Március 16-án tartotta meg soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A Jánosiban megszervezett ülés során Brenzovics László elnök beszámolójában leszögezte: a KMKSZ az egyetlen olyan politikai érdekvédelmi szervezet Ukrajnában, amely már 35 éve áll fenn, és folyamatosan küzdött a kárpátaljai magyarság érdekeinek érvényesítéséért.
Az elnök beszámolójában kiemelte: a KMKSZ igyekezett következetesen kiállni a célja mellett, mely elsősorban a kárpátaljai magyarság jogainak a védelme, megmaradásának és fejlődésének támogatása. Ezen célok mentén dolgoznak most is. Az elmúlt időszakban is folyamatos küzdelmet folytatott a Szövetség annak érdekében, hogy megvédje a kárpátaljai magyarság jogait. Pozitív előrelépés a kisebbségi és nyelvtörvény kapcsán a tavalyi évben elfogadott módosítás. Azonban ezek a módosítások még nem adják vissza az elvett kisebbségi jogokat. A háború kapcsán megjegyezte: a nehéz körülmények ellenére is a KMKSZ igyekszik tenni kötelességét. Mint fogalmazott: az, hogy a Szövetség a háborús körülmények között is meg tudja tartani közgyűléseit, reményt ad a közösségeik megmaradásához.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője köszöntve a megjelenteket elmondta: a kárpátaljai magyarság számtalan nehéz időszakot élt meg, és mindig elszántsággal kellett küzdenie azon jogaiért, melyek megilletik. A 21. században ez fokozottan így van, hiszen a háború miatt szétszakadtak közösségeink. A képviselő köszönetet mondott mindazoknak, akik otthon maradtak és kitartanak. Mint fogalmazott: hisz benne, hogy a nehézségek ellenére sem törnek meg közösségeink. Az ukrajnai kisebbségi jogok kapcsán megjegyezte: vannak reménysugarak, olyan előrelépések, melyek reményt adnak arra, hogy visszakaphatja a kárpátaljai magyar közösség elvett jogait, hisz egyik Európai Unióba igyekvő országnak sem engedhetik meg azt, hogy a kisebbségek ne kapják meg az őket megillető jogokat.
Bacskai József ungvári főkonzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i levelét a külhonban élő magyarok számára.
A köszöntő gondolatokat követően Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke beszámolt az elmúlt évi tevékenységükről. Mint mondta, a magyar kormány támogatásával az elmúlt évben több mint négymilliárd forintnyi összeggel segítették a kárpátaljai magyarságot a különböző szociális, gazdaságfejlesztési és oktatási programok kapcsán. 2023-ban az alapítvány 32 268 pályázatot fogadott be, ebből 35 került elutasításra. A pályázatok közvetítését az alapítvány hivatalosan végzi, melyek után jelentős adót fizet az ukrán államnak, betartva a törvényeket. Az elmúlt évben az alapítvány közel 95 millió 725 ezer hrivnya adót fizetett be az ukrán államnak, ennek egy része a helyi önkormányzatokhoz került, ezzel is segítve a kistérségek működését. Az elnök kifejtette, hogy az idei évben is várható a már eddig működő pályázatok meghirdetése, az oktatási-nevelési támogatásnál kisebb változások lesznek, hiszen áttérnek az elektronikus pályázásra. A pályázatokat április 3-tól május 3-ig lehet majd benyújtani. A határidő után már nem lesz lehetőség rá, hogy pályázhassanak – jegyezte meg Gulácsy Géza.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolóját pozitív hírrel kezdte: a vetőmagprogramban döntés született a pályázatokról. Összesen 389 pályázat érkezett az alapítványhoz, amelyek eredményeit hétfőn teszik majd közzé. Az igazgató elmondta, hogy megjelent egy új kategória, amely a feltételesen, forrás függvényében támogatott pályázat. Az alapítvány munkatársai minden kérdésre készségesen válaszolnak és segítenek majd. Tervben vannak új pályázatok is, amelyekről a későbbiekben fognak részletesebb tájékoztatást nyújtani.
Dr. Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője az oktatási kérdések kapcsán kifejtette: pozitívumot jelent, hogy az ukrán oktatási minisztérium elfogadta a felvételi rendet, s határozat született róla, hogy le fogják fordítani az éven a szaktantárgyak tesztjeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy figyeljék a pontos felvételi hirdetéseket. Elmondta továbbá, hogy a hatályos oktatási törvény értelmében ezentúl az Ukrajna története tantárgyat ukrán nyelven kell majd tanulni az iskolákban. Ebből a tantárgyból már nem lesz a kisebbségi nyelveken kiadott tankönyv sem. Rámutatott még egy égető kérdésre: szigorították az óvóhelyekre vonatkozó szabályozást. Ebből adódóan szeptembertől csak azokban az intézményekben lehet majd jelenléti oktatást szervezni, amelyek óvóhelyei eleget tesznek az előírásoknak, de sajnos a kárpátaljai oktatási intézmények jelentős része ezeknek nem felel meg. A képviselő indítványozta, hogy a KMKSZ frakciói a megyei tanácsban és az önkormányzatokban is adjanak be hivatalos beadványt, melyben kérik a megyei tanácstól, hogy segítse az óvóhelyek kialakítását költségfinanszírozással azokon a településeken, ahol ezt nem tudják megoldani. Orosz Ildikó szerint az elkövetkező időszak problémája lesz az is, hogy az ukrán állam tovább nem támogatja azon iskolák fenntartását, ahol az általános és középiskolai osztályokban kevesebb mint 7 tanuló lesz. Ezen esetekben azt javasolják, hogy az önkormányzatok szállítsák át a diákokat másik iskolába, és vonják össze az osztályokat. A Kárpátaljai Magyar Líceum hálózata kapcsán elmondta, hogy az Viskkel bővül idén szeptembertől.
A beszámolók elfogadását követően a választmány megszavazta a megyei közgyűlés helyszínét és kvótáját, valamint a közgyűlés napirendjét. Ezután levetítették a KMKSZ megalakulásának 35. évfordulója alkalmából készült kisfilmet, melyet a TV21 Ungvár munkatársai készítettek 30 + 5 – A megpróbáltatások kora címmel.
A KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, fontosnak tartjuk, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. Ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folyatódnak a jogszűkítések, amelyek akadályozhatják Ukrajnai európai uniós integrációját.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott ukrán jogszabályok jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést és szakvéleményt készített, melyet megküldött az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
A KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, fontosnak tartjuk, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje az EU-s csatlakozási tárgyalásokat.
Ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folytatódnak a jogszűkítések, ami akadályozhatja Ukrajna európai uniós integrációját.
Az oktatási hatóságok információja szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben az érettséginek megfelelő tesztfeladatokat nem kívánják lefordítani magyar nyelvre. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a KMKSZ is levélben fordult az oktatási miniszterhez, melyben kérte a magyar tannyelvű oktatási intézmények végzős hallgatói számára a multitesztek (NMT) magyar nyelvű fordítását, biztosítva ezáltal az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés jogát, de sajnálatos módon elutasító választ kaptunk. Az érettségizők iskolai teljesítményének mérésére, amely alapja a felsőoktatásba kerülésnek, tehát kizárólag államnyelven történik, ami ellentétes a teljes középfokú végzettség elsajátítására vonatkozó egyenlőség elvével, illetve az egyenlő esély lehetőségével a felsőfokú oktatás terén.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériuma nem tett intézkedéseket az államnyelv oktatásának kompetenciaalapú megreformálása érdekében, és a jelenlegi állami szabvány továbbra is a leendő ukrán filológus mércéje szerint kéri számon az ukrán nyelv ismeretét a kissebségtől is. Megdöbbentőnek tartjuk, hogy míg az ukrán parlament képviselőinek elég, ha igazolják, hogy tanultak ukrán nyelvet, addig egy óvodavezetőtől vagy iskolaigazgatótól elvárják a C-típusú felsőfokú nyelvvizsgát.
Az új oktatási törvény értelmében 2023. szeptember 1-től a tantárgyak 40%-át államnyelven kell oktatni 5.-től 9. osztályig felmenő rendszerben a magyar tannyelvű osztályokban. Míg az új tanévtől a középfokú oktatás szintjén (10‒12. évfolyam) a magyar tannyelvű osztályokban a tantárgyak 60%-át ukránul kell oktatni, miközben az oktatási törvény fokozatos átállást irányoz elő 2027-ig. A törvény bevezetéséhez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések így évekkel előre hoznák annak teljes körű bevezetését, ami hátrányos helyzetbe hozza a magyar iskolák felső évfolyamos diákjait. Ezért a jogszabály vonatkozó tételeinek pontos értelmezése kapcsán az illetékes minisztériumhoz fordulunk.
Hasonló a helyzet a 2022 decemberében elfogadott médiatörvénnyel, mely a nyelvi kvóták életbelépését előre hozza a korábban elfogadott törvényekben (a televíziózásról és rádiózásról szóló törvényben és az államnyelv működéséről szóló törvényben) előírt határidőkhöz képest. A jogszabály megfelelő értelmezése kapcsán szintén az illetékesekhez fordulunk.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott ukrán jogszabályok jogszűkítései kapcsán a KMKSZ, a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést és szakvéleményt készít, melyet megküld az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló velencei bizottságnak, az ENSZ, az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Minden ellenkező híresztelés ellenére a háborús viszonyok között is él a kárpátaljai magyar közösség. Valamennyi oktatási intézményünkben zajlik a tanítás, intézményeink, szervezeteink és gyülekezeteink, ha nehéz körülmények között is, de tovább működnek, s mindent elkövetnek a kárpátaljai magyarság megmaradásának érdekében.
Köszönjük az Anyaország, a kárpát-medencei és a világ magyarságának, a magyar kormánynak a támogatást és a szolidaritást.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Szövetség április elsejei, Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben megtartott választmányi ülésén online vett részt csakúgy, mint a testület több tagja, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is. „A mi feladatunk ebben a nehéz helyzetben is az, hogy megtartsuk a közösségünket, és minden nehéz körülmény ellenére ennek igyekszünk eleget tenni. Hiszen nemcsak a háborús körülmények miatt, hanem más okok miatt is a helyzetünk egyre nehezebb. Elég csak arról beszélnünk, hogy 2023. szeptember 1-től az oktatásban bevezetik az oktatási törvénynek bennünket rendkívül hátrányosan érintő hetedik cikkelyét, illetve az ukrán kormányzat érthetetlen okok miatt igyekszik hamarabb bevezetni a médiában is azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érintik a nemzeti kisebbségeket. Ilyen körülmények között sajnos már a belső lehetőségeink arra nézve, hogy változtassunk a helyzeten, igazából kimerültek, és ez a vita ezekről a kérdésekről egyre inkább nemzetközi szintre terelődik át” – elemezte a kárpátaljai magyarság helyzetét a KMKSZ elnöke.
A KMKSZ elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy az általa irányított szervezet tagsága büszke lehet arra, hogy a mostani körülmények között is le tudták bonyolítani a KMKSZ alapszervezeteiben és középszintű szervezeteiben a tisztújítást. Mint fogalmazott: „Mi mindig fontosnak tartottuk, hogy az alapszabályunknak megfelelően megtartsuk a belső demokráciát, hogy bizonyos időközönként sor kerüljön a tisztújításra. Gratulálok mindenkinek, az újonnan megválasztott és a leköszönt elnököknek is.” Brenzovics László kiemelte, hogy a magyar és a román EP-delegáció javaslatára a Velencei Bizottság vizsgálja az ukrán nemzetiségi törvényt, ezen okok miatt a KMKSZ, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a Rákóczi-főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja és más szervezetek is levéllel fordultak a Velencei Bizottsághoz. „A KMKSZ beadványának a lényege az, hogy a nemzetiségi törvény az ígéretek ellenére nem oldja meg a nemzeti kisebbségek problémáit. A KMKSZ azt szeretné, ha helyreállnának a közösségnek azon jogai, amelyeket az 1992-es nemzetiségi törvény biztosított számunkra” – emelte ki az elnök, aki megjegyezte, hogy az emberi jogok és nemzetiségi jogok szűkítésére irányuló lépések hátráltatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy például Szerbia az európai uniós tárgyalások során hozott egy olyan törvényt, amely megfelelőképpen biztosítja a vajdasági magyar kisebbség jogait. Ez megfelelő példa lehet országunk számára is.
A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány példásan bonyolította le az oktatási-nevelési és a szociális támogatások kifizetését – emelte ki az elnök –, megköszönve az anyaországnak és a magyar kormánynak a támogatást és a szolidaritást. Elmondta, hogy sikerült a KMKSZ-nek elérnie, hogy az Egán Ede-terv 2019-ben elakadt kifizetései folytatódjanak. Úgy véli, hogy ennek a gazdaságfejlesztési tervnek folytatódnia kell, de a megváltozott körülmények miatt módosításokra van szükség. Oktatási rendszerünk átalakításával kapcsolatos terveken is dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a megváltozott viszonyok között is megmaradjon a magyar oktatás Kárpátalján. A KMPSZ már kidolgozott egy ilyen tervet, aminek a vitája tart. Ez a terv lehetővé tenné a magyar oktatás fennmaradását az óvodától az egyetemig.
Brenzovics László megköszönte a KMKSZ polgármestereinek és önkormányzati képviselőinek munkáját, a nehézségeket említve megjegyezte, hogy a nyolc magyar megyei képviselő közül négy ellen folyik bűnvádi eljárás, ennek ellenére képviselőink elvégzik a rájuk háruló feladatokat, védik a kárpátaljai magyarság érdekeit mind megyei, mind a többi önkormányzati szinten is. Kiemelte e tekintetben a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) szerepét, akik igyekeznek koordinálni a külföldi támogatásokat, illetve felkészítik az önkormányzatokat az újabb pályázati lehetőségekre, amelyek várhatóan az év végén nyílnak majd meg. Ugyanakkor tovább épül a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, valamint a beregszászi sportcsarnok, megújul Nevetlenfalu iskolája és a péterfalvai sportcsarnok is. „Mindez azt bizonyítja, hogy a kárpátaljai magyar közösség »megfogyva bár, de törve nem« tovább él, és igyekszik megmaradni szülőföldjén, hisz ez a legfontosabb feladat” – összegezte elnöki beszámolóját Brenzovics László.
Barta József, a KMKSZ alelnöke a megyei tanácsi frakció munkájáról számolt be a Választmánynak. Elmondta, hogy a megyei katonai adminisztráció vezetőjével konstruktív partneri együttműködést sikerült kialakítaniuk, a megyei tanács vezetőivel is kielégítő a viszonyuk, a legtöbb frakcióval együtt tudnak működni, ugyanis a tanácsban nincs koalíció, csak szituatív többségek vannak bizonyos kérdésekben. A magyar képviselőcsoporttal egyedül a Porosenko-párt és Andrij Baloga Csapatának frakciója nem hajlandó együttműködni. Kijelentette, hogy a megyében békesség, stabilitás, gazdasági fejlődés van, és csökkent a bűnözés, köszönhetően annak, hogy a megye vezetése jól menedzseli a háborús helyzetet. Elmondta, hogy a legnagyobb volumenű humanitárius támogatás Magyarországról jön Ukrajnába. „A megye minden vezetője tudja, hogy Magyarország fegyvert nem ad, mert a béke pártján áll, de minden mást igen” – emelte ki Barta József, aki a megyénkre háruló legnagyobb feladatnak nevezte a belső menekültek fogadását és ellátását, hiszen jelenleg 300 000-nél több menekült van az 1,2 millió lakosú Kárpátalján, de volt, amikor félmillió menekült tartózkodott megyénkben. Ennek a menekülthullámnak előnyei is vannak: emelkedő ingatlanárak, a kiskereskedelmi forgalom növekedése, valamint több mint négyszáz vállalkozás települt át Kárpátaljára más régiókból, amelyek több mint tízezer új munkahelyet hoztak létre. Barta József elmondta, hogy a megyei költségvetés bevétele 28,6%-kal növekedett a tavalyi háborús évben az azt megelőzőhöz képest, ez elsősorban a katonák jövedelemadójának volt köszönhető. A megye kistérségei jól teljesítenek gazdasági értelemben, a 64 kistérségből csak 15 van Kárpátalján, amelyek nem teljesítették a költségvetés bevételi részét, közülük pedig csak egy olyan van, ahol magyarok is élnek, ez a Királyházai kistérség – mondta el Barta József.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a KMPSZ elnöke elmondta, hogy az ukrán állam fokozatosan kivonul az oktatás finanszírozásából, és ráterheli – támogatás nélkül – a kistérségi önkormányzatokra, amelyek többsége az iskolahálózatuk racionalizálására kényszerül majd. Intézményeket vonnak majd össze, minősítenek le és szüntetnek meg, hogy fenn tudják azokat tartani. A KMPSZ ezt előre látta, és tíz éve belekezdett a bázisiskola-programba, amelynek keretében egyes iskolákat elkezdtek erősíteni. Orosz Ildikó részletesen ismertette az új oktatási törvény rendelkezéseit, az oktatási reform következtében előállt változásokat és az ukrán kormányzat ismert, oktatással kapcsolatos terveit és elképzeléseit. Elmondta, hogy a legnagyobb kihívást a magyar oktatásügy számára az érettségit adó líceumok jelentik majd, hisz ott profil szerinti humán és reál osztályokat kell indítani, négy párhuzamos osztály kell legyen, 3 m² kell jusson minden főre, tornaterem, meghatározott nagyságú udvar, étkeztetés, a gyerekek utaztatásának megoldása vagy kollégium biztosítása szükséges. A KMPSZ elnöke ismertette továbbá a pedagógusszövetség által kidolgozott teljes körű koncepciót, amelynek összeállításában részt vett a KMKSZ Elnöksége és a magyar kistérségek oktatási hivatalainak vezetői is. Ennek értelmében, ahol finanszírozni tudja az önkormányzat, ott az elemi iskolákat és a gimnáziumokat 9. osztályig a kistérség tartja fenn, elsősorban a szórványvidékek jelentenek e téren kivételt. A koncepció lényege, hogy minden járásban és lehetőleg minden kistérségben elérhető legyen valamilyen líceum a magyar gyerekek számára. Mivel a magánintézményekre más szabályozás vonatkozik, nagy szerep hárul majd a magyar nyelvű középiskolai oktatásban az egyházi líceumokra, illetve a szakmát adó Egán Ede szakképzési központokban is tudnak majd igény esetén akkreditáltatni líceumi osztályokat. Orosz Ildikó ezt követően minden magyarok lakta régió esetében ismertette az elképzeléseket.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „A háború befejeztével sem lesz semmi olyan, mint régen. Öröknek vélt igazságok dőltek meg, az Európai Unió példátlanul gyorsan reagált, és nagyon sok eszközzel támogatja Ukrajnát. […] Felgyorsult Ukrajna európai integrációs útja, amit mi támogattunk minden eszközzel. Ezeket a csatlakozási tárgyalásokat a teljesítés és az érdemek mentén kell végrehajtani” – szögezte le a képviselő asszony. Bocskor Andrea elmondta még, hogy az Ukrajnának megadott tagjelölti státusznak hét feltétele volt, ezek egyike a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása és rendezése. „El szeretnék érni, hogy Ukrajna is vegye komolyan ezt a csatlakozási feltételt, a koppenhágai feltételrendszernek megfelelően, mindenki számára megnyugtatóan rendezze ezt a folyamatot. Ebben fontos lépés, hogy a Velencei Bizottság elkezdte vizsgálni a múlt év december 13-án elfogadott új nemzetiségi törvényt, várhatóan június elején ismerhetjük majd meg ezzel kapcsolatos véleményét a bizottságnak” – tájékoztatta Bocskor Andrea a KMKSZ Választmányát, hangsúlyozva, hogy most a legfontosabb lenne a béke, utána lehetne a jövőt tervezni.
A beszámolókat követően a Választmány döntött arról, hogy a KMKSZ tisztújító közgyűlését folyó év április 22-re hívja össze, helyszíne a Rákóczi-főiskola átriuma lesz. A közgyűlésre 400 fős kvótát határoztak meg, minden 400 tag képviseletében egy küldött, illetve meghatározták a tervezett napirendet is.
A Választmány végül nyilatkozatot fogadott el, amelyet honlapunkon közlünk. Brenzovics László zárszavában összegezte az elhangzottakat, majd áldott húsvéti ünnepeket kívánt minden jelenlévőnek.
Az ülést követően megtartották a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tisztújító közgyűlését is, amelyen a beszámolók után az alapítvány elnökévé újabb három évre megválasztották Brenzovics Lászlót, alelnökök: Barta József és Gulácsy Géza. A megválasztott elnökség további tagjai: Milován Sándor, Balogh Lívia, Sari József, Sin József és Budai Zsuzsanna. Az alapítvány titkárává Budai Zsuzsannát, igazgatójává Gulácsy Gézát, Ellenőrző Bizottságának tagjaivá pedig Barta Gabriellát, Braun Évát, Orosz Adélt, Pacuha Arankát és Hánka Sándort választotta az alapítvány közgyűlése.
„A KMKSZ az üldöztetések ellenére él és működik, megpróbálja teljesíteni hivatását, ami nem más, mint a kárpátaljai magyarság érdekeinek a védelme…” – hangsúlyozta Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szeptember 4-én, Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola aulájában megtartott választmányi ülésén. A KMKSZ elnöke és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő csak online kapcsolaton keresztül vett részt fórum munkájában.
A KMKSZ Választmánya egyperces néma főhajtással emlékezett meg a nemrég elhunyt tagtársról, Lator Istvánról.
Brenzovics László elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a nyár végének legfontosabb eseménye Ukrajna megalakulásának harmincadik évfordulója és annak kijevi megünneplése volt. Az elnök szerint a KMKSZ veteránjai közül sokan emlékeznek még arra, hogy 1991-ben Kárpátalján csak egyetlen szervezet ítélte el a puccsot, az pedig a KMKSZ volt. A többiek vagy hallgattak, vagy vezetői Magyarországról nézték, hogyan fognak alakulni az események. Az 1990-ben megválasztott ukrán parlamentben csak hat képviselő lépett fel a puccs ellen, majd miután megbukott a visszarendeződési kísérlet, másnap megszavazták Ukrajna függetlenségét, ami ellen csak két képviselő szavazott. Tehát abban az időben a 450 ukrán parlamenti képviselő közül mindössze nyolcnak volt következetes álláspontja ebben a kérdésben –emelte ki a KMKSZ elnöke, felidézve, hogy a decemberi népszavazások során Ukrajna függetlensége mellett, Kárpátalja önkormányzati státuszáról és a Beregszászi Autonóm Körzet létrehozásáról is szavaztunk, a KMKSZ pedig mindhárom kérdésben „igen” szavazatra biztatta a kárpátaljai magyarságot. Akkor az ukrán politikusok azt ígérték, hogy Ukrajna gazdag ország lesz, de legalábbis gazdagabb, mint Oroszország. Továbbá, hogy az itt élő nemzetiségek számára a legszélesebb jogokat fogják majd biztosítani. „Eltelt harminc, év és láthatjuk, hogy ezek az ígéretek nem teljesedtek be. Ukrajna Európa legszegényebb országa és az elért kisebbségi jogokat is visszavonta” – hangsúlyozta Brenzovics László.
A KMKSZ elnöke beszélt az afganisztáni kivonulás várható hatásáról, illetve arról, hogy Biden és Zelenszkij washingtoni találkozójára „a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványnak (HHRF) a segítségével sikerült elhelyeznünk egy nyílt levelet a Washington Timesban, amellyel megpróbáltuk felhívni a figyelmet, hogy a két elnök tárgyalásai során ejtsék szóba az ukrajnai nemzetiségek helyzetét is, különös tekintettel a kárpátaljai magyarságra” – fogalmazott Brenzovics, aki szerint szeptemberben az ukrán–magyar relációban fel fognak gyorsulni az események, hiszen e hónapban tervezik a gazdasági és kisebbségi vegyes bizottságok ülését, illetve az oktatási munkacsoport ülését is. A KMKSZ támogatja az ukrán–magyar alapszerződés értelmében működő vegyes bizottságok tárgyalásainak újraindulását, amelyek már tíz éve nem üléseztek. Ugyanakkor leszögezte: „Nem kívánjuk feladni jogainkat, továbbra is kitartunk amellett, hogy a kárpátaljai magyarságnak joga van az anyanyelvi oktatáshoz és nyelvének szabad használatához az élet minden területén.
Brenzovics László köszönetet mondott a magyar államnak a határon zajló oltakozás lehetőségéért, valamint azoknak a KMKSZ-tagoknak, akik tolmácsként működtek közre.
Barta József ügyvezető alelnök a Szövetség önkormányzatokban zajló munkájáról számolt be. Elmondta például, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanács legutóbbi ülésén a létrejött új koalíció titkos szavazással leváltotta a tanács elnökhelyetteseit, majd megválasztotta az egyik új helyettest, a másik helyettes széke pedig üres. Már a KMKSZ-t is a soraiban tudó megyei tanácsi koalíció elfogadta a megye költségvetésének módosítását, melynek során a 34 milliós újraosztható keretből a KMKSZ-frakció javaslatára 8 milliót irányoztak elő helyi utak javítására. Ez négy projekt, az Ungvári, Munkácsi, illetve kettő az új Beregszászi járásban. Ezenkívül kérésükre 300 ezer hrivnyát megszavazott a tanács a leendő Nagypalád–Nagyhódos határátkelőhely infrastruktúrájának továbbépítésére. Koalíciós partnereiknek köszönhetően a megyei tanács megszavazott két beadványt, ezek egyikében arra kérik Ukrajna elnökét, szorgalmazza, hogy objektív kivizsgálás után zárják le azokat a bűnvádi eljárásokat, amelyek a KMKSZ elnöke és alapítványai ellen folynak.
Az alelnök beszélt arról is, hogy a Beregszászi Járási Tanácsban, ahol a KMKSZ-é a legnagyobb frakció és egyben ő adja a tanács elnökét, kétharmados többséggel, bizalmatlansági indítványt szavaztak meg a járás közigazgatási hivatalának vezetője ellen. Zelenszkij elnök az alkotmány szerint köteles őt leváltani és helyette új vezetőt kinevezni. A beadványt a kormány jóváhagyta. A KMKSZ szeretné, ha bevonnák abba a folyamatba, amelyben eldől majd, hogy Ukrajna elnöke kit fog kinevezni a leváltott járási vezető helyett – árulta el Barta József, a KMKSZ megyei frakciójának vezetője.
Bocskor Andrea képviselő asszony elmondta, hogy az Európai Parlamentben forró őszre készülnek. Bár az afganisztáni események, a német választás és az EU költségvetése körüli viták elvonják a figyelmet Ukrajnáról, de szerinte lesznek olyan fórumok, ahol lehetősége lesz napirenden tartani a kárpátaljai magyarság problémáját és más, mindennapjaink szempontjából lényeges kérdéseket. Fontos eredményként emelte ki, hogy a legnagyobb kereszténydemokrata pártokat tömörítő IDC CDI kongresszusán a KMKSZ javaslatára elfogadtak egy, a kárpátaljai magyarok mellett kiálló nyilatkozatot, illetve a szervezet vezetőjét és titkárát megbízták azzal, hogy „mediáljanak” az ukrajnai kisebbségek jogkorlátozásának ügyében.
Megemlítette, hogy a júniusi Tisza környezetvédelmi konferenciájuk nyomán számos szelektív hulladékgyűjtést elősegítő program indult be.
Gulácsy Géza általános alelnök beszámolt a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tevékenységéről. Elmondta, hogy a támogatási programok menetrendszerűen zajlanak. Eddig, ebben az évben 30 ezer pályázatot fogadtak be, amiből nyolcezer esetében csak a pénz megérkezését várják és abban a pillanatban megkezdődik a kifizetés. Jelenleg folyamatban van az oktatási-nevelési támogatást igénylők és az egészségügyi dolgozók pályázatainak a befogadása.
Berki Marianna, „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány vezetőjétől megtudtuk, jelenleg a vállalkozásfejlesztési pályázatok kapcsán benyújtott fellebbezések feldolgozásával foglalkoznak. Az igazgató asszony még nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy mikor lesz döntés a mezőgazdasági pályázatokról. Pilótaprojektként néhány kistérség kataszteri térképének elkészítésével is foglalkozik a központ, ami fontos feladat. Kérdésre válaszolva elmondta még, hogy a földprivatizációra pályázók közül kb. kétezer pályázat esetében nem tudják elkészíteni a föld privatizációját igazoló állami okiratokat, ez esetben újabb dokumentumokat kell bekérniük. Azért, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe, átalakítják ennek a pályázatnak a konstrukcióját.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára arról tájékoztatta a Választmányt, hogy az elmúlt hónapokban a határon sok esetben nyolc-tizenkét órás várakozásra is kényszerülnek az autóval Magyarországra tartók, illetve a határt gyalog átlépni igyekvőknek is időnként 4-6 órát kellett várniuk a határátkelőhelyeken. A vízummentesség óta megtízszereződött utasforgalmat kell kiszolgáljanak a határátkelőhelyek. A helyzetet újabb határátkelőhelyek megnyitásával lehetne orvosolni Darcsi Karolina szerint, javaslatára a Választmány megbízta a KMKSZ Elnökségét azzal, hogy az ügy előremozdítása érdekében forduljon az illetékesekhez levél formájában vagy nyilatkozatban.
A magyar kormány három határátkelőhelyen zajló oltási kampánya sikeresen zajlott, hisz közel 21 ezer kárpátaljai lakost oltottak be a Magyar Honvédség oltóbuszaiban július és augusztus hónapok folyamán. Szilágyi Mátyás beregszászi magyar főkonzul elmondta, hogy a Védettségi Igazolványokat a konzulátusokon az oltópontokon kiadott oltási igazolás és az igazoláson szereplő útlevél felmutatása ellenében adják csak át a náluk jelentkezőknek. Érdeklődni a két konzulátus által erre a célra biztosított két e-mail-címen és telefonszámon is lehet. Ezek átadása mind a két kárpátaljai külképviseleten prioritást élveznek minden más ügyintézéssel szemben – jelentette ki a beregszászi magyar főkonzul.
Bacskai József ungvári magyar főkonzul kollégáját kiegészítve elmondta még, hogy összesen 20 690 kárpátaljai lakost oltottak be a három oltóponton. Sokan közülünk nem is kértek oltási igazolványt a főkonzul szerint. Kárpátaljára eddig 5 790 oltási igazolvány érkezett meg, amelyből eddig mindössze 1 742-t adtak ki Ungváron, 127-et pedig Beregszászban.
A KMKSZ Tiszaújlaki Alapszervezete 32. közgyűlésének, valamint a KMKSZ Fegyelmi Bizottsága elnökének javaslata alapján a Választmány egyhangú szavazással kizárta Csűri Sándor KMKSZ-tagot a szervezetből, annak okán, hogy az említett KMKSZ-tag a szervezet listáján jutott be a Tiszaújlaki Kistérségi Tanácsba, de ott a KMKSZ-frakciót elhagyva egy másik frakcióban fejti ki tevékenységét.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az ukrán–magyar oktatási munkacsoporttal kapcsolatban, valamint az ukrán nyelvvizsgaközpontok ügyéről tájékoztatta a Választmányt.
Mester András, a KMKSZ gazdasági és önkormányzati titkára a Választmány engedélyét kérte ahhoz, hogy egy európai uniós pályázat keretében, élő tájházak létrehozása céljából épületeket vásároljanak Nagymuzsalyban és Salánkon. A Választmány egyhangúlag támogatta a javaslatot.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a Szövetség idei évben tervezett rendezvényeire hívta fel a fórum résztvevőinek figyelmét. Szeptember 19-én szervezik meg Beregszászban, a Barátság Stadionban a Kárpátaljai Zenésztalálkozót, ahol az esemény zárásaként, este nyolckor koncertet ad az Edda. Szeptember 21-én Csetfalván leleplezik gróf Széchenyi István szobrát. Szeptember 25-én megrendezik a II. Mezőgecsei Vásárt. Október 6-án a nagyszőlősi magyar iskola kertjében, báró Perényi Zsigmond szobránál emlékeznek majd, október 23-án pedig színházi előadássál tiszteleg a Szövetség az 1956-os magyar forradalom mártírjainak és hőseinek emléke előtt.
Az említett rendezvényekről, illetve a későbbiekről lapunkon keresztül is tájékoztatja majd a KMKSZ a kárpátaljai magyarságot.
Brenzovics László zárszavában köszönetet mondott mindazoknak: „Akik ebben a nehéz időszakban továbbra is képviselik a kárpátaljai magyarság ügyeit.” Bejelentette továbbá, hogy tárgyalásokat folytatnak egy Beregszász központú sportegyesület létrehozásáról, öt szakosztállyal.
