Több LMBTQ-lobbit és kevesebb kínai, illetve orosz kapcsolatot vár el Szerbiától az EU

Az Európai Parlament plenáris ülése csütörtökön tárgyalta a Szerbiáról szóló 2019. és 2020. évi jelentést – írja a Metszetre hivatkozva a Mandiner. Idén azonban az eddig megszokottól eltérően az objektív tézisek mellé politikai tartalmak is társultak a dokumentumban, amely az EU bővítésének ideiglenes blokkolását jelentheti.

A jelentés megvitatása azért is jelentős, mert a nyugat-balkáni ország kapcsán utoljára 2018-ban fogadtak el hasonló dokumentumot az EP-ben. A jelentés tartalma főként a szerb és az uniós jog összeegyeztetéséről szól. Ezt korábban egyértelmű és tárgyilagos tételek formájában lehetett nyomon követni. Idén azonban az EP baloldali, illetve liberális frakciójának tagjai úgy módosították mindezt, hogy a szövegbe jócskán kerültek szubjektív politikai tartalmak is.

Nem elég LMBTQ-barát az ország!

Az LMBTQ propagandával szemben Szerbia kritikus álláspontot foglal el. A Pride-ot többször is le kellett fújni a 2010-es évek elején, mert fenn állt a veszélye annak, hogy különböző csoportosulások erőszakkal lépnek fel a felvonulókkal szemben. Továbbá civil szervezetek, valamint a szerb ortodox egyház is felszólalt a rendezvény ellen.

2019-re a helyzet változott, több Pride-ot is meg tudtak tartani, amelyen felszólalt a homoszexualitását nyíltan hirdető Ana Brnabić miniszterelnök is. Az Unió 2019. és 2020. évi jelentése pedig már tartalmazott is pontokat az LMBTQ-lobbit illetően. A dokumentumban a szervezet arra kérte az ország vezetését, hogy erélyesebben lépjen fel az LMBTQ-közösséggel szembeni gyűlöletbeszéd és bűncselekmények ellen. Emellett gratuláltak, hogy sikeresen lezajlott két melegfelvonulás is 2019-ben. Az Unió nyomatékosította továbbá, hogy elvárják az EuroPride 2022 előkészítésének támogatását, valamint a jelentés hatvanadik pontjában felszólították a kormányt, hogy jogilag szabályozza az azonos neműek életközösségét, valamint a transzneműek nevének és nemének megváltoztatásának lehetőségét.

Az LMBTQ kérdésről a szerb liberális ellenzék népszavazást követel a 2022-es választások napjára, illetve egy 212 főből álló értelmiségi csoport fellebbezés útján adott hangot nemtetszésének az azonos neműekről szóló törvénycsomagot illetően.

A Kínával és Oroszországgal való kapcsolat

A nyugat-balkáni ország az utóbbi években intenzív kapcsolatot épített ki Kínával, amelynek további löketet adott, hogy az Európa és Ázsia között húzódó „Új Selyemúton” helyezkednek el. Ennek következtében Kína beszállt Szerbia infrastrukturális és gazdasági fejlesztésébe, amelynek eredményei számtalan autópályavonalban, dunai hidak építésében és felújításában, a Belgrad–Budapest gyorsvasút projektben, illetve ipari beruházásokban váltak kézzel foghatóvá.

Az orosz támogatás sem maradt el az utóbbi esztendőkben, megépült a Balkán Áramlat nevű gázvezeték. Az ország mindemellett fegyvereket, valamint katonai eszközöket is vásárolt a Oroszországból. Ami aktuálisan ennél is fontosabb: Szerbia volt az első ország, ahol az oroszok engedélyezték a Szputnyik V oltóanyag gyártását. Ugyancsak a Szputnyik vakcinának köszönhetően Szerbia élen jár Európában az átoltottság tekintetében.

Az Unió azonban nem nézi jó szemmel, hogy egy csatlakozni kívánó ország ilyen szoros kapcsolatokat ápoljon a keleti nagyhatalmakkal. A jelentésben a szervezet „aggodalmának adott hangot” a kínai beruházások kapcsán, és felszólította Szerbiát, hogy szorítsa korlátok közé Kína üzleti tevékenységét. Emellett természetesen az oroszokkal való szoros politikai és katonai kapcsolat sem tetszik az EU-nak.

Kritikák

Deli Andor vajdasági származású fideszes EP-képviselő az Újvidéki Rádió Hangadó Szerda című műsorában kifejtette, hogy szerinte ezek a változások egyértelműen arra mutatnak, hogy az uniós bürokraták a bővítési folyamatok lassításában érdekeltek.

„Ha belekerülnek ilyen követelések, amelyeknek semmi közük nincs az uniós csatlakozáshoz, akkor ezek mégis olyan kapaszkodót jelenthetnek a kritikusoknak, hogy igen-igen, ezért akkor nem engedjük tovább az országot. Lassítjuk a bővítési folyamatokat” – mondta.

Hozzátette, hogy az ehhez hasonló kritikáknak a szerb belpolitikára is vannak hatásai, politikai muníciót szolgáltatnak a szerb ellenzék számára. Szerinte ezt a módszert Magyarország mellett szívesen alkalmazzák a csatlakozás előtt álló konzervatív kormányokkal szemben is.

Érdekes fejlemény, hogy Szerbiában a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent az uniós csatlakozás támogatottsága. Előfordulhat, hogy mire a csatlakozás megvalósulhatna, addigra egy népszavazás meghiúsíthatja a törekvéseket.

(mandiner.hu)