Atomszankciók: Németország átverné az EU-n a korlátozásokat

Németország hivatalosan felszólította az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy a következő szankciós körbe vonja be az orosz nukleáris ágazatot is – közölte Robert Habeck gazdasági miniszter.

Miközben az EU fokozatosan korlátozza az Oroszországból származó energiahordozók importját, így már embargó vonatkozik a kőolajra és szénre, addig a földgázt és az atomenergiát nem érintik a szankciók. Viszont ez most megváltozhat, mert Németország csökkentené az unió nukleáris függését is Oroszországtól. Robert Habeck német gazdasági miniszter szerint indokolatlan, hogy az ágazat még mindig kedvezményes elbánásban részesül.

A nukleáris technológia rendkívül érzékeny terület, és Oroszország itt már nem tekinthető megbízható partnernek – jelentette ki a hétvégén a Politico szerint, jelezve, hogy Németország hivatalosan is kezdeményezi, hogy a következő szankciós körben már az orosz atomipar is érintett legyen.

Ez egyébként nem új kezdeményezés: Litvánia és a balti államok már javaslatot tettek erre, azzal a kitétellel, hogy a Roszatommal már megkötött szerződésekre nem vonatkoznának a szankciók, így Bulgária és Magyarország is befejezheti az atomerőmű-bővítési projektjeit.

Sven Giegold német államtitkár, aki a szankciópolitikát felügyeli, a Twitteren közölte, hogy „az atomenergia felvételét az Oroszország elleni szankciókba számos más tagállam is követeli – különösen Kelet-Európában, amelyek különösen fenyegetve érzik magukat”.

Míg éppen Magyarország az, amely hangosan ellenezte az atomenergia-ágazat elleni szankciókat – mivel orosz hitelből finanszírozott új orosz reaktort épít –, Giegold csak Franciaországot nevezte meg, mint a szankciókat állítólag ellenző országot. A német politikus ezzel csak felszította a tüzet, mivel Párizs és Berlin kapcsolata egyébként is konfliktusos, míg Franciaországnak az atomenergia kulcsfontosságú ágazat, de ebben rákényszerültek, hogy az oroszokkal együtt működjenek.

Miközben Párizs azzal érvel, hogy nukleáris ipara autonómabbá teszi energiaellátását, az EDF-nek számos közös vállalkozása és szerződése volt az orosz Roszatommal a nukleáris üzemanyag előállítására és újradúsítására, valamint a kimerült fűtőelemek Oroszországba történő exportjára. Utóbbit úgyis fenntartották, hogy a jelentések szerint a föld felett, rozsdásodó konténerekben tárolták azokat a Roszatom egyik telephelyén, ami súlyos környezeti kockázatokat jelent.

Az állami tulajdonban lévő Orano, amely a francia nukleáris fűtőanyagokat kezeli, az év elején arra figyelmeztetett, hogy az északnyugat-franciaországi La Hague-ban található nukleáris hulladéktároló telepe elérte a telítettségi pontot.

Más államok, mint például a Csehország, amelyek még mindig rendelkeznek olyan volt szovjet reaktorokkal, amelyek orosz specifikációjú üzemanyaggal működnek, szintén vonakodtak a moszkvai nukleáris ágazat szankcionálásától, azzal érvelve, hogy időre van szükségük ahhoz, hogy alternatív uránszállítót találjanak. Giegold szerint a német javaslat átmeneti időszakokat tartalmazna „az energiabiztonság érdekében, hogy új beszállítókat találjanak vagy újakat hozzanak létre Európában”.

„A szankciók kiszélesítésére vonatkozó ilyen javaslatokat most a német kormány nevében elküldtük Brüsszelnek, és a következő hetekben tárgyalni fognak róluk” – tette hozzá a német politikus.

Európában egyre több ország magától távolodott el a Roszatomtól, sok állam pedig szerződést is kötött alternatív fűtőanyagbeszállítókkal. A piacon jelenleg az amerikai Westinghouse foglalkozik orosz reaktorokba való üzemanyagkazetták gyártásával, ilyeneket használnak már Ukrajnában, de Lengyelország is bejelentkezett vevőnek. Tavaly nyáron pedig a Westinghouse képviselői a Paksi Atomerőmű képviselőivel is egyeztettek.

Eközben a német zöldek vezette minisztérium nyilvános felhívása a nukleáris szankciók bevezetésére ugyanazon a hétvégén történt, amikor Németország kikapcsolta utolsó három atomreaktorát – külföldi kritikák közepette.

(magyarhirlap.hu)