USA: Kényelmes republikánus többség alakult ki az alsóházban, a felsőházban szoros a verseny a szenátori pozíciókért

Finiséhez érkezett az amerikai félidős választás. Néhány hely kiadó még az alsóházban és a felsőházban is, bár vannak olyan államok és párharcok, ahol nem biztos, hogy lesz végeredmény – hangzott el az M1 Híradójában.

A Fox News amerikai hírcsatorna szerint a megszerezhető 435-ből 200 helyen győztek a republikánusok, és csak 174 helyet szereztek meg a demokraták. Az adatok azonban még változhatnak, 61 hely ugyanis továbbra is kérdéses.

Szorosabb verseny alakult ki a szenátusi pozícióknál, ahol az állás 48-48. Ez azt jelenti, hogy a jobboldal 19, a demokraták 12 helyet szereztek meg.

Az alsóházban kényelmes többségük lesz a republikánusoknak, de Arizonában például napokig eltarthat még a voksok ellenőrzése.

Az Atlanti-óceán túlpartján feleségével és három gyermekével a Sweet Florida ütemére vonult a színpadra Florida újraválasztott kormányzója, Ron DeSantis. A személyre szabott kampánydalt az állam egyik leghíresebb zenésze írta. A republikánus politikus, aki négy évvel ezelőtt még kiélezett versenyben szerezte meg a kormányzói széket, ezúttal kényelmes többséggel, csaknem másfél millió vokssal előzte meg demokrata párti kihívóját.

„Sokak számára Florida jelenti az ígéret földjét. Megőriztük a szabadságot, fenntartottuk a rendet és a törvényességet, megvédtük a szülők jogait. Tiszteletben tartjuk az adófizető polgárokat, és elutasítjuk a progresszív ideológiát” – jelentette ki Ron DeSantis, hozzátéve, hogy az igazi harc még csak most kezdődik. A 44 éves politikusról már egy ideje azt rebesgetik, hogy a Republikánus Párt jelöltjeként indulna a 2024-es elnökválasztáson.

Rocksztároknak kijáró ovációval fogadták rajongói Pittsburghben a demokrata párti John Fettermant, aki mostantól hat éven szenátorként dolgozhat a kongresszusban. A Demokrata Párt számára ez különösen fontos győzelemnek számít, hiszen Pennsylvania egyike a négy, úgynevezett csatatérállamnak, ahol eldőlhet a szenátusi többségért vívott szoros küzdelem.

„Büszke vagyok mindarra, amiért dolgozunk: hogy a nők dönthessenek saját sorsukról, hogy megemeljük a minimálbért, hogy az egészségügyi ellátás alapvető emberi jog legyen” – sorolta a politikus, aki súlyos betegségből felépülve, némi késéssel kapcsolódott be a kampányba

A választások előtt készült felmérések szerint leginkább a gazdasági helyzet, az infláció és a nyáron fellángolt abortuszvita határozta meg a szavazók döntését.

„Tennünk kell valamit azért, hogy visszafordítsuk az inflációt. A Demokrata Párt és a kongresszus két kézzel szórja a pénzt, le kell állítani” – vélte egy michigani republikánus szavazó.

„Minden választáson részt veszek, de ezúttal főként a gyermekvállalásról szóló szabad döntés, a környezetvédelem és az egyenlő esélyek érdekében voksoltam” – mondta egy demokrata párti választó.

Megszületett az idei választás első rekordja is, ugyanis Floridában a demokrata párti Maxwell Alejandro Frost a kötelező korhatárt épp, hogy átlépve, alig 25 évesen szerzett mandátumot, legyőzve 72 éves republikánus ellenfelét.

Az első, gyors eredmények után napközben lelassult a szavazatszámlálás. A szintén csatatérállamnak számító Arizona legnépesebb megyéjében például még napokig eltarthat a voksok ellenőrzése, miután a választás napján több körzetben is meghibásodtak az elektronikus szavazógépek. A szavazóktól türelmet kértek, volt, akit másik szavazóhelyiségbe irányítottak át. A republikánus választók egy része csalást kiáltott.

Az incidens Donald Trump volt elnök figyelmét is felkeltette, aki internetes közösségi platformján szólította fel a republikánus szavazókat arra, hogy mindenképpen tartsanak ki, és ne hagyják magukat eltántorítani a voksolástól. A megyei választási bizottság elnöke közölte: mindenki kapott lehetőséget a szavazásra, és minden leadott voksot alaposan meg fognak vizsgálni.

„Holnap, amikor felkelünk, én a többség frakcióvezetője leszek, a Pelosi meg a kisebbségé” – jelentette be magabiztosan Kevin McCarthy, aki az elmúlt két évben a képviselőházban az ellenzékben politizáló republikánusokat vezette.

Formailag ez talán még nem lesz igaz – több képviselői körzetben ugyanis folyik a szavazatszámlálás, és magyar idő szerint szerda este egyelőre nincs végeredmény, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a Republikánus Párt végül többséget szerez az alsóházban. A szenátusban ennél bonyolultabb a helyzet.

Magyar idő szerint szerda kora este a száztagú testületbe mindkét pártnak 48 képviselője jutott be. Egy-egy további szenátori helyet szinte biztosan magukénak tudhatnak – Arizonában a demokrata, Wisconsinban a republikánus jelölt áll nyerésre. A maradék két hely sorsa azonban korántsem ennyire egyszerű. Nevadában még számolják a szavazatokat, a helyi törvények értelmében ugyanis a választás napján leadott levélszavazatok is érvényesek, így végeredmény csak a hét végére várható. A verseny kétesélyes.

Még bonyolultabb a helyzet Georgiában. Ott ugyan a demokrata jelölt vezet, de második fordulót kell tartani. A helyi törvények értelmében ugyanis csak ötven százalék feletti eredménnyel lehetne első körben szenátor. Viszont az államban elindult egy harmadik jelölt is, aki két százalékot szerzett, így a demokrata jelölt néhány tized százalékkal lemaradt az elsőkörös győzelemről. Ott tehát csak januárban hirdetnek végeredményt. Mivel szavazategyenlőség esetén az alelnök szavazata dönt, a demokratáknak a többség megszerzéséhez elég a kettőből egy államban győzniük – a republikánusoknak viszont mindkettőre szükségük lenne a többséghez. Bár ez nem lehetetlen, valószínűbb, hogy a szenátusban marad az árnyalatnyi demokrata többség. Ez azonban nem teszi könnyebbé a kormányzat dolgát.

Egyértelmű, hogy ha a következő kongresszus két házában kis többség lesz, az kemény csatákat eredményez majd.

Hosszan tartó viták obstrukció egyezkedések kellenek majd minden egyes szavazáshoz. Ez pedig hetekkel, hónapokkal elhúzhat bizonyos döntéseket – magyarázza az Associated Press elemzője. Különösen nehéz lesz majd a költségvetések elfogadtatása. Az szinte bizonyos, hogy a Biden-kormányzatnak le kell mondania az ambiciózus gazdasági programokról, a republikánusok ugyanis nem hívei az állami költekezésnek.

„Lassítani, akadályozni fogják a Biden-kormányzat miden egyes lépését az elkövetkező két évben” – erősíti meg a várakozásokat egy iparági elemző is.

Nehéz megjósolni, hogy mi lesz az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatással. Zelenszkij elnök is aggodalmának adott hangot, hiszen közismert, a Republikánus Párton belül vannak, akik szerint véget kellene vetni Ukrajna korlátok nélküli támogatásának. Orosz elemzők úgy látják, hogy amit Amerika eddig odaígért, azt le is szállítja, de a folytatás az eddiginél sokkal nehezebb lesz.

„A törvényhozásban történő őrségváltás nem befolyásolja azt a támogatási csomagot, amelyet a kongresszus már odaítélt, beleértve a kölcsönbérleti programot is. A kérdéses inkább a jövő év utáni időszak lehet” – mondta Andrej Kortunov, a Kreml tanácsadója. Kiemelte ugyanakkor, hogy Ukrajna további támogatásáért a republikánusok kérhetnek cserébe valami olyat, ami nekik fontos. Ilyen lehet az Irán elleni keményebb fellépés vagy az új jobboldali izraeli kormány támogatása.

Az azonban egyértelmű, hogy a Biden-kormányzat következő két éve a 2024-es elnökválasztásra való felkészüléssel telik majd.

(hirado.hu)