Andrzej Duda: Katynnak nem szabad megismétlődnie, ezért meg kell büntetni az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket

Meg kell büntetni az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg az 1940-es katyni mészárláshoz hasonló borzalmak – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, a katyni vérengzés áldozatainak emléknapján.

Az államfő a varsói Katyni Múzeumban rótta le tiszteletét az egykori tömeggyilkosság áldozatainak emléke előtt. Beszédében rémisztőnek nevezte az orosz megszállás alatt álló, illetve orosz támadások sújtotta ukrajnai területeken, köztük a Kijev melletti Bucsában készült felvételeket, párhuzamot vonva az 1940-es és a mai események között.

„Azt szokták mondani, hogy ott (Ukrajnában) katyni módra gyilkoltak meg embereket” – jelentette ki Duda. „Láttuk a bucsai pincékben tarkón lőtt, hátrakötött kezű embereket” – mondta, az egykori szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által elkövetett rémtettekre utalva.

Mint hangsúlyozta, az Ukrajnában elkövetett bűntettek „igazságért, a tettesek igazságos elítéléséért kiáltanak”. Az elkövetőket felelősségre kell vonni, hogy „az olyan bűntettek, mint amilyen a katyni volt, valamint amelyeket ma az oroszok Ukrajnában követnek el, soha többé ne ismétlődjenek meg” – jelentette ki.

A lengyel elnök szerint a világ felelőssége, hogy kiderítsék az elkövetők kilétét, fogják el és ítéljék el őket, és hajtsák is végre a „szörnytettekért kimért, szigorú büntetéseket”.

A katyni mészárlás emléknapja kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta: az ukrán nép „egyesül a gyászban a lengyel testvérnemzettel”, tiszteleg a Szmolenszk melletti Katyn (oroszul Katiny) áldozatainak emléke előtt. „Ma, hasonlóan, mint 83 évvel ezelőtt, a moszkvai totalitárius rezsim ismét embereket gyilkol és kínoz” – fogalmazott Zelenszkij.

Lengyelországban csütörtökön az évforduló alkalmából országszerte megemlékezéseket tartottak.

Az 1940 tavaszán Joszif Sztálin szovjet diktátor és a legfelső szovjet pártvezetés utasítására végrehajtott, több helyszínen, köztük a katyni erdőben, összefoglalóan „katyni vérengzésnek” nevezett mészárlás során több mint 21 ezer lengyel hadifoglyot – hivatásos és tartalékos tiszteket –, valamint polgári személyeket végeztek ki. A vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amelynek keretében további 330–340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak. A katyni tömegsírokat a Szovjetuniót megtámadó németek fedezték fel, és a mészárlást 1943. április 13-án hozták nyilvánosságra. Ez a nap lett a katyni áldozatok emléknapja.

Forrás