Franciaországban ma tartják a nemzetgyűlési választások első fordulóját

Megkezdődött vasárnap reggel Franciaországban a kétfordulós nemzetgyűlési választások első fordulója, mintegy 48 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A voksolás legfőbb tétje, hogy az április 24-én öt évre újraválasztott Emmanuel Macron államfő pártja meg tudja-e őrizni az abszolút többségét az alsóházban, ami elengedhetetlen lenne a tervezett reformok végrehajtásához.

Franciaországban nincsen pártlistás szavazás, az állampolgárok egyéni jelöltekre szavazhatnak, akiknek viszont csak akkor van igazán esélyük bejutni a parlamentbe, ha valamelyik nagyobb párt színeiben indulnak. Az 577 körzetben 6293-an mérettetik meg magukat. Átlagéletkoruk 49 év, 44 százalékuk nő.

A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

A tengerentúli francia megyékben élő egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

A részvételt alig 44 és 48 százalék közé jelzik előre a közvélemény-kutatások, az öt évvel ezelőtti 48,7 százalékhoz képest, ami már akkor is nagyon alacsonynak számított.

A közvélemény érdektelensége által kísért rövid kampány után az utolsó felmérések szerint Emmanuel Macron és centrista szövetségesei Ensemble! (Együtt!) elnevezésű koalíciója és a másfél hónappal ezelőtti elnökválasztás harmadik helyén végzett radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon vezetésével húsz év után a szocialisták, a Zöldek, a kommunisták és a radikális baloldaliak részvételével megalakult baloldali összefogás (NUPES) fej-fej mellett végezhet az élen. Mindkét szövetség 26-28 százalékos támogatottságra számíthat az első fordulóban, míg a szuvernista jobboldali Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés 19, a konzervatív Köztársaságiak 11, az Eric Zemmour vezette Reconquete (Visszahódítás) pedig 6 százalékos támogatottságot érhet el.

A mandátumbecslések alapján a kormánypárt a második fordulóban az élen végezhet, de nem biztos, hogy megszerzi az abszolút többséghez szükséges 289 helyet a nemzetgyűlésben. Biztosnak tűnik, hogy jövő vasárnaptól nem a konzervatívok, hanem a baloldal fogja adni a legnagyobb ellenzéki frakciót.

Az elnöki koalíció, felmérésektől függően, 260-330 helyre számíthat, míg a baloldali összefogás (NUPES) 160-215 képviselőt küldhet a nemzetgyűlésbe a jelenlegi 64 helyett, a Nemzeti Tömörülés pedig 20-50 képviselőre számíthat.

Franciaországban 2002 óta az elnök és a nemzetgyűlés mandátuma is öt évre szól, s a képviselőket egy hónappal az államfő után választják meg. Jacques Chiracnak 2002-ben, Nicolas Sarkozynek 2007-ben, Francois Hollande-nak 2012-ben és Emmanuel Macronnak 2017-ben abszolút többséget biztosítottak a franciák a nemzetgyűlésben a kormányzáshoz. A parlamenti választás gyakorlatilag az elnökválasztás megerősítésévé vált.

Az elmúlt hónapban azonban az egykori szocialista szenátorból és miniszterből a baloldal vezetőjévé vált 70 éves Jean-Luc Mélenchon az elnök legfőbb politikai ellenfelévé nőtte ki magát. Az a célja, hogy a baloldali összefogással megszerezze a nemzetgyűlési többséget, s arra kényszerítse az államfőt, hogy őt nevezze ki miniszterelnöknek.

„Ha mi leszünk többségben, a miniszterelnök-jelölt neve Jean-Luc Mélenchon” – mondta kampányzáró beszédében pénteken a baloldal vezetője a dél-franciaországi Marseille-ben. A felmérések szerint azonban a baloldali győzelemnek nincs igazán esélye.

A baloldal ígérete szerint 250 milliárd eurót injektálna a gazdaságba (a 267 milliárd eurós bevétellel szemben), amelynek felét a rászorulóknak nyújtott juttatások, szubvenciók és a jövedelmek újraelosztása tenné ki.

Emmanuel Macron „egyértelmű többséget” kért a választóktól a radikális baloldali és szélsőjobboldali szélsőségekkel szemben, amely tömörülések az elnök szerint a „rendetlenséget” jelentenék Franciaország számára, ha többséget szereznének.

A kormánypárt arra emlékeztetett, hogy az emelkedő árak ellenére Franciaországban a legalacsonyabb az infláció az EU-ban, éves viszonylatban májusban 5,2 százalékos volt. A kormány ígéretet tett arra, hogy a koronavírus-járvány alatt nyújtott támogatásokhoz hasonlóan a jövőben is ügyelni fog arra, hogy a franciák ne veszítsenek a vásárlóerejükből.

Ugyanakkor az egy hónappal ezelőtt kinevezett új kormány tagjainak sorsa a választásokon múlik, miután az államfő kérésére a miniszterek és Elisabeth Borne kormányfő is indul képviselőjelöltként. Veresége esetén jelentős kormányátalakítás várható.

A külföldön élő mintegy 1,4 millió francia választópolgár már a múlt hétvégén voksolhatott abban a 11 választókörzetben, ahonnan egy-egy képviselőt küldhetnek az 577 fős alsóházba. A külügyi tárca által közzétett eredmény szerint a 11 választókörzetből nyolcban Emmanuel Macron pártjának jelöltjei végeztek az élen. A baloldali összefogás jelöltjei két helyen győztek, de a többi helyen megszerezték a második helyet az államfő koalíciója mögött, kivéve az Olaszországot, Görögországot, Törökországot és Izraelt magában foglaló nyolcas számú választókörzetet, ahol az eddigi képviselő, a jobbközép Meyer Habib végzett az élen a kormánypárt jelöltje előtt.

(MTI)