Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke Kijevbe utazik hétfőn az Ukrajna elleni orosz háború 2022. február 24-i kezdetének harmadik évfordulója alkalmából.
António Costa, az Európai Tanács elnöke az X közösségi oldalon közzétett üzenetében emlékeztetett, február 24-én lesz a harmadik évfordulója annak, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
A látogatás „megerősíti a hősies ukrán nép és a demokratikusan megválasztott elnök, Volodimir Zelenszkij iránti támogatásunkat” – emelte ki üzenetében az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke.
Az Európai Bizottság pénteki tájékoztatása szerint Ursula von der Leyen mellett a megemlékezésen részt vesz a teljes biztosi kollégium.
„Ursula von der Leyen elnök és az uniós biztosok hétfőn Kijevbe utaznak, hogy kifejezzék Európa rendíthetetlen támogatását Ukrajna függetlenségéért és szabadságáért folytatott, három éve tartó harca mellett” – fogalmaztak.
Kiemelték: az elmúlt három évben az Európai Unió szilárdan Ukrajna mellett állt, és minden erőfeszítést megtett annak érdekében, hogy az ország igazságos és tartós békét harcolhasson ki.
Az EU támogatta Ukrajna pénzügyi stabilitását, hozzájárult azon nemzetközi erőfeszítéshez, hogy felelősségre vonják Oroszországot az elkövetett bűneiért, továbbá együtt dolgozott Ukrajnával az uniós csatlakozási folyamaton.
Az Európai Unió Ukrajna eddigi legnagyobb adományozója, képezte az ország katonáit, finanszírozta fegyverek szállítását és határozott szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben – írták.
Közölték továbbá, hogy Ursula von der Leyen találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A vezetők továbbá részt vesznek egy, az uniós biztosok és az ukrán kormány illetékesei közötti találkozón, amelynek célja, hogy előkészítse Ukrajna szabad, szuverén és európai nemzeti jövőjét. A nap folyamán a biztosi kollégium az elesett ukrán katonák és a még mindig a brutális orosz agressziós háború frontvonalán harcoló katonák előtt tiszteleg – tették hozzá.
Az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, az EP-elnököt és a frakcióvezetőket tömörítő Elnökök értekezlete pénteken kiadott közleményében azt írta, az Európai Uniónak továbbra is egységesnek kell maradnia Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségében, amelynek politikai, katonai, gazdasági, humanitárius és pénzügyi támogatást is magában kell foglalnia. Felszólították az EU-t és tagállamait, hogy növeljék és gyorsítsák fel a támogatásokat, különösen a katonai támogatást, és hozzanak létre olyan jogi rendszert, amely lehetővé teszi az EU által befagyasztott orosz vagyon elkobzását.
Továbbá felelősségre vonásra szólítottak fel a háborúban elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.
„Az Európai Parlament továbbra is elkötelezett amellett, hogy előmozdítsa Ukrajna uniós tagság felé vezető útját, elismerve a legnagyobb kihívást jelentő körülmények között elért jelentős előrelépést a reformok terén” – tették hozzá.
Oroszország bármely eseményre való meghívása mindig az agresszió ösztönzését szolgálja, Moszkva fenyegetésekkel és tankokkal együtt hozza meg az „orosz világot” – közölte szombaton Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak Franciaországnak arra a döntésére reagált, hogy meghívja Oroszországot a normandiai partraszállás 80. évfordulójára. Mint megjegyezte, egyesek szívesen visszatérnének az „háború előtti édes időkbe”, amikor féltek Oroszországtól, de üzleteltek vele. „Nem fog működni. Mert ma Oroszország levetette minden álarcát, visszavetette a gyűlölet fintorát az arcára, és csak ölni, támadni, pusztítani akar. Ezért Oroszország bármilyennemű meghívása bármilyen eseményre (találkozókra a legmagasabb szinten, ünnepségekre, játékokra, megbeszélésekre) mindig az agresszió ösztönzésére, a gyilkosság ösztönzésére és a háború népirtó összetevőinek maximalizálására irányul” – vélekedett.
Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó kiemelte, hogy az „orosz világ” tetteivel demonstratívan sérti a modern humanista civilizációt. Sürgette, hogy ne hívják meg Moszkvát semmilyen nemzetközi rendezvényre, mivel az oroszok „mindenképpen fenyegetésekkel és tankokkal fognak jönni”.
A napokban vált ismeretessé, hogy az orosz delegáció meghívást kapott a szövetségesek normandiai partraszállásának 80. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi ünnepségre.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
A hírt Viktor Mikita, a megyei katonai adminisztráció vezetője közölte hivatalos közösségi oldalain.
„Andrij Jermakkal, az Elnöki hivatal vezetőjével, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és magyar kollégájával, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel, valamint Magyar Levente miniszterhelyettessel, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának parlamenti államtitkárával együtt emlékeztünk Ungváron az elesett hősökre” – írta Mikita.
Hozzátette, hogy több száz magyar nemzetiségű lakos fogott fegyvert és csatlakozott a katonasághoz azért, hogy kelet, többezer kilométerre otthonuktól védjék meg az országot a megszállóktól.
„Ukrajna különböző régióiból származó, különböző vallási felekezethez tartozó és különböző nemzetiségű katonákkal együtt hősiesen és szilárdan tartják pozíciójukat, néha saját életük árán is” – olvasható a bejegyzésben.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
A mélyülő globális válságok miatt egyre nehezebbé válik a nukleáris leszerelés felé vezető út – szögezte le vasárnap a japán miniszterelnök a hirosimai atomtámadás 78. évfordulóján elmondott beszédében.
„Japán, az egyetlen ország, mely atomtámadást szenvedett el a háború idején, folytatja az atomfegyvermentes világ érdekében indított küzdelmét” – szögezte le az egyébként hirosimai származású Kisida Fumio.
Hangsúlyozta azonban azt is, hogy e küzdelem egyre nehezebb a világban lévő megosztottság, valamint Oroszország nukleáris fenyegetőzései miatt.
„A nukleáris fenyegetettséget csak a nukleáris fegyverek megsemmisítésével lehet megszüntetni” – jelentette ki.
Hozzátette: a megmaradt túlélőket – japánul hibakusákat – is segítendő, kormánya növeli a sugárbetegségek kutatására és kezelésére fordított támogatást. A rendezvény után Kisida személyesen is fogadta a túlélők egy csoportját – jelentette az Aszahi Sinbun című japán napilap.
A Hirosimában rendezett megemlékezésen felszólalt a város polgármestere, Macui Kazumi is, aki óva intett a nukleáris elrettentés politikájától. Elmondta: a két hónappal ezelőtt Hirosimában rendezett G7 csúcstalálkozó résztvevőinek látogatása az emlékhelynél azt jelenti, a világ még nem felejtette el az atomtámadás katasztrófáját, és sürgette Tokiót, biztosítson több támogatást a katasztrófa túlélőinek.
A megemlékezésen több ezren vettek részt, köztük 111 ország delegációja, Tokió azonban a 2022. februárjában kitört ukrajnai háború óta – azaz immár második éve – nem hívja meg Oroszország és Fehéroroszország képviselőit.
A várost 1945. augusztus 6-án érte atomtámadás, három nappal később pedig Nagaszakit is. A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két atombomba ledobására. Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, és ez atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
Meg kell büntetni az Ukrajnában elkövetett orosz bűntetteket, hogy soha többé ne ismétlődjenek meg az 1940-es katyni mészárláshoz hasonló borzalmak – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök csütörtökön, a katyni vérengzés áldozatainak emléknapján.
Az államfő a varsói Katyni Múzeumban rótta le tiszteletét az egykori tömeggyilkosság áldozatainak emléke előtt. Beszédében rémisztőnek nevezte az orosz megszállás alatt álló, illetve orosz támadások sújtotta ukrajnai területeken, köztük a Kijev melletti Bucsában készült felvételeket, párhuzamot vonva az 1940-es és a mai események között.
„Azt szokták mondani, hogy ott (Ukrajnában) katyni módra gyilkoltak meg embereket” – jelentette ki Duda. „Láttuk a bucsai pincékben tarkón lőtt, hátrakötött kezű embereket” – mondta, az egykori szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által elkövetett rémtettekre utalva.
Mint hangsúlyozta, az Ukrajnában elkövetett bűntettek „igazságért, a tettesek igazságos elítéléséért kiáltanak”. Az elkövetőket felelősségre kell vonni, hogy „az olyan bűntettek, mint amilyen a katyni volt, valamint amelyeket ma az oroszok Ukrajnában követnek el, soha többé ne ismétlődjenek meg” – jelentette ki.
A lengyel elnök szerint a világ felelőssége, hogy kiderítsék az elkövetők kilétét, fogják el és ítéljék el őket, és hajtsák is végre a „szörnytettekért kimért, szigorú büntetéseket”.
A katyni mészárlás emléknapja kapcsán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi médiában azt írta: az ukrán nép „egyesül a gyászban a lengyel testvérnemzettel”, tiszteleg a Szmolenszk melletti Katyn (oroszul Katiny) áldozatainak emléke előtt. „Ma, hasonlóan, mint 83 évvel ezelőtt, a moszkvai totalitárius rezsim ismét embereket gyilkol és kínoz” – fogalmazott Zelenszkij.
Lengyelországban csütörtökön az évforduló alkalmából országszerte megemlékezéseket tartottak.
Az 1940 tavaszán Joszif Sztálin szovjet diktátor és a legfelső szovjet pártvezetés utasítására végrehajtott, több helyszínen, köztük a katyni erdőben, összefoglalóan „katyni vérengzésnek” nevezett mészárlás során több mint 21 ezer lengyel hadifoglyot – hivatásos és tartalékos tiszteket –, valamint polgári személyeket végeztek ki. A vérengzés része volt a lengyel elit megsemmisítését célzó szovjet tervnek, amelynek keretében további 330–340 ezer lengyelt Szibériába deportáltak. A katyni tömegsírokat a Szovjetuniót megtámadó németek fedezték fel, és a mészárlást 1943. április 13-án hozták nyilvánosságra. Ez a nap lett a katyni áldozatok emléknapja.
Prezydent @AndrzejDuda: Wspieraliśmy, wspieramy i będziemy wspierać Ukrainę w jej walce o wolność! Dzisiaj to wsparcie jest nadal niezwykle potrzebne. Niezależnie od zmęczenia wojną. Wolny świat nie może dopuścić do tego, żeby Putin i Rosja zatriumfowali. pic.twitter.com/VDSHEkBZMy
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
⚡️Poland is ready to host nuclear arms if Nato decides to deploy the weapons in the face of Russia reinforcing its armaments in Belarus and Kaliningrad, – Andrzej Duda.
Poland has obligations to NATO as a member of the Alliance and is ready to deploy nuclear weapons on its… pic.twitter.com/9PAJ3N6rr7
President Andrzej Duda's words about the possible deployment of nuclear weapons in Poland have reached the Kremlin. "If these plans are carried out, steps will be taken to ensure Russia's security," announced Dmitry Peskov. pic.twitter.com/LX3cTrrlYO
Volodimir Zelenszkij Ukrajna elnöke a Kijev melletti Bucsába látogatott pénteken Robert Golob szlovén, Andrej Plenkovic horvát és Eduard Heger szlovák miniszterelnökkel, valamint Maja Sandu moldovai államfővel.
A Jevropejszka Pravda hírportál jelentése szerint a külföldi vezetők részt vesznek a város orosz megszállás alóli felszabadításának alkalmából megrendezett megemlékezésen, hogy leróják tiszteletüket az orosz agresszió helyi áldozatai előtt.
A küldöttség megérkezett a Szent András apostolról elnevezett templomba, ahol a Bucsában meggyilkolt helyi lakosok egyik tömegsírjára bukkantak. A magas ragú külföldi vezetők ukrajnai látogatását előre nem jelentették be.
A szlovén miniszterelnök Bucsában – részben ukrán nyelven – mondott beszédében ígéretet tett arra, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, valamint segítséget nyújt a háborús bűnök kivizsgálásához.
„Nehéz ezen a helyen lenni. Egy dolog hallani arról, ami itt történt, de más dolog itt lenni. Amikor ezt érzed, sok mindenre gondolsz arról, hogy kik vagyunk, mi a helyes, és mi nem” – fogalmazott.
„Oroszországnak nem volt joga megtámadni Ukrajnát. Az erőszaknak soha nem lenne szabad felülkerekednie az érvelésen. Az is helytelen volt, hogy az orosz agresszorok ártatlan embereket öltek meg Bucsában. Ezt nem lehet megbocsátani. Ezért vagyunk önökkel ebben a nehéz pillanatban, és kötelességünknek érezzük segíteni az ukránok szabadságharcát. Kötelességünk az is, hogy támogassuk önöket az igazságkeresésben” – mondta, kiemelve, hogy a háborús bűntettek elkövetőit felelősségre kell vonni.
Beszéde végén ismét ukránra váltott, és kijelentette, hogy a háború egyesítette az európaiakat az ukránokkal. Az ukrán védelmi minisztérium arról tájékoztatott pénteken, hogy úgyszintén Ukrajnába érkeztek csütörtökön Delphine Pronk bizottsági elnök vezetésével azok a nagykövetek, akik tagjai az Európai Unió politikai és biztonsági kérdésekért felelős bizottságának.
A delegációt fogadta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, aki kifejtette, hogy Ukrajnának további nehézfegyverekre és tartalékosok felkészítésére van szüksége az orosz erők elleni ellentámadáshoz.
A miniszter tájékoztatta az európai partnereket az ország északi, keleti és déli frontvonalainak aktuális helyzetéről. Kiemelte, hogy különös figyelmet fordítanak az ukrán védelmi erők európai uniós támogatására, valamint az ukrán katonák külföldi szakmai képzésére.
„Őszintén hálás vagyok országaiknak a rendszeres támogatásért és az elvégzett munkáért. A nyugati fegyverellátásnak köszönhetően az ukrán fegyveres erők előrelépést tesznek a harctéren. Mi azonban ellentámadásra készülünk, ezért Ukrajnának mindenekelőtt nehézfegyverekre és kiképzett tartalékosokra van szüksége. Érdekeltek vagyunk az ukrán hadsereg kiképzésében minden szinten, a katonák egyéni képzésétől dandárszintű alakulatok közös gyakorlatáig” – hangsúlyozta Reznyikov.
Kiemelte, hogy az ukrán védelmi minisztériumban és az ukrán fegyveres erőknél nagyon nagy figyelmet fordítanak a fegyverszállítmányokkal való elszámolásra.
Megismertette a külföldi vendégeket az ukrán védelmi minisztériumban bevezetett, a NATO-ban használt LOGFAS logisztikai programmal, amely lehetővé teszi a partnerországokból Ukrajnába érkező fegyverszállítások lekövetését, az anyagi és technikai segítségnyújtás mozgásának ellenőrzését.
Felháborodásának adott hangot Peking szombaton, mert az Egyesült Államok és az Európai Unió hongkongi konzulátusa előző nap megemlékezéseket tartottak a Tienanmen téri vérengzésről. A kínai külügyminisztérium hongkongi irodájának szóvivője „destabilizáló szándékú ügyetlen politikai előadásnak” nevezte, hogy a konzulátusokon gyertyákat gyújtottak.
„Minden olyan kísérlet, amelyben Hongkongot felhasználják arra, hogy beszivárogjanak a szárazföldi Kínába vagy szabotázst hajtsanak végre ellene, túlmegy a tűréshatárunkon, teljesen elfogadhatatlan. Ismét felszólítjuk a szóban forgó országok hongkongi szerveit arra, hogy azonnal hagyjanak fel a Hongkong és általában Kína belügyeibe való beavatkozással, ne játsszanak a tűzzel” – jelentette ki a szóvivő.
Az amerikai és az európai uniós konzulátuson péntek este tettek ki égő gyertyákat az ablakokba. Az amerikai képviselet éppen Carrie Lam hongkongi kormányzó rezidenciája mellett van. A konzulátusok ráadásul a közösségi médiában közzétettek fényképeket a meggyújtott gyertyákról.
Hongkongban tavalyelőttig minden évben szabadon meg lehetett emlékezni az 1989. június 4-i pekingi vérengzésről, és nagy tömegdemonstrációk voltak, de tavaly már a rendőrség betiltotta a rendezvényeket – ennek ellenére volt még nagygyűlés a Victoria-parkban, csak szemet hunytak felette –, az idén pedig már hivatalosan betiltották ezeket, és lezárták a parkot. Több hongkongi lakos ennek ellenére tartott kis nyilvános megemlékezést: az utcán vagy lakása ablakában gyertyát gyújtott.
A pekingi Tienanmen teret 1989 áprilisában elfoglalták demokratikus változásokat követelő tüntetők. A kommunista vezetés utasítására a kínai hadsereg június 4-én erőszakkal kiürítette a teret. A művelet halálos áldozatainak száma máig ismeretlen, mivel a történtek Kínában azóta is tabunak számítanak. A becslések néhány száz és háromezer közé teszik a meggyilkolt emberek számát, de az akkor Pekingben állomásozó brit nagykövet 2017-ben előkerült titkos távirata szerint tízezer halottja volt a vérengzésnek.
China's foreign minister Wang Yi tells #MSC2022 that the sovereignty, independence & territorial integrity of every country should be safeguarded. "Ukraine is no exception," he says pic.twitter.com/23ByTHcnVj
CIA Director William Burns made a secret trip to China last month in a bid to keep lines of communication open, as security relations between the two global powers grow increasingly acrimonious https://t.co/lgy6zYEcCE
Good and candid exchange with President Xi on the main challenges in a world with increasing geopolitical frictions. Managing our relations is a priority.
We agreed that we have a joint interest in balanced trade relations.
We also agreed to increase people2people exchanges.
