Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnökét bízta meg a pártelnöki teendők végzésével a párt tanácsa Pásztor István pártelnök halálát követően – közölte a VMSZ sajtószolgálata hétfőn.
Pásztor István, aki 16 éven át vezette a legnagyobb délvidéki magyar pártot, október 30-án, 67 évesen, rövid, súlyos betegség után hunyt el.
Pásztor István fia, Pásztor Bálint a VMSZ alelnöke, köztársasági parlamenti frakcióvezetője, valamint a szabadkai városi képviselő-testület elnöke. A politikus a VMSZ következő tisztújító közgyűléséig marad a párt megbízott elnöke.
A VMSZ tájékoztatása szerint „ebben a nehéz időszakban, tekintettel a köztársasági parlamenti választások kiírására, a VMSZ nem maradhat vezető nélkül”, a VMSZ tanácsa pedig Pásztor Bálintban „látja annak biztosítékát, hogy folytathassa a megkezdett munkát, hogy tovább tudja vinni azt a hatalmas politikai örökséget, amelyet Pásztor István hagyott rájuk”.
Szerbiában december 17-én tartanak előrehozott parlamenti választást. A Vajdasági Magyar Szövetség ezzel kapcsolatban azt üzente: a párt egységes, és „mindenkit az a cél vezérel, hogy december 17-én olyan választási eredmény szülessen, amelyre Pásztor István elnök úr büszke lenne”.
December 17-re írta ki az előrehozott parlamenti választást Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök szerdán Belgrádban. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen.
A televízióban is közvetített eseményen az elnök kiemelte: a kormány kérésére feloszlatta a parlamentet, és előrehozott parlamenti választást írt ki.
Mint mondta: nehéz időket él az egész világ, globális kihívások, háborúk és összeütközések nehezítik az életet. „Olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyünk a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban” – húzta alá. Olyan idők ezek, amikor Szerbia számos nyomásnak lesz kitéve a Koszovóval fenntartott kapcsolata, de más, regionális és világot érintő kérdések miatt is – tette hozzá.
Nagyon fontos, hogy Szerbia megőrizze a békét és a stabilitást, egyben megőrizze belső egységét – húzta alá. „A kampány lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgároknak bemutassuk a különböző elképzeléseket, a különböző programokat, a különböző politikákat, amelyeknek versengeniük kell, de ezeknek egyik pillanatban sem szabad veszélyeztetniük a létfontosságú állami és nemzeti érdekeinket” – részletezte.
Aleksandar Vucic minden résztvevőnek sok sikert kívánt, és azt üzente: az állampolgárok számára az a legfontosabb, hogy a legjobb résztvevők, a legjobb ötletek és a legjobb programok győzzenek.
Szerbiában 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is tartottak előrehozott parlamenti választást, majd az előbb Aleksandar Vucic, majd Ana Brnabic vezette kormány 2016 és 2020 között „túlélte” a négyéves ciklust. A 2020-as választások eredményének közlését követően Aleksandar Vucic államfő azonnal bejelentette, hogy két évvel később biztosan ismét előrehozott választást tartanak, így 2022-ben újra voksolásra került sor, és az eredmények közlését követően az elnök bejelentette: az új kormánynak sem lesz két évnél hosszabb a megbízatási ideje.
A parlamenti választással egy időben előrehozott önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen, illetve vajdasági tartományi választásra is számítani lehet.
A választás kiírásakor Vladimir Orlic házelnök minden állampolgárt arra kért, vegyen részt a voksoláson, és támogassa azt a pártot, amely szerinte a legjobban tudja a jövőben vezetni az adott települést.
Az érintett települések polgármesterei szeptember végén mondtak le, hogy lehetővé tegyék az előrehozott önkormányzati választások megtartását.
December 17-én valamivel több mint 6,7 millió választópolgár járulhat az urnák elé Szerbiában.
A parlament feloszlatását és előrehozott választások kiírását kezdeményezte hétfői ülésén a szerb kormány.
A javaslatot a szerb köztársasági elnöknek továbbították, akinek jogában áll feloszlatni a képviselőházat.
„A parlamenti választások megtartása a jelenlegi körülmények között biztosítaná a demokrácia magasabb fokát, csökkentené a társadalom különböző szereplői közötti feszültségeket, ellehetetlenítené a kizárólagosságot és a gyűlöletbeszédet, és megerősítené a szabad véleménynyilvánítás jogát bizonyos politikai, gazdasági és más kérdések tekintetében, ideértve az európai értékek megerősítését is” – olvasható a kormány közleményében.
A kormány azt is közölte, hogy több politikai szereplő az utóbbi időszakban többször is kérte az előrehozott választások kiírását, így a voksolás jó lehetőséget biztosítana arra, hogy felmérjék a különböző elképzelések támogatottságát.
Az Ana Brnabic vezette kabinet egyben 66 szerbiai település képviselőtestületének a feloszlatását is jóváhagyta.
Az utóbbi hetekben Aleksandar Vucic szerb elnök többször is bejelentette, hogy december 17-én előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi és bizonyos helyeken önkormányzati választást tartanak.
Aggodalomra ad okot, hogy holtpontra jutott a Koszovó és Szerbia közötti normalizálási folyamat – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a két ország kapcsolatának rendezését célzó úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd péntek hajnalban befejeződött ülését követően.
Josep Borrell, a szerb és a koszovói vezetők részvételével folyatott megbeszélést követően kiadott közleményében kijelentette: a megbeszélés ismét megmutatta, hogy a kialakult helyzet javítását szolgáló egyetlen előre vezető út a párbeszéd folytatása, és bizonyította, hogy az érintett országok európai útja megköveteli a kapcsolatok normalizálását.
Elmondta, a folyamat előre haladását segítené egy, az észak-koszovói szerb többségű önkormányzatok szövetségének létrehozása. Az Európai Unió ragaszkodik ahhoz, hogy a felek éljenek az önkormányzati szövetség létrehozásáról szóló új európai, komoly és kiegyensúlyozott javaslat lehetőségével. Szavai szerint, ez nagy előrelépést jelentene a normalizációs folyamatban, és segíthet elkerülni egy esetleges újabb erőszakhullámot.
„Sajnos azonban a felek nem voltak készek arra, hogy megegyezésre jussanak” – fogalmazott Borrell. Hozzátette: az unió megköveteli, hogy mindkét fél őszintén vegyen részt a folyamatban, törekedjen a párbeszédre, ugyanis – mint kiemelte – csak így haladhatnak előre az európai úton.
Az EU és partnerei továbbra is kitartanak a folyamat fenntartása mellett és dolgoznak a megállapodás elérésén, ami nem lehetséges úgy, ha mindkét fél ragaszkodik saját, de a másik számára elfogadhatatlan feltételeihez – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet.
A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
Kína és Szerbia szabadkereskedelmi megállapodást kötött az Egy övezet, egy út kezdeményezés pekingi harmadik nemzetközi fórumán – jelentette az RTS szerb televízió.
A ceremónián részt vett Aleksandar Vucic szerb és Hszi Csin-ping kínai elnök.
Vucic hangsúlyozta, hogy a megállapodás új távlatokat nyit a kétoldalú kapcsolatokban, minden téren előrelépést látnak a bilaterális viszonyban.
Szerbia 2014 óta tárgyal a csatlakozásról az Európai Unióval. Legkésőbb a csatlakozás pillanatában a balkáni országnak fel kell majd mondania a harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi egyezményeit. A csatlakozási tárgyalások azonban évek óta állnak.
Vucic az utóbbi években kiépítette országa kapcsolatait Kínával és Oroszországgal. Belgrád emellett nem csatlakozott az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt Moszkvával szemben elrendelt szankciókhoz.
A kétnapos pekingi csúcstalálkozón, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz, több mint 140 ország, illetve nemzetközi szervezet négyezernél is több küldöttje vesz részt.
Az Egy övezet, egy út (más néven Új selyemút) egy széleskörű kínai infrastruktúra fejlesztési program, amely főként Ázsia, Afrika és Dél-Amerika országaira összpontosít.
A csapatösszevonások a határon, illetve a szerb kormány retorikája mind az orosz magatartásra emlékeztet, mielőtt megtámadták Ukrajnát – mondta a koszovói külügyminiszter, Donika Gervalla-Schwarz. A tárcavezető arra kéri az Európai Uniót, hogy Szerbiát a tagjelölti státusz elvételével tartsa féken, mielőtt kitörne a háború.
A szerb csapatösszevonás Koszovó határán, valamint a szerb kormány retorikája és módszerei azt a magatartást idézik, amelyet Oroszország tanúsított Ukrajnával szemben a háború megindítása előtt – jelentette ki hétfőn Donika Gervalla-Schwarz koszovói külügyminiszter. A Deutschlandfunk német közszolgálati rádiónak adott interjúban a tárcavezető egyúttal felszólította az Európai Uniót, hogy tegyen lépéseket, és akár Szerbia tagjelöltségének felfüggesztésével kényszerítse csapatai visszavonására Belgrádot.
A politikus szerint „az elmúlt években példátlan méretű csapatösszevonás rossz érzéseket kelt” Koszovóban, mivel nem tudni, hogyan reagál arra a nemzetközi közösség.
Aleksandar Vucic szerb elnök „nem fogja annyiban hagyni, hacsak nem hangzanak el világos szavak tetteinek várható következményeiről” – fogalmazott Gervalla-Schwarz, megjegyezve, hogy ez magában foglalhatja akár a Szerbiának szánt uniós források és az ország tagjelölti státuszának felfüggesztését is.
Vucic a múlt héten leszögezte, hogy nem áll szándékában a hadsereget Koszovó területére vezényelni és visszahívja a csapatokat, a konfliktus további eszkalációja ugyanis ártana Szerbia európai uniós törekvéseinek. Kijelentette továbbá, hogy Szerbia nem növelte a koszovói határ közelében állomásozó katonák számát: tavaly 14 ezer, jelenleg csak 7500 szerb katona tartózkodik ott, a tervek szerint pedig hamarosan ezt a számot négyezerre csökkentik.
Szerbia visszavonta a koszovói határ közeléből a katonákat – közölte Alekszandar Vucsics szerb elnök.
A Fehér Ház péntek este felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia jelentős haderőt vont össze a koszovói határ közelében. Koszovó miniszterelnöke a minap már egy lehetséges háborúról beszélt. Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) munkatársa viszont azt mondta az Indexnek a fejleményekről: Alekszandar Vucsics szerb elnök vélhetően nem akar háborút, „viszont érdeke az instabil helyzet és a status quo fenntartása Észak-Koszovóban”.
Úgy fest, hogy azóta a szerb katonai erőket visszavonták a határ mellől. A The Guardian szerint a szerb elnök mindezt a Financial Timesszal közölte. Alekszandar Vucsics azt mondta: visszavonja a határ közeléből a csapatokat, mert a katonai akció nem vezetne célra a konfliktusban, és ártana Szerbia európai uniós csatlakozási törekvéseinek is.
Szerbia nem akar háborút – szögezte le a közleményében Vucsics, aki azt is állította, hogy Szerbia a közelmúltban nem növelte a határon lévő katonák számát, jelenleg csak 7500 szerb katona tartózkodik ott, a tervek szerint pedig hamarosan ezt a számot négyezerre csökkentik.
Koszovó a szerb hadsereg visszarendelését követelte
Koszovó még Vucsics közleménye előtt követelte azt, hogy Szerbia vonja vissza a hadseregét a koszovói határ közeléből. Az MTI szerint közölték: külföldi partnereikkel együtt készen állnak megvédeni az ország területi integritását.
Azt állították, hogy a szerb hadsereg három irányból közelítette meg a határt. „Felszólítjuk Alekszandar Vucsics elnököt és a szerbiai intézményeket, hogy azonnal hívjanak vissza minden egységet a Koszovóval közös határról”.
A The Guardian szerint a koszovói kormányzat egy tisztviselője is megerősítette azt, hogy Szerbia visszavonta csapatait és harceszközeit szombaton. Állítása szerint a szerbek azokat az egységeket vonták vissza, amelyeket az utóbbi 5 napban odavezényeltek. Azok az egységek viszont, amelyek állandó jelleggel a térségben állomásoznak, továbbra is ott maradtak.
Emiatt az érintett településeken akár már december 17-én előre hozott önkormányzati választásokat tarthatnak.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök egy szerda esti televíziós interjúban arról beszélt, hogy az ellenzék követelései miatt előre hozott parlamenti, tartományi és önkormányzati választásokat tarthatnak Szerbiában. Az államfő közölte: december 17-től kezdve bármikor megtarthatják ezeket a választásokat.
Belgrád, valamint 25 további település polgármestere máris beadta lemondását, ami azt jelenti, hogy az érintett önkormányzatokban így valóban akár már december 17-ére ki lehet tűzni a választást. Az ide vonatkozó jogszabályok szerint ugyanis a voksolást annak napja előtt legalább 45, de legfeljebb 60 nappal lehet kiírni. Addig pedig egy kijelölt, ideiglenes testület irányíthatja a települést. Ugyanezek a határidők vonatkoznak a parlamenti választásokra is, vagyis ha december 17-én valóban előre hozott általános választásokat tartanának Szerbiában, akkor a voksolást legkésőbb november 3-án ki kell írni.
Szerbiában legutóbb 2020 tavaszán tartottak általános választásokat, előre hozott parlamenti választást pedig 2022 tavaszán.
Ha már december 17-én megtartanák a helyi választásokat azokon a településeken, amelyeken a polgármesterek most lemondtak, akkor az ő jelenlegi megbízatásuk körülbelül fél évvel megrövidülne.
Március 4-én vagy egy héttel korábban lesznek az előrehozott parlamenti választások Szerbiában – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap késő este a belgrádi Pink Televízióban.
Az elnök hozzátette: a voksolást december 31-ig kiírja. Az utóbbi hónapokban az ellenzék többször is a kormány lemondását és előrehozott választások kiírását követelte. A kormánypárti politikát ellenzők utcai tiltakozásai azt követően kezdődtek el, hogy május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített.
Az iskolai ámokfutás másnapján pedig egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A tüntetők az erőszak ellen léptek fel, de voltaképpen a kormány, a köztársasági elnök és más, magas beosztású tisztségviselők menesztését követelték.
Aleksandar Vucic eleinte határozottan elutasította, hogy engedjen ezeknek a követeléseknek, az utóbbi néhány hétben viszont már arról beszélt, a tervezettnél előbb is urnák elé szólíthatják a szavazópolgárokat.
Szerbiában a legutóbb 2022. április 3-án tartottak előrehozott parlamenti választást, ám a köztársasági elnök már a választás éjszakáján bejelentette, hogy két évvel később újra választásokra lehet számítani.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a görögországi Ukrajna–Balkán csúcstalálkozó keretében találkozott Olekszandr Vučić szerb elnökkel. Az ukrán vezető a hírt a Telegramban jelentette be.
„Nyílt, őszinte, eredményes beszélgetés Vučić szerb elnökkel. Jó tárgyalás. Az ENSZ Alapokmányának tiszteletéről és a határok sérthetetlenségéről” – írta Zelenszkij.
Hozzátette: szó van Ukrajna és Szerbia népének jövőjéről is a közös európai otthonban, valamint a kapcsolatok fejlesztéséről is.
Zelenszkij köszönetét fejezte ki Vučićnak a háború alatt nyújtott humanitárius segítségért és a Szerbiába távozó ukránok támogatásáért.
„Ukrajna elnöke felajánlotta a szerb félnek, hogy támogassák az ukrán békeképletet, és vegyenek részt a nemzetközi krími platform harmadik csúcstalálkozóján ez év augusztus 23-án” – áll az üzenetben.