Március 16-án tartotta meg soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ). A Jánosiban megszervezett ülés során Brenzovics László elnök beszámolójában leszögezte: a KMKSZ az egyetlen olyan politikai érdekvédelmi szervezet Ukrajnában, amely már 35 éve áll fenn, és folyamatosan küzdött a kárpátaljai magyarság érdekeinek érvényesítéséért.
Az elnök beszámolójában kiemelte: a KMKSZ igyekezett következetesen kiállni a célja mellett, mely elsősorban a kárpátaljai magyarság jogainak a védelme, megmaradásának és fejlődésének támogatása. Ezen célok mentén dolgoznak most is. Az elmúlt időszakban is folyamatos küzdelmet folytatott a Szövetség annak érdekében, hogy megvédje a kárpátaljai magyarság jogait. Pozitív előrelépés a kisebbségi és nyelvtörvény kapcsán a tavalyi évben elfogadott módosítás. Azonban ezek a módosítások még nem adják vissza az elvett kisebbségi jogokat. A háború kapcsán megjegyezte: a nehéz körülmények ellenére is a KMKSZ igyekszik tenni kötelességét. Mint fogalmazott: az, hogy a Szövetség a háborús körülmények között is meg tudja tartani közgyűléseit, reményt ad a közösségeik megmaradásához.
Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője köszöntve a megjelenteket elmondta: a kárpátaljai magyarság számtalan nehéz időszakot élt meg, és mindig elszántsággal kellett küzdenie azon jogaiért, melyek megilletik. A 21. században ez fokozottan így van, hiszen a háború miatt szétszakadtak közösségeink. A képviselő köszönetet mondott mindazoknak, akik otthon maradtak és kitartanak. Mint fogalmazott: hisz benne, hogy a nehézségek ellenére sem törnek meg közösségeink. Az ukrajnai kisebbségi jogok kapcsán megjegyezte: vannak reménysugarak, olyan előrelépések, melyek reményt adnak arra, hogy visszakaphatja a kárpátaljai magyar közösség elvett jogait, hisz egyik Európai Unióba igyekvő országnak sem engedhetik meg azt, hogy a kisebbségek ne kapják meg az őket megillető jogokat.
Bacskai József ungvári főkonzul felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök március 15-i levelét a külhonban élő magyarok számára.
A köszöntő gondolatokat követően Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke beszámolt az elmúlt évi tevékenységükről. Mint mondta, a magyar kormány támogatásával az elmúlt évben több mint négymilliárd forintnyi összeggel segítették a kárpátaljai magyarságot a különböző szociális, gazdaságfejlesztési és oktatási programok kapcsán. 2023-ban az alapítvány 32 268 pályázatot fogadott be, ebből 35 került elutasításra. A pályázatok közvetítését az alapítvány hivatalosan végzi, melyek után jelentős adót fizet az ukrán államnak, betartva a törvényeket. Az elmúlt évben az alapítvány közel 95 millió 725 ezer hrivnya adót fizetett be az ukrán államnak, ennek egy része a helyi önkormányzatokhoz került, ezzel is segítve a kistérségek működését. Az elnök kifejtette, hogy az idei évben is várható a már eddig működő pályázatok meghirdetése, az oktatási-nevelési támogatásnál kisebb változások lesznek, hiszen áttérnek az elektronikus pályázásra. A pályázatokat április 3-tól május 3-ig lehet majd benyújtani. A határidő után már nem lesz lehetőség rá, hogy pályázhassanak – jegyezte meg Gulácsy Géza.
Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója beszámolóját pozitív hírrel kezdte: a vetőmagprogramban döntés született a pályázatokról. Összesen 389 pályázat érkezett az alapítványhoz, amelyek eredményeit hétfőn teszik majd közzé. Az igazgató elmondta, hogy megjelent egy új kategória, amely a feltételesen, forrás függvényében támogatott pályázat. Az alapítvány munkatársai minden kérdésre készségesen válaszolnak és segítenek majd. Tervben vannak új pályázatok is, amelyekről a későbbiekben fognak részletesebb tájékoztatást nyújtani.
Dr. Orosz Ildikó, a megyei tanács képviselője az oktatási kérdések kapcsán kifejtette: pozitívumot jelent, hogy az ukrán oktatási minisztérium elfogadta a felvételi rendet, s határozat született róla, hogy le fogják fordítani az éven a szaktantárgyak tesztjeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy figyeljék a pontos felvételi hirdetéseket. Elmondta továbbá, hogy a hatályos oktatási törvény értelmében ezentúl az Ukrajna története tantárgyat ukrán nyelven kell majd tanulni az iskolákban. Ebből a tantárgyból már nem lesz a kisebbségi nyelveken kiadott tankönyv sem. Rámutatott még egy égető kérdésre: szigorították az óvóhelyekre vonatkozó szabályozást. Ebből adódóan szeptembertől csak azokban az intézményekben lehet majd jelenléti oktatást szervezni, amelyek óvóhelyei eleget tesznek az előírásoknak, de sajnos a kárpátaljai oktatási intézmények jelentős része ezeknek nem felel meg. A képviselő indítványozta, hogy a KMKSZ frakciói a megyei tanácsban és az önkormányzatokban is adjanak be hivatalos beadványt, melyben kérik a megyei tanácstól, hogy segítse az óvóhelyek kialakítását költségfinanszírozással azokon a településeken, ahol ezt nem tudják megoldani. Orosz Ildikó szerint az elkövetkező időszak problémája lesz az is, hogy az ukrán állam tovább nem támogatja azon iskolák fenntartását, ahol az általános és középiskolai osztályokban kevesebb mint 7 tanuló lesz. Ezen esetekben azt javasolják, hogy az önkormányzatok szállítsák át a diákokat másik iskolába, és vonják össze az osztályokat. A Kárpátaljai Magyar Líceum hálózata kapcsán elmondta, hogy az Viskkel bővül idén szeptembertől.
A beszámolók elfogadását követően a választmány megszavazta a megyei közgyűlés helyszínét és kvótáját, valamint a közgyűlés napirendjét. Ezután levetítették a KMKSZ megalakulásának 35. évfordulója alkalmából készült kisfilmet, melyet a TV21 Ungvár munkatársai készítettek 30 + 5 – A megpróbáltatások kora címmel.
Egy perces néma csenddel emlékeztek a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői a szövetség nemrég elhunyt alelnökéről, Barta Józsefről, a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának vezetőjéről. A róla készült kisfilm bemutatását követően online elnöki beszámolójában Brenzovics László úgy fogalmazott: Barta József halála nagy űrt hagyott maga után a szövetségben, de a KMKSZ-nek folytatnia kell a kárpátaljai magyarság érdekvédelmével kapcsolatos munkáját, amelynek többek között Barta József tevékenységének köszönhetően körvonalazódnak az eredményei. Bocskor Andrea Európai Parlamenti képviselő beszédében rámutatott: a KMKSZ és a KMPSZ vezetőivel számos fórumon jelezték a 2017-óta kezdődött, kisebbségekre vonatkozó ukrajnai jogszűkítéseket. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke hozzászólásában azokról a kárpátaljai magyar oktatást érintő módosítási javaslatokról beszélt, amelyet a szövetség az Ukrán Oktatási Minisztériumnak küldött meg. Gulácsy Géza általános alelnök az anyaországi támogatások koordinálását lebonyolító KMKSZ Jótékonysági Alapítvány tevékenységét összegezve elmondta: az alapítvány az idén több mint 32 ezer pályázatot fogadott be. Ezek mintegy 95 százaléka már ki lett fizetve. Berki Marianna irodaigazgató az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány idei munkájáról számolt be és ismertette az új pályázati lehetőségeket. Molnár László, kulturális titkár elmondta: a KMKSZ nemrég avatott Kölcsey-emléktáblát Badalóban és jelenleg is tart a beregszászi színházzal közösen gyermekek számára szervezett előadássorozat, amelyet Kárpátalja 11 magyar településén mutatnak majd be. Molnár László ismertette a KMKSZ 2024-es rendezvényeinek programtervét, amelyet a választmány jóváhagyott. Az ülés néma főhajtással zárult a háború áldozatai emlékére.
Megtartotta választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), melyen Brenzovics László elnök vázolta magyar közösségünk helyzetét és a KMKSZ fontos kérdésekben elfoglalt álláspontját, Barta József és Gulácsy Géza alelnökök a megyei tanácsi frakció és a szociális támogatásokat közvetítő „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány munkájáról számoltak be. A Szövetségben a tisztújítás a KMKSZ irodaigazgatójának, titkárainak és pénzügyi felelősének megválasztásával fejeződött be.
Brenzovics László, a KMKSZ április 22-én újraválasztott elnöke, aki online kapcsolaton keresztül vett részt a Választmány ülésén, beszámolójában rámutatott: „Annak, hogy a KMKSZ ilyen sokáig fenn tudott maradni – mint fontos érdekvédelmi szervezet –, az egyik oka az, hogy mindig betartottuk az általunk hozott szabályokat, így próbáltunk eljárni minden nehézség ellenére.” A nemzeti összetartozás napja előtti napon megtartott gyűlésen az elnök hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a nemzeti összetartozás érzése. „A KMKSZ is nehezebben tudna kitartani, ha nem érezné az anyaország támogatását, amely jelentős mértékben hozzájárult a Szövetség eddigi eredményeihez, és erőt ad ahhoz, hogy a továbbiakban is mindent megtegyünk a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és fejlődéséért” – hangsúlyozta. A második éve folyó háború kapcsán Brenzovics László kijelentette: „A kárpátaljai magyarság és a KMKSZ szolidáris Ukrajna polgáraival ebben a nehéz helyzetben. A kárpátaljai magyarság támogatja Ukrajnának az európai integrációját és azt is, hogy ezek a tárgyalások minél hamarabb megkezdődjenek, ugyanakkor úgy véljük, fontos, hogy a kisebbségi jogok ne szűküljenek, és ebben a helyzetben is térjünk vissza az európai normákhoz, amelyek rögzítésre kerültek azokban a nemzetközi szerződésekben, amelyekhez Ukrajna is csatlakozott, illetve az ukrán‒magyar alapszerződésben. Az első kis lépés ebben az irányban az az ukrán parlamentben benyújtott törvénytervezet, amelynek célja, hogy egy évvel elhalassza az ukrán oktatási törvény érvényesülését azokban az iskolákban, amelyek tanítási nyelve valamelyik európai uniós nyelv. Nyilván nem ez a megoldás, de helyes irányba tett lépés” – fogalmazott az elnök.
Várják a Velencei Bizottság nemzetiségi törvénnyel kapcsolatos ajánlásait, amelyek már napokon belül megszülethetnek. Amennyiben országunk csatlakozni akar az Európai Unióhoz, a törvényt a bizottság ajánlásainak megfelelően módosítani kell majd – összegezte Brenzovics László, aki beszámolója végén felolvasta, hogy mit válaszolt a mesterséges intelligencia, amikor megkérdezte a kárpátaljai magyarság jövőjéről. A válaszba számos tárgyi tévedés is becsúszott, de a gondolatmenete szinte azonos a KMKSZ álláspontjával.
Barta József alelnök a KMKSZ megyei tanácsi frakciójának munkájáról számolt be a Választmánynak. Többek között elmondta, hogy Kárpátaljáról több ezer katonaköteles férfi szolgál a katonaság soraiban, egy részük közvetlenül a fronton, a harcokban. Közöttük több száz magyar nemzetiségű.
Sajnos több száz kárpátaljai hőst kellett már eltemetnünk, akik között több tucatnyi magyar nemzetiségű volt. „Ha valaki azt állítaná, hogy a kárpátaljai magyarok nem vesznek részt Ukrajna védelmében, azt cáfolni lehet, konkrét adatokkal” – jelentette ki Barta József, hangsúlyozva, hogy mi, magyarok a béke pártján vagyunk, mert minden emberélet számít és fontos.
A KMKSZ megyei frakcióját vezető Barta József Jaroszlav Kolesznyik rendőrtábornok megyei tanácsi beszámolójára hivatkozva elmondta: „A megyei rendőrség vezetője arról informálta a képviselő-testületet, hogy a helyzethez képest a közbiztonság a megyében jó. A súlyos bűnesetek 100%-át felderítik, a kisebb bűnesetekben is 75%-os az eredményesség, ami a legjobb eredmény Ukrajnában. […] Ez a biztonság annak ellenére megvan, hogy az országban egy nagyon kegyetlen, véres háború dúl, és Kárpátalján most is több mint háromszázezer menekült tartózkodik.” Barta József elemezte megyénk hetvenegy önkormányzatának pénzügyi helyzetét, kijelentve, hogy a pénzügyi, gazdasági helyzet Kárpátalján nem rossz, sőt a háború dacára soha nem volt ilyen jó. Az év első öt hónapjának adatai szerint a megyei költségvetésben 109%-ban teljesítették a tervezett bevételt, ami plusz 55 millió hrivnyát jelent Kárpátalja számára. Ennek ellenére sem élünk jól, hisz a bevételek egy részét elértékteleníti az infláció, a pénz döntő részét pedig a kincstár által meghatározott, prioritásnak számító célokra kell fordítani. A megyei és járási tanácsok adatai mellett a hatvannégy kistérségi tanács pénzügyi adatai kapcsán kiemelte: „Tíz olyan kistérség van Kárpátalján, ahol a betervezett költségvetési bevételek nem teljesültek. Ezek között van három magyarok által is lakott önkormányzat, a beregszászi, a tiszaújlaki és a csapi. A legtöbb pénzzel a Munkácsi kistérség rendelkezik, plusz 112%-ban teljesítették a tervezett költségvetési bevételeket, ami plusz 111 millió hrivnyát jelent megyénk leggazdagabb kistérsége számára. A magyarok lakta kistérségek közül még a Kaszonyi kistérségben 169%-os a túlteljesítés, ami 4,7 millió hrivnyát jelent, a Bátyúi kistérségben 136%, 4,8 millió, a Nagybégányi kistérségben 223%, ami plusz 5,6 millió hrivnyát jelent a számukra, a Nagyszőlősi kistérségben 128%, 33 millió hrivnya, valamint a Tiszapéterfalvai kistérségben 130%, ami 4,7 millió pluszpénzt jelent már mindjárt az idei első öt hónapban” – ismertette a megyei frakció vezetője. A háború kitörése óta folyamatosan javuló gazdasági mutatók oka Barta József szerint az, hogy több mint 400 gazdasági vállalkozás települt át Kárpátaljára és kezdett itt termelni, dolgozni. A velünk együtt élő, több mint 300 ezer menekült is fogyaszt, igénybe veszi a szolgáltatásokat, fizet jövedelemadót, ami szintén növeli a költségvetési bevételeket. A KMKSZ alelnöke szerint a háború után akár meg is csappanhatnak Kárpátalja önkormányzatainak bevételei, de ez az a helyzet, amikor a kevesebb több lehet, mert azzal a kevesebb bevétellel majd szabadabban gazdálkodhatnak az önkormányzatok.
Barta József cáfolta azt a sajtóban megjelent hírt, miszerint a Kárpátaljai Megyei Tanács betiltotta az orosz alárendeltségű pravoszláv egyházat Kárpátalján. Valójában az elfogadott határozat elítélte az egyház bizonyos tevékenységét, és felszólította a jogvédő szerveket annak kivizsgálására. Ez egy olyan határozat, amelyet el kellett fogadni – jegyezte meg beszámolója végén Barta József.
Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója az általa irányított alapítvány működése kapcsán elmondta, hogy a vízumtámogatásra a pályázati lehetőséget megszüntetik, hisz olyan kevés az igénylő, hogy a pályázati rendszer fenntartásának nincs sok értelme. Az idén a digitális fejlesztési pályázatot sem hirdették meg. Az oktatási-nevelési támogatásokkal kapcsolatos pályázatok száma 2022-ben 11,4%-kal, míg az idén újabb 8,1%-kal csökkent a korábbi évhez képest, ami igazolja a gyermeklétszám csökkenését. Ebben az évben már mindenki a százezer forintos támogatást fogja kapni, amiből természetesen levonják az adót. Beindult az oktatási dolgozók szociális támogatását célzó pályázati folyamat is. Az alapítvány pénzügyi közvetítőként a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával kiépíti a Munkács melletti kenedereskei kilátóhoz vezető gyalogjáró utat. Illetve egy, a Kárpátaljai Megyei Gyermekkórház fejlesztését szolgáló projektben is részt vesz a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány.
Berki Marianna, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ vezetője, aki a KMKSZ elnökéhez hasonlóan online formában vett részt a Választmány munkájában, elmondta, hogy május 3-án megszületett a végleges döntés a 2019-ben meghirdetett mezőgazdasági pályázatok ügyében. A pályázókat két kategóriába sorolták, 169 pályázó első körben támogatott, 54 pályázó pedig forrás függvényében támogatható a döntés értelmében. 1 009 pályázatot nem tudnak támogatni. A döntéssel kapcsolatban 71 fellebbezés érkezett be az alapítványhoz, amit az feldolgozott és eljuttat a kuratóriumnak. Berki Marianna azt ígérte, az alapítvány folyósítani fogja a nyertes pályázóknak a pénzt június és július folyamán.
A KMKSZ Választmánya az Elnökség javaslatára újabb három évre a Szövetség irodaigazgatójává választotta Budai Zsuzsannát, továbbra is marad tisztségében Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkár, Molnár László kulturális titkár, Mester András gazdasági és önkormányzati titkár és Balogh Oszkár gazdasági felelős.
Végül Molnár László ismertette a KMKSZ idei évre tervezett rendezvényeit.
A választmányi ülésen személyesen vagy online formában vendégként jelen volt Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője, Kuti László ungvári magyar vezető konzul, dr. Gyebnár István misszióvezető Magyarország Beregszászi Konzulátusának képviseletében, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Babják Zoltán beregszászi polgármester és Péter Csaba megyei tanácsi képviselő.
Egy perces néma csenddel tisztelegtek a háború áldozatai előtt a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői. Brenzovics László elnök online beszámolójában hangsúlyozta: a KMKSZ 1989 óta stabilan működik. A szervezet a háború ellenére az alapszabályának megfelelően folytatja tevékenységét. Ezt jelzi a nemzeti összetartozás napja előtt megtartott választmányi ülés is- fogalmazott az elnök. Brenzovics László hozzátette: az áprilisi éves közgyűlés óta eltelt rövid időszakban is születtek a kárpátaljai magyarokat érintő fontos döntések. Barta József ügyvezető alelnök a szövetség megyei tanácsi frakciójának tevékenységéről, a testület által hozott, Kárpátalja számára fontos kérdésekről beszélt. Gulácsy Géza általános alelnök, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának tevékenységét összegezte. Berki Marianna irodaigazgató az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány munkájáról számolt be. Orosz Ildikó felszólalásában rámutatott: a szórványvidéken égető szükség van magyar nyelven oktató pedagógusokra és most pályázati lehetőség nyílt az ott munkát vállalók fizetésének kiegészítésére. A választmányi ülésen befejeződött KMKSZ tisztújítása. A küldöttek egyhangúlag újra bizalmat szavaztak Budai Zsuzsa az irodavezetőnek, Darcsi Karolina politikai és kommunikációs titkárnak. A kulturális titkár Molnár László, a gazdasági-önkormányzati titkár Mester András, a gazdasági felelős Balogh Oszkár maradt.
A KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit, fontosnak tartjuk, hogy az európai integrációs jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje az EU-s csatlakozási tárgyalásokat. Ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folyatódnak a jogszűkítések, amelyek akadályozhatják Ukrajnai európai uniós integrációját.
A kisebbségekre vonatkozó újonnan elfogadott ukrán jogszabályok jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával árnyékjelentést és szakvéleményt készített, melyet megküldött az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek.
A horrific video of Russian troops decapitating a Ukrainian prisoner of war is circulating online. It’s absurd that Russia, which is worse than ISIS, is presiding over the UNSC. Russian terrorists must be kicked out of Ukraine and the UN and be held accountable for their crimes.
A failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization hit the Al Ahli hospital in Gaza City.
IAF footage from the area around the hospital before and after the failed rocket launch by the Islamic Jihad terrorist organization: pic.twitter.com/AvCAkQULAf
Vím, že je dnes významný den pro ?? a chceme slavit naše 105 výročí republiky. Ale tímto se prostě nedá promlčet, promiňte mi to. Přesně před 3 týdny Hamas vyvraždil více než 1400 Izraelců, což je na jejich počet obyvatel více obětí, než zavraždila militantní islamistické… pic.twitter.com/gd1hk8vdZU
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a Szövetség április elsejei, Makkosjánosiban, a Helikon Hotelben megtartott választmányi ülésén online vett részt csakúgy, mint a testület több tagja, valamint Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő is. „A mi feladatunk ebben a nehéz helyzetben is az, hogy megtartsuk a közösségünket, és minden nehéz körülmény ellenére ennek igyekszünk eleget tenni. Hiszen nemcsak a háborús körülmények miatt, hanem más okok miatt is a helyzetünk egyre nehezebb. Elég csak arról beszélnünk, hogy 2023. szeptember 1-től az oktatásban bevezetik az oktatási törvénynek bennünket rendkívül hátrányosan érintő hetedik cikkelyét, illetve az ukrán kormányzat érthetetlen okok miatt igyekszik hamarabb bevezetni a médiában is azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érintik a nemzeti kisebbségeket. Ilyen körülmények között sajnos már a belső lehetőségeink arra nézve, hogy változtassunk a helyzeten, igazából kimerültek, és ez a vita ezekről a kérdésekről egyre inkább nemzetközi szintre terelődik át” – elemezte a kárpátaljai magyarság helyzetét a KMKSZ elnöke.
A KMKSZ elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy az általa irányított szervezet tagsága büszke lehet arra, hogy a mostani körülmények között is le tudták bonyolítani a KMKSZ alapszervezeteiben és középszintű szervezeteiben a tisztújítást. Mint fogalmazott: „Mi mindig fontosnak tartottuk, hogy az alapszabályunknak megfelelően megtartsuk a belső demokráciát, hogy bizonyos időközönként sor kerüljön a tisztújításra. Gratulálok mindenkinek, az újonnan megválasztott és a leköszönt elnököknek is.” Brenzovics László kiemelte, hogy a magyar és a román EP-delegáció javaslatára a Velencei Bizottság vizsgálja az ukrán nemzetiségi törvényt, ezen okok miatt a KMKSZ, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), a Rákóczi-főiskola Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontja és más szervezetek is levéllel fordultak a Velencei Bizottsághoz. „A KMKSZ beadványának a lényege az, hogy a nemzetiségi törvény az ígéretek ellenére nem oldja meg a nemzeti kisebbségek problémáit. A KMKSZ azt szeretné, ha helyreállnának a közösségnek azon jogai, amelyeket az 1992-es nemzetiségi törvény biztosított számunkra” – emelte ki az elnök, aki megjegyezte, hogy az emberi jogok és nemzetiségi jogok szűkítésére irányuló lépések hátráltatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit. Brenzovics László emlékeztetett arra, hogy például Szerbia az európai uniós tárgyalások során hozott egy olyan törvényt, amely megfelelőképpen biztosítja a vajdasági magyar kisebbség jogait. Ez megfelelő példa lehet országunk számára is.
A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány példásan bonyolította le az oktatási-nevelési és a szociális támogatások kifizetését – emelte ki az elnök –, megköszönve az anyaországnak és a magyar kormánynak a támogatást és a szolidaritást. Elmondta, hogy sikerült a KMKSZ-nek elérnie, hogy az Egán Ede-terv 2019-ben elakadt kifizetései folytatódjanak. Úgy véli, hogy ennek a gazdaságfejlesztési tervnek folytatódnia kell, de a megváltozott körülmények miatt módosításokra van szükség. Oktatási rendszerünk átalakításával kapcsolatos terveken is dolgoznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a megváltozott viszonyok között is megmaradjon a magyar oktatás Kárpátalján. A KMPSZ már kidolgozott egy ilyen tervet, aminek a vitája tart. Ez a terv lehetővé tenné a magyar oktatás fennmaradását az óvodától az egyetemig.
Brenzovics László megköszönte a KMKSZ polgármestereinek és önkormányzati képviselőinek munkáját, a nehézségeket említve megjegyezte, hogy a nyolc magyar megyei képviselő közül négy ellen folyik bűnvádi eljárás, ennek ellenére képviselőink elvégzik a rájuk háruló feladatokat, védik a kárpátaljai magyarság érdekeit mind megyei, mind a többi önkormányzati szinten is. Kiemelte e tekintetben a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának (KHÖT) szerepét, akik igyekeznek koordinálni a külföldi támogatásokat, illetve felkészítik az önkormányzatokat az újabb pályázati lehetőségekre, amelyek várhatóan az év végén nyílnak majd meg. Ugyanakkor tovább épül a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum, valamint a beregszászi sportcsarnok, megújul Nevetlenfalu iskolája és a péterfalvai sportcsarnok is. „Mindez azt bizonyítja, hogy a kárpátaljai magyar közösség »megfogyva bár, de törve nem« tovább él, és igyekszik megmaradni szülőföldjén, hisz ez a legfontosabb feladat” – összegezte elnöki beszámolóját Brenzovics László.
Barta József, a KMKSZ alelnöke a megyei tanácsi frakció munkájáról számolt be a Választmánynak. Elmondta, hogy a megyei katonai adminisztráció vezetőjével konstruktív partneri együttműködést sikerült kialakítaniuk, a megyei tanács vezetőivel is kielégítő a viszonyuk, a legtöbb frakcióval együtt tudnak működni, ugyanis a tanácsban nincs koalíció, csak szituatív többségek vannak bizonyos kérdésekben. A magyar képviselőcsoporttal egyedül a Porosenko-párt és Andrij Baloga Csapatának frakciója nem hajlandó együttműködni. Kijelentette, hogy a megyében békesség, stabilitás, gazdasági fejlődés van, és csökkent a bűnözés, köszönhetően annak, hogy a megye vezetése jól menedzseli a háborús helyzetet. Elmondta, hogy a legnagyobb volumenű humanitárius támogatás Magyarországról jön Ukrajnába. „A megye minden vezetője tudja, hogy Magyarország fegyvert nem ad, mert a béke pártján áll, de minden mást igen” – emelte ki Barta József, aki a megyénkre háruló legnagyobb feladatnak nevezte a belső menekültek fogadását és ellátását, hiszen jelenleg 300 000-nél több menekült van az 1,2 millió lakosú Kárpátalján, de volt, amikor félmillió menekült tartózkodott megyénkben. Ennek a menekülthullámnak előnyei is vannak: emelkedő ingatlanárak, a kiskereskedelmi forgalom növekedése, valamint több mint négyszáz vállalkozás települt át Kárpátaljára más régiókból, amelyek több mint tízezer új munkahelyet hoztak létre. Barta József elmondta, hogy a megyei költségvetés bevétele 28,6%-kal növekedett a tavalyi háborús évben az azt megelőzőhöz képest, ez elsősorban a katonák jövedelemadójának volt köszönhető. A megye kistérségei jól teljesítenek gazdasági értelemben, a 64 kistérségből csak 15 van Kárpátalján, amelyek nem teljesítették a költségvetés bevételi részét, közülük pedig csak egy olyan van, ahol magyarok is élnek, ez a Királyházai kistérség – mondta el Barta József.
Orosz Ildikó megyei képviselő, a KMPSZ elnöke elmondta, hogy az ukrán állam fokozatosan kivonul az oktatás finanszírozásából, és ráterheli – támogatás nélkül – a kistérségi önkormányzatokra, amelyek többsége az iskolahálózatuk racionalizálására kényszerül majd. Intézményeket vonnak majd össze, minősítenek le és szüntetnek meg, hogy fenn tudják azokat tartani. A KMPSZ ezt előre látta, és tíz éve belekezdett a bázisiskola-programba, amelynek keretében egyes iskolákat elkezdtek erősíteni. Orosz Ildikó részletesen ismertette az új oktatási törvény rendelkezéseit, az oktatási reform következtében előállt változásokat és az ukrán kormányzat ismert, oktatással kapcsolatos terveit és elképzeléseit. Elmondta, hogy a legnagyobb kihívást a magyar oktatásügy számára az érettségit adó líceumok jelentik majd, hisz ott profil szerinti humán és reál osztályokat kell indítani, négy párhuzamos osztály kell legyen, 3 m² kell jusson minden főre, tornaterem, meghatározott nagyságú udvar, étkeztetés, a gyerekek utaztatásának megoldása vagy kollégium biztosítása szükséges. A KMPSZ elnöke ismertette továbbá a pedagógusszövetség által kidolgozott teljes körű koncepciót, amelynek összeállításában részt vett a KMKSZ Elnöksége és a magyar kistérségek oktatási hivatalainak vezetői is. Ennek értelmében, ahol finanszírozni tudja az önkormányzat, ott az elemi iskolákat és a gimnáziumokat 9. osztályig a kistérség tartja fenn, elsősorban a szórványvidékek jelentenek e téren kivételt. A koncepció lényege, hogy minden járásban és lehetőleg minden kistérségben elérhető legyen valamilyen líceum a magyar gyerekek számára. Mivel a magánintézményekre más szabályozás vonatkozik, nagy szerep hárul majd a magyar nyelvű középiskolai oktatásban az egyházi líceumokra, illetve a szakmát adó Egán Ede szakképzési központokban is tudnak majd igény esetén akkreditáltatni líceumi osztályokat. Orosz Ildikó ezt követően minden magyarok lakta régió esetében ismertette az elképzeléseket.
Bocskor Andrea, az Európai Parlament képviselője helyzetértékelésében úgy fogalmazott: „A háború befejeztével sem lesz semmi olyan, mint régen. Öröknek vélt igazságok dőltek meg, az Európai Unió példátlanul gyorsan reagált, és nagyon sok eszközzel támogatja Ukrajnát. […] Felgyorsult Ukrajna európai integrációs útja, amit mi támogattunk minden eszközzel. Ezeket a csatlakozási tárgyalásokat a teljesítés és az érdemek mentén kell végrehajtani” – szögezte le a képviselő asszony. Bocskor Andrea elmondta még, hogy az Ukrajnának megadott tagjelölti státusznak hét feltétele volt, ezek egyike a nemzeti kisebbségek helyzetének javítása és rendezése. „El szeretnék érni, hogy Ukrajna is vegye komolyan ezt a csatlakozási feltételt, a koppenhágai feltételrendszernek megfelelően, mindenki számára megnyugtatóan rendezze ezt a folyamatot. Ebben fontos lépés, hogy a Velencei Bizottság elkezdte vizsgálni a múlt év december 13-án elfogadott új nemzetiségi törvényt, várhatóan június elején ismerhetjük majd meg ezzel kapcsolatos véleményét a bizottságnak” – tájékoztatta Bocskor Andrea a KMKSZ Választmányát, hangsúlyozva, hogy most a legfontosabb lenne a béke, utána lehetne a jövőt tervezni.
A beszámolókat követően a Választmány döntött arról, hogy a KMKSZ tisztújító közgyűlését folyó év április 22-re hívja össze, helyszíne a Rákóczi-főiskola átriuma lesz. A közgyűlésre 400 fős kvótát határoztak meg, minden 400 tag képviseletében egy küldött, illetve meghatározták a tervezett napirendet is.
A Választmány végül nyilatkozatot fogadott el, amelyet honlapunkon közlünk. Brenzovics László zárszavában összegezte az elhangzottakat, majd áldott húsvéti ünnepeket kívánt minden jelenlévőnek.
Az ülést követően megtartották a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány tisztújító közgyűlését is, amelyen a beszámolók után az alapítvány elnökévé újabb három évre megválasztották Brenzovics Lászlót, alelnökök: Barta József és Gulácsy Géza. A megválasztott elnökség további tagjai: Milován Sándor, Balogh Lívia, Sari József, Sin József és Budai Zsuzsanna. Az alapítvány titkárává Budai Zsuzsannát, igazgatójává Gulácsy Gézát, Ellenőrző Bizottságának tagjaivá pedig Barta Gabriellát, Braun Évát, Orosz Adélt, Pacuha Arankát és Hánka Sándort választotta az alapítvány közgyűlése.
Egy perces néma csenddel tisztelegtek a háború áldozatai előtt a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői. A szövetség elnöke online tartotta meg éves beszámolóját. Brenzovics László hangsúlyozta: a háború rányomja bélyegét a KMKSZ tevékenységére is. Ennek ellenére sikerült megtartani a tisztújító közgyűléseket az alap- és középszintű szervezetekben, ami azt bizonyítja – ellentétben egyes magyarországi médiumok állításával -, hogy a kárpátaljai magyarság létezik, messze nem mindenki hagyta el szülőföldjét.
Orosz Ildikó, a kárpátaljai magyar oktatásügyi helyzetet elemezve rámutatott: a központi hatalom kivonult az oktatási intézmények finanszírozása mögül, ezzel hatalmas terhet rótt a kistérségekre, ezeknek ugyanis saját költségvetésből kell fenntartaniuk iskoláikat, óvodáikat. Forráshiány miatt ez sok helyen intézmények összevonásához vezethet – mutatott rá a KMPSZ elnöke.
A KMKSZ választmánya nyilatkozatot fogadott el, amelyet Darcsi Karolina, kommunikációért felelős titkár ismertetetett az egybegyűltekkel.
A KMKSZ választmánya egyhangúlag döntött arról, hogy a szövetség tisztújító közgyűlését idén április 22-én tartják a beregszászi főiskolán.
Egy perces néma csenddel tisztelegtek a háború áldozatai előtt a KMKSZ soron következő választmányi ülésének résztvevői. A szövetség elnöke online tartotta meg éves beszámolóját. Brenzovics László hangsúlyozta: a háború rányomja bélyegét a KMKSZ tevékenységére is. Ennek ellenére sikerült megtartani a tisztújító közgyűléseket az alap- és középszintű szervezetekben, ami azt bizonyítja – ellentétben egyes magyarországi médiumok állításával- , hogy a kárpátaljai magyarság létezik, messze nem mindenki hagyta el szülőföldjét.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Választmánya november 5-én a jánosi Helikon Hotel konferenciatermében ülésezett 85 választmányi tag jelenlétével. Néhányan, köztük Brenzovics László KMKSZ-elnök és Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő online csatlakoztak a fórumhoz. A tanácskozáson megvitatták az aktuálpolitikai helyzetet, beszámoltak a szervezet munkájáról, döntést hoztak a 2023. évi tisztújító közgyűlések menetrendjéről, valamint ismertették és elfogadták a tervezett rendezvényeket.
„Visszatekintve, a kárpátaljai magyarság számára sikeres volt az elmúlt harminc év: megmaradtunk mint közösség, létszámban nem fogyatkoztunk meg jelentősen, új intézményeket hoztunk létre, a főiskola, a színház, a líceumok, a tévé, az újságok mind működőképeseknek bizonyultak, újratermeltünk értelmiségieket, sikeres gazdaságfejlesztési programot vezényeltünk le, jelentős mértékben megújult a kárpátaljai magyarság infrastruktúrája” – húzta alá beszédének kezdetén Brenzovics László, s köszönetet mondott Magyarország Kormányának töretlen támogatásáért és a kárpátaljai magyarság melletti kiállásáért, s kérte, hogy a helyi magyar közösség támogatása a következő évben se csökkenjen, továbbá tartsák meg a bevált programokat, beleértve az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programot.Ukrajna elmúlt három évtizede azonban nem nevezhető sikertörténetnek – konstatálta a KMKSZ elnöke rámutatva, hogy a gazdasági stagnálás, a lakosság számának és életszínvonalának katasztrofális csökkenése, az oktatási, a szociális és az egészségügyi intézmények degradálása ellenére mégis lehetett itt élni, mert béke volt… 2022. február 24-ig, amikor Oroszország teljes körű háborút indított Ukrajna ellen. A Választmány állva egyperces csenddel emlékezett a háború áldozataira.
Brenzovics László elmondta, hogy bár a kárpátaljai magyarság lojális állampolgárai Ukrajnának, a magyarellenes megnyilvánulások tovább folytatódnak mind a médiában, mind a társadalomban, folytatódik a magyarság vegzálása is, s mindezt felerősíti a háborús feszültség. A munkácsi vár bástyáján állt Turul-emlékmű – mely „példázza a kárpátaljai magyarság sorsát az elmúlt száz évben” – barbár módon történt eltávolítása kapcsán emlékeztetett, hogy a KMKSZ ebben a kérdésben az ügyészséghez fordult.„Intézményeink tovább működnek, a magyar iskolákba beiratkozottak száma nem csökkent jelentősen, mint ahogyan a főiskolára és a szakképzési intézményekbe beiratkozottak száma sem. Működnek az önkormányzataink, képviselőink, polgármestereink, működnek a médiáink a nehéz helyzet ellenére. Hálásak lehetünk azoknak az embereknek, akik ilyen körülmények között is megfelelőképpen végzik a dolgukat” – jelentette ki a KMKSZ elnöke beszámolójában, majd a jobb, élhetőbb és békés jövőbe vetett hit fontosságát kiemelve hozzátette: „De élni kell, és nekünk pedig képviselni kell a kárpátaljai magyarság érdekeit a lehetőségek szerint. Amire azonban jelenleg a legjobban szükségünk lenne, az a béke. A kárpátaljai magyarság egyetlen fegyvere a remény. Tudjuk, hogy a remény hal meg utoljára, reménykedjünk!”
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt megyei frakciójának munkájáról számolt be. Felszólalásában hangsúlyozta azt a példaértékű állásfoglalást, amely jellemzi a megyei tanács működését a háború kitörését követően. A frakciók – egy politikai erő kivételével, mely igyekszik destabilizálni a helyzetet Kárpátalján – ugyanis egyetértettek abban, hogy a háború idején „nem politizálnak, nincs többség és ellenzék, nincsenek pártok, hiszen egy párt van: Ukrajna”. Barta József összefoglalta és kifejtette a megyét befolyásoló meghatározó kérdéseket, többek között a menekültkérdést, a költségvetés felhasználását, az erdészeti ágazatot érintő reformot, s kiemelte a külföldről – elsősorban Magyarországról – érkezett humanitárius segélyszállítmányok jelentőségét.
Gulácsy Géza alelnök, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója összegezte az Alapítvány munkáját, részletezve a magyarországi támogatások és pályázatok állását. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány 2022-ben eddig összesen 31 ezer pályázatot fogadott be a különböző programcsomagok keretében. Az igazgató emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány gyűjtést kezdeményezett a háború miatt a korábbinál is nehezebb helyzetbe került vidékünkön élő, súlyos betegséggel küzdő, illetve fogyatékkal élők megsegítésére. Ennek kapcsán Magyarország támogatását is kérték, jelenleg az illetékesek visszajelzésére várnak.
„Nagyon örülök annak, hogy ebben a nehéz, háborús időszakban is azt láthatom, hogy önök, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a kárpátaljai magyar közösség kitartanak, s látszik az, hogy a közösség él és élni akar” – fogalmazott beszédében Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője. A vidékünkről származó politikus elmondta, hogy jelenleg Brüsszel figyelme Ukrajnára, a háborúra és a helyzet kezelésére irányul. Míg az európai politikusok többsége az Ukrajnába érkező további fegyverszállítmányokkal és az Oroszország elleni szankciókkal próbál megoldást találni a helyzetre, nagyon kevés szó hangzik el a békéről – húzta alá Bocskor Andrea. „Mi minden erőnkkel azon vagyunk, s minden fórumon azt hangsúlyozzuk, hogy a béke és a stabilitás megteremtése lenne elsősorban fontos, s természetesen minden egyes erőnket arra koncentráljuk, hogy az önök, az otthon maradottak helyzetén segíteni tudjunk” – szögezte le a képviselő.
Gulácsy Géza ezt követően ismertette a 2023. évi tisztújító közgyűlések menetrendjét, majd a Választmány döntött a Szövetség alapszervezeti és középszintű szervezeteinek közgyűléseiről. A KMKSZ közgyűlését április 22-ére jelölték ki, az aktuális helyzethez és szabályokhoz igazodva.
Molnár László kulturális titkár az előző évekhez hasonlóan felvázolta a KMKSZ következő évi rendezvényeinek tervezetét, melyet kiegészítve Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójáról való Badalóban szervezendő megemlékezéssel a jelenlévők elfogadtak.
Zárszavában Brenzovics László köszönetet mondott mindazoknak, akik kifejtik munkájukat ebben a rendkívül nehéz helyzetben. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség a mai rendezvénnyel is bizonyította azt, hogy él, működik, létezik. A nehéz helyzetben mindig fontos a türelem. Ezt az időszakot nekünk, a KMKSZ-nek és a kárpátaljai magyarságnak is túl kell élnie. Reménykedjünk abban, hogy hamarosan béke lesz!” – hangsúlyozta az elnök.
A jánosi Helikon Hotel konferenciatermében tartotta meg soros választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. A rendezvény kezdetén egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az ukrajnai harcokban elesett katonákról. A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a KMKSZ elnöke értékelte az elmúlt időszak történéseit. Kiemelt kérdésként kezelték a munkácsi Turul-emlékmű eltávolításának ügyét, valamint beszámoltak arról, hogy a szervezethez kapcsolódó alapítványok és orgánumok a továbbiakban is folytatják tevékenységüket. A KMKSZ a mai rendezvénnyel is megmutatta, hogy él, létezik, és ami a legfontosabb: működik – emelte ki beszédében Brenzovics László.
