Lemondott Liz Truss brit miniszterelnök

Lemondott csütörtökön Liz Truss brit miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt vezetői posztjáról.

A lépés miniszterelnöki tisztségének megszűnését is jelenti, de Truss a Downing Street-i kormányfői hivatal előtt felolvasott rövid nyilatkozatában közölte, hogy utódja megválasztásáig ellátja miniszterelnöki teendőit.

Liz Truss – Margaret Thatcher és Theresa May után az Egyesült Királyság harmadik női miniszterelnöke – alig 45 napot töltött a Konzervatív Párt élén. Ez azt jelenti, hogy a brit politikatörténetben ő töltötte be a legrövidebb ideig a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztséget.

Liz Truss csütörtökön bejelentett távozásának közvetlen előzményeként Kwasi Kwarteng volt pénzügyminiszter – akit Truss múlt pénteken menesztett – szeptember végén átfogó adócsökkentési csomagtervet jelentett be, ezt azonban példátlan – a font árfolyamának meredek zuhanását, a brit állampapírok hozamának ugrásszerű emelkedését okozó, és így soron kívüli jegybanki adósságeszköz-vásárlási intervenciót is igénylő – piaci felfordulás követte, mivel a piaci szereplők nem látták biztosítottnak a 45 milliárd font értékű program finanszírozhatóságát.

A zűrzavar nyomán – amely még a Bank of England 65 milliárd font értékű állampapír-vásárlási programja nyomán sem ült el teljesen – rendkívüli ütemben zuhanni kezdtek Liz Truss és a 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt támogatottsági mutatói.

A legnagyobb brit közvéleménykutató cég, a YouGov által e héten elvégzett országos felmérés kimutatta, hogy Truss támogatottságának nettó egyenlege – az elégedettek és az elégedetlenek százalékos arányának különbsége – mínusz 70. A YouGov részletes adatsora szerint ugyanis tíz válaszadó közül átlagosan mindössze egy mondta azt, hogy jó véleménnyel van a miniszterelnökről, a résztvevők 80 százaléka ugyanakkor kedvezőtlenül – ezen belül 62 százalék nagyon kedvezőtlenül – ítélte meg Liz Truss tevékenységét. A cég kimutatása szerint Truss nettó támogatottsági egyenlege egy hét alatt 14 ponttal zuhant.

A Konzervatív Párt egészének megítélése is igen kedvezőtlen: az országos felmérés résztvevőinek mindössze 18 százaléka mondott jó véleményt a kormánypártról, 71 százalék ugyanakkor elégedetlen volt a konzervatívokkal, vagyis a párt nettó támogatottsági egyenlege mínusz 53, kilenc ponttal rosszabb az egy héttel korábbinál.

Ebben a helyzetben a Konzervatív Párt frakciójának számos tagja Liz Truss ellen fordult. A kormánypárt frakciójából származó, egybehangzó, folyamatos és nem cáfolt brit médiaértesülések szerint az alsóházi tory pártcsoport a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már hetek óta aktívan foglalkozott a vezetőváltás gondolatával, és gyűltek az 1922 Bizottságnál azok a képviselői levelek, amelyekben a tory törvényhozók bizalmi szavazást kezdeményeztek Truss ellen.

Liz Truss – valószínűleg Sir Graham Brady rábeszélésére – ennek ment elébe, amikor csütörtökön bejelentette, hogy távozik a Konzervatív Párt éléről.

A Downing Streeten felolvasott nyilatkozatában úgy fogalmazott: kormányának elképzelése az volt, hogy Nagy-Britanniát alacsony adóterhelésű, gyors ütemű növekedéssel jellemzett gazdasággá teszi, amely kiaknázhatja a brit EU-tagság megszűnéséből (Brexit) eredő előnyöket.

„Elismerem ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetben nem tudok eleget tenni annak a megbízatásnak, amelynek alapján a Konzervatív Párt megválasztott” – tette hozzá a távozó brit kormányfő.

Liz Truss hivatali elődjét, Boris Johnsont – aki három évig állt a Konzervatív Párt és a kormány élén – sorozatos belpolitikai botrányok nyomán a nyáron kényszerítette távozásra a pártfrakció.

A legnagyobb botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a Downing Streeten a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt szigorú korlátozások idején több partit rendeztek, és ezeken rendszerint Johnson is jelen volt, megsértve a saját kormánya által hozott járványügyi előírásokat.

A korlátozások idején lezajlott partik ügyében rendőrségi vizsgálat is zajlott, amelynek eredményeként a Scotland Yard összesen 126 pénzbírságot rótt ki 83 kormánytisztviselőre, köztük Johnsonra.

Boris Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő miniszterelnök volt, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Lemondását bejelentő csütörtöki nyilatkozatában Liz Truss közölte: Sir Graham Bradyvel megállapodtak arról, hogy a vezetőválasztási folyamat a jövő héten befejeződik, vagyis az Egyesült Királyságnak néhány napon belül új miniszterelnöke lehet.

Ezt Brady is megerősítette csütörtök délutáni nyilatkozatában, jóllehet a választás menetrendje egyelőre nem ismert.

Ilyen gyors vezetőváltásra a pártszabályzat alapján elvileg csak akkor van mód, ha a frakció fel tud sorakozni egyetlen jelölt mögött, vagy ha két jelölt marad állva a frakciószavazások nyomán, de egyikük visszalép.

A fogadóirodák mindazonáltal máris Rishi Sunak volt pénzügyminisztert tartják a vezetőváltási versengés favoritjának: a kiírt fogadási tétek alapján Sunak 36 százalékos eséllyel indulhatna a pártvezetői és a kormányfői posztért.

Őt Penny Mordaunt volt védelmi miniszter és Ben Wallace, a védelmi tárca jelenlegi vezetője követi 18, illetve 9 százalékos eséllyel.

Boris Johnson is szerepel a fogadási lehetőségek között, de neki a fogadóirodák csak 7 százalékos esélyt adnak.

Sir Keir Starmer, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője csütörtöki nyilatkozatában ugyanakkor azonnali előrehozott parlamenti választások kiírását követelte.

A legutóbbi felmérések alapján a Munkáspárt választói támogatottsága 25-30 százalékponttal előzi meg a konzervatívokét.

(MTI)