Ukrajna két éven belül teljesen készen áll arra, hogy az Európai Unió tagjává váljon – jelentette ki pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Politico című amerikai kiadványnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal hangsúlyozta, hogy Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy az EU teljes jogú tagjává váljon, és nem fog beletörődni a lassú csatlakozási lehetőségbe. „Ez rendkívül fontos minden ukrán számára. Biztos vagyok benne, hogy két éven belül teljesen készen állunk arra, hogy az Európai Unió részévé váljunk” – mutatott rá.
A kormányfő szerint az, hogy nyolc ország kapott EU-tagjelölti státuszt, köztük a nyugat-balkáni országok egy csoportja, amelyek éveket vártak a csatlakozási folyamat következő lépésére rossz érv, mert Ukrajna egyedi eset. „Szeretnénk teljes jogú tagok lenni, mert ma Ukrajna egyedülálló ország a világon, amely ilyen hatalmas árat fizetett azért, hogy az Európai Unió tagja legyen. Még soha nem volt egyetlen tagjelölt ország sem az Európai Unióban ilyen hatalmas lakossági támogatással, az ukránok több mint 90 százaléka akar Európa teljes jogú tagjává akarnak válni” – emelte ki.
A miniszterelnök azt is megjegyezte, hogy Ukrajna teljesítette mind a hét feltételt, amelyet az Európai Bizottság 2022 júniusában terjesztett elő, hogy a csatlakozási folyamat a következő szakaszába lépjen. Az utolsó a kormány nemrégiben elfogadott határozata a nemzeti kisebbségek jogainak elismeréséről. „Arra számítunk, hogy legkésőbb októberben pozitív helyzetbe kerülhetünk, ha az Európai Bizottság értékeli előrehaladásunkat, és az Európai Tanács szavazhat és dönthet az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdéséről” – tette hozzá Denisz Smihal.
Az Európai Unióban politikai konszenzus uralkodik az ukrán EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdésének kérdésében, de az országnak még számos feltételnek meg kell felelnie – közölte Olga Sztefanisina euroatlanti integrációért felelős miniszter egy péntek esti televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefanisina az ukrán televízió non-stop háborús műsorban elmondta: „Ma politikai konszenzus van az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalások megkezdésében, de a döntés előtt sok politikai lépést kell még megtennünk.” Mint jelezte, nem csak az Európai Bizottság hét ajánlásának végrehajtásáról van szó. Ukrajnának ezt a kérdést külön-külön is meg kell vitatnia minden tagállammal, hogy „minden állam hangja számítson” az ukrán EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdésének mérlegelésekor.
„Ez óriási munka. Az Európai Bizottság forrásaiból elhangzó nyilatkozatok azt feltételezik, hogy végrehajtjuk a hét ajánlást, és tárgyalásokat folytatunk a tagországokkal. Ha ez valóban sikerül, akkor ez egyértelmű lesz” – magyarázta Olga Sztefanisina, emlékeztetve arra, hogy a héten a parlament és a kormány olyan határozatokat hozott, amelyek „gyakorlatilag lezárják a hét európai bizottsági ajánlás végrehajtását”.
Ukrajna nem tárgyalt az Európai Bizottsággal arról, hogy a háború befejezése feltétele-e az európai uniós csatlakozásnak – közölte Olha Sztefanisina, európai és euroatlanti integrációért felelős miniszter egy televíziós műsorban, számolt be szombaton az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztefanisina az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta: „Őszintén szólva hivatalosan még nem tárgyaltunk erről az Európai Bizottsággal.” Mint hozzátette: az Európai Unióval kötött társulási megállapodást akkor írták alá, amikor a Krímet már illegálisan annektálta Oroszország, és megkezdődött az ellenségeskedés Donyeck és Luhanszk térségében. És ez az ország egész területére vonatkozik.
Ukrajna 2022-ben megkapta az Európai Unió tagjelölti státuszt. Kijevnek most számos feltételt kell teljesítenie ahhoz, hogy az unió teljes jogú tagja lehessen. Ukrajna június végére a tárgyalások megkezdéséhez szükséges hét feltételből kettőt teljesített. Sztefanisina bízik benne, hogy az EU-csatlakozásról szóló tárgyalások még idén elkezdődnek.
Lengyelország blokkolhatja Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz, ha nem sikerül megoldani az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalának tilalmát – jelentette be hétfőn Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter a lengyel médiának hivatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Telus kifejtette, hogy Lengyelország álláspontja határozott az ukrajnai gabonaimport betiltásával kapcsolatban. Azt is hozzátette, hogy ez megteremti annak lehetőségét, hogy Ukrajna csatlakozzon az Európai Unióhoz.
„Ha ma nem fejlesztjük ki ezeket az eszközöket, akkor Lengyelország biztosan nem fog beleegyezni Ukrajna csatlakozásába (az EU-hoz – a szerk.). Amikor Lengyelország csatlakozott az Európai Unióhoz, teljesítenünk kellett a feltételeket. És ezeket a feltételeket keményen számon kérték rajtunk. Feltételeket kell szabnunk Ukrajna számára” – hangsúlyozta az agrárminiszter.
A lengyel mezőgazdasági tárcavezető megjegyezte, hogy „a jelenlegi alapon a lengyel mezőgazdaság soha nem fogja kijátszani az ukrán mezőgazdaságot”. Arra a kérdésre, hogy Lengyelország esetleg nem járul hozzá Ukrajna európai uniós tagságához, a miniszter azt válaszolta: „Ha nem fejlesztjük ki ezeket az eszközöket”. „És ezt mondjuk az Európai Unióban, hogy mindenekelőtt meg kell teremteni a feltételeket Ukrajna csatlakozásához” – mutatott rá Robert Telus.
Felfüggesztette az együttműködési tárgyalásokat Monaco és az Európai Unió. A partnerség megmarad a közösség és a hercegség között, de Monaco jelezte, hogy nem kockáztatja állampolgárai jelenlegi életkörülményeinek romlását az EU kedvéért.
Felfüggesztik a Monacói Hercegség és az Európai Unió között 2015-ben elkezdett együttműködési megállapodásról szóló tárgyalásokat – ezt a monacói kormány írta közleményében. A döntésre az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Maros Sefcovic és a monacói külügyminiszter, Isabelle Berro-Lefevre legutóbbi tárgyalása után került sor.
A hercegségi kormány közleményében azt írta, hogy őszinte és szívélyes tárgyalásokat folytattak az EU delegációival, azonban az érdekeiket lehetetlen összeegyeztetni az Európai Unió követeléseivel – írta meg a Moncaco Matin.
Monaco állampolgárainak jelenlegi életkörülményeit nem tesszük kockára az Európai Unió kedvéért – olvasható a közleményben. A hercegség már a tárgyalások 2015-ös megkezdésekor lefektetett néhány vörös vonalat, amit nem volt hajlandó átlépni. Ilyenek voltak a Monacóban élő polgárok munka- és lakhatási körülményeinek biztosítása olyan formában, ahogy az eddig is megszokott volt az államban.
Mindezek ellenére az EU kiemelt partnerünk marad – írták a tájékoztatásban.
A 2015-ben indult tárgyalásokat eredetileg 2023. december 31-ig kellett volna lezárni, de a teljesen ellentétes elvárások miatt Monaco idő előtt pontot tett az egyeztetések végére. Ezzel együtt a párbeszéd nem szakad meg a felek között. A monacói kormány jelezte, hogy az Európai Unió fontos partner volt és az is marad.
Az EU és Monaco számos közös értéket képvisel, és a Hercegség továbbra is támogatni fogja az EU fellépését a nemzetközi színtéren, különösen a szankciók terén – írta a kormány.
Azt is kijelentették, hogy nyitottak az unióval történő kapcsotok szorosabbra fűzésére, úgy, hogy az a polgáraik életminőségének nem megy a rovására.
Törökország úgy véli, hogy az Európai Parlament szeptember 13-án elfogadott, az országot 2022-es évről szóló kritikus jelentése megalapozatlan vádakat és elfogult állításokat tartalmaz, miközben a hangsúlyt az ország EU-csatlakozására kell helyezni – áll a török külügyminisztérium a jelentéssel kapcsolatban kiadott közleményében, számolt be az Ukrinform.
„A jelentés olyan, mint egy törökellenes körökből származó félretájékoztatáson alapuló megalapozatlan vádak és előítéletek gyűjteménye, az Európai Parlament jól ismert felületes és átláthatatlan megközelítését tükrözi nemcsak Törökország és az EU kapcsolataival kapcsolatban, hanem az EU jövőjét illetően” – áll a török külügyminisztérium közleményében.
Ankara ugyanakkor célszerűnek tartja az ország EU-csatlakozásának megvitatására összpontosítani, és látja Törökország lehetőségét arra, hogy az EU-t globális erővé alakítsa a jelenlegi kihívások leküzdésében.
„A vámunió megújítása és a vízumrendszer liberalizálásáról szóló párbeszéd azonnali lezárása Törökország és az EU közös feladata a közeljövőben. Ezen a téren a kölcsönös lépések új dinamikus szintre emelik Törökország és az EU kapcsolatát, valamint Törökország csatlakozási folyamatát” – áll a közleményben.
A fehérorosz ellenzék litvániai emigrációban élő vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja, szerdán az Európai Parlamentben (EP) elmondott beszédében sürgette a testület képviselőit, hogy támogassák Fehéroroszország uniós csatlakozási törekvéseit.
„Fehéroroszországnak vissza kell térnie Európába, onnan jöttünk és oda is megyünk. Országunk nem lehet újabb orosz gyarmat” – hangsúlyozta Cihanouszkaja, akit távollétében 15 év börtönbüntetésre ítélt egy fehérorosz bíróság.
A politikus a jövő évi uniós választások előtt memorandum aláírását javasolta az Európai Parlament és a demokratikus Fehéroroszország közötti együttműködés alapjaként.
Hangsúlyozta, hogy Fehéroroszországnak segítségre van szüksége a demokráciáért folytatott harcában, hozzátéve hogy a fehérorosz vezető, Aljakszandr Lukasenka véleménye szerint, „nem helyet érdemel a nemzetközi közösségben, hanem jegyet a hágai nemzetközi bíróságra”.
Felhívta a figyelmet, hogy a jövőre az emigrációban élő demokratikus fehérorosz erők saját útlevelet terveznek kibocsátani, amely igazolja állampolgárságukat. Cihanoszkaja azzal a kéréssel fordult az EU felé hogy ismerje el ennek az új úti okmánynak az érvényességet.
Az EP szerdán új jelentést is elfogadott az EU és Fehéroroszország kapcsolatáról, amely támogatja az ország demokratikus politikai pártjait, és a fehéroroszok uniós csatlakozási törekvéseit.
A képviselők felszólították a fehérorosz rezsimet, hogy engedje szabadon az összes politikai foglyot, és határozottan elítélték Minszknek az ukrajnai háborúban játszott szerepét. Aggodalmukat fejezték ki továbbá Fehéroroszország Moszkvával szembeni politikai, gazdasági, katonai és kulturális alárendeltsége miatt.
A jelentést megszavazó képviselők szigorúbb uniós szankciókat sürgetnek Fehéroroszországgal szemben, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Wagner-csoport zsoldosainak közelmúltbeli érkezése új potenciális biztonsági kockázatot jelent Ukrajna, valamint Fehéroroszország uniós szomszédai és az EU egésze számára.
Amennyiben a török kormány nem változtat határozottan az irányvonalán, a jelenlegi körülmények között nem folytatódhat Törökország uniós csatlakozási folyamata – áll az Európai Parlament által szerdán elfogadott jelentésben.
A jelentést megszavazó képviselők hangsúlyozták: Törökország továbbra is uniós tagjelölt, NATO-szövetséges és kulcsfontosságú partner a biztonság, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok, valamint a migráció terén, azonban elvárják a török vezetéstől a demokratikus értékek, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását, valamint az uniós jogszabályok, elvek és kötelezettségek betartását.
A képviselők azt szorgalmazzák, hogy Ankara és az EU mozduljon el a szorosabb partnerség felé, és találjon hatékony keretet az EU-Törökország kapcsolatok számára. A jelentés sürgeti Törökországot, hogy további késedelem nélkül ratifikálja Svédország NATO-tagságát.
Az uniós testület üdvözölte, hogy Törökország az ENSZ Közgyűlésében megszavazta Oroszország Ukrajna elleni háborújának elítélését, valamint megerősítette az ország szuverenitása és területi integritása melletti elkötelezettségét, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy Ankara nem támogatja az ENSZ keretein kívüli szankciókat.
A jelentés elismerte, hogy Törökország fogadja be a világ legnagyobb, közel négymillió fős menekült népességét.
Az ukránok mindenképp megállapodásra kívánnak jutni a sokat kritizált nyelvtörvény kérdésben az Európai Unióval a tagsági tárgyalások megkezdése előtt.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében Kijev kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat – írja az Index a Financial Times információira hivatkozva.
Az ukrán miniszterelnök-helyettes, Olha Sztefanisina kijelentette, Ukrajna kész módosítani a kisebbségi jogokról szóló törvényeit annak érdekében, hogy még idén megállapodásra jusson az Európai Unióval a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.
A miniszterelnök-helyettes bejelentése nem véletlen, hiszen épp ez a kérdés vált a legnagyobb akadállyá az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások megkezdése előtt, a blokk vezetőinek pedig decemberben kell dönteniük a tárgyalások megkezdéséről. A magyar kormány álláspontja szerint a jövőre életbe lépő szabályozás ellehetetlenítené a magyar nyelvű oktatást Kárpátalja magyarlakta részein.
A Financial Times információi szerint az ukrán tisztviselők ezen a héten kétoldalú tárgyalásokat kezdenek Magyarországgal és Romániával, hogy megpróbáljanak megállapodást kötni az ukrán és a kisebbségi nyelvű oktatás egyensúlyáról a középiskolákban.
„Módosítani fogjuk a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat, és szükség esetén további módosításokat is beiktathatunk, de mindenekelőtt tárgyalásokra van szükség” – fogalmazott Olha Sztefanisina, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, szerinte az etnikai kisebbségeknek meg kell tanulniuk az államnyelvet, vagyis az ukránt, hogy országszerte élni tudjanak a lehetőségekkel.
Hakan Fidan török külügyminiszter bejelentette Ankara csatlakozási szándékát az Európai Unióhoz, és felszólította a 27 EU-tagállamot, hogy tegyenek merész lépéseket tagsági törekvése előmozdítása érdekében, számolt be a Jevropejszka Pravda Hakan Fidan Várhelyi Olivérrel, szomszédsági és bővítési biztos részvételével tartott sajtótájékoztatóra hivatkozva. A külügyminiszter elmondása szerint az Európai Unió nem lehet igazán globális szereplő Törökország nélkül.
„Létfontosságú, hogy Törökország EU-tagságához vezető út szabaddá váljon, és a tagság esélye helyreálljon” – mondta Hakan Fidan.
„Arra számítunk, hogy tanúsítják a kapcsolataink fejlesztéséhez szükséges elszántságot, és bátrabban tudnak fellépni” – hangsúlyozta a diplomata.
A külügyminiszter közölte: Törökország és az EU tárgyalásokat kezd az Ankara és Brüsszel között 1995-ben életbe lépett vámunió esetleges megújításáról.
A felek egyetértettek abban is, hogy tárgyalásokat kell kezdeni az uniós országokba utazó török üzletemberek és diákok vízumkorlátozásának enyhítéséről.