Brüsszel tétlensége miatt mondott le az Európai Kutatási Tanács elnöke

 „Rendkívül csalódott vagyok a koronavírus-járványra adott európai válasz miatt. (…) Elvesztettem a hitem a rendszer iránt. Eleget láttam az Európai Unió tudományos irányításából és politikai működéséből” – ezzel indokolta Mauro Ferrari, hogy lemondott az Európai Kutatási Tanács (EKT) elnöki posztjáról adta hírül az origo.hu a Financial Timesra hivatkozva.

Johannes Bahrke, az Európai Bizottság digitális gazdaságért, valamint kutatásért és innovációért felelős szóvivője elismerte, hogy Ferrari benyújtotta lemondását. Itt a minden eddiginél egyértelműbb bizonyíték, hogy Brüsszel képtelen megbirkózni a koronavírus-járvánnyal és annak következményeivel.

A kutatási tanács elnöke a Financial Times című brit üzleti napilaphoz eljuttatott nyilatkozatában azt írta, „rendkívül csalódott a világjárványra adott európai válasz miatt”. Szerinte a vírusfertőzés gyors leküzdésére egy tudományos program elindítását javasolta, azonban elképzelésének megvalósításakor „intézményi és politikai akadályokba ütközött”.

Szavai szerint az Európai Unió lelkes támogatójaként érkezett a kutatási tanácshoz, azonban a koronavírus okozta válság teljesen megváltoztatta véleményét.

Elvesztettem a hitem a rendszer iránt. Eleget láttam az Európai Unió tudományos irányításából és politikai működéséből – írta. A napilap úgy tudja, hogy a kutatási tanács vezetősége Ferrari több ötletével sem értett egyet, egyebek mellett azzal, hogy az ügynökség a járványra adható rövid távú megoldásokra összpontosítson.

Johannes Bahrke szóvivő azt mondta, az Európai Bizottság a lehető leghamarabb új vezetőt nevez ki a tanács élére, ugyanis nem kerülhet veszélybe az a több mint 50 kutatási kezdeményezés, amely jelentősen hozzájárulhat a világjárványra adott válaszhoz.

Mauro Ferrarit tavaly májusban nevezte ki az Európai Bizottság az Európai Kutatási Tanács (EKT) elnökévé. Az EKT az az uniós szerv, amely a kutatók által javasolt tudományos felderítő kutatások finanszírozásáért felel Európában.

A napokban ismerte el Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője, hogy Brüsszel rosszul kezelte a válságot. „Igen, ez az igazság: Európát eleinte részben sokkolta a láthatatlan ellenség és a példa nélküli méretű és gyorsaságú válság. A kezdeti hibákra ma is fájó visszagondolni” – fogalmazott Európa vezetője.

Brüsszel egészségügyi hivatala egyébként közel másfél hónapon át bagatellizálta a járványt, hibás jelentéseket küldött a tagállamoknak.

(origo.hu)