Lindsey Graham szenátor bejelentette, hogy az amerikai Szenátus várhatóan jövő héten megkezdi az Oroszország elleni új szankciók tárgyalását az ukrajnai tűzszüneti tárgyalások elakadása miatt – jelentette a Bloomberg.
Elég a beszédből, itt az ideje a cselekvésnek – jelentette ki a dél-karolinai republikánus politikus pénteken Kijevben tett látogatása során. Graham, aki a szankciós törvényjavaslat kezdeményezője és Donald Trump elnök egyik legfőbb támogatója a felsőházban, hozzátette: Arra számítok, hogy a Szenátus jövő héten elkezdi a szankciós törvényjavaslat tárgyalását.
A szenátor szerint az ukránok mindent megtettek, amit az amerikai elnök kért tőlük. Emellett elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy Oroszország titokban tartja mindenki előtt a következő, vélhetően leghamarabb hétfőn Isztambulban nyilvánosságra hozott békememorandum szövegét.
A Képviselőház tagjai készen állnak a lépésre, és kongresszusi intézkedéseket fognak látni – mondta Graham, aki szerint Vlagyimir Putyin azért húzza az időt a tárgyalásokkal, mert abban reménykedik, hogy Kijev nyugati szövetségesei belefáradnak a támogatásba és visszavonulnak.
Donald Trump amerikai elnök korábban már elégedetlenségét fejezte ki Putyinnal szemben a háború befejezésére irányuló erőfeszítések elakadása, valamint Oroszország nagyszabású dróntámadása miatt.
Szerdán azonban jelezte, hogy egyelőre visszatartja az új büntetőintézkedéseket, hogy megőrizze a Putyinnal való megállapodás esélyét.
A Bloomberg News által látott törvényjavaslat-tervezet szerint a szankciós csomag 500%-os vámot vetne ki azon országok importjára, amelyek orosz olajat, kőolajtermékeket, földgázt vagy uránt vásárolnak. További szankciók megtiltanák az amerikai állampolgároknak az orosz államadósság vásárlását.
Graham elmondta, hogy Franciaországba és Németországba tervez utazni, hogy támogatást szerezzen az orosz olajvásárlásokra vonatkozó árplafon csökkentéséhez, megnehezítve ezzel Putyin számára gazdasága finanszírozását. Kína is szembesülhet 500%-os vámmal, ha továbbra is támogatja a Kremlt.
Ez ártani fog az orosz hadigépezetnek. Ha Európa is ebbe az irányba mozdul, és szankciókat vezet be Kínával szemben is, a Szenátus cselekedni fog – mondta Graham.
JD Vance alelnök döntő szavazatával az amerikai szenátus megszavazta Pete Hegseth-et amerikai védelmi miniszternek pénteken – írja az MTI.
A szavazáson a 100 tagú szenátusban 50-50-es szavazategyenlőség alakult ki, amelyet Vance, a felsőház hivatalos elnökének döntő voksa oldott fel.
Pete Hegseth miniszterségét az 53 republikánus szenátorból hárman ellenezték, ezt követően alakult ki a szavazategyenlőség.
A 44 éves katonai veterán jelöltségét és szenátusi megerősítését övezték a legkomolyabb kétségek Donald Trump jelöltjei közül. Pete Hegseth esetében a szakmai kifogások között a demokraták többsége azt hangoztatta, hogy nincs katonai szervezetet illetően vezetői tapasztalata. Többen megkérdőjelezték a jelölt alkalmasságát a Pentagon irányítására, és szexuális zaklatással vádolták. Hegseth szerint lejárató kampányt indítottak ellene a politikai baloldalon.
Az amerikai Alkotmány szerint a hivatalban lévő alelnöknek kötelessége január 6-án kimondania, hogy hivatalosan és visszavonhatatlanul ki lett az Egyesült Államok elnöke. Ez a nem feltétlenül kellemes feladat a jelenlegi alelnökre, Kamala Harrisre hárul hétfő este, aki az új elnök vetélytársa volt.
Ez a feladat azért áll elő, mert az alelnök egyben a Szenátus elnöke is, akire a törvény rója azt a feladatot, hogy bejelentse a megválasztott új elnök személyét.
Ritka eset, hogy az egyik versengő félnek kell az érmet a másik nyakába akasztani, de azért volt rá példa a világháború óta. A legkellemetlenebb eset az 1960-as választás volt, amikor a biztos befutónak számító Richard Nixon alelnöknek kellett megerősítenie John F. Kennedy győzelmét. Nixon nyolc évvel később törleszthetett, amikor legyőzte az akkori alelnököt, Hubert Humphreyt.
A történet megismétlődött 2000-ben is, amikor Al Gore alelnök volt kénytelen bejelenteni G.W.Bush győzelmét. Azóta ilyen konstelláció nem állt elő, noha az érdekességek körébe sorolható az is, hogy 2016-ban az akkori alelnök, Joe Biden jelentette be Donald Trump első győzelmét, majd 4 évvel később legyőzte őt.
Megtörtént viszont, hogy az alelnök betegségre vagy más okra hivatkozva áthárította a feladatot a Szenátus pro tempore elnökére, azaz a többségi frakcióvezetőre.
Formaságnak látszik, de a jelentősége mégis nagy
Az egyes államokat képviselő elektori testület – különösebb viharok és viták nélkül – már korábban megállapította a győztest, és az alelnök feladata ennek a döntésnek a végleges jóváhagyása és kihirdetése.
Hétfőn közzétett videóüzenetében Harris azt mondja, hogy „ma a Capitoliumban alkotmányos kötelességemet teljesítem az Egyesült Államok alelnökeként, hogy hitelesítsem a 2024-es választások eredményét. Ez a kötelesség szent, amelyet a hazánk szeretete, az alkotmányunkhoz való hűség és az amerikai népbe vetett rendíthetetlen hitem vezérelve fogok betartani”.
Az esemény súlya az, hogy ezután már senki nem vonhatja kétségbe a győztes személyét, vagyis január 20-án csak Trump, és csakis ő jogosult az elnöki eskü letételére és a Fehér Ház birtokba vételére.
Emlékezetes, hogy kettejük választási viadala során Harris többször a demokráciára leselkedő veszélyként jellemezte Trumpot, akit nem tartott alkalmasnak a tisztség betöltésére. Az ellenoldal sem kímélte Harrist, aki nagyon erőteljesen indította kampányát Joe Biden visszalépése után, de október során a lendület elfogyott, mert a demokrata jelölt nem foglalkozott kellően a gazdasággal.
A kampány végéhez közeledve az is kiderült, hogy a Trump ellen indított büntető perek nem fognak célba érni a választásokig, így ezek sem javítottak az alelnök pozícióin. A több államban is megindult perek most már nem fogják érinteni Trump elnöki hatáskörét.
Ellenzéki sikert hozott a szombaton délután befejeződött részleges szenátusi választás Csehországban, míg a kormánykoalíciós pártok gyengébb eredményt értek el.
A kétfordulós részleges szenátusi választáson a voksok több mint 90 százalékának összeszámlálása alapján az Andrej Babis volt kormányfő vezette Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) nyolc mandátumot szerzett. A kormánypártok közül a Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) mozgalom két-két mandátumot mondhat magáénak. A további 15 mandátumból egyet-egyet a legkülönbözőbb összetételű regionális koalíciók jelöltjei szereztek meg.
Az ANO ugyan megerősítette helyzetét, de a jelenleg kormányzó jobbközép koalíció többsége a cseh szenátusban továbbra is megmarad.
A részleges szenátusi választásokon a 81 tagú felsőház 27 tagjáról döntöttek a választók. A hatályos szabályok szerint ugyanis kétévenként megújul a testület egyharmada. A szenátori mandátum hat évre szól.
Az Egyesült Államok Szenátusa kijevi idő szerint szerdán jóváhagyta az Ukrajnának nyújtott támogatásról szóló törvényjavaslatot, a dokumentumot most Joe Biden elnöknek kell aláírnia – számolt be az rbc.ua hírportál az amerikai szenátusban tartott szavazás közvetítésére hivatkozva.
A jelentés szerint az Ukrajnának 61 milliárd dolláros támogatást biztosító törvényjavaslat elfogadása mellett 79 szenátor szavazott, míg 18 szenátor ellene voksolt.
A törvény összesen több mint 60 milliárd dollár összegű forrás elosztását írja elő Ukrajna támogatására. Konkrétan 49,9 milliárd dollárt irányoz elő védelmi kiadásokra, 1,57 milliárd dollárt gazdasági segélyekre, további 400 millió dollárt pedig határvédelemre és humanitárius aknamentesítésre.
A törvény ugyanakkor 7,8 milliárd dollár közvetlen költségvetési támogatást irányoz elő, de ezt a pénzt hitelként biztosítják. Ennek feltételeit külön szerződés határozza meg. Ezt a hitelt azonban a jövőben jóváírhatják. Az amerikai elnöknek lesz ilyen jogköre, de csak a 2024. november 5-i választás után. A törvényt várhatóan az amerikai elnök azonnal aláírja. Ezt követően Washingtonnak az új katonai segélycsomagot minél előbb Ukrajnába kell juttatnia.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
A szenátus demokratikus többségének vezetője, Chuck Schumer bejelentette az Ukrajnának nyújtott segélyekről szóló törvénytervezet elbírálását. Kedden ez lesz az első szavazás a Kongresszus felsőházában.
A szenátus (az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusának felsőháza) április 23-án, kedden tárgyalja az Ukrajnának nyújtott kiegészítő segélyek odaítéléséről szóló törvénytervezetet. Az amerikai szenátus demokratikus többségének vezetője, Chuck Schumer ezt az X közösségi oldalon jelentette be.
„A Szenátus kész megtenni a következő lépést a nemzetbiztonsági törvényt illetően. A Ház végül jóváhagyta Ukrajna, Izrael, az indo-csendes-óceáni térség és a humanitárius segélyek finanszírozását. A szenátus pedig beleegyezett abba, hogy kedden az első szavazással befejezze a munkát” – írta Schumer.
Macron said yesterday that the SAMP/T systems are used to secure nuclear strangleholds on 🇲🇫 soil. And so we can argue that this will be the case for the 4️⃣ remaining systems. pic.twitter.com/LeXDVqHlyl
— French Aid to Ukraine 🇨🇵🇺🇦 (@aidefranceukr) April 19, 2024
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Az amerikai szenátusban szerdán megkezdődött az Alejandro Mayorkas belbiztonsági miniszter hivatali elmozdításáról szóló, képviselőházi republikánusok által előterjesztett eljárás, amelyet a demokraták gyors szavazással szeretnének lezárni.
Alejandro Mayorkast az Egyesült Államok és Mexikó határán kialakult migrációs helyzet, vagyis az illegális határátlépések rekord mértéke miatt szeretnék eltávolítani pozíciójából az úgynevezett impeachment eljárás kezdeményezői, a republikánus képviselők.
Az eljárás megindításáról szóló kezdeményezést még februárban szavazta meg a képviselőház, amelynek elnöke kedden küldte el azt a felsőház, a szenátus számára, ahol maga az eljárás zajlik. Az impeachment értelmében a szenátorok esküt tettek, amivel a tárgyalás döntőbíráivá váltak.
A szenátusban többségben lévő demokraták vezetője, Chuck Schumer jelezte, hogy szeretné minél gyorsabban lezárni az eljárást. Már szerdán szavazást kezdeményezett ennek érdekében, mert szerinte a képviselőházi republikánusok által előterjesztett vádak nem állnak meg a miniszterrel szemben.
Ted Cruz republikánus szenátor újságírók előtt azt mondta, hogy a szenátusi demokraták vezetője meg akarja akadályozni, hogy a republikánusok képviselői előterjesszék érveiket, amelyek bizonyítják, hogy a demokraták határpolitikája emberek halálát okozza.
A hivatalos eljárás alapján a képviselőház tagjaiból álló küldöttség kedden terjesztette a miniszter ellen felhozott vádakat a szenátus elé.
A megfogalmazás szerint a miniszter „tudatosan és szisztematikusan” megsértette az Egyesült Államok törvényeit, amikor lehetővé tette az Egyesült Államok határát illegálisan átlépő több millió ember számára, hogy az ország területén belül szabadon távozhasson, amivel – a politikai vádirat szerint – elveszítette az amerikai emberek bizalmát, és méltatlanná vált a miniszteri pozíció betöltésére.
Az impeachment tárgyalás során maga a kongresszus válik bírósággá, amelyben a szenátorok a döntőbírák, míg a képviselőházi tagok terjesztik elő a vádat, és az azt megalapozó érveket.
Azt a republikánusok is elismerték, hogy Alejandro Mayorkas pozíciójából való elmozdítására – a szenátusi demokrata többség miatt – csekély az esély, még akkor is, ha az eljárást teljes egészében lefolytatják, ugyanakkor a tárgyalást szorgalmazzák.
Amerikai adminisztráció tagja elleni impeachment eljárásra az amerikai politika történetében legutóbb mintegy 150 éve volt példa. Elnök, illetve volt elnök ellen a demokraták kezdeményeztek impeachment eljárást az elmúlt években, mindkét alkalommal Donald Trump ellen, a másodikat már miután távozott hivatalából. Egyik kezdeményezés sem járt sikerrel.
The port city of Mykolaiv has faced repeated Russian attacks. @USAID recently delivered 7 power transformers to replace equipment damaged by Russian attacks and the destruction of the Kakhovka Dam, helping provide power to 400+ households. pic.twitter.com/pV6jXwAwJS
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 16, 2024
A szenátusban kudarca fulladt szavazást követően a demokraták vezetője közölte, hogy a felsőház elé terjeszt szavazásra egy módosított javaslatot, amely csak Ukrajna, Izrael és Tajvan biztonsági támogatásának fedezetét tartalmazza.
Az amerikai Szenátus szerdán elutasította a kétpárti egyeztetés után előterjesztett, határőrizetről szóló törvényjavaslatot, amely egyben tartalmazta Ukrajna és Izrael katonai támogatásának finanszírozását is. A szövetségi törvényhozás felsőháza 49-50 arányban utasította el a 118 milliárd dollárról szóló tervezetet, amelynek elfogadásához 60 támogató voksra lett volna szükség. A nemmel szavazók között egyaránt voltak demokrata és republikánus szenátorok.
A szenátus kétpárti tárgyalódelegációjának tagjai tavaly decemberben óta próbálták tető alá hozni a kompromisszumot, amely megfelel a republikánusok fő követelésének, amely a bevándorlási rendszer és határőrizet jelentős és valós szigorításáról szól, és egyben lehetővé teszi az év elején források hiányában megszakadt amerikai támogatás folytatását Ukrajna számára.
A kompromisszumos javaslat elfogadását kedden határozottan sürgette Joe Biden elnök, aki a republikánusokat, és elsősorban az elnökjelöltségre ismét pályázó Donald Trump volt elnököt vádolta az ukrajnai támogatás elakadása és a rekordszámú illegális bevándorlóval járó határőrizeti válság miatt is. A törvényjavaslat elbukása után az nem kerül a Kongresszus alsóháza, a képviselőház elé, amelynek republikánus elnöke és több képviselőtársa már előzetesen közölte, hogy a tervezet nem jelent valós megoldást a határőrizet szigorítására a benne szereplő feltételek miatt.
A szenátusban kudarca fulladt szavazást követően a többségi demokraták vezetője, Chuck Schumer közölte, hogy a felsőház elé terjeszt szavazásra egy módosított javaslatot, amely csak Ukrajna, Izrael és Tajvan biztonsági támogatásának fedezetét tartalmazza.
A Fehér Ház álláspontja szerint Ukrajna további támogatásán a háború kimenetele múlik.
John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője kedden újságírók előtt azt állította, hogy az ukrán hadszíntéren a parancsnokok az egyre kevesebb rendelkezésre álló katonai eszközhöz kénytelenek igazítani a műveleteket. A Kongresszus alsóházában, a képviselőházban kedden nem kapott többséget a republikánus házelnök, Mike Johnson által előterjesztett, kizárólag Izrael támogatásáról szóló jogszabály-javaslat, amely 17 milliárd dollárnyi hozzájárulást jelentett volna az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségese számára a Hamász elleni hadműveletekhez.
A házelnök a szavazás után úgy fogalmazott, hogy politikai okokból akadályozták meg az előterjesztett törvényt és szégyenletes cselekedetnek nevezte a döntést, hiszen szövetségesüknek, Izraelnek szüksége van a segítségre.
Volodimir Zelenszkij elnök december 11-12-i egyesült államokbeli látogatása során nemcsak Joe Bidennel, hanem az Amerikai Kongresszus képviselőivel is találkozik, ahol az Ukrajnának szánt kiegészítő finanszírozási csomagot vitatják, számolt be a Jevropejszka Pravda a Bloombergre hivatkozva.
December 12-én, kedden délelőtt Zelenszkij beszédet mond az amerikai szenátorok ülésén – közölte a Kongresszus felsőházának képviselője.
Raj Shah, a képviselőház elnöke Mike Johnson szóvivője emellett megerősítette, hogy találkozni fog az ukrán elnökkel.
A Bloomberg adatai szerint Zelenszkij Washingtonban találkozik a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójával, Kristalina Georgievával is. Az IMF az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás egyik legfontosabb donorja, és ez év márciusában 15,6 milliárd dolláros hitelprogramot hagyott jóvá.
Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánusainak vezetője, kijelentette, hogy szorgalmazni fogja, hogy a republikánus szenátorok szavazzanak az Ukrajnának nyújtott segélyek megítélése ellen – közölte szerdán az rbc.ua hírportál az ABC News amerikai tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint McConnell elmondta: „Ezt azért tesszük, hogy hangsúlyozzuk – remélhetőleg utoljára –, hogy jelentős változásokat sürgetünk a határon.
A szenátus, vagyis az amerikai Kongresszus felsőháza ma tárgyalja a 106 milliárd dollár elosztásáról szóló törvényjavaslatot, amelyet Joe Biden elnök terjesztett elő. Ezen pénzeszközök nagy részét (60 milliárdot) Ukrajna támogatására kell fordítani. Finanszírozást biztosítanak Izraelnek, az indo-csendes-óceáni térségnek és a határbiztonságra is.
Tegnap azonban az amerikai demokrata és republikánus pártok nem tudtak tárgyalni az amerikai határbiztonság finanszírozásáról. A republikánusok megígérték, hogy visszavonják az ukrajnai segélycsomagot, ha a demokraták nem egyeznek bele a menedékjogról és a feltételes szabadlábra helyezésről szóló amerikai törvények megerősítésébe a bevándorlási eljárásokban.
Another set of brutal Russian air strikes against Kyiv this morning, innocent civilians again being victims of the Russian terrorism. Ukrainian air defense works well but Ukraine must get more help. New Year’s celebrations are over and the West must get serious and act now
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Overnight Russia launched another attack against Kharkiv - Ukraine’s 2nd largest city - killing 6 civilians, injuring others & damaging homes & schools. There is not a second to lose to support Ukraine’s fight to defend its people from such horrific and unprovoked attacks. pic.twitter.com/D8bDNXEivv
— Ambassador Bridget A. Brink (@USAmbKyiv) April 6, 2024
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
As temperatures drop and Ukraine nears 1000 days of war, Russia launched massive air strikes against civilians, seemingly targeting energy infrastructure.
Norway condemns this illegal war and continues to #StandWithUkraine, providing arms and support against Russia’s aggression.