A franciák többsége azt akarja, hogy Emmanuel Macron elnök mondjon le, és a tervezett 2027-es választás időpontját 2025-re tegyék át. Ezt támasztják alá a Le Point magazin Cluster17 felmérésének eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A néhány nappal Michel Barnier miniszterelnök kormányának bukása előtt végzett közvélemény-kutatás szerint a franciák 54%-a támogatja Macron lemondását.
Ugyanakkor ez az elképzelés az úgynevezett „rendszerellenes” választók körében a legnépszerűbb – a baloldali pártok és a szélsőjobb szavazói körében. A mérsékelt szavazók többnyire nem támogatják az előrehozott elnökválasztást.
A hét elején Macron kijelentette, hogy csak második, ötéves mandátumának lejártakor, 2027-ben távozik posztjáról.
Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Unió vezetője, akinek szavazatai döntőek voltak Barnier menesztésében, tartózkodott attól, hogy az elnök lemondását követelje.
Szerdán Marine Le Pen kijelentette, hogy a döntést Macronnak és lelkiismeretének kell meghoznia.
Dél-Koreában Jun Szogjol államfő elfogadta csütörtökön Kim Jonghjun védelmi miniszter lemondását, aki a rövid életű minapi hadiállapot kihirdetését javasolta neki.
Kim kedden javasolta Junnak a hadiállapot kihirdetését – derült ki a védelmi miniszter helyettesének parlamenti meghallgatásából és az ellenzéki képviselők Jun felelősségre vonására irányuló beadványából.
Kim rendelte el a csapatok parlamenthez vezénylését is – mondta Kim Szeonho védelmi miniszterhelyettes, hozzátéve, hogy nem tudott a szükségállapotról mindaddig, amíg Jun ki nem hirdette. Kijelentette, hogy ő nem is értett egyet vele. A miniszterhelyettes a meghallgatásán bocsánatot kért, és felelősséget vállalt azért, hogy nem tudta megakadályozni a történteket.
A volt védelmi miniszternek megtiltották, hogy külföldre utazzon. A Yonhap hírügynökség arról számolt be, hogy az államfő és I Szangmin belügyminiszter ellen is elindult a vizsgálat.
A politikai jövőjéért küzdő Jun Szogjol elnök a védelmi miniszter helyére az országot Szaúd-Arábiában képviselő nagykövetet, Csoi Bjunghjukot jelölte – közölte az államfői iroda.
Jun a kedden késő este kihirdetett hadiállapottal a hatalom megszilárdítását, a politikai tevékenység betiltását és a média cenzúrázását akarta elérni. Ez felháborodást váltott ki a lakosságban és aggodalmat az ország külföldi szövetségesei körében.
Dél-Korea Ázsia negyedik legnagyobb gazdasága és az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese.
Az ellenzéki Demokrata Párt törvényhozói szombaton estére parlamenti szavazást kezdeményeznek a Jun Szogjol elleni vádemelésről a szükségállapot bevezetésére tett elhibázott kísérlete miatt – közölte a párt szóvivője újságírókkal.
A kormányzó Népi Erők Pártja (PPP) megosztott a válság miatt, de azt mondta, hogy ellenzi a felelősségre vonást, mert zavar van a párton belül, és Jun ötéves mandátumából még két év hátravan.
A Demokrata Pártnak a 108 kormánypárti törvényhozó közül legalább nyolcnak a támogatására van szüksége ahhoz, hogy a törvényjavaslatot a 300 fős parlamentben kétharmados többséggel elfogadják.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy az Egyesült Államok nem tudott előre arról, hogy Jun mire készül. Az Egyesült Államok 28 500 katonát állomásoztat Dél-Koreában az 1950–1953-as koreai háború örökségeként.
Az amerikai erők helyi parancsnoka, Paul LaCamera tábornok figyelmeztette a katonákat, hogy legyenek éberek, kerüljék el a tüntetőkkel zsúfolt területeket, és közöljék utazási terveiket feletteseikkel arra az esetre, ha „valami váratlan” történne.
South Korean President Yoon Suk Yeol declared martial law on Tuesday in an emergency national address as he accused the opposition of trying to paralyze the administration amid a deepening political rift https://t.co/pucghS8PDmpic.twitter.com/H2GxsRKYbG
A bizalmatlansági indítvánnyal szerdán megbuktatott Michel Barnier francia kormányfő csütörtökön délután 3 órakor benyújtotta lemondását Emmanuel Macron köztársasági elnöknek, aki tudomásul vette azt.
„A miniszterelnök a mai napon benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek, aki tudomásul vette azt” – idézi a Le Figaro az Élysée, a köztársasági elnöki palota közleményét.
„Michel Barnier a kormány tagjaival együtt fogja ellátni a napi ügyeket az új kormány kinevezéséig” – közölte az Élysée-palota.
Az ötödik köztársaság legrövidebb, mindössze három hónapig hivatalban levő kormánya úgy fejezte be működését, hogy nem sikerült a nemzetgyűléssel elfogadtatni a 2025-ös költségvetést, melynek vitáján a kormány is elvérzett. A kormányt a szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország (LFI) buktatta meg, melynek indítványát támogatta a Marine Le Pen által vezetett konzervatív Nemzeti Tömörülés.
Lemondott Tomislav Momirovic szerb kül- és belkereskedelmi miniszter, korábbi építésügyi tárcavezető szerdán az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia miatt.
Tomislav Momirovic 2020 és 2022 között vezette az építésügyi minisztériumot, abban az időszakban, amikor az újvidéki vasútállomás épületének felújítása elkezdődött, illetve az első szakasza lezárult.
A tárcavezető a miniszterelnökhöz intézett levelében azt írta, hálás Szerbia elnökének a bizalmáért és a kinevezésért. „Számára és Szerbia számára is mindig itt leszek” – tette hozzá.
Szintén az újvidéki tragédia miatt lemondott szerdán a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat megbízott igazgatója, Jelena Tanaskovic is, aki korábban erdészeti miniszter, illetve környezetvédelmi, valamint pénzügyi államtitkár is volt.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedd esti, a nemzethez intézett beszédében szólította fel a szerb politikusokat és intézményvezetőket arra, hogy az újvidéki tragédiáért felelősséget vállalva mondjanak le. Mint mondta, a szerdai nap folyamán több lemondásra is számít.
Az újvidéki vasútállomás előtetője november elsején szakadt le, a többtonnás szerkezet 17 emberre esett rá, 15-en életüket vesztették, két sérült állapota súlyos. A baleset miatt senki sem vállalta a felelősséget, ezért az ellenzék több tiltakozó akciót is szervezett.
Goran Vesic építésügyi miniszter ugyan a tragédia után néhány nappal lemondott, de közölte, nem érzi magát felelősnek a történtek miatt. „Sem nekem, sem a velem dolgozóknak nincs egy cseppnyi felelősségünk sem abban a tragédiában, ami történt. Biztos vagyok abban, hogy a vizsgálat ezt fogja bizonyítani” – mondta.
Az ellenzéki tiltakozók azt követelik, hogy tartóztassák le a tragédia felelőseit, hozzák nyilvánosságra a vasútállomás újjáépítésében részt vevő cégekkel kötött szerződéseket, és mondjon le a szerb miniszterelnök, illetve Újvidék polgármestere.
A szerződéseket azért szeretnék látni, mert a tragédia napján az illetékes miniszter, illetve a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat azt közölte, hogy a leszakadt előtető nem képezte a felújítási munkálatok részét, ezért azt nem is újították fel, azóta viszont számos felvétel került nyilvánosságra, amelyen látszik, hogy módosítottak a szerkezeten, további terhelésnek téve ki a hat évtizede épült konstrukciót.
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították, a munka azonban 2024-ben is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület használhatóvá vált.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök leszögezte: a bíróságnak kell eldöntenie, ki a felelős a tragédiáért, de bizonyosan felelősség terheli mindazokat, akik nem gondoltak arra, hogy fel kell újítani a hatvan éve felhúzott épület minden részét. Nem azért kell megtalálni a felelősöket, hogy valakit bűnösnek lehessen kikiáltani, hanem azért, hogy hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő – tette hozzá.
Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a MSZEK-botrány hátterében kommentálta esetleges lemondásának kérdését, kijelentve: könnyebb felmondó levelet írni, mint reformot végrehajtani – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a tárcavezető sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A tudósítás szerint Ljasko elmondta: „Nem én nevezem ki és nem bocsátom el az MSZEK-es vezetőket. Kinevezem és elbocsátom a központi egészségügyi és szociális bizottság vezetőjét, akit tegnap az én utasításomra bocsátottak el. Higgyék el, felmondó levelet írni valószínűleg könnyebb, mint az MSZEK-eket megreformálni.”
Andrij Kosztyin legfőbb ügyész lemond tisztségéről a Hmelnickij megyei hatalmas korrupciós botrány miatt, ami több tucat ügyészt is érint, akik hamis rokkantsági igazolványokat állíttattak ki maguknak – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Legfőbb Ügyészség Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Volodimir Zelenszkij elnök ma megtartotta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) ülését az állami tisztviselők hamis fogyatékosságával kapcsolatos helyzetről. „Most az állam minden szintjén folytatódnak az ellenőrzések, a büntetőeljárások, vizsgálatok. Az ukrán ügyészség rendszerében sok szégyenletes visszaélési tényt állapítottak meg” – mondta el Kosztyin.
A legfőbb ügyész szerint nem csak az orvosi és szociális szakértői központ (MSZEK) jogsértő határozatait és a nyugdíjakat kellene törölni, személyes politikai felelősséget is kell vállalni. „Hálás vagyok Ukrajna elnökének és a Legfelső Tanácsnak a bizalmukért. Ebben a helyzetben azonban helyesnek tartom a főügyészi posztról való lemondásom bejelentését” – tette hozzá Andrij Kosztyin.
Az ügy előzményéhez tartozik, hogy leleplezték Tetyana Krupát, a Hmelnickij megyei MSZEK vezetőjét, akinek a lányánál és fiánál tartott házkutatás során csaknem 6 millió dollárt találtak. A hivatalában hamisított orvosi dokumentumokat találtak, amelyekben fiktív diagnózisok voltak. Ezenkívül a család 30 ingatlannal rendelkezik Hmelnickijben, Lembergben és Kijevben, luxusautók, céges részesedések, szálloda- és étteremkomplexum, valamint külföldi ingatlanok Ausztriában, Spanyolországban és Törökországban. Még mindig körülbelül 2,3 millió dollár van a külföldi számláikon.
Krupa jelenleg őrizetben van.
Később az is ismeretessé vált, hogy Hmelnickij megye mintegy 50 ügyészének állított ki Krupa rokkantsági bizonyítványt.
A botrányok ezzel nem értek véget. A napokban 450 000 dollárt találtak a Mikolajiv megyei MSZEK vezetőjénél, és Ukrajna-szerte folyamatban van a rokkantsági dokumentumok tömeges ellenőrzése.
Bejelentette lemondását Zuzana Dolinková szlovák egészségügyi miniszter pozsonyi sajtótájékoztatóján pénteken.
Dolinková azzal indokolta távozását, hogy nem kapott elegendő támogatást célkitűzései megvalósítására a kabinetben. A tárcavezető közlése szerint lemondását rövid időn belül az államfőnek is hivatalosan benyújtja.
A szlovák egészségügyi miniszter lemondása elsődlegesen a pozsonyi törvényhozás által csütörtökön jóváhagyott konszolidációs csomaggal, illetve annak az egészségügyet is érintő megszorításaival áll összefüggésben. A konszolidációs intézkedések részeként egyebek mellett az orvosok éves bérkorrekciójának üteme is lassulni fog. Ezzel összefüggésben a héten már tiltakozását fejezte ki a szlovák orvosszakszervezet (LOZ), amely szerint sok orvos munkaszerződést bonthat, amennyiben a kormány nem vonja vissza az őket érintő megszorításokat.
„A konszolidációs csomag mellett miniszterként nem tudom garantálni, hogy az egészségügyünk helyes irányba menjen […], a közkiadások konszolidációját a szlovák egészségügy számára elfogadhatatlannak tartom” – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Dolinková, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. A távozó tárcavezető szerint az orvosokat érintő konszolidációs intézkedések miatt az ágazatban dolgozók felmondásaira kell számítani, ami veszélyeztetheti az egészségügyi ellátást.
A második legerősebb kormánypárt – az államfővé választásáig Peter Pellegrini vezette – Hang (Hlas-SD) által az egészségügyi tárca élére jelölt Zuzana Dolinková a konszolidációs intézkedések mellett bírálta a koronavírus-járvány idején hozott intézkedések kivizsgálására kinevezett kormánymegbízott tevékenységét is.
Peter Kotlár, akit a legkisebb kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelölt a posztra, a járványügyi intézkedések kapcsán számos – az előző kormányzatok idején történt – következetlenségről, és az anyagi források nem hatékony, esetenként indokolatlan felhasználásáról számolt be.
Robert Fico szlovák kormányfő Dolinková távozására a kormányhivatal által az MTI-nek is eljutatott sajtóközleményben reagált. Ebben azt írta: tudomásul vette a tárcavezető lemondását, megköszöni eddigi munkáját, a távozás okait pedig nem kívánja kommentálni.
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Jan Lipavský cseh külügyminiszter úgy döntött, hogy lerövidíti USA-beli útját egy magas szintű ENSZ-hét miatt, és a jövő hét elején lemond, mivel hazai pártja, a Kalózok kudarcot vallott a helyhatósági választásokon.
A múlt hétvégi regionális önkormányzati választások rendkívül sikertelen eredménye után a „kalózok” szavazni kezdtek a kormánykoalícióból való kilépésről. Ez egybeesett vezetőjük, Ivan Bartos a lemondásával.
Emiatt a cseh külügyminisztérium vezetője, Lipavský, akit a Kalózpárt kvóta alapján nevezett ki erre a posztra, úgy döntött, hogy megszakítja amerikai üzleti útját. Vasárnap visszatér Csehországba, hétfőn pedig találkozik Peter Fiala miniszterelnökkel és benyújtja lemondó levelét.
Lipavszkij, aki nem ért egyet a „kalózok” koalícióból való kilépési döntésével, bejelentette, hogy kilép a pártból, és nem csatlakozik más politikai erőhöz.
[type] => post
[excerpt] => Jan Lipavský cseh külügyminiszter úgy döntött, hogy lerövidíti USA-beli útját egy magas szintű ENSZ-hét miatt, és a jövő hét elején lemond, mivel hazai pártja, a Kalózok kudarcot vallott a helyhatósági választásokon.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1727618820
[modified] => 1727553397
)
[title] => A cseh külügyminiszter lemondását tervezi a kormányválság miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=128044&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 128044
[uk] => 128024
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 128025
[image] => Array
(
[id] => 128025
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592.jpg
[original_lng] => 51436
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/630-360-1725093471-592.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1727542597:5
[_thumbnail_id] => 128025
[_edit_last] => 5
[views_count] => 597
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_4179dbde511f06a8cf4cf86b87d5d47f] =>
I would like to express my deepest gratitude to my colleagues in the College, Commission services, MEPs, Member States, and my team.
Together, we have worked tirelessly to advance an ambitious EU agenda.
Thierry Breton lemondott európai biztosi posztjáról, új csapást mérve Ursula von der Leyen következő csapata felépítésére tett erőfeszítéseire.
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai biztos hétfőn hirtelen lemondott, azt állítva, hogy Ursula von der Leyen „személyes okokból” nyomást gyakorolt Franciaországra, hazájára, hogy állítson be egy másik jelöltet a helyére.
Breton az X közösségi platformon közzétett levelében jelentette be a lépést, mondván, hogy „néhány nappal ezelőtt” szerzett tudomást erről az állítólagos lobbizásról, miközben a Bizottság elnöke az utolsó simításokat végezte új ügyvezetőjén.
A francia várhatóan fontos tárcát fog kapni a soron következő bizottságban, miután ügyvezető alelnöki posztról beszéltek. Levelében azonban azt állítja, Parisnak még magasabb pozíciót ígértek, cserébe azért, hogy lemondott ajánlatáról.
„Néhány nappal ezelőtt, az unió jövőjének összetételéről folytatott tárgyalások legutolsó szakaszában Ön arra kérte Franciaországot, hogy vonja vissza a nevem – személyes okok miatt, amelyekről soha nem beszélt közvetlenül velem –, és felajánlotta, hogy ez politikai kompromisszum, egy állítólagos befolyásosabb portfólió Franciaország számára a leendő Csapat-ban” – írja Breton.
– Most más jelöltet fognak javasolni.
Breton ezután azt mondja, „megtiszteltetés” volt, hogy az elmúlt öt évben a belső piacért felelős biztosként dolgozott „nemzeti és pártérdekek felett”.
„A fenti fejlemények fényében azonban – ami a megkérdőjelezhető kormányzás újabb tanúsága – arra a következtetésre jutottam, hogy a továbbiakban nem gyakorolhatom a kollégiumban betöltött feladataimat” – teszi hozzá. „Ezért azonnali hatállyal lemondok európai biztosi tisztségemről.”
Egy utólagos üzenetben egy üres keretet osztott meg a következő felirattal: „Rendkívüli hírek: Hivatalos portrém az Európai Bizottság következő ciklusára.”
I would like to express my deepest gratitude to my colleagues in the College, Commission services, MEPs, Member States, and my team.
Together, we have worked tirelessly to advance an ambitious EU agenda.
Az Európai Bizottság nem válaszolt azonnal a megjegyzéskérésre.
Breton döbbenetes kilépése új csapást mér von der Leyen új biztosi testületének felépítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseire, amely egy kényes folyamat, amely a nemek, a földrajz és a pártpolitika trükkös egyensúlyát vonja maga után.
Új csapatának bemutatása már elhúzódott a szlovéniai politikai harc miatt, ahol az ellenzék vitatta Marta Kos kinevezését az ország biztosjelöltjévé.
A szlovén kormány azután állította elő Kost, hogy Tomaž Vesel visszalépett a versenytől, állítólag von der Leyen színfalak mögötti nyomására, hogy több nő legyen a következő ügyvezető tisztében.
Breton távozása azonban nem hasonlítható össze, mivel a francia erős profilra tett szert Brüsszelben, miután kulcsszerepet játszott a blokk COVID-19 oltóanyag-gyártásában, az ipari felfutásban, hogy Ukrajnának nagyobb katonai támogatást nyújtson, és mindenekelőtt a szabályozási nyomás a Big Tech és a mesterséges intelligencia túlzásainak megfékezésére.
De a város megosztó szereplője is lett. Augusztusban, a milliárdos Donald Trumppal folytatott interjúja előtt Elon Musknak írt levelét a véleménynyilvánítás szabadsága elleni támadásként és a hatalom túllépésének nyilvánvaló eseteként ítélték el .
Márciusban nyilvánosan bírálta a jobbközép Európai Néppártot (EPP), amiért nem biztosította von der Leyen teltházas támogatását. Háborúja etikai kérdéseket vetett fel, és felfedte a biztos és az elnök közötti feszültséget.
„Most az igazi kérdés: „Lehetséges-e (újra) az EPP-re bízni Európa irányítását még 5 évre, vagy 25 évre egymás után?” Úgy tűnik, maga az EPP nem hisz a jelöltjében” – írta akkor.
Breton lemondása arra kényszeríti Franciaországot, hogy új európai biztosjelöltet állítson be, a Renew Europe liberális családot pedig megfosztja egyik legkiemelkedőbb képviselőjétől. Ez tovább bonyolítja von der Leyen azon célját, hogy november 1-jén, az amerikai elnökválasztás előtt megkezdje második mandátumát.
Jelentős átalakítások várhatók ezen a héten a kormányban, elsősorban a még betöltetlen tisztségekbe neveznek ki teljes hatáskörű minisztereket, és több minisztert leváltanak – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a kormányforrásaira hivatkozva.
A jelentés szerint Olekszandr Kamisin stratégiai iparági miniszter helyett az egyik helyettesét nevezik ki, valószínűleg Szerhij Bojevet. Herman Szmetanyint, az Ukroboronprom jelenlegi vezetőjének a kinevezését is fontolgatják erre a posztra.
Dmitro Kulebát a helyettese, Andrij Szibiha váltja a Külügyminisztérium élén.
Olha Sztefanisina tölti be az igazságügyi miniszteri posztot Denisz Maljuszka helyett, miközben megtartja az európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot is.
Szvitlana Hrincsuk jelenlegi energetikai miniszter-helyettest nevezik ki Ruszlan Sztrilec környezetvédelmi miniszter helyére.
Az Agrárpolitikai Minisztérium megüresedett vezetői székét az Állami Vagyonkezelő Alap vezetője, Vitalij Koval tölti be.
A Sportminisztérium élére Matvij Bidnij jelenlegi megbízott vezetőt nevezik ki teljes hatáskörű miniszterré.
Mikola Tocsickijt, az Elnöki Hivatal helyettes vezetőjét nevezik ki a kulturális és információpolitikai miniszteri tisztségbe.
Elbocsátják Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettest, reintegrációs minisztert is, az utódjelölt keresése még folyamatban van. A minisztérium várhatóan „egységminisztériummá” vagy „diaszpóraügyi minisztériummá” alakul át, a végső koncepció még csak véglegesítés alatt áll.
Bizonytalan, hogy ki tölti be a Régiók Minisztériuma és az Infrastrukturális Minisztérium vezetői posztját, ahogyan az is, hogy ez a két tárca külön-külön létezik-e vagy a korábbiak szerint egyesül. Jelenleg a kiemelt jelölt Olekszij Kuleba, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője a Régiók Minisztériuma élére.
A források szerint Denisz Smihal miniszterelnök a belátható jövőben megtartja pozícióját.
