkövetkezendő hat hónapban?
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=37241&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 37241
[uk] => 37124
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 37127
[image] => Array
(
[id] => 37127
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[original_lng] => 80528
[original_w] => 701
[original_h] => 374
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257-300x160.jpg
[width] => 300
[height] => 160
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/01/3-2022-01-04t102736257.jpg
[width] => 701
[height] => 374
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1641458692:12
[_thumbnail_id] => 37127
[_edit_last] => 12
[views_count] => 51489
[_oembed_576a5374170aad7c8701d288ca65086f] =>
Enlevé par l'armée russe, on ne peut imaginer ce que le maire de Melitopol a vécu. Libre, il témoigne. Son histoire nous bouleverse. Je lui ai dit, ainsi qu'aux députées ukrainiennes avec lui, notre admiration et notre soutien. Aux côtés de l'Ukraine, déterminés, nous le restons. pic.twitter.com/OYu1lTEfA8
Charles Michellel, az Európa Tanács elnökével folytatott megbeszélést Volodimir Zelenszkij elnök szerdán Brüsszelben, a felek megvitatták az Ukrajna határai mentén kialakult helyzetet és az eszkaláció megelőzését szolgáló lépéseket – adta hírül a korrespondent.net hírportál az Elnöki Hivatal sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint Zelenszkij tárgyalópartnere előtt kiemelte a keleti partnerség stratégiai célmeghatározásának fontosságát, különös tekintettel az Európai Unió és a Társult Trió államai közötti kapcsolatokra. Az államfő megjegyezte, hogy Ukrajna stratégiai célja az EU teljes jogú tagsága.
Az elnök emellett tájékoztatta Charles Michelt az ukrán határok mentén kialakult helyzetről. A felek egyetértettek abban, hogy folytatni kell a közös erőfeszítéseket a helyzet eszkalációjának megelőzése érdekében. „Egyértelmű jelzéseket várunk az Európa Tanács december 16-i ülésének eredményeitől az eszkaláció megakadályozását illetően” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.