Megtartotta ülését a KMKSZ Választmánya

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Szövetség április elsejei, Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben megtartott választmányi ülésén online vett részt csakúgy, mint a testület több tagja, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is. „A mi feladatunk ebben a nehéz helyzetben is az, hogy megtartsuk a közösségünket, és minden nehéz körülmény ellenére ennek igyekszünk eleget tenni. Hiszen nemcsak a háborús körülmények miatt, hanem más okok miatt is a helyzetünk egyre nehezebb. Elég csak arról beszélnünk, hogy 2023. szeptember 1-től az oktatásban bevezetik az oktatási törvénynek bennünket rendkívül hátrányosan érintő hetedik cikkelyét, illetve az ukrán kormányzat érthetetlen okok miatt igyekszik hamarabb bevezetni a médiában is azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érintik a nemzeti kisebbségeket. Ilyen körülmények között sajnos már a belső lehetőségeink arra nézve, hogy változtassunk a helyzeten, igazából kimerültek, és ez a vita ezekről a kérdésekről egyre inkább nemzetközi szintre terelődik át” – elemezte a kárpátaljai magyarság helyzetét a KMKSZ elnöke.

A KMKSZ elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy az általa irányított szervezet tagsága büszke lehet arra, hogy a mostani körülmények között is le tudták bonyolítani a KMKSZ alapszervezeteiben és középszintű szervezeteiben a tisztújítást. Mint fogalmazott: „Mi mindig fontosnak tartottuk, hogy az alapszabályunknak megfelelően megtartsuk a belső demokráciát, hogy bizonyos időközönként sor kerüljön a tisztújításra. Gratulálok mindenkinek, az újonnan megválasztott és a leköszönt elnököknek is.” Brenzovics László kiemelte, hogy a magyar és a román EP-delegáció javaslatára a Velencei Bizottság vizsgálja az ukrán nemzetiségi törvényt, ezen okok miatt a KMKSZ, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a Rákóczi-főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja és más szervezetek is levéllel fordultak a Velencei Bizottsághoz. „A KMKSZ beadványának a lényege az, hogy a nemzetiségi törvény az ígéretek ellenére nem oldja meg a nemzeti kisebbségek problémáit. A KMKSZ azt szeretné, ha helyreállnának a közösségnek azon jogai, amelyeket az 1992-es nemzetiségi törvény biztosított számunkra” – emelte ki az elnök, aki megjegyezte, hogy az emberi jogok és nemzetiségi jogok szűkítésére irányuló lépések hátráltatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy például Szerbia az európai uniós tárgyalások során hozott egy olyan törvényt, amely megfelelőképpen biztosítja a vajdasági magyar kisebbség jogait. Ez megfelelő példa lehet országunk számára is.

A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány példásan bonyolította le az oktatási-nevelési és a szociális támogatások kifizetését – emelte ki az elnök –, megköszönve az anyaországnak és a magyar kormánynak a támogatást és a szolidaritást. Elmondta, hogy sikerült a KMKSZ-nek elérnie, hogy az Egán Ede-terv 2019-ben elakadt kifizetései folytatódjanak. Úgy véli, hogy ennek a gazdaságfejlesztési tervnek folytatódnia kell, de a megváltozott körülmények miatt módosításokra van szükség. Oktatási rendszerünk átalakításával kapcsolatos terveken is dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a megváltozott viszonyok között is megmaradjon a magyar oktatás Kárpátalján. A KMPSZ már kidolgozott egy ilyen tervet, aminek a vitája tart. Ez a terv lehetővé tenné a magyar oktatás fennmaradását az óvodától az egyetemig.

Brenzovics László megköszönte a KMKSZ polgármestereinek és önkormányzati képviselőinek munkáját, a nehézségeket említve megjegyezte, hogy a nyolc magyar megyei képviselő közül négy ellen folyik bűnvádi eljárás, ennek ellenére képviselőink elvégzik a rájuk háruló feladatokat, védik a kárpátaljai magyarság érdekeit mind megyei, mind a többi önkormányzati szinten is. Kiemelte e tekintetben a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) szerepét, akik igyekeznek koordinálni a külföldi támogatásokat, illetve felkészítik az önkormányzatokat az újabb pályázati lehetőségekre, amelyek várhatóan az év végén nyílnak majd meg. Ugyanakkor tovább épül a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, valamint a beregszászi sportcsarnok, megújul Nevetlenfalu iskolája és a péterfalvai sportcsarnok is. „Mindez azt bizonyítja, hogy a kárpátaljai magyar közösség »megfogyva bár, de törve nem« tovább él, és igyekszik megmaradni szülőföldjén, hisz ez a legfontosabb feladat” – összegezte elnöki beszámolóját Brenzovics László.

Barta József, a KMKSZ alelnöke a megyei tanácsi frakció munkájáról számolt be a Választmánynak. Elmondta, hogy a megyei katonai adminisztráció vezetőjével konstruktív partneri együttműködést sikerült kialakítaniuk, a megyei tanács vezetőivel is kielégítő a viszonyuk, a legtöbb frakcióval együtt tudnak működni, ugyanis a tanácsban nincs koalíció, csak szituatív többségek vannak bizonyos kérdésekben. A magyar képviselőcsoporttal egyedül a Porosenko-párt és Andrij Baloga Csapatának frakciója nem hajlandó együttműködni. Kijelentette, hogy a megyében békesség, stabilitás, gazdasági fejlődés van, és csökkent a bűnözés, köszönhetően annak, hogy a megye vezetése jól menedzseli a háborús helyzetet. Elmondta, hogy a legnagyobb volumenű humanitárius támogatás Magyarországról jön Ukrajnába. „A megye minden vezetője tudja, hogy Magyarország fegyvert nem ad, mert a béke pártján áll, de minden mást igen” – emelte ki Barta József, aki a megyénkre háruló legnagyobb feladatnak nevezte a belső menekültek fogadását és ellátását, hiszen jelenleg 300 000-nél több menekült van az 1,2 millió lakosú Kárpátalján, de volt, amikor félmillió menekült tartózkodott megyénkben. Ennek a menekülthullámnak előnyei is vannak: emelkedő ingatlanárak, a kiskereskedelmi forgalom növekedése, valamint több mint négyszáz vállalkozás települt át Kárpátaljára más régiókból, amelyek több mint tízezer új munkahelyet hoztak létre. Barta József elmondta, hogy a megyei költségvetés bevétele 28,6%-kal növekedett a tavalyi háborús évben az azt megelőzőhöz képest, ez elsősorban a katonák jövedelemadójának volt köszönhető. A megye kistérségei jól teljesítenek gazdasági értelemben, a 64 kistérségből csak 15 van Kárpátalján, amelyek nem teljesítették a költségvetés bevételi részét, közülük pedig csak egy olyan van, ahol magyarok is élnek, ez a Királyházai kistérség – mondta el Barta József.

Orosz Ildikó megyei képviselő, a KMPSZ elnöke elmondta, hogy az ukrán állam fokozatosan kivonul az oktatás finanszírozásából, és ráterheli – támogatás nélkül – a kistérségi önkormányzatokra, amelyek többsége az iskolahálózatuk racionalizálására kényszerül majd. Intézményeket vonnak majd össze, minősítenek le és szüntetnek meg, hogy fenn tudják azokat tartani. A KMPSZ ezt előre látta, és tíz éve belekezdett a bázisiskola-programba, amelynek keretében egyes iskolákat elkezdtek erősíteni. Orosz Ildikó részletesen ismertette az új oktatási törvény rendelkezéseit, az oktatási reform következtében előállt változásokat és az ukrán kormányzat ismert, oktatással kapcsolatos terveit és elképzeléseit. Elmondta, hogy a legnagyobb kihívást a magyar oktatásügy számára az érettségit adó líceumok jelentik majd, hisz ott profil szerinti humán és reál osztályokat kell indítani, négy párhuzamos osztály kell legyen, 3 m² kell jusson minden főre, tornaterem, meghatározott nagyságú udvar, étkeztetés, a gyerekek utaztatásának megoldása vagy kollégium biztosítása szükséges. A KMPSZ elnöke ismertette továbbá a pedagógusszövetség által kidolgozott teljes körű koncepciót, amelynek összeállításában részt vett a KMKSZ Elnöksége és a magyar kistérségek oktatási hivatalainak vezetői is. Ennek értelmében, ahol finanszírozni tudja az önkormányzat, ott az elemi iskolákat és a gimnáziumokat 9. osztályig a kistérség tartja fenn, elsősorban a szórványvidékek jelentenek e téren kivételt. A koncepció lényege, hogy minden járásban és lehetőleg minden kistérségben elérhető legyen valamilyen líceum a magyar gyerekek számára. Mivel a magánintézményekre más szabályozás vonatkozik, nagy szerep hárul majd a magyar nyelvű középiskolai oktatásban az egyházi líceumokra, illetve a szakmát adó Egán Ede szakképzési központokban is tudnak majd igény esetén akkreditáltatni líceumi osztályokat. Orosz Ildikó ezt követően minden magyarok lakta régió esetében ismertette az elképzeléseket.

Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „A háború befejeztével sem lesz semmi olyan, mint régen. Öröknek vélt igazságok dőltek meg, az Európai Unió példátlanul gyorsan reagált, és nagyon sok eszközzel támogatja Ukrajnát. […] Felgyorsult Ukrajna európai integrációs útja, amit mi támogattunk minden eszközzel. Ezeket a csatlakozási tárgyalásokat a teljesítés és az érdemek mentén kell végrehajtani” – szögezte le a képviselő asszony. Bocskor Andrea elmondta még, hogy az Ukrajnának megadott tagjelölti státusznak hét feltétele volt, ezek egyike a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása és rendezése. „El szeretnék érni, hogy Ukrajna is vegye komolyan ezt a csatlakozási feltételt, a koppenhágai feltételrendszernek megfelelően, mindenki számára megnyugtatóan rendezze ezt a folyamatot. Ebben fontos lépés, hogy a Velencei Bizottság elkezdte vizsgálni a múlt év december 13-án elfogadott új nemzetiségi törvényt, várhatóan június elején ismerhetjük majd meg ezzel kapcsolatos véleményét a bizottságnak” – tájékoztatta Bocskor Andrea a KMKSZ Választmányát, hangsúlyozva, hogy most a legfontosabb lenne a béke, utána lehetne a jövőt tervezni.

A beszámolókat követően a Választmány döntött arról, hogy a KMKSZ tisztújító közgyűlését folyó év április 22-re hívja össze, helyszíne a Rákóczi-főiskola átriuma lesz. A közgyűlésre 400 fős kvótát határoztak meg, minden 400 tag képviseletében egy küldött, illetve meghatározták a tervezett napirendet is.

A Választmány végül nyilatkozatot fogadott el, amelyet honlapunkon közlünk. Brenzovics László zárszavában összegezte az elhangzottakat, majd áldott húsvéti ünnepeket kívánt minden jelenlévőnek.

Az ülést követően megtartották a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tisztújító közgyűlését is, amelyen a beszámolók után az alapítvány elnökévé újabb három évre megválasztották Brenzovics Lászlót, alelnökök: Barta József és Gulácsy Géza. A megválasztott elnökség további tagjai: Milován Sándor, Balogh Lívia, Sari József, Sin József és Budai Zsuzsanna. Az alapítvány titkárává Budai Zsuzsannát, igazgatójává Gulácsy Gézát, Ellenőrző Bizottságának tagjaivá pedig Barta Gabriellát, Braun Évát, Orosz Adélt, Pacuha Arankát és Hánka Sándort választotta az alapítvány közgyűlése.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)